Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-29 / 29. szám
ff*cart vagy Mitől város mozgalom? a város? (Folytatás az 1. oldalról) gat” megnyugodjon, hogy itt demokrácia van, és jöjjön a dollár, S miután azt is kifejtette, hogy a párturalom (értsd, az MSZMP uralma után), most a technokrata közgazdászok ideológiamentes, de lényegileg változatlan uralma fog következni, logikusnak tűnik a következtetés, hogy az MDF nem érdekelt az ország gazdaságának ilyesfajta rendbehozatalában, „A kenyeret a nyílt, alulról építkező demokrácia fogja megteremteni 33 év kizsákmányolása, elnyomatása után” - hogy milyen lesz ez a demokrácia, arról viszont csak következtethetünk a félmondatokból, elszólásokból: „nem hiszünk a szocializmusban”, „a HNF közjogi szerepére semmi szükség”, „a szocializmus fogalma nem tartozik értékeink közé", „demokrácia csak egy hétig volt itt — 32 éve”, „nem ünnepeljük az MSZMP-vel együtt március 15- ét”, „az Új Márciusi Front az MSZMP leányvállalata, leányvállalatokkal pedig nem beszélünk”, „keressük a kapcsolatot a nyugatnémet demokratikus pártokkal”, „a KISZ és a párt vagyonát adják vissza a dolgozó népnek". Az anarchikus pillanatokban volt ideje gondolkodnia a tudósitónak is. Például arról, hogy hány március 15-énk lesz megint, ha nem lehet azt közösen ünnepelni? Kik és megint mire fogják kisajátítani 1848-at? S arról is, hogy ha már demokraták között van az ember, akkor az ófalui és a nagymarosi építkezés elleni aláírásgyűjtés mellett köröznek-e olyan papírt is, melyre az építkezések mellett lévők írhatják le nevüket? De amikor csak a nem mellett szavazhatok, demokraták között, akkor elgondolkodtat az is, hogy hallom: „azért vannak rendes MSZMP-tagok is", (merthogy ez a mondat más állítmánnyal nagyon is ismerős). S ha már a párttulajdont a népnek akarnák, más tulajdonokról miért hallgatnak . . . Minthogy az is nagyon elgondolkodtató, miszerint „két válság ven ma Magyarországon". Az egyik „ennek” a hatalomnak a válsága, a másik a mélyen lévő, s a mohácsi vésszel kezdődő állandó válság, melynek e századi két nagy sorsfordulója a szónok szerint Trianon és 1956. Felrémlik, hogy más is történt, ebben a században -, de( ez mór az MDF ügye, hogyan viszonyul hozzájuk. Mert bár megnyugtat, ha azt hallom, hogy „békés, erőszak- mentes útra kell gondolnunk", s megértem, ha azon vannak, hogy a „legjobb erőket ide tudjuk gyűjteni", a konklúzió viszont egy másfajta „demokratára" képét vetíti előre: „mert akkor mi leszünk a legerősebbek, akik meg tudják változtatni a dolgokat." Az MDF pécs-baranyai ideiglenes vezetősége egyébként élénk levelezésben áll többekkel: levelet írtak Németh Miklósnak az erdélyi menekültek ügyében, de a belügyminiszter esedékes válaszát nem tartják kompetensnek, levelet írtak a baranyai országgyűlési képviselőknek, s az MSZMP Baranya Megyei Bizottságához is a pártintézmények feleslegességéről, (mely levél nyílt továbbítására mi nem vállalkozunk, bízva a Magyar Posta gyorsaságában és pontosságában):A sokféle beszámoló, hozzászólás között tanulságos volt még, hogy „elit”, „értelmiségi" mozgalom, (esetleg valamikor párt), vagy pedig tömegmozgalom legyen-e az MDF. Az egyik pécsi alapító szkeptikus: „a Fórum leült, langyos lett"; az országos vezérszónok is tudja, hogy tömegbázis nélkül nem mozgalom semmilyen mozgalom, de hát a tömegek között „még sötétség Van, lehajtott fej". A többórás parttalan vitc tegnap végül is azzal zárult hogy újabb értekezletre var szükség, eldöntendő a nagy sorskérdéseket - melyből i: látható: a Demokrata Fórumban, s valóban Magyar: értekezletről értekezletre. (Folytatás az 1. oldalról) dokolja a várossá nyilvánítást, és He; jól tudom, a negyvenegy pályázó közül, rangsorilag az első helyen szerepeltünk. Csurgó, Gál Endre tanácselnök: — A hatezer lakosú, plusz három társközséggel rendelkező Csurgó is járási székhely volt, s már hosszú ideje városias jellegű ' település. Mondhatnám, régóta polgárias kisvárosnak is lehetne tekinteni, ehhez nagyban hozzájárul a már kétszáz éve alapított, nagy hagyományokkal rendelkező Csokonai Gimnázium. Az elmúlt négy-öt évben sokat fejlődött az infrastruktúra, e téren szeretném kiemelni a lakosság összefogását. Teljes a gázvezetékhálózat, kiépült a kábeltelevíziós rendszerünk is. Régi vágya és igénye volt már a csurgóiaknak, hogy lakóhelyük hivátalosan is város legyen. Tab, Szummer György titkár: — Tab eddig is Városi jogú nagyközség, körzetközpont volt. 1969-ig járási székhely. A várossá fejlesztés tudatosan történt, elsősorban ipari jellegű a település, -több üzemünk van, itt működik a Videoton egyik üzeme, a Vegyipari Gépgyáré és még lehetne sorolni. Magának Tabnak 5200 a lakosa, de ha hozzászámítjuk a 11 társközséget, ez a szám megduplázódik. Kórházzal ugyan mi sem rendelkezünk, de mind a közműellátottság, mind egyéb intézmények megléte azt Március 15-éig bezárták a Hévíz közelében található Lotus gyógykempinget. A Zala megyei Alsópáhok község termelőszövetkezete által építtetett, tavaly októberben átadott, egész éven át nyitva tartandó létesítményben eddig „próbaüzemet" tartottak. Biztató eredménnyel, hiszen szervezés nélkül is szinte folyamatosan voltak vendégeik; hazaiak mellett jugoszláv, olasz, osztrák és NSZK-beli turistákat fogadtak. A kéthónaposra tervezett működési hiszem, indokolja pályázatunkat. Tolna, Sziák Mihály tanácselnök:- Tolna várossá nyilvánítását történelmi múltja is indokolja: több megszakítással, a török idők előtt és után, 1870- ig, ha összeadjuk, 300 éven át volt mezőváros. Spontán kialakult a vonzáskörzete, amit a munkalehetőségeknek, az oktatásnak, az egészségügyi ellátásnak, a kereskedelemnek köszönhet. Tíz-tizenöt éve egyre nagyobb a környékellátó szerepe. Megemlíteném a Víz- és Csatornamű Tolnai üzemmérnökségét, ami 27 település vízellátását biztosítja, itt van a 16 települést ellátó DÉDÁSZ- kirendeltség, a megye területén az egyetlen FÉSZEK Áruház, ebbe az üzletláncba 1986-ban kapcsolódott be a TüZÉP-ünk. A már teljesen egybeépült Tolnának és Mözsnek 12 800 lakosa van. A település városias arculata hosszú fejlődés eredménye, s teljesen indokoltnak tartom, hogy a valamikori mezőváros most ismét város legyen. Dunaföldvár, Széles Sándor- né igazgatási csoportvezető: — A 9290 lakosú Dunaföldvór, önálló település, a kórházat leszámítva minden fontos intézménnyel rendelkezik. Valamikor ez is városi jogú település volt, s hogy most város legyen, azt az intézményrendszerén kívül, még egy fontos dolog is indokolja: az átmenő forgalmat biztosító Duna-híd. szünetet a nyolc üdülőház fűtésének végleges megoldása teszi szükségessé, csak nemrég kapták meg ugyanis a — természetesen időben kért — gázfelhasználási engedélyt, s ezért a villanykályhák helyébe, gázkonvektorokat szerelnek. Közben a kivitelező elvégzi a még hátralévő garanciális munkákat is, továbbá kialakítják és berendezik a 100 adagos konyhát, az .élelmiszerboltot, valamint a gyógyászati pavilont. Bodó László Szükség van-e a munkásőrségre? Dücső Csilla Márciusban nyit a Lotus gyógykemping Egy rendhagyó találkozó jegyzőkönyvéből Zalaegerszeg, 1989. január 26. Néhány perc múlva 14 óra. A maga nemében egyedülálló találkozóra gyülekeznek a Zala megyei III. sz. választókerület munkásörei. Dr. Pálfi Dénes országgyűlési képviselőt várják. A rendhagyó randevú előzményeiről röviden. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap a Hazafias Népfront Zala megyei elnöksége január 18-i üléséről tudósítva tényként említette, hogy dr. Pálfi Dénes országgyűlési képviselő választókerületében élő munkásőrök a képviselő visszahívása érdekében aláírásokat gyűjtenek. A megyei parancsnokság a Zalai Hírlapban közzé tett nyilatkozatban cáfolta ezt, egyúttal kezdeményezte, a képviselő és a választókerület munkásőreinek találkozását a városi parancsnokságon. Az asztal körül a választó- körzet 300 munkásőrének képviseletében 25 ember. Jelen vannak a megyei és városi parancsnokság vezetői és a sajtó képviselői is. Az adogatás joga — sportnyelven szólva — Stelán Zoltán megyei parancsnokhelyettesé. Ismerteti a munkásőrség megalakulásának körülményeit és feladatait. — Az az állítás, hogy a munkásőrség a párt hadserege. Az állomány összetétele „bizonyítja" ezt: 20 százalék párttag mellett 80 százalék pártonkívüli. A társadalom szinte valamennyi szférája képviselteti magát. Nemrég egy egyházi személy is jelezte belépési szándékát - érvelt a parancsnokhelyettes. Kovács József megyei parancsnok és Molnár László parancsnokhelyettes részletesen taglalja azokat a feladatokat, amelyeket ellátnak a munkásőrök. Eltűnt személyek felkutatása, pénztárak, pénzszállítmányok őrzése, természeti csapások utáni helyreállítás, körözött személyek elfogása — vagyis állami teendők megoldása társadalmi munkábán. Szabó Jenő, az olajiparban dolgozó munkásőrök nevében kért szót. — Hogy sokba kerül a munkásőrség, ezért meg kell szüntetni? — teszi fel a kérdést, majd határozott hangon válaszol is rá: — Nem ez az igazi probléma. Szálkák vagyunk egyesek szemében, mert tudják, keményen fogjuk a fegyvert. Hát maradjon ott a szálka, és csak dörzsölgessék a szemüket. Ha eljön az ideje *- higgye el, Pálfi úr —, akkor letesszük a fegyvert. Molnár József gellénházi választó higgadtabb hangon szól: — Zűrzavar van az országiban. Bűnbakot keresnek és az egyik kiszemelt a munkásőrség. Ügy vélem: torz kép alakult ki a testületről, mert arról nehéz reálisan véleményt alkotni, amit nem ismerünk. Azt hiszem, ez a mi hibánk is. Hiszen meglehetősen zártak voltunk eddig. — Köszönöm, hogy ezt ön mondta ki — szólal meg először dr. Pálfi Dénes. - örülök annak, hogy létrejött ez a találkozó. Szeretném leszögezni, nekem személy szerint semmi kifogásom a munkásőrök ellen; egyfajta közhangulatot közvetítek, azt a megítélést, amely a munkásőrséggel szemben kialakult ma Magyar- országon. Ennek pedig gazdasági okai vannak, az varszág nagyon nehéz helyzetben van. Úgy gondolom, felesleges egy olyan testületet fenntartani, amely gyakorlatilag a rendőrség és a honvédség feladataival párhuzamos teendőket lát el. Véleményem szerint a munkásőrség több mint egy- milliárd forintos költségvetésével kellene úgy megerősíteni a rendőrséget, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Molnár László megyei pa- rancsnokhelyettes nem ért egyet ezzel a megállapítással.- Nem hiszem, hogy ezzel a pénzzel megoldódnának a rendőrség problémái. Egyébként sem ez az egymilliárd forint jelentheti a tartalékot az állami költségvetésben. Sokkal inkább a szervezett és becsületes munka. Kovács József megyei parancsnok a képviselő által felvetett társadalmi problémákra reagál. — Ezek a negatív hatások a munkásőröket is érintik. Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem a munkásőrség okozta ezeket a problémákat. Sok ember nem veszítette még el a hitét, közéjük tartoznak a munkásőrök is. — Miért alakult ki ez a letargikus hangulat? - kérdezi a képviselő. — Talán éhezünk, romokban van az ország, netán rongyokban járunk? Nem! Azért, mert bizalmat vesztett a lakosság. Van ebben a népben tenniakarás, csak lenne garancia arra, hogy kilábalunk a jelenlegi nehéz helyzetből. , — Mi jót akarunk ennek a társadalomnak - mondja Kellermann László városi egység- parancsnok. — Higgye el, ha a munkásőrséget megszüntet, nék, ez komoly problémákat szülne, hiszen karhatalmi feladatokra csak ez a testület van kiképezve Magyarországon. A vita ötödik órájában még javában tart az érvcsata. Aztán a felek kijelentik, véleményük továbbra sem egyezik, ám ismeretanyaguk lényegesen inagyobb lett, és ez korántsem elhanyagolható szempont. Eckler Elemér VDN-világtükör Horn Gyulát Szöulba variak Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkárt vasárnapra a dél-koreai fővárosba várják. A szöuli reggeli lapok címoldalon közölték, hogy Horn Gyula Sin Dong Von külügyminiszter-helyettes meghívására látogat a Koreai Köztársaságba. A The Korea Héráid című lap hírügynökségi jelentések alapján számolt be arról, hogy Várkonyi Péter külügyminiszter, a nemzetközi sajtó előtt bejelentette: az Elnöki Tanács döntése alapján a közeli napokban sok kerül a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételére Magyarország és a Koreai Köztársaság között. A The Korea Times című lap azt is tudni vélte, hogy a hétfőn kezdődő hivatalos tárgyalások során jegyzőkönyv és több egyezmény aláírására is sor kerül. A diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló dokumentumon kívül . egyebek között gazdasági és kereskedelmi egyezményt is köt a két kormány. Hétfőtől kerékasztal-tárgyalások Lengyelországban Február 6-án, hétfőn kezdődnek a lengyelországi kerékasztal-tárgyalások Erről állapodtak meg a leendő résztvevők képviselői pénteken délelőtt kezdődött és az éjszakai órákba nyúlt tárgyalásaikon. Lech Walensa, a „Szolidaritás" elnöke mellett Zbigniew Buják, Wladyslaw Frasyniuk, Bronislaw Gieremek, Mieczyslaw Gil, Lech Kaczynski, Tadeusz Mazowiecki és Andrzej Stelmachow- ski, valamint Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, Stanislaw Cio- sek, a LEMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, az OPZZ képviseletében Andrzej Gdula és a szövetséges pártokat, a parasztpártot, a demokrata pártot képviselő Jan Janowski, Bogdán Krolewski és Janusz Reykowski vett részt a megbeszélésen. Jelen volt a lengyel katolikus egyház képviseletében Tadeusz Goclawski püspök, wroclawi metropolita és Alojzy Orszulik, a püspöki kar sajtóirodájának vezetője. A PAP lengyel hírügynökség által kiadott közlemény szerint a megbeszélés tárgya a szakszervezeti pluralizmus, a „Szolidaritás” ügye és más problémák voltak. Előzetes egyetértés alakult ki arról, hogy három munkabizottságot hoznak létre: a gazdasági és társadalompolitikai kérdések, a politikai reformok és a szak- szervezeti pluralizmus megvitatására. Az új jugoszláv kormányelnökjelölt programbeszéde Ante Markovics, az új jugoszláv kormány elnöki tisztségére javasolt horvátországi politikus, szombaton Belgrádban a népfront országos elnöksége előtt ismertette megalakítandó kormányának programját. Markovics a várhatóan csak márciusban hivatalba lépő szövetségi kormány elsőrendű feladatának a termelés fellendítését és a tavaly 250 százalék fölé emelkedett infláció mérséklését jelölte meg. A kormány programja - mondotta —, antiinflációs program lesz. A rohamos pénzromlás azonban csak következmény, a jugoszláv gazdaság lázas betegségének kifejezője. Ezért a gazdasági folyamatokat kell stabilizálni. A kijelölt kormányelnök állást foglalt a piacgazdálkodás bevezetése, a gazdaság szerkezeti átalakítása, a világ- gazdasági folyamatokba való erőteljes bekapcsolódás, az exporttermelés felkarolása, a dolgozók anyagi érdekeltségének érezhető növelése és a fokozott kockázatvállalás mellett. Határozottan támogatta a gazdaság és a politikai intézményrendszer gyökeres reformjának megtorpanások és kitérők nélküli, egységes végrehajtását. Kijelentette, hogy kormányának csak a reformpárti politikusok lehetnek g tagjai. Megerősítette, hogy egyik kiemelt feladatnak tartja a koszovói dráma megnyugtató rendezését. A súlyos válsággal küzdő jugoszláv gazdaság stabilizálásához legkevesebb 5 év kemény munkájára, áldozatvállalására van szükség - állapította meg. A szövetségi kormány, melynek mandátuma most 15 hónapra fog szólni, ezalatt nem sokat tehet. A következő kabinetnek legalább négy évi megbízatási időre lesz szüksége. tüzelő- és építőanyag telepvezetői munkakörre. ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK: — középiskolai végzettség, — legalább 5 éves kereskedelmi gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a kereskedelmi főosztályvezetőnél. A PALYAZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1989. február 15. Szentlőrinc, Munkácsy M. u. 4. % 2 vasárnapi
