Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-29 / 29. szám

J&x okok különbözőek Ki miért nem szólt? Nyilatkoznak az országgyűlési képviselők A Heti Világgazdaság idei harmadik számában Hallgat­ni arany címmel rövid össze­állítás taglalja, hogy a mos­tani ötéves parlamenti ciklus kétharmadán túljutva, kik voltak azok az országgyűlési kép­viselők, akik a legtöbbször szót kértek, illetve kik azok, akik egyáltalán nem szólal­tak fel. Ezek szerint legagili- sabb honatyánk — a maga 18 hozzászólásával - a sze­gedi Király Zoltán, de to­vábbi 17 társa is legalább öt esetben kért szót a plénum előtt. Meglepő viszont, hogy az országgyűlés 387 tagja közül akad nyolcvan olyan is, aki nem hallatta hangját. Közülük kérdeztünk meg né­hányat a hallgatás okáról. Kosár István (Tolna megye, Bátaszék):- Véletlenül esett így. Elő­zőleg két írben is szándékom­ban állt szót kérni, ám mind­kétszer aktualitását vesztette a dolog, mire oda jutottam volna. De ha már megkérdez­tek, elmondom, milyen továb­bi okok miatt maradt el ad­dig a szereplésem. Én a bá- taszéki Búzakalász Tsz-ben dolgozom, mint szerelő. Azt hiszem, érthető, ha szeret-} tem volna a saját területem témájában szót kapni, viszont megyénkből hárman vagyunk mezőgazdasági szakmával or­szággyűlési képviselők. Két kollégámnak ez az első cik­lusa, ők mindenképpen sze­rettek volna az adódó lehe­tőséggel élni. Ezenkívül azt is el kell mondanom, hogy mi, képviselők sem vagyunk egyenlők. Aki - mint én is - fizikai állományban dolgozik, csak szabad idejében és sok­kal nehezebben tudja össze­gyűjteni, rendszerezni a fel­szólaláshoz szükséges anya­got. Lehet azonban • csendben is sokat tenni. Legutóbb pél­dául eredményesen képvisel­tem több fórumon is égy, a körzetemben felmerülő egész­ségügyi témát. Ez nem azt jelenti, hogy a felszólalásról végleg lemondtam. Elképzel­hető, hogy a hátralévő idő- 'ben többször is szót kérek, hiszen ma már nem az az elvárás, mint régen, hogy öt év alatt legalább egyszer fel­szólaljon valaki. Sibainé *Áradi Mária (Bács- Kiskun megye, Hercegszántó):- Hogy miért, nem szólal­tam eddig fel? A legfőbb indok talán az alkalmas té­ma hiánya. Az elvem ugyanis az, hogy az ember csak olyan témában hallassa a véleményét, amihez ért és érdemben tud hozzászólni is. Pedagógusként dolgozóin, azonban áprilisig gyeden va­gyok kislányommal. Mégsem ülök tétlenül, főleg a kör­nyékbeli nyugdíjasok kéréseit képviseltem sikeresen az utóbbi időben. A visszalévő másfél évben határozott szán­dékom, hogy én is szót kérek a parlamentben, mindenkép­pen szeretnék hozzájárulni a pedagógustársadalom munka- és életkörülményeinek javítá­sához. Kapinya Miklósné (Tolna megye, Tolna): — Nincs különösebb oka. Nekem ez már a második ciklusom, az előzőben három alkalommal is felszólaltam. Idő hiányában még nem tud­tam tüzetesen átnézni az Or­szággyűlés idei napirendjét, azt azonban tudom, ha sze­repel a nyugdíjtörvény, az esetben mindenképp szót ké­rek én is. Annál is inkább, mivel munkahelyemen, a tol­nai Selyemfonó Gyárban, de máshol is körzetemben soka­kat foglalkoztat a korkedvez­ményes nyugdíj témája. Aczél György (Baranya me­gye, Pécs):- A mostani nekem már a kilencedik parlamenti ciklu­som. Akik ismernek, tudhat­ják, hogy nem a mondaniva­ló és a kiállás hiánya miatt nem szerepeltem ebben a ciklusban. Az ok egyszerű. 