Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-12 / 12. szám

1989. január 12., csütörtök Dunántúlt napló 3 Befejeződött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) karának megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősí­tése céljából indítványozzák a jelölőbizottság létrehozását, amely a plenáris ülés elé ter­jeszti a személyi javaslatokat. Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre éppúgy, mint az időközben szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott jelölőbizottság ezért az országgyűlési ciklus egész időtartama alatt működ­ne. Voltak, akik a jelölőbi­zottság választását formálisnak tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztika­ra összetételének megállapítá­sára meghatározó befolyása van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Ez ter­mészetesen igaz; a politikai pártok a világ bármely parla­mentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos személyi kérdésekben, így van ez ha­zánkban is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelölőbi­zottság eleve valamiféle köte­lező listát kapna, amelyet - akár egyetért vele, akár nem - elő kellene terjesztenie. Ja­vaslat hangzott el a kötelező többes jelölés előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a bizott­ság nem támogatta. Üj ren­delkezés, hogy személyi kér­désekben — kivéve az állandó bizottságok tisztségviselőit és tagjait — kötelezővé teszik a titkos szavazást. Régi kívánságnak tesz ele­get az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt ja­vasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommu­nikációs eszközök közvetítésé­vel az egész ország nyilvános­sága előtt tegyék le esküjü­ket. Az előkészítés során számos javaslat hangzott el a képvi­selői munka jobb feltételeinek új szabályozására, iqy például felmerült a képviselők mentel­mi jogának és az összeférhe­tetlenségnek a részletesebb szabályozása. A bizottság el- isrryeri e javaslatok Indokolt­ságát, mégis arra az állás­pontra helyezkedett, hogy ez­zel is várják meg az új al­kotmányt, illetve a tervezett törvényt a képviselők jogairól és kötelességéről. A bizottságnak az az aján­lása, hogy a képviselők éven­te negyven munkanap felmen­tést kapjanak feladatuk ellá­tásához. A tervezet szerint ez az idő a parlament plenáris ülésein, a megyei képviselő- csoportok és az állandó bi­zottságok tanácskozásain felül járna a törvényhozóknak. Töb­ben kifogásolták, hogy a költségtérítés szabályozását az Országgyűlés elnökének ha­táskörébe utalja a Ház-szabály. A feladatot az elnök a me­gyei képviselőcsoportok veze­tőinek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megoldás egzisztenciális függőséget hoz­na létre a képviselők és az Országgyűlés elnöke, valamint Q képviselőcsoport ók vezetői között.. Az észrevételek szerint az lenne a legjobb, ha mind­ezekben az ügyekben a par­lament plenáris ülése határoz­na. A bizottság ezzel szemben nem osztja ezt az álláspon­tot, hiszen a döntés során számos részletkérdést, egyéni körülményt kell figyelembe venni. Az elfogadott alkotmánymó­dosítás bővíti az Országgyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrend módosítás terveze­te is tartalmazza: így például megfogalmazódik benne, hogy az Országgyűlés ülései össze­hívásának joga az Elnöki Ta­nácstól szálljon át az Ország- gyűlés elnökére, kivéve az ala­kuló ülést. Ugyancsak az Or­szággyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfoga­dott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos 'kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot il­lette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottsá­gait is. Fontos változás, hogy az új Ház-szabály az állandó bizottsági tagok létszámának csak az alsó határát szabá­lyozza, a felső határ megálla­pítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a név szerinti szavazás, a szavazatok összeszámlálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes ja­vaslatók szavazásra bocsátásá­nak témakörében. A testület végül arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy meg kell erő­síteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkí­vüli esetben tarthat az Or­szággyűlés. Ezzel megszigorod­na az a jelenleg érvényben le­vő előírás, hogy az elnök ja­vaslatára bármikor zárt ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a rend­kívüli eset indoklásával kérheti a zárt ülést. A jelenlegi ügy­rend azt írja elő, hogy zárt ülést kell tartani, ha azt az Elnöki Tanács, vagy a Minisz­tertanács indítványozza. A bi­zottság javaslata szerint ilyen indítvány a jövőben csak az államtitok védelme érdekében lesz lehetséges. Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tar­tását. Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képvi­selő írásbeli indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset in­doklásával lehetne csak ilyen javaslatot a plénum elé ter­jeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni, akárhá­nyon javasolják is, ha a napi­rend tárgyalása nyilvános ülé­sen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítvá­nyozhatja. Ha azonban leg­alább harminc képviselő írás­ban javasolja, akkor el kell rendelni azt. Most azt java­solja a bizottság, hogy a képviselők egyéni kezdeménye­zési lehetőségének megtartá­sával legalább ötven képvise­lő írásbeli indítványa kelljen a név szerinti szavazás elrende­léséhez. Ennek a létszámnak a felemelésére azért lenne szükség, mert az új Ház-sza­bály nem állapítaná meg a bizottság létszámának felső határát, így nem lenne kívá­natos, hogy adott esetben egy-egy bizottság is kikénysze- ríthesse a név szerinti szava­zást. Sok vitát váltott ki az ügy­rendnek az a megszorító ren­delkezése, amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért egyet, akkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s csak azt követheti a módosí­tás. A bizottság javasolja, hogy ezt változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a ko­rábbi eljárási rendhez, amikor az Országgyűlés először a mó­dosító javaslatokról döntött. A módosított ügyrend pon­tosabban kívánja szabályozni a szavazatok összeszámlálásá- nak rendjét. Meg kell szüntet­ni a „látható" vagy „nyilván­való” többség kifejezést, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartóz­kodó szavazatokat számolják össze. A bizottság javaslatot ter­jesztett elő a képviselői tevé­kenységgel összefüggő külön­böző parlamenti csoportosulá­sok - frakciók — alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetér­tés fogadta ezt az elképze­lést. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehozni, létrejöttüknek meg kell ma­radni az önszerveződés köré­ben. E csoportok tevékenysé­ge - fogalmazta meg a bi­zottság álláspontját dr. Ko­rom Mihály - tartalmasabbá teheti az ország munkáját. Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztató, sót. Megoldásra vár a képvi­selői munka szakértőkkel való segítése is. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a köz­pontban legyen egy, a köz- igazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek fő­hivatású dolgozói lehetnének, össze lehetne állítani egy lis­tát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt 'is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel támogatni. Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyet foglaló meg­hívottak számára a vélemény- nyilvánítás tilalmát jelezni kel­lene a meghívókon. A bizott­ság egyetért ezzel a javaslat­tal. Ugyancsak megfontolásra ajánlja azt az Indítványt, hogy az Országgyűlésnek is legyen állandó szóvivője. Dr. Korom Mihály végezetül kérte a képviselőkét, hogy az előterjesztett bizottsági javas­latokat vitassák meg és az írásban beterjesztett kiegészí­tésekkel fogadják el az Or­szággyűlés Ház-szabályát. Az ezt követő vitában fel­szólalt Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a MagyÖr Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő­riportere, Südl Bertalan (Bács- Kiskun m., 12. vk.), a jános­halmi Petőfi Mgtsz párttitkára, Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottságának első tit­kára, Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki előadó, Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élel­miszeripari Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egyete­mi tanár, Árvái Lászlóné (He­ves m„ 1. vk.), az Eger és Vi­déke Áfész szakszervezeti bi­zottságának titkára, Réget An­tal (országos lista) a Magyar- országi Németek Demokrati­kus Szövetségének alelnöke, Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vál­lalat műszakvezetője, Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese, Vass Józselné (Békés m„ 15. vk.), a sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyet­tese. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), or Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora, Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak Sely­pi Cukorgyárának főmérnöke és Bödőné Rózsa Edit (Csong­rád m., 3. vk.), a Taurus Gu­migyár energetikusa. SAJTÓ­TÁJÉKOZTATÓ A parlamenti ülés szüneté­ben - sajtótájékoztatón vála­szolt az újságírók kérdéseire dr. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter, Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottságá­nak titkára és Horváth Jenő, a bizottság tagja. Kulcsár Kálmán elmondotta: a két törvény elfogadása je­lentős lépés a jogállamiság megteremtéséhez vezető úton. Jermészetesen a jogszabályal­kotókra még további jelentős munka vár. A jogállamiság kialakítása azonban akkor válhat teljessé, amikor a parlament elfogadja az új al­kotmányt. A párttörvénnyel kapcsolatban arról tájékozta­tott, hogy a jogszabály mun­kálatai már megkezdődtek. Nem elsősorban politikai kér­déseket kell megoldani, ha­nem technikai jellegű gondo­kat, és szükség van a párttör­vénnyel kapcsolatban több jogszabály egyeztetésére is. A párttörvény hatálybalépé­sekor valószínűleg megtörténik az Alkotmánybíróság felállí­tása is, így nem lesz akadá­lya az újonnan alakuló párt­szerveződések regisztrálásának. A párttörvény előkészítésébe bevonják a közelmúltban meg­alakult alternatív szervezetek képviselőit is. Ez ugyanis már gyakorlat, az új alkotmány elő­készítésénél hasonlóan jártak el. A párttörvényt, a tervek szerint még a parlamenti tár­gyalása előtt, társadalmi vitá­ra bocsátják. A készülő alkotmánnyal kap­csolatban az Amerika Hangja tudósítója arról érdeklődött: vajon az alaptörvény rögzítl-e az MSZMP vezető szerepét. Kulcsár Kálmán elmondotta: a jelenlegi szabályozási koncep­ció szerint az alkotmány ren­delkező részeiben nem kíván­ják külön meghatározni a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét. Ez ugyanis nem jogi, hanem politikai kér­dés. Ugyanez a helyzet a mun­kásosztály vezető szerepének deklarálásával kapcsolatban is. Az ügyrendmódosítás vitá­ját csaknem egyórás szünet követte, mivel az előkészítő 'bizottság tételesen áttekintette az ezzel kapcsolatban elhang­zott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom Mihály, a napiren­di pont előadója foglalta ösz- sze. Egyebek között elmondta: sok képviselő hívta fel a fi­gyelmet arra, 'hogy javítani kell a képviselői munka lé­nyegét érintő feltételeket. Ez- zeI kapcsolatban az ügyrend- előkészítő 'bizottság elnöke kö­zölte, hogy konzultációt foly­tatott Németh Miklóssal, a kormány elnökével. A minisz­terelnök felajánlotta segítsé­gét, s kérte a 'képviselőket, hogy amennyiben úgy tapasz­talják, hátrány érné őket munkájuk során, forduljanak bizalommal hozzá. A konkrét esetekkel kapcsolatban vizs­gálatot rendel el, s orvosolják a panaszokat. Korom Mihály kérte az Or­szággyűlést, hosszabbítsák meg ez ügyrendi bizottság mandátumát, annál is inkább, mivel március 31-éig a tör­vényhozó testület elé kerül a bizalmi, bizalmatlansági in­dítvány kérdése, s ennek ügy­rendi vonatkozásai is lesznek. Ezután Korom Mihály téte­lesen sorra vette az ügyrend tervezetére vonatkozó képvi­selői javaslatokat, s ismertette a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Fi Hó Pálnak, az állandó bizottságok megala­kulására vonatkozó javaslatát áttekintve, a testület úgy dön­tött: tegyék lehetővé a bi­zottságok számára, hogy ma­guk tegyenek javaslatot elnö­kük, titkáruk, illetve tagjaik megválasztására. Ugyanakkora tisztségviselőket a plénum vá­lassza meg. Pontosította a bizottság a visszahívással kapcsolatos ren­delkezést. Az új szövegezés szerint az Országgyűlés az ál­tala megválasztottakat a meg­választásukra vonatkozó sza­bályok szerint bármikor vissza­hívhatja. Korom Mihály válasza után hosszasnak bizonyuló szava­zási procedúra kezdődött. Először arról az — eredeti for­mában is alternatív javaslat­ként előterjesztett — kérdésről szavaztak, hogy név szerinti szavazásnál nyíltan, kérfel- emeléssel (A-vóltozat), vagy pedig aláírással (B-vóltozat) törté ríj ók-e a szavazás. A képviselők két ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az A-vál- tozat mellett döntöttek. Ekkor került sor az ügyren­di bizottság kiegészítő javas­latai fölötti szavazásra. E ja­vaslatokat a törvényhozás el­lenszavazat nélkül, egy tartóz­kodás mellett elfogadta. Ezt követően az egyéni kép­viselői javaslatok fölött folyt hosszadalmas szavazás, azután kerülhetett sor az Országgyű­lés ügyrendjének módosítását és egységes szövegét tartal­mazó szöveg fölötti együttes szavazásra, figyelembe véve az ügyrendi bizottság elfogadott, kiegészítő javaslatait, valamint az egyéni módosító javaslatok fölötti előző döntéseket. Az Országgyűlés a Ház-szabály hatályos szövegét, részleteiben és egészében, 3 ellenszavazat­tal, 5 tartózkodás mellett el­fogadta. Az ügyrendi határozathoza­talt követően soron kívül szót kért Técsy László (Szabolcs- Szatmár m., 19. vk.), s beje­lentette: a röviddel az előtt elfogadott ügyrend alapján több képviselőtársával együtt megalakították az Országgyű­lés agrárszektorát. Ezt követően az elnöklő Ja­kab Róbertné bejelentette,-f MOSZKVA: Az afgán kormány az élelmiszerek és más alopvető fogyasztási cik­kek szűkössége miatt az el­osztás hatékonyabb megszer­vezését határozta el a fővá­rosban. A TASZSZ hírügynök­ség a hiány jelenlegi okát a közúti közlekedést megbénító erős havazásban jelölte meg.-f- TOKIÓ: Hirohito elhunyt japán császár temetésére 75 millió dollárral egyenértékű jent szavazott meg a kormány. Ennyi pénz kell ahhoz, hogy kellőképpen ünnepélyes, de ne hivalkodó legyen a teme­tés — nyilatkozta Murajama Tacuo új pénzügyminiszter.-f MOSZKVA: Vilnius vá­rosi parkjában kedden este csaknem tízezer ember gyűlt össze, hogy e megmozdulással tiltakozzék az 1939-es szovjet —■német megnemtámadási szer­ződés cikkelyei ellen. A né­hány órás tüntetés békésen zajlott le. hogy Bánffy György kíván — napirenden kívül — a Magyar- országra menekülők ügyében javaslatot előterjeszteni, amellyel egyébként az Ország- gyűlés külügyi bizottsága elő­ző napi ülésén egyetértett. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész, a József At­tila Színház tagja rámutatott: Mindaz, ami a magyar—román határon történik, ami az ide települtek helyzetét érinti, jog­gal foglalkoztatja az állampol­gárokat és a határainkon kí­vül élő magyarságot is. Utalt arra, hogy az Országgyűlés decemberben állást foglalt a nemzetiségi kisebbségek jogai­nak tiszteletben tartásáról. Ezt követően több szervezet és ma­gánszemély számos képviselő­höz követelést juttatott el. E követeléseket magáénak érezve javasolta: az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen mene­kült se legyen az ország terü­letéről kitoloncolható. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának megbízásából, és az egyházak menekülteket se­gítő szolgálatának tapasztala­tai alapján dr. Tóth Károly (országos lista) református püspök, a magyarországi re­formátus egyház zsinatának lelkészi elnöke foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. El­mondta: Arról van szó egy­részt, hogy a Romániából ha­zánkba érkező menekültek be­fogadásának vagy be nem fo­gadásának a kérdései tisztá­zatlanok. Nem egyértelmű, hogy ki milyen szempontok sze­rint jogosult dönteni a befo­gadásról vagy a visszautasí­tásról. Nem halasztható to­vább a befogadottak jogi helyzetének rendezése sem — mutatott rá. Ezt követően Horváth István belügyminiszter kért szót, aki teljes együttérzéséről és meg­értéséről biztosította az Or­szággyűlést a Bánffy György és Tóth Károly képviselők ál­tal beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. Ezután Kovács András (He­ves m., 10. vk.), és Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának ve­zetője kért szót. A napirendnek megfelelően az interpellációk következtek. Interpelláltak: Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.), Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.), Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.), Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.). Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), Sebe Istvánná (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.). Az interpellációkra és kér­désekre adott válaszokkal szer­dán véget ért az Országgyűlés „kétfordulós” decemberi-ja­nuári ülésszaka, amelyen fel­váltva Stadinger István, Hor­váth Lajos, Jakab Róbertné és Vida Miklós elnökölt.-ó- LONDON: Négy cseh­szlovák robbanóanyag-szakértő érkezett szerdán Londonba, hogy segítsen azonosítani a december 21-én Skócia fölött lezuhant Boeing 747-es Pan- Am utasszállitógépre csempé­szett bőröndbomba plasztik robbanóanyagát.-r ATHÉN: A PFSZ és az Egyesült Államok képviselőinek újabb találkozóját sürgette szerdán Jasszer Arafat, aki egynapos görögországi látoga­tásának végén nyilatkozott a sajtó képviselőinek Athénban.-f WASHINGTON: Az ame­rikai kormány arra számit, hogy január 17-én külügymi­niszteri szinten befejeződik a bécsi európai utótalálkozó. A külügyminisztérium szóvivője szerdán elmondta, jelenleg azzal számolnak, hogy George Shultz miniszter jövő kedden tartózkodik majd az osztrák fővárosban. Képünkön: szavaz az Országgyűlés MTI TELEFOTO © ÓRA A NAGYVILÁGBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents