Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-14 / 45. szám
1988. február 14., kedd Dunántúlt napló 3 Invázió a dunaszekesől tsz-ben Sokszínű termelés Jó pozícióból kezdik az évet Új ágazat a Metamix takarmánykeverő üzem A rajz a kelet-meszesi bányász lakóterületet ábrázolja: a rajzon felül a Tolbuhin úthoz kapcsolódó családi házas telkek, alul a szabolcsi vízfolyás határolja. Az illusztrációt Zambó Terézia készítette Tervezet az ellendi termálvíz hasznosítására Meszes-Kelet a Kulcsos csárdánál? Érdemes-e az újítás ügyében a perújrafelvétel? Dunaszekcsőn a 3600 hektáros Duna Gyöngye Tsz-ben február 1-jén tartották meg a zárszámadást. Az aszály 20 millió „guruló" forintot vitt el tőlük. A 8,1 millió forintos üzemi nyereség csak fele az előző évinek. A tagok mégis elégedettek voltak, hisz az év végén háromhavi bért vihettek haza. A jövedelmük tavaly 17 százalékkal nőtt és ez nagyjából fedezte az inflációt. Kilépésre senki sem gondolt, sőt a tsz kilencven alkalmazottja valósággal megostromolta az irodát, vegyék fel őket is tagnak. Belépők ostroma Mi történt Dunaszekcsőn, mi ez a nagy belépési invázió? - kérdeztem dr. Wilhelm József tsz-elnököt. — Van egy tagi privilégium, a 25 mázsa májusi morzsolt kukorica, ami az alkalmazottaknak nem jár. Minden tag, tekintet nélkül a zártkerti vagy egyéb földjére, kap 25 mázsa kukoricát. Nemcsak az aktiv tagok, de a nyugdíjasok is. Nekünk 287 nyugdíjasunk és járadékosunk van, a nyugdíjak igen alacsonyak, akad bőven 2000 forintos is. 110 vagon kukoricát adtunk ki háztájiba. Van, aki sertést hizlal rajta, van, aki pénzzé teszi. A kukoricának most igen jó ára van. A tagok életszínvonalának megőrzése, a róluk való gondoskodás központi kérdés a dunaszekcsői tsz-ben. Egy egész sor olyan tevékenységük van, amely nullszaldós, de jól szolgálja a tsz-tagság és a község lakóinak ellátását. Itt van mindjárt a tejcsarnokuk, ahol nemcsak begyűjtik o háztáji tejet, de árusítják 's. A szekcsőiek kannás tejet fogyasztanak, ami a városokban már ismeretlen. A tejük zsírtartalma 3,9 százalékos — óra 13 forint - tehát túrót, ♦éjfélt, sőt tejszínt, vajat is lehet belőle házilag készíteni. Ki is használják a helybeliek ezt a iá lehetőséget, a tsz- csarnokban tavaly 22 000 liter kannás tejet adtak el. A község jó kereskedelmi ellátása is a termelőszövetkezet javára írható. A tsz húsboltjában saját készítményeket árusítanak, hurkát, kolbászt, tőkehúst, sőt itt forgalmazzák o kényszervógott állatok húsát 's. Ez igen olcsó hús, a rendes hús árának 50—75 százaléka. Van egy jól működő halászcsárdájuk, amelyben az árak a legolcsóbbak a környéken. Ez egyben a tsz-tagok üzemi étkezdéje is. A Mohácsi Áfésztől béreltek a Dunán egy halászbárkát, ahol szinte mindig kapható friss hal. Tavaly nyitotta meg zöldségboltját a tsz. Az árak itt is mérsékeltek. Az autóbusz-megálló mellett egy büfét nyitottak, ahol két ember már az első évben 2,5 millió forgalA Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat Italchemol néven új vegyesvállalatot alapított két olasz partnerével ve- 9yicikkek forgalmazására. A milánói székhelyű közös vállalat tulajdonjogában a Chemolimpex részesedése 51 százalék, a fünnmaradó 49 százalékon a Sochital és a Sofi- chon olasz cégek osztoznak. Az Italchemol tevékenysége e9yebek között kiterjed márnát csinált. Ebben a büfében is mindig van sült hurka, kolbász. A pénz forrása a termelés A pénzt persze nem a kiskereskedelem hozza, hanem a termelés. Nehéz év van mögöttük, nagyon meg kellett kapaszkodni az eredményekért. Csak kukoricából és szójából 15 millió forint kiesést okozott az aszály, amire nincs biztosítás. Szerencsére nagyon sokszínű termelésszerkezetet alakítottak ki és most ez mentette meg őket. Nyereséges volt az állattenyésztésük, ahol a minőséget állították előtérbe. Az ÁTMI törzstenyészetté nyilvánította a Hungahib-sertés- telepüket. Évente 3-4000 te- nyészkocasüldőt tudnak értékesíteni - volt már nigériai te- nyészexportjuk is. Január 1-jé- től darabonként plusz 1000 forint jár a tenyészkocák után - ezt tavaly még nem kapták. A méreteikhez képest jelentős vágómarha-exportőrök is. Tiszta vérű, magyartarka állományuk van. ami ma már kuriózum, de a külföldi vevők nagyon értékelik. Olaszországba, Líbiába exportálták a vágómarhát élve, a 280 húsmarháért 9 millió forintot kaptak. Komoly exportot bonyolított a varrodájuk is. Itt 25 tsz-tag tavaly 22 000 férfizakót állított elő szovjet exportra, a komlói Carbonnak. De varrtak overal- lokat is, ezer darabot egy svájci cég részére. Ez a tevékenység nyereséges és munkát ad a helybeli lányoknak, asz- szonyoknak. Szép nyereséget hozott a fűrészüzemük. A nemrég modernizált üzemben eddig szé- lezett deszkát, parkett frízt, raklapelemeket gyártottak. Tavaly azonban találtak egy osztrák vevőt, aki szőlőkarót gyár műtrágyák, műanyagok, aromás vegyületek és mosószer-alapanyagok olaszországi, illetve harmadik piaci értékesítésére. A Chemolimpex olasz partnereivel évente 60 millió dollár értékű árucserét bonyolít le, amiből az új vállalat várhatóan mintegy 20 millió dollár értékű terméket forgalmaz. A magyar külkereskedelmi vállalat természetesen továbbra is fenntartja hagyomókeresett megvételre. Egy darab szőlőkaróért 9 schillinget kaptak, ez az export 520 000 schillinget hozott a konyhára. Dunaszekcsőn azelőtt soha nem termeltek cukorrépát, tavaly viszont bekapcsolódtak a mohócsi-jugoszláv kooperációba. Gépük persze nem volt hozzá. így aztán a borjádi tsz vetette, a szajki tsz vegysze- rezte, a majsi tsz kultivátoroz- ta, a mohácsi tsz szedte ki cukorrépájukat. Az átlagtermés 402 mázsa lett hektáronként, öntözés nélkül. Kétmillió forint tiszta nyereségük lett a 96 hektár cukorrépán. Az idén 200 hektárra futtatják fel a területet. Sokoldalú gazdaság Lejárt az az idő, amikor a szövetkezetek a szakosodásban keresték fejlődésük útját. Dunaszekcsőn is van fő profil, hisz 11 000 hízott sertést, 3000 tenyészsertést állítanak elő, amihez még hozzájön a 4000 darab háztáji sertés is. Tevékenységi palettájuk sokszínű, s minden ágazat hoz egy kis nyereséget. Több gond ez, de az eredmény mutatja, hogy megéri a fáradozást. Közös vagyonukat a tavalyi gyengébb évben is növelni tudták, most 270 millió forint. Az új évet jó pozícióból kezdik. Össze! adták át az új Metamix takarmánykeverő üzemüket, amelyben számítógép-vezérléssel gyártják a tápokat a szarvasmarhák, sertések részére. Bérmunkát is végeznek, a szomszédos bátai tsz-nek 2500 tonna baromfitápot gyártanak. Az idén tehát eggyel több termelési águk van, s ez növeli esélyüket arra, hogy a tovább szigorodó közgazdasági körülmények között 1989-ben is boldoguljanak. nyosan jó kapcsolatait más olasz vegyipari konszernekkel is. Az Italchemol révén immár hat nyugat-európai országban — Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, az NSZK-ban és Olaszországban - van jelen közvetlenül is a Chemolimpex, szerte a világban pedig nyolc irodája segíti a magyar vegyi cikkek exportját. Baranya termálvizeinek helyzetéről, 'hasznosításuk állapotáról a Vasárnapi Dunántúli Naplóban január 15-én megjelent írásra meglepő reagálást kaptam. Meglepőnek azért nevezem, mert legnagyobb eséllyel a teljes visszhangta- lanság volt várható. Ehhez képest ért váratlanul, hogy az eUendi termálvíz hasznosítására vonatkozó újítással keresték meg. Traj Ferenc, a Mecseki Szénbányák múlt év végétől nyugdíjas energetikusa vaskos dossziéval állított be a szerkesztőségbe: benne az eredeti újítás a mellékletekkel, a hozzá kapcsolatos hivatalos levelezés dokumentumaival.- Az újítás az ellendi medencében található termálvíz hasznosítására abból az apropóból született, hogy a pécs- újhegyi szénelőkészítő-rekonstrukció, illetve a központi javítóbázis itt tervezett kiépítése többlet-hőigénnyel jár. Újításunkban kidolgozott megoldás az ellendi medencében található geotermikus esergia erre a célra való hasznosítását mutatja be — mesélte elöljáróban. A történetéből később kiderült, hogy a négy újító Hegedűs Lajos (Mecseki Szénbányák), dr. Kassai Miklós (Magyar Állami Földtani Intézet), Kiss József (Központi Bányászati Fejlesztési Intézet) és Traj Ferenc (Mecseki Szénbányák) javaslatával részt vett a SZOT és az Országos Találmányi Hivatal által 1985- ben meghirdetett versenypályázatán is.- Eredmény?- Nem tudtuk, hogy már előre lefutott kérdés: kik nyernek ezen a pályázaton.- Máshol nem próbálkozott az újítással?- A Pannónia Műszaki-Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalatnak is benyújtottam. Azt válaszolták 1987 augusztus végén, hogy tájékozódásukra olyan felvilágosítást kaptak: megvalósítása igen költséges lenne és a jelenlegi gazdasági helyzetben a szükséges pénzügyi fedezet nem biztosítható. Közel két éve jártam Pécs Város Tanácsa elnökénél is ebben az ügyben. A válasz az előbbivel azonos tartalmú volt.- Nem győzték meg ezek a válaszok?- Ami gazdaságtalannak látszott két—három éve, az még nem biztos, hogy gazdaságtalan megoldás ma is, vagy a közeljövőben.- Vannak, akik állítják, hogy az ellendi medencében talált termálvíz csak helyi jelentőségű.- Az a kút, amelyet a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei mostanában is hetente ellenőriznek, annak idején nem igazán szakszerűen lett fúrva. Az ellendi medence alatt egy igen nagy kiterjedésű meleg vizes tó van. Az innen nyerhető víz 65 Celsius fakos és ivóvíz-minőségű. — Van-e valamilyen különös időszerűsége annak, hogy most újra felmelegítette a témát? — A Meszes-Kelet lakótelep létrehozására vonatkozó terv a Mecseki Szénbányák István- aknai és vasasi üzemének összevonásával összefüggésben. Szerintem ez a lakótelep az adottságokat, lehetőségeket, a Mecseki Szénbányák vállalati elképzeléseit tekintve előnytelen helyen épülne fel. Tudomásom szerint a lakótelep magas- és mé'yépítési terveinek kidolgozása még nem kezdődött meg. A koncepció megváltoztatására nem lenne lehetőség.- Számolt azzal, hogy elképzelése megint elutasításra talál?- Persze. De szeretnék önmagámmal jóban maradni annak biztos tudatában, hogy én mindent megpróbáltam, ami csak lehetséges volt — mondta Traj Ferenc. Újítási javaslata figyelemre méltó olvasmány érdekes érveléssel. Lehet, hogy vannak támadható pontjai, de attól tartok, hogy a térvezet igazából még nem méretett meg. Abból indul ki, hogy a Mecseki Szénbányák hosszú idő óta létszámhiánnyal küzd. Ennek oka a nagy mérvű fluktuáció, amely javarészt a lakáshiányból következik. A létszám stabilizálását új szakképzett bányászok munkába állítása jelentené. így többek között más bányavállalatoknál feleslegessé vált emberek Pécsre telepítése. Ennél a megoldásnál is a fő gondot a lakás- kérdés okozza. Az áttelepítésre szóba jöhető bányászok zöme családi házas községekben, vagy lakótelepeken éi és életformája a kertműveléssel kapcsolódott össze, amely részint megoldotta feleségük foglalkoztatását is. Nem szívesen költöznének tehát többszintes lakóiházakba, vagy olyan kis ingatlannal rendelkező sorházakba, amelyeket Meszes-Keletre terveznek. Traj Ferenc Meszes-Kelet felépítését ellenző érvei összefoglalva: a kijelölt terület szűk, a terület bővítésére csak a már meglévő családi házak bontásával, illetve a keleti oldalon a vizenyős terület megszüntetésével lehet sort keríteni. A szennyvíz levezetése csak igen költséges szennyvízátemelővel oldható meg. A szénbányászat távlati koncepciója megkérdőjelezi Pécs- Bányaüzem létét, s Vasas fejlesztését helyezi előté be, tehát a lakótelepet a közlekedési költségek miatt célszerűbb Vasashoz közelebb felépíteni. Traj Ferenc tervezete azt javasolja, hogy az új lakótelepet a pécs—bátaszéki vasútvonal 6-os utat áthidaló viaduktjától keletre, a 6-os főközlekedési úttól délre eső területen, a „Kulcsos” csárda mögött építsék fel. Ennek előnye, hogy a munkahely és a lakótelep közötti távolság lerövidül hozzávetőlegesen a felére. A főút közelsége, a vasútvonal további előnyöket jelent. A lakótelep úthálózata csatlakozhatna Bogád és Ro- monya útjaihoz. A vízellátás tekintetében előnyös helyzet, hogy a terület közelében húzódik a Duno-vízvezeték Komlóra menő ága. Nem kell szennyvízátemelőt építeni: a szennyvíztisztítás után a bel- várdi vízfolyásba vezethető. A legfontosabb érv azonban, hogy az ellendi geotermikus energia több lépcsőben is hasznosulhatna az új lakótelepen. A 60—65 fokos meleg víz alkalmas arra, hogy korszerű és olcsó központi fűtés valósuljon meg, illetve használati melegvízként alkalmazzák. A viszonylag nagyra méretezett telkek azt is lehetővé tennék, hogy fóliasátras zöldségkertészetek jöjjenek létre a termálvíz bekapcsolásával. A lakótelep fűtése 2 kilométer hosszú gerincvezeték megépítésével megoldható. Vajon ezek a szempontok nem érdemelnek-e legalább annyit, hogy elgondolkodtassanak? Hoztak-e új tényeket, összefüggéseket ahhoz, hogy perújrafelvétel lehetne az újítás ügyében? Többnyire a költségeket emelték fel ellene érvként. Egy új kút létesítése kompletten kivitelezve két évvel ezelőtt 12 millió forintba került volna. Ma lehet talán másfélszerese. Két kilométer hosszú gerincvezeték megépítése sem múlná valószínűleg felül egy kút létesítésének árát. Vajon milyen fűtés lehető Meszes-Kelet új lakótelepen. Az mennyibe kerül, milyen beruházásokkal jár? Mindez csak töprengés, í nem állásfoglalás az újítás mellett. Ugyancsak az a tapasztalatokból leszűrt gyanú, hogy igen gyakan éppen a takarékos megoldásokra nincs pénzünk. Az viszont közgazdasági tény: befektetés nélkül nincs haszon. A termálvíz- kincsünket nem tudjuk kamatoztatni beruházás nélkül. Dunai Imre- Rne Új vegyesvállalat segíti Olaszországban a magyar vegyicikkek exportját Közel harminc nö dolgozik a szövetkezet varrodájában, ahol a komlói Carbon Vállalat részére állítanak elő férfi dzsekiket, amelyek a Szovjetunióban kerülnek értékesítésre. Fotó: Läufer László