1988 májusáig az MSZMP Politikai Bizottságának vol­tam tagja, ahol kijelölték a felszólalókat. A kötöttség megszűnésével, alkalmas té­ma esetén bizonyára ismét felszólalok a plénum előtt. Kaszás E. Kutatási terv alapján: fejlesztés Ágnes-laki táj. Csurgónagymarton közelében, hét tó karéjában húzódik egy szép arborétum, vadászházzal. Dél-Somogy idegenforgalmáért Ismét- láfhafóvá lesz a Baláfa-fó?,.. Somogy idegenforgalma a köztudatban jószerével azonos a Balaton déli partjával. Nem rT'intha másutt nem lennének rá adottságok. Csak nem tu­dunk, nem tudnak róluk, s kiaknázásuk is még a jövő ál­ma. A napokban ez az álom egy lépéssel közelebb jutott a va-< lósághoz. A megyei tanács ösz­tönzésére már jó ideje foglal­koztat néhány fejlődő várost értékek, tartalékok, lehető- ségek számbavétele. Előzetes konzultációk után most Barcs, Csurgó és Nagy­fád tanácselnökei jóváhagy­tuk azt a kutatási tervezetet, amely a Somogy Megyei Ta­kács és az MTA Regionális Iktatások Központja (Pécs), közötti szerződéssel jött létre: uel-Somogy idegenforgalmi adottságainak értékelése és a teilesztési lehetőségek föltárá- Sa céljából. ,.A kutatások ez év elejétől Június 30-dikáig tartanak: té­mafelelőse Hajdú Zoltán, a ‘-'unántúli Tudományos Inté- Zet munkatársa. Ml várható ettől a tervezet- j. a gyakorlatban? - érdek- °dtünk három közül a legna­gyobb tranzit- és idegenforga- °mmal rendelkező város, Nagy- Qrád elnökétől. Hamvas Já­nostól. Beszélgetésünk és a tervezet alapján egyértelmű, hogy Belső-Somogy déli része igen gazdag idegenforgalmi, turisz­tikai lehetőségekben. Nagy­atádnak ezen belül, elsősor­ban átmenő forgalma és gyógyfürdője révén, központi helyzete van. Fejlesztése is en­nek megfelelő. A gyógyfürdő strandiésszel bővül majd, s közelesen, tavasszal átadják a mellette épülő, 60 szobás So- lar Hotelt, ahová, nem titkol­tan, minél több nyugati vendé­get is várnak. Egész nap persze nem lehet „gyógyfürdeni”. S itt léphetné­nek be az eddig kiaknázatlan lehetőségek. Ha a vendégek már megismerkedtek a város­sal, a kézbe adott — s a ku­tatás fejlesztési lehetőségei alapján elkészített —, kiad­vánnyal kirándulhatnának Dél- Somogy nevezetességeihez, tet­szés szerint. A térség természeti, földraj­zi, éghajlati adottságai kedve­zőek. Szulokon, Csokonyovison- tán termálfürdő; Barcson, Csurgón, Babócsán strand, Gyékényesen hatalmas bánya- tó-vízfelület kínálja lehetősé­geit. Mintegy 25 000 hektár igazi somogyi erdő, illetve a dél-somogyi kombinát 60 000 ha-os vadgazdálkodási terüle­te; továbbá arborétumok, vé­dett területek, különleges nö­vény- és állatritkaságok - amerre a szem ellát... A barcsi ősborókás mellett — úgy hírlik legalábbis —, ismét látogatható lesz az évtizedek óta elzárt kaszópusztai térség, az európai hírű Baláta-tóval. (Éppen ideje!...) És kastélyok, parkok, műemlékek; törökkút, feltárás alatt álló törökfürdő Babócsán. Barcson múzeum, és még nagyon hosszan sorol­hatnám a jövőben kínálkozó, s eddig kihasználatlan idegenfor­galmi lehetőségeket, a horgá­szattól a gyalogtúrázáson át, a falusi üdülés megannyi fehér foltjáig. De vajon kiket csábítanak majd Dél-Somogy csodaszép tájai, halastó-füzérei, a hazai táj szépségei? .. .- Én nagyon hiszek abban, hogyha az emberek, világútle­véllel a kezükben még jó ideig utazgatnak, vásárolnak külföl­dön, előbb-utóbb eljön az az idő is, amikor elkezdődik va­lamilyen belső igény kialaku­lása a haza, a szűkebb pátria megismerésére ... —, válaszol­ta kérdésemre Hamvas János. W. E. A döntést elnapolták... „Új” városcímere lesz Bajának? A jelenleg is hatályban levő, új városcímer Baján sokadszor került szó­ba e héten a város csaknem 300 éves régi címere. Csü­törtökön a városi tanács na­pirendjén szerepelt jóváhagyás véaett a régi címer visszaál­lítása, miután a lakosság nép­szavazással egy emberként az eredeti mellett voksolt. Az előzményekről: egy 1974- es — nagyon finoman szólva e/hibózott — minisztertanácsi rendelet országosan szabályoz.- ta a városok címerhasznóla- tát. A patinás régieket hatá­lyon kívül helyezte; az újak­nak pedig, a régiek bizonyos motívumait felhasználva, tük­rözniük kellett a hazánkban végbement szocialista változá­sok tartalmát. . . így történt Baján is. Új cí­mert hímeztek a város zászla­jára. Az új címer pajzs ala­kú, tojó sdad-forma vörös és kék ívelt sávokkal -, itt a vö­rös mező a fejlődést, a kék a Dunát jelképezi -; középütt arany mezőben gyümölcsfa, aranygyümölcsökkel; előtte öntudatos emberpár, kézen­fogva egymást. <Az ősi városcímer tíz-egyné­hány évig nem került szóba. (Hivatalosan, legalábbis . . .) Egészen 1988 tavaszáig, ami­kor a Hazafias Népfront el­nöksége eljuttatta Baja Város Tanácsához a lakosság egyre szélesebb körű igényét: állít­sák vissza a város régi címe­rét! A javaslatot (?) a város­szépítő egyesület is támogatta. A városi tanács határoza­tában (1988. 04. 28.) egyet­értett a nép óhajával, és uta­sítást adott a szükséges lépé­sekre. Ennek alapján a Bács­kai Napló augusztusi számá­ban megjelent'egy fölhívás, a kétféle címer fényképét egy­más mellett közölve. A lakosság szavazatával a régi városcímer mellett foglalt állást 1498:1-hez arányban. A régi címer, mint dr. Kő­hegyi Mihály történész, a ba­jai múzeum igazgatója egy interjúban kifejtette, Baja vá­rossá alakulásához kötődik. Ugyanis a török kiűzése után Savoyai Jenő főparancsnok jó évtizedig itt ,.teleltette" csapa­tait. A település föllendült és megérett arra, hogy városi ki­váltságokat szerezzen. Lakói (bunyevácok, németek) folya­modványt küldtek az uralkodó­hoz. I. Lipót a városi jogokat ke­gyesen megadta a bajai pol­gároknak, 1698. december 24- én keltezett kiváltságlevelében. Ekkor kaphatta meg Baja a városcímert is, amely motívu­maival erre a dátumra utal. Az ovális, tárcsa alakú barokk címerpajzs középpontjában paradicsomi jelenet látható Adómmal és Évával. Későbbi címerábrázolósok- ban az emberpár hol „Ádám- kosztümben", hol fügefalevél­lel mutatkozott. A milleneumi ünnepségre fölutazó bajai urak részére például külön cí­mer készült. A város új zász­laján a mezítelen párt „felöl­S a régi, 1698-ból töztették", azaz valamilyen háncs-szoknyácskafélét hímez­tek rójuk — ,,oda”, nyilván a szemérmes Mária-lányok . . . Időközben — az utóbbi hó­napokban - szakemberek szakmai ellenőrzésével és a lektorátus megbízásával elké­szült a rekonstruált régi címer pontos rajza és leírása. Ezzel voltaképp minden együvé ke­rült ahhoz, hogy a testületi döntés megszülessék. A Bajai Városi Tanács leg­utóbbi ülésén azonban a régi bajai városcímer visszaállítá­sáról szóló tanácsrendelet megszavazását elnapolták. „Csak az áprilisi tanácsülé­sen döntenek a címer végle­ges formájáról. Ugyanis a ré­gi címernek 4-5-féle változata ismeretes. Áprilisig a tanács­tagok útján ezeket bemutat­ják a lakosságnak, mivel a testület a lakossági vélemé­nyek ismeretében kívánja meg­hozni döntését" — tájékozta­tott bennünket dr. Tirpák Jó­zsef megbízott osztályvezető. Mitől van zavarban az újságíró? A Márkus-por és a remények Ne keressük, nincs gyógyszerfán készlef A Teleferében csontritkulást gyógyító szerével Ijemutatoft Márkus József professzor szer­dán a Népszabadságban be­szélt a „gyógyszer" (azért az idézőjel, mert ekként még nem törzskönyvezték) hatásosságá­ról, szakmai fogadtatásáról stb„ s ■— ami mindez ideig példátlan volt a hazai sajtó­ban — közölték a szer re­ceptjét is, amit — úgymond — félkilós adagokban 88 forintért készítenek el a gyógyszertá­lakban. Egy ilyen receptlavinát in­díthat el (s erről a pénteki Teleferében ismét volt szó), kü­lönösen, ha elfogadjuk azt a közlést, miszerint a természet rendje, hogy valamennyien csontritkulásban szenvedünk. Kérdéssel fordultunk tehát dr. Kőhegyi Imrénéhez, a Baranya Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának az igazgatójá­hoz: ki tudják-e a baranyai gyógyszertárak elégíteni a vár­ható keresletet? ~ Egyáltalán nem rendel­kezünk a receptben felsorolt anyagokból olyan készlettel — hallottuk a választ —, ami egy várható rohamhoz elegendő lenne. Ami van, azt tényleges betegségek gyógyítására alkal­mas gyógyszerek elkészítéséhez kelj tartalékolnunk. Felhívtuk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályát, ahol Czeg/éc/i Ákos főmunka- tarstol kaptunk tájékoztatást: — A szerrel, ami egyelőre még nem gyógyszer, gyógyító­megelőző főosztályunk foglal­kozik, de még ők sem tudják: egyáltalán hatásos-e, hiszen hivatalosan senki nem próbál­ta még ki. — A gyógyszertáraknak nincs készletük . . . — Ez az, hiszen eddig gyógy­szer alapanyagként ezekből minimális mennyiségre volt szükség, most pedig tonna­számra kellene behoznunk, mi­vel a recept több, nyugatról beszerezhető anyagot tartal­maz. Közben . pedig azt sem tudni, mennyi hasznosul a rengeteg anyagból a szerve­zetben, és mennyi ürül ki. Egyet tudni csak: a szer szék. rekedést okoz, ezért a pro­fesszor — tudomásunk szerint — hashajtóval együtt írja fel. Az újságíró tehát ismét za­varban van. A Mórkus-szer ügye - hiszen a professzor régóta próbált szót érteni a minisztériummal, de az a Nép­szabadság-riport szerint nehe­zen állt kötélnek — kísértetie­sen hasonlít az elődök, a Celladam, a Béres-csepp, a Naksol, a Bánfi-hajszesz, no meg az akupunktúra ügyéhez. Ez esetben kinek van igaza? A váratlan csonttöréstől rétté, gő Időskorúak - csontritkulás- ügyben pedig hatéves korunk­tól kezdődően számítunk an­nak - vállalják a székrekedés elhárítható kellemetlenségét is a csontok regenerálódásának reményében. H. I. Megszállottság Azt hiszem, mindazok­nak, akik a hét végéjüket az orfűi tónál töltötték, kellemes kikapcsolódást nyújtott a belagyott tó. Korcsolyázók, fakutyázók, jégkorongozók százai ci­káztak a jégen, gyakran „fittyet hányva" még a ,,recsegésnek" is. Egy régi Fonográf-sláger refrénje jutott az eszem­be: ,,Ne legyen túl jó a kedvetek, mert abból lesz a baj". S igy igaz! Egy korong a ,,veszélyes zóná­ba" tévedt, s amikor se­gítségére sietett egy srác, reccs. A jég /beszakadt, az if­jú a vízbe pottyant, de sebaj. Másfél óra múlva, egy forró fürdőt követően ismét ott csillogtatta tu­dását. Hát mi ez, ha nem megszállottság? Tóth T. vasamapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents