Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-14 / 45. szám

2 Dunántúlt napló 1988. február 14., kedd Nincs sztrájkhangulat, a mecseki szénbányászek dolgozni akarnak Űjabb olaj- es üzemanyag-szennyeződés Vízminőség-védelmi riadó a Dunán Révhajókkal terelik, aktív szénporral semlegesítik a vízszennyezést II két kormányfő sajtóértekezlete Nagy- cenken és Ruszton (Folytatás az I. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) közök könnyebb felhasználásót tette lehetővé. Időközben vál­toztak a célok, változtak az anyagi eszközök, a kettő kö­zötti egyensúlyt nem sikerült megtalálnia a vállalat veze­tésének. Az állami nagyberu­házás céljai 'megváltozásának teHhét azonban nem viselheti a vállalat, ahogy a bónyafel- hagyásokkal iáró kiadásokat is a költségvetésnek kell áll­nia. Ezt a három évre szóló 2000-ig kitekintést adó straté­giánkban ‘ is hangsúlyoztuk. Ami a gépesítést illeti, nem sikerült áttörést elérnünk az elmúlt évekhez képest. Jelen­leg ik'ét gépesített fejtésünk üzemel, a helyi geológiai vi­szonyok csak esetenként teszik lehetővé azt. Az ebben a té­máiban felmerült KNEB-vizs- gálat nyomán a vállalat fe­gyelmi vizsgálatot folytatott és az ügyben érintetteket fe­lelősségre vonta. Megoldotton viszont a kihasználatlan gépek értékesítése. Erre a feladatra alakult a vállalaton belül egy műszaki tanács, amely eddig még csak részeredményeket ért el. mivel a speciális gé­peknek csak a hidraulikus be­rendezéseiért jelentkezett fize­tőképes kereslet. A további válaszokból de­rült fény arra, hogy nem áll feloldhatatlan ellentét a vál­lalati szb-titkár és az üzemi szb-titkárok egyike körött sem, hogy a tavaly augusztusban a bányászok érdekeit képvi­selő egyik vájár az igazolat­lan mulasztásai miatt távo­zott, hogy a vállalat volt ve­zérigazgatója nem élvez jo­gosulatlan előnyöket a Me­csek jóvoltából, valamint az is tisztázódott, hogy sem mér­legmanipuláció, sem érdemte­len prémiumkifizetés nem tör­tént az elmúlt év végén. Berecz Frigyes ipari minisz­ter levélben válaszolt a Me­cseki Szénbányák Vállalat dol­gozóinak követeléseire: neve­zetesen arra, hogy a kormány korábbi, 1988 augusztusi kö­telezettségvállalásai - amint azt a bányászok levelükben ír­ták — csak részben vagy egy­általán nem teljesültek. A miniszter válaszlevelében kifejti: a jövőbeni szénterme­lés mennyiségét a nyereséges — állami dotáció nélküli — gazdálkodás határozza meg. A mecseki elképzelések is a szén- termelés csökkenésével számol­nak: ezzel összhangban — a műszaki-gazdasági intézkedé­sek nyomán - a vállalati lét­szám csökkentése is szüksé­gessé válik. Ez azonban nem érinti a szakképzett bányászok körét, hiszen belőlük a föld alatti munkáiban jelenleg is hi. any mutatkozik. A mecseki bá­nyászok helyzetének egyértel­mű rendezését és a mutatkozó létbizonytalanság megszünteté­sét a vállalat által készített ki­bontakozási programra kell alapozni, óm mindez nem zár­ja ki, hagy a mecseki szén­bányászat jövőjét tágfcbb ösz. szefüggésben is vizsgálják: a Minisztertanács még az idén napirendre tűzi a kérdést. A miniszter ezután a bánya­gépesítés fontosságáról, a ki­használatlan géppark üzembe állításáról ír, majd kitér a bá­nyászat gazdaságosságát érin­tő árkérdésekre. Emlékeztet ar­ra, hogy az idén a szenet a külpiaci árakat kpvető termé­kek-' közé sorolták. 1990-ben szándékoznak növelni a terme­lői szénárakat, figyelembe vé­ve a mecseki szén magasabb használati értékét és hőtartal- máit. Az áremelés alapvető cél­ja - mint írja - a költségve­tési támcxjatások csökkentése. Megemlíti a levélben, hogy az idei áremelések mértéke ­Mindezek a témák azonban eltörpültek a nagy horderejű kérdés mellett, hogy van-e ■reális esély a vállalat fönn­maradására. Deák László így válaszolt: — Hároméves stratégiánk kidolgozásakor igyekeztünk ru­galmas koncepciót készíteni, hogy az akár változatatósok árán is, de beilleszthető le­gyen a közeljövőben szüle­tendő hosszú távú országos energia programba. A magunk részéről minden belső tarta­lékot mozgósítanunk kell 0 talpon maradás érdekében. Ehhez viszont jó lenne bizto­san tudnunk, hogy nem hiába mozgósítunk majd 12 000 em­bert, nem azt érezni, hogy a vállalat sorsa talán valahol mór el is dőlt. Cöndöcs István gazdasági vezérigazgató-helyettes a kö­vetkezőket fűzte a párt-titkár szavaihoz: — A bányászat nem képes rövid távú döntéseket elvisel­ni. Az új cél kitűzése esetén időre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, képes-e a vállalat eredményt felmutatni. A korai félszámolás nem biztos hogy megoldaná a költségvetés gondjait, ha drágul az import­szén, ha az új, alacsonyaöo jövedelmezőségű munkahe­lyekről nem a kívánt mérték­ben folyik be az adó. Eddig minden fórumon hall­ható volt a kijelentés, szük­ség van a mecseki szénre. A -mecseki szénmedencében több m'iní 200 -évvel ezelőtt indult meg az azóta folyamatos ipar­szerű 'bányászati kitermelés. A felbecsült szénvagyon megkö­zelítően 2000 millió tonna, amelyből az eddig kitermelt 250 millió tonna mellett to­vábbi 650 mifilió tonna szén lenne gazdaságosan kitermel­hető. Kaszás E. amit a bányászok szintén szó­vá tettek - a gazdaságban meglévő árfelhajtó tendenciáik, kai, a kedvezőtlen termelési szerkezet következményeivel és egy torz piaccal van összefüg­gésben. Az idei évre tervezett 12 százalékos árszint-eme'l ke­dést lényegében a támogatás­csökkentési lépéssorozat hozza magával, miiközben a Minisz­tertanács törekszik az infláció továbbterjedésének megaka­dályozására. Berecz Frigyes a 'bányászok ■más észrevételeivel kapcsolat­ban utalt arra, hogy a szak­ma társadalmi megbecsülését Grósz Károlynak a bányászna­pi ünnepségeken kifejtettgon­dolatai is megerősítették. Rá­mutat: intézkedések történtek a kifogásait táppénzrendeJet módosítására és a hűségjuta­lom reálértékének megőrzé­sére. Bejelentette a levélben, hogy a bányamentői tevékeny, ség díjazása - műszakonként 1500 forint értékig - adómen­tes, költségtérítő jellegű lesz. A Pénzügyminisztérium a par­lamenti vita előtt, a második negyedévben napirendre tűzi az adóelemek kérdését: en­nek keretében vitatják meg a hűségjutalom, a föld alatti (le­szállási), veszélyességi (liász) pótlékok lineáris adóztatásá­nak kérdését. A miniszter befejezésül ar­ról ír: tudja, hogy a vállalat termelési struktúrájának mó­dosítása -nem lesz könnyű fel­adat: fájdalmas lépéseket kell megtenni a mecsekieknek, de ezek elkerülhetetlenül szüksé­gesek. A kormány a gazdasá­gi kibontakozás érdekében nem tud, és nem is akar mes­terséges védőernyőt tartani a veszteséges vállalkozások fölé, iám igényli a gazdaságos bá­nyászkodást, és garantálni fogja a működés feltételeit. (Folytatás az 1. oldalról) attól, hogy az esetleges víz­hiány miatt leállhat a hőerő­mű, szünetelhet a fűtés, az á ramszolgá I ta tó s. A Duna-vezetéket üzemelte­tő Dunántúli Regionális Vízmű pécsi, üszögpusztai üzemigaz­gatóságát most is a bajai, közvetve pedig a székesfehér­vári VÍZIG figyelmeztette, hogy rendeljenek el vízminőségvé­delmi riadót, amikor sűrűbben és több ponton szondázzák a folyót, hogy milyen veszélyes anyagokat tartalmaz. A ké­szültséget nem fújták le, mert tartanak az újabb szennyező­déstől. Ugyanis a Duna vízál­lása szokatlanul alacsony, 2- 1 méter között alakul a meg­szokott 4—5 méterrel szemben. Emiatt a zátonyokon időnként fennakadnak a hajók, uszá­lyok, s nehezen kerülik egy­mást. Hogy könnyebb legyen Mi a1 vélemény a többpárt­rendszerről? Kik hisznek és kik nem hisznek az MSZMP meg­erősödésében ? Mekkora a bi­zalomvesztés? Hogy politizál­hat egy nagyközségi pártbi­zottság, ha lesznek a telepü­lésen konkurensei? Sokan visszaadják párttagkönyvü­ket? Mások most lépnek be? Ki mit vár egy új párt prog­ramjától vagy az MSZMP megújulásától? — többek kö­zött ezeket o kérdéseket is feltettük, ezek a megközelíté­sek is felvetődték, amikor a többpártrendszer kapcsán tet­tünk fel körkérdéseket. Deák László, az MSZMP KB tagja, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára: >— A többpártrendszer ki­alakulása segíthet gondjaink megoldásában, ám a helyzet javulását csak ettől várni illú­zió lenne. Igazi fordulatnak — s ez a KB igen fontos meg­állapítása volt — a gazda­ságban kell bekövetkeznie. Az MSZMP egyébként a verseny- helyzetben is megtarthatja ve­zető szerepét. Egyrészt mert még mindig igen komoly tö­megbázissal rendelkezik, más­részt mert véleményem szerint olyan programot tudunk ké­szíteni, melyet nemcsak o párt­tagók, hanem a pártonkívüiliek is elfogadnak. — Nem bizonytalanitja el, hogy számos alapszervezet­ben, így a Mecseki Szénbá­nyáknál is több párttag visz­szaadta a tagkönyvét, vagy ezt éppen most fontolgatja? — Mindez az 1956-os ese­mények közelmúltban" történt egyoldalú értékeléséből és ab­ból a nagyfokú bizonytalan­ságból adódik, amelyet a gaz­daságban és a politikában tapasztalhatunk. Én nagyon remélem sőt hiszek abban, hogy ha a párttagok megis­merkednek a most véget . ért KB-ülés vitájának tartalmával és elképzeléseinkkel, akkor ez a folyamat megáll. Sőt, úgy gondolom olyanok is lesz­nek, akiket éppen az előttünk álló feladatok nagysága hoz sorainkba. Az MSZB-nél hal­lottam már ilyen szándékokról. Lázár István, a Szentlőrinci A. G. gépkocsivezetője (pár- tonkivüli): a haladás, az úgynevezett, s jócskán szennyezett fenékvízből jókora adagot kieresztenek. Te­szik ezt, ki tudja, hányán. Az biztos, hogy az éj leple alatt. A szennyezőt pedig lehetetlen tetten érni. A sok vízijármű között elvesz a tényleges szeny- nyező. S ráadásul ezekben a napokban a sodorvonalban pa­pírgyári eredetű barnás-fehé­res szennylét is megfigyelnek. Mohácson 50-60 méter hosszú úszó fa-terelőfallal körbekerí­tették e hét végén a vízkieme­lő szívócsövének környékét. Kényszermegoldás. Igazán csak az segítene, ha pontosítani tudnák a szennyezések forró- 'sát, ezt követően pedig ki­szabhatnák a bírságot. A fel­derítés nem is lenne nehéz, hiszen a legutóbbi, olajfoltta'l borított vízfelület hossza elérte az ötven kilométert. •— Ha valahol, valamivel kapcsolatban csak egyetlen véleményt, egyetlen álláspon­tot hallok, azt sok esetben én ki nyilatkozásnak tekintem. Már pedig nekünk úgy a hét­köznapi életben, mint a nagy- politikában inkább megbeszél­ni kellene a dolgokat és óva­kodnunk a kinyitotkoztatások- tól. Ezen az alapon gondo­lom, hogy a többpártrendszer­re mindenképpen szükség van. — Vagyis megelégedéssel logadja a többpártrendszer le­hetőségét? — Igen, de csak akkor, ha megfelelő programmal lépnek elő az új pártok. Olyan prog­rammal, mely megfelel a nép­tömegek, köztük az egyszerű dolgozó emberek elvárásainak. Amely mindezzel együtt képes kimozdítani gazdaságunkat je­lenlegi állapotából. — Belépne egy ilyen pártba, vagy mondjuk az MSZMP-be, ha ilyen programmal áll elő? — Szándékomban áll csat­lakozni azon alternatív szerve­zet, új párt helyi csoportjához — cfkár kezdeményezőként is — mely a fenti elvárásokon túí például a vidéken élők felemelkedését tűzné ki cél­jául. Bíró Lajos (a fenti gazda­ságból, szintén gépkocsivezető és pártonkivüfi): — Egyetértek a többpárt­rendszer létével, melynek sze­rintem akkor van értelme, ha normális keretek között tud­nak működni. Ha mindez nem a gazdaság felemelkedé­séhez, hanem anarchiához ve­zet, akkor már bizalmatlanabb vagyok. Berkes György üzemmérnök, az Elconsult GT vezetője (28 éves, párttag),: — Mint magánember he­lyeslem a többpártrendszer ki­alakulását, ugyanakkor mint párttagnak teljes káosz ural­kodik a fejemben. Az elmúlt tíz hónap alatt mindig más elképzelés, álláspont mellett kellett (volna) kiállnom. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi pártpolitika és annak változá­sai egyértelműen egy belső hatalmi harc következményei. hoz való csatlakozás csak az osztrák semlegesség megőrzé­sével történhet meg. Mindkét kormányfő elége­detten szólt hétfői megbeszé­léseik eredményéről. Meg­egyeztek, hogy ilyen határ menti munkatalálkozókat szük­ség esetén a jövőben akár évente többször is tartani fog­nak. Németh Miklós rámuta­tott: e találkozók nem helyet­tesíthetik a hivatalos látoga­tásokat, s emlékeztetett rá: Franz Vranitzkyt továbbra is várják ilyen magyarországi lá­togatásra, hogy viszonozza Grósz Károly tavaly novembe­ri, akkor még miniszterelnök­ként is tett ausztriai útját. * Németh Miklós magyar és Franz Vranitzky osztrák kor­mányfő hétfő délután Nagy- cenken sajtóértekezletet tor­Mecskei Károly, a Ganz Műszerművek vajszlói gyárá­nak műszakvezetöje, a Ganz Ifjúsági Kör képviselője: — Párttag vágyók, mégis azt mondom, kell hogy legyen az MSZMP-nek valamiféle kontrollja. Hogy a múlt hi­báit ne lehessen újra elkö­vetni. Szeretném, ha a jövő­ben az egyszerű párttagok véleménye is eljutna a KB-be, s hogy ezeket a véleményeket a döntéseknél valóban figye­lembe vegyék. Rozs András, a Szabad De­mokraták Szövetségének tagja (levéltáros): — üdvözöljük a többpárt­rendszer bevezetésének té­nyét! Ez mindenképpen a po­litikai közhangulat javítását eredményezheti. Azonban mindaddig nem vagyok nyu­godt, míg a többpártrendszer­rel kapcsolatos törvények, szabályok nem tisztázódnak. Ugyanis csak olyan többpárt­rendszert tartok jónak, mely a különbörő pártoknak egyen­lő politikai esélyt biztosít. Amelyben választások, illetve a parlament útján érvénye­sítheti egy párt a választóinak véleményét, akaratát. Torbó László, az MSZMP Vajszlói Nagyközségi Bizott­ságának titkára (37 éves): — Törvényszerűen be kel­lett következnie a többpárt­rendszer kialakulásának. Az utóbbi időszak demokratizáló­dási folyamata ez irányba ha­tott. Az MSZMP-nek valóban szüksége van megmérettetés­re, ám fontosnak tartom, hogy az új pártok működése az al­kotmány betartásával történ­jék. Pártunknak meg kell újul­nia, és ez vonatkozik a min­dennapi politikai munkára is. — Vannak csirái Vajszlón az alternativ szervezeteknek? — Volt néhány külső kez­deményezés vajszlóiak beszer­vezésére, ám egyelőre az itt lakók nem csatlakoztak ezek­hez a szervezetekhez. Bizo­nyára idővel itt is megalakul­nak majd más szervezetek és pártok helyi csoportjai. Szíve­sen eygüttműködünik velük, ha tevékenységüket a szocia­lizmus alapjain képzelik el. ttalog Nándor A Nagyceoken megkezdett sajtókonferencia folytatásaként a tárgyalások befejeztével Né­meth Miklós és Franz Vra­nitzky az esti órákban Rusz­ton találkozott ismét a sajtó •képviselőivel. Elsőként Franz Vranitzky ér­tékelte Ausztria és Magyaror­szág kapcsolatainak a fakulá­sát. Hangsúlyozta: Ausztria cselekvő rokonszenvvel követi o magyar reformokat. Bár Ausztria Magyarországtól elté­rő társadalmi berendezkedésű ország, ugyanúgy állandó ki­hívásokkal kell szembenéznie. Ez megköveteli az állandó nyi­tottságot a világra. Ausztria számára Európa éppen e nyi­tottságot jelenti. Mind az osztrák, mind a magyar sajtó beszámolt Bo- gamolov szovjet akadémikus nyilatkozatáról, amelyben elméletileg e I k ép ze Ihe tő ne k tartotta Magyarország esetle­ges osztrák jellegű, semleges státusát is. A sajtótájékozta­tón ezzel kapcsolatban Né­meth Miklós véleményét kér­dezték. A kormányfő így foglalt ál­lást: „Magyarországnak eddig sem volt ellenére és ezután sem fesz, ha Európában és a világon a fegyverek különbö­ző fajtái csökkennek, ha egy­re kevesebb katonai kiadással terhelik meg a népeiket”. Ma­gyarország — a Varsói Szer­ződés és a KGST tagjakéit — síkraszólf amellett, hogy a •katonai tömbök belátható időn belül fokozatosan csök­kenjenek, illetve leépüljenek, és a politikai, gazdasági,kul­turális kapcsolatok fejlődése határozza meg Európa orszá­gainak viszonyát. „Ha igaz az a tétel, hogy egyszer elju­tunk a katonai tömbök fel­számolásához, okkor példa­ként a Varsói Szerződés köte­lékébe tartozó valamennyi ál­lam — más-más úton ugyan — eljut egyfajta kvári-semle- gesség állapotába.” Ezért — bár Bogomolov akadémikus ki­jelentését nem tekintik hiva­talos szovjet álláspontnak — megvitatásra érdemesnek tart­ják az elképzelést. Egy osztrák újságíró Németh Miklós egyik korábbi kijelen­tését idézte, amelyben mintegy áflást foglalt a munkanélküli­ség .mellett. — Miként keM ezt értelmezni? — tette fel a kér­dést a magyar kormányfőnek. A munkanélküliek számának növekedése jelezné — mondot­ta Németh Miklós —, hogy az alapfeladatban, a struktúravál­tásban is sikerült előrelépnie Magyarországnak. Mindeneset­re tömeges munkanélküliség jelenleg nincs Magyarorszá­gon. 5,1 millió munkavállaló közül 15—17 ezren vannak ál­lás nélkül hazánkban. A következő kérdés Franz Vranitzkynak szólt: a közel­múltban elfogadott társasági törvény nyomán élénkült-e az osztrák beruházók érdéklődése Magyarország iránt? A kancellár elmondta: a magyar társasági törvény alap­ján valóban erősödik a kész­ség osztrák részről, hogy ter­melő vállalatokat létesítsenek Magyarországon. Ezen a téren az elkövetkezendő egy-két év­ben élénkebb együttműködés várható. A továbbiakban szük­ség lenne a forint konvertibi­litásának bevezetésére is. Né- yneth Miklós a tárgyalások so. fán úgy nyilatkojptt e kérdés­sel kapcsolatban, hogy az el­következendő években a ma­gyar gazdasági reform egyik fő célkitűzése a forint konver­tibilitásának megteremtése. A sajtókonferencia után a kormányfők a kíséret társasá­gában rövid sétát tettek Ruszt városában, majd Franz Vra­nitzky a Tó Szállóban vacso­rát adott vendége, Németh Miklós tiszteletére. A mogyar kormányfő a ké­ső esti órákban hazautazott Ausztriából. Berecz Frigyes válasza a Mecseki Szénbányák dolgozóinak Cs. J. tott. Kemény ítéletek - érezhető bizakodás Vélemények a többpártrendszerről Körkérdés párttagokhoz, pártonkívüliekhez és az SZDSZ képviselőjéhez - megszólal a párt­titkár, a gépkocsivezető és az üzemmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents