Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-12 / 12. szám
punomon napló 1989. január 12., csütörtök Befejeződött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szervezetek létrehozásának lehetőségét. Ám a vadásztársaság, a sportlövő klub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán orra kérte a képviselőket, hogy o benyújtott törvényjavaslatot - a kormánynak azzal az ígéretével együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Ország- gyűlésnek — fogadják el. Mielőtt - határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell olkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt. HATÁROZATHOZATAL AZ EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOKRÓL Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Stadin- ger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számú jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ekkor Bállá Éva kért szót és a 11. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott szervezet vezetőségében tevékenykednek. így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvényjavaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Púja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdését és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Púja Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. így tehát - összhangban az eredeti javaslattal - a törvény kimondja a pártalapítás jogát. Ezt követően Bállá Évának és képviselőtársainak azon javaslata került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok megalakulásával, nyilvántartásbavételével, felügyeletével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt módosításokat Is, ahogy az dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette. Ezt a képviselők 36 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták. 'Ekfkor Balta Éva ismét szót kért és fölvetette: ő csak a saját személyében tudta elfogadói dr. Kulcsár Kálmán válaszát a feloszlatott szervezetekben tevékenykedők büntetőjogi felelősségét illetően. Társai nevében, akikkel együtt irta alá 'korábbi módosító javaslatát, nem nyilatkozhat. Ezért Stadinger István ezt a külön pontot is szovazásra tette fel. A képviselők ellen- szavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadták a törvény- javaslat 29. paragraiíu sáriak olyan értelmű megfogalmazását, hogy csak a bíróság által feloszlatott szervezetben továbbra is vezető szerepet betöltők követnek el vétséget. Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az addig elfogadott módosítások és részelemek figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellen- szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben lezárult tehát a vita: a törvény kimondja a párt- alapitás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a törvény- javaslatot a kormánynak legkésőbb augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez o törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Válaszolt a miniszter a Bállá Éva és képviselőtársai által benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a törvénytervezet második paragrafusa harmadik bekezdése ne arra utaljon, hogy a gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentsenek csak korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfpgadni a miniszter. Von ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik a szabálysértés jogintézménye is. A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a megegyezés fontosságára. (Megerősítette: az intézkedő hatóságok társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ellen is bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a parlamentben, kérdőre léhet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzq. Folytatja munkáját az Országgyűlés január 11-én a Parlamentben MTI TELEFOTO Parlamenti tudósítás A sajtótájékoztatóról és a bányamentők pótlékáról (Munkatársunk telefonjelentése.) A hosszúra húzódott keddi tanácskozás után, szerdán az egyesülési, valamint gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok témájában esedékes döntéshozatalokkal folytatódott az Országgyűlés téli ülésszaka. A döntés szerdára halasztásátaz indokolta, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban számos módosító javaslat fogalmazódott meg a felszólalások során, ezért vált feltétlenül szükségessé a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság összehívása az esetleges módosítások kidolgozására. Miután ezék már kedden este megszülettek, szerdán nem volt további akadálya a 'határozathozatalnak. Azt csupán olyan technikai dolgok nehezítették, hogy a szavazáshoz mindkét esetben a módosító javaslatoik, az ide vonatkozó jelentések szem előtt tartóso szükségeltetett. így a pontonkénti határozathozatalt heves papírrörgés előzte meg, illetve kísérte. A több pontban módosított törvényjavaslatok elfogadása utón Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, dr. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizott- sóg előadója és Horváth Jenő, a 'bizottság tagja sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. Válaszaikban kitértek arra, hogy a téli ülésszak törvényhozói tevékenysége már nagyon messze van a sztálini módszertói, viszont, hogy ez mielőbb tükrözze a jogállamiság eszméit, abban a megszületendő új alkotmánynak óriási szerepe van. Nagy előrelépést jelenthet e téren az alkotmánybíróság felállítása. Arra a kérdésre, hogy a még idén megszülető párttörvény előkészítésében milyen szerepet szánnak a jövőben esetleg pártként is szóba jöhető szervezetek tagjainak, valamint, hogy elképzelhető-e, hogy az alakuló pártok az új alkotmány és az alkotmánybíróság hiányában is részt vehetnek a következő választáson, Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter a következőket mondta.- A törvény előkészítéséből, ahogy az új alkotmány előkészítéséből sem, nem zárjuk ki az említett szervezetek'képviselőit sem. Bár részvételük véglegesen még nem tisztázott, az előkészítésben esedékes társadalmi vita során mindenképpen megtehetik észrevételeiket, javaslataikat. A választásra áttérve úgy gondolom, hogy azon az alakuló új pártok részvétele valamilyen módon feltétlenül biztosított lesz. Az alkotmánybíróság felállításának időpontja mór konkrét, és előkészítés alatt áll az új alkotmány is. A részvételt azonban befolyásolni fogják a valószínűleg egy alkalomra szóló választójogi törvény szabályzói is. Viszont ezen a téren még az sem eldöntött, hogy az egyéni vagy a lajstromos választást részesítjük előnyben. A tovább iáikban szó esett még arról, hogy a párttörvény 'kidolgozásának munkálatai már megkezdődtek, itt többségében techniikoi jellegű szabályzókról von szó. Elsősorban pontosítani kell viszont a pártok regisztrálására vonatkozó feltételeket, amelyekben a hangsúly az alkotmány elfogadásán lesz, valamint azon, hogy a pártalapítók megfelelnek-e az egyesülési törvényben - lefektetett előírásoknak. Feladatot jelent a téma egészének a politikai rendszer vonulatéiban való elhelyezése. Az Országgyűlés az ügyrend módosításának tárgyalásával folytatta munkáját E témáiban az előrejelzett tíz felszólaláson túl további három beszédben tették meg észrevételeiket a képviselők Az ügyrendi bizottság hosszúra Uyu szün«*ben dr. Villany. Miklós pénzügyminiszter válaszolt a Dunántúli Napló arra vonatkozó kérdésére, hogy az új jövedelem- adó elfogadása után várható-e, 'hogy a minisztérium valamilyen formában visszatér a bányászok, bányamentő és tú l m ű s za kai na k megad óz tatá - sóra. — Az elfogadott törvény változtatására sem a kormánynak, sem a minisztériumnak nincs jogköre. A bányamentő pótlék elrendezése, annak költségként történő elszámolásával megtörtént, így nem adóköteles. Ami a túlórát és más pótlékokat illeti, arra vonatkozóan csak annyit mondhatok, hogy a parlament novemberi és decemberi ülésszakán elhangzott ígéretek értelmében az elmúlt év ilyen természetű tapasztalatainak elemzése kapcsán, még ebben a félévben visszatérünk. Jelenlegi álláspontunk szerint azonban jelentős változás nem várható e témában - mondta a pénzügyminiszter. Az ügyrend módosítására vonatkozó törvényjavaslat elfogadása után, rendkívüli napirendi pontként a plénum a romániai magyar menekültek témáját tárgyalta nagy felelősségérzettel. Ezután képviselői javaslatra a személyi javaslatokban történő döntést a következő ülésszakra halasztottak az új ügyrend alapján. Kaszás Endre Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezők, felelőt emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést, % demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a megfogalmazás, anrvi a jelenlegi javaslatban szerepel : a középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány eredeti elötere'jsztését fogadja el. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy a gyülékezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozat- hozatal követkerik. Elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentése ügyében, majd a „tizek" által beterjesztett javaslatra kívánt az elnök szavazást elrendelni. Egy képviselő azt indítványozta, hogy a jelentés hét pontjára, valamint a tizek javaslataira külön-'külön szavazzanak. Ezt az indítványt az elnök az ügyrendnek megfelelő- nék tartotta, és elfogadta. A bizottság javaslatának első pontja a törvényjavaslat negyedik paragrafusát kívánta kiegészíteni azzal, hogy az Országház közvetlen környékén, igy a Kossuth Lajos ^téren, illetve a Széchenyi rakpart Országház előtti szakaszán legyen tilos rendezvény szervezése és megtartása. A képviselők 49 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták ezt a kiegészítést. A bizottság második javaslata az volt, hogy a törvény- javaslat egészüljön ki egy új paragrafussal, amely kimondja, hogy a rendezvény szervezője magyar, illetőleg magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, nem magyar állampolgár léhet. Ezt a javaslatot nyolc ellenszavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Következő pontként módosítani kívánta a bizottság a törvényjavaslat 5. paragrafusának „A" pontját azzal, hogy a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható — ez a szó a módosítás lényege - időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát kell tartalmaznia az előzetes írásbeli bejelentésnek. A javaslatot ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A bizottság következő kiegészítő indítványa a törvényjavaslat 10. paragrafusához kapcsolódott. Ennek értelmében a rendezvény résztvevői a rendez vén y-be'j ele n t ésbe n meg - jelölt béfejezés időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. Nyolc ellenszavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés ezt a javaslatot. Indokoltnak tartotta a bizottság azt is, hogy a törvény- javaslat egy új 'paragrafussal egészüljön ki: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi 4. törvény 228/a paragrafusával. Ez az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésére vonatkozik. Kimondja, hogy aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal, vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, az bűntettet követ el, és három évig |terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, az vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslatot az Országgyűlés egy tartózkodás mellett elfogadta. A következő módosító indítvány a paragrafusok átszá- mozásá'ra vonatkozott. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hetedik javaslata megegyezett a kormány javaslatával, s a törvényjavaslat 6. paragrafusa eredeti szövegének elfogadását indítványozta két ki seb :> •módosítással. A képviselők túlnyomó többsége ezzel az indítvánnyal is egyetértett. Ezt követően tették fel szavazásra a „tízeknek” a törvényjavaslat 2. paragrafusának 3. bekezdése kiegészítésére tett javaslatát. Az Ország- gyűlés 16 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett az eredeti, a törvényjavaslatban megfogalmazott szöveggel logadta el az érintett paragrafust. Ugyancsak Bállá Éva és képviselőtársai tették előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a rendőrség képviselőinek részvételét csak a bejelentéshez kötött rendezvényekre korlátozza a törvény. A képviselők 45 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett, a törvényjavaslatban megfogalmazott, eredeti szöveggel értettek egyet. Végül Stadinger István, a már elfogadott módosításokkal együtt bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta. DR. KOROM MIHÁLY EXPOZÉJA Ezt követően - az elfogadott napirendnek megfelelően — az Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.), az új Ház-szabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján terjeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javaslatait, amelyről mások mellett véleményt mondott a parlament számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Miniszter- tanács és a Hazafias Népfront is. A módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesztett Ház-szabályokban rendezzék. így abból 'kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére, választására, visszahívására, a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány intézményére vonatkozó javaslatok. A bizottság határozott álláspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó, amelyeket az alkotmány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak kisebb alkotmánymódosításokra került sor, a bizottság elnöke kérte a képviselőket, hogy — javaslataik jogosságának elismerése mellett -, legyenék türelemmel és várják meg az új alaptörvény megalkotását. Azt követően természetesen ezeknek —a most tárgyalásra nem javasolt eljárásoknak — a rendjét tartalmazni kell majd a Ház-szabályoknak is. Ugyanakkor a bizalmi, illetve bizalmatlansági intézmény kodifikálásával nem várják meg az új alkotmányt, hanem március 31-ig előterjesztés készül az Országgyűlés számára. A parlament és a kormány kapcsolatának körében viszont már most javasolja a bizottság annak a képviselői indítványnak az elfogadását, amely az Országgyűlés által választandó állami tisztségviselőknél előírja, hogy az illetékes állandó bizottság a személyi javaslat előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, véleményezze őt, és álláspontját ismertesse a plenáris ülésen is. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tiszti(Folytatás a 3. oldalon)
