Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-28 / 28. szám

1989. január 28., szombat Dunántúlt napló s Tüzelöóllósban (A szerző felvétele) Vlxsgáxtak a katonák Tüzérségi éleslövészet Már az sem akármilyen lát­vány, hogy a többtonnás, két­kerekű ágyúk, szakszerűbben fogalmazva lövegek a tüzelő­állásba kerülnek. A bikaerős katonai teherautók játszi köny- nyedséggel vontatják ezeket o hepehupás terepen, az állás előtt lassítanak ugyan, de a majd' egyméter mély „gödrön" úgy ugranak keresztül, hogy °z égre meredező ágyúcsövek Winte a földet söprik. Miután o lövegek a helyükre kerülnek, 0 katonák kitámasztják, s várják azt a tűzparancsot, mely engedélyt ad a lövészet meg­kezdésére, arra, amire hóna­pokon keresztül készültek a Pécsi laktanyában. A tüzér­katonák és parancsnokaik most vizsgáznak ... Rideg a téli bakonyi táj, a kopár dombok és fennsíkok között csontig hatoló szél si- vit, a mélyebb részeken ködta­karó gomolyog. Különösen haj­nalban dermesztő az idő, ami­kor a köd az emberre te­lepszik, és úgy érzi, bármennyi fuhát húz föl, mégis fázik. Persze, mondják a katonák, ál­dott legyen a természetfelelős, hogy nincs méteres hó, mínusz húsz fokos hideg. Hisz január közepén ez sem lenne szokat- l°n... Sorkatonák és tisztek egy- oránt több réteg ruhába öltöz­tek. Naponta 14—16 órát van­nak a szabadban a lövegek mellett a harcálláspontokon. Zajlik a „háború".- S feltételezés szerint, a kékek átlépték államhatárun­kat, a gépesített lövészcsapa­tok védősávot foglaltak el, a tüzércsapatok, így mi is, ezt támogatjuk. Feladatunk, hogy 'negállitsuk a betörést - mondja Páka Ferenc alezre­des, miközben URH-rádióján különböző jelentéseket nyug­táz. _ A kiképzési időszaknak 62 a zárófejezete, tulajdonkép­pen itt dől el, hogyan dolgoz­tunk az elmúlt hónapokban. S nálunk ez jól mérhető, mert a célokat kell eltalálni. Nagy precizitással, a bizton­ság maximális figyelembevéte­lével történik a lövések előké­szítése. Az arcokon szemmel látható a feszültség. Szó, ami szó, néha szitkozódás is fel­röppen. Nem csoda, hisz a lö­vegek mellett nem lehet ját­szani, s persze az sem mind­egy, hogy az állandó és moz­gó célt hányadszorra találják el. Közeledik egy „ellenséges" harckocsi. A figyelőpontból a kezelők megkapják a szüksé­ges adatokat, az irányzó „be­állítja” a löveg csövét, a ka­tonák. hátrahúzódnak, egyikük meghúzza az elsütőzsinórt, ha­talmas dörrenés rázza meg a levegőt, a löveg ugrik egyet, füst száll fel, s a következő pillanatban tapsolva, ugrálva kiáltoznak: Talááált! A szom­szédos. tüzelőállásokban is tap­solnak, együtt örülnek a siker­nek. Ki törődik ekkor a széllel, a hideggel, a sok-sok kényel­metlenséggel! Azt, amire ké­szültek, sikeresen végrehajtot­ták. % Láttam olyan alegységeket, amelyeknek csak harmadszorra sikerült eltalálniuk a célt. Ezek a katonák szinte szótla­nul, mogorván cipelték ki a gödörből a forró lőszerhüvelyt az első és a második sikerte­len találatot követően. Bevonulás után a katonák jó része - kár is lenne tagad­ni -, meglehetősen csüggedt, s nem sok jót remél. Azt hi­szem, ezek közé tartozott Fe­hér András, honvéd is. De ez az alacsony, egyenruhában is az egyéniségét megőrző fiatal­ember lelkesen mondja.- Ez a lövészet buli, tetszik! Ha a visszalévő katonaidőmben ezt kellene csinálnom, nem bánnám. Eddig a laktanyában csak fadugókkal gyakoroltunk, mit ne mondjak, az nem túl felemelő dolog. Szabó Miklós tizedesnek is tetszik az éleslövészet, de mint mondta, a köd nagyon zavar. Az ellátás, az elhelyezés ki­elégítő a tábori körülmények­hez viszonyítva. Garas László főhadnagy, tavaly végzett a főiskolán, csapatnál ez az első éleslövé­szete. A teljes harci „díszben" lévő fiatalember nem túl elé­gedett alegységének munkájá­val.- A kiképzés során nagyon jó volt a katonák hozzáállá­sa, tisztességesen felkészül­tünk, de eddig nem olyan ered­ményt értünk el, mint amilyent vártam. Sajnos, nem találták el elsőre a célt közvetlen irányzással. Igaz, megosztott irányzással sikerült, de egy kicsit lehangolódtak. Garas főhadnagy hozzátet­te, viszonylag kevés idő jut a kiképzésre, sok a szolgálat. Az igazi az lenne, ha több alka­lom adódna az „éles” helyzet­ben való megméretésre. Páka Ferenc alezredestől tu­dom, hogy a hadseregben is keményen takarékoskodnak. Ez ebben az esetben, azt jelenti, hogy a gyakorlatra csökken­tett technikával vonultak, csak az vesz részt, akinek a ki­képzéséhez feltétlenül szüksé­ges, s csak annyi lőszert hasz­nálnak fel, amennyi indokolt a feladat teljesítéséhez.- Persze azt hozzá kell ten­nem - hangsúlyozta az alez­redes -, hogy mindezek elle­nére katonáink kiképzetten, felkészülten szerelnek le. S azt is, hogy nem az ő hasukon spórolunk sem a laktanyában, sem a gyakorlatokon. A dombok között egész nap dörögtek az ágyúk, s már sötét az este, amikor a sűrű köd­ben visszaindultak a katonák a táborba. S másnap hajnal­ban a gyakorlat folytató­dott ... Roszprim Nándor Kerekasztal-beszelgetes A kormányok együttműködé- Se nem nevezhető integráció­ik: az integráció a termelők között kialakult, sokoldalú kap­csolatrendszer. Nem lehet az e9ységes -piacot a tervkoordi­náció fejlesztésére alapozni. ^em folytatható az eddigi gya­rlót a KGST-ben, hogy- az e9yes kormányok és hatósá- ?°k már akkor megállapodnak Qrakról, szállítandó mennyisé­gről, amikor még áru nincs '*• nem tudható, mikor lesz, és i'lyen minőségű. Az áruknak . ágpiaci, vagy ahhoz közeli Qf°kon kellene gazdát cserél­ek a KGST-tagországok kö- ?«i kereskedelemben, ehhez 'szont az kell, hogy a gazda- s°9i kapcsolatokat; a termelők- |e bízzuk és az is, hogy a 'a9országok belső ármechaniz­musa tükrözze az «őrük tényle- ?** értékét. Ezeket a gondola­tat Szigeti István, Magyar­ság KGST-képviselőjének eWettese fejtette ki a héten, A KGST jövője egy moszkvai kerekasztal-be- szélgetésen. A rendezvényt a KGST fenn­állásának 40. évfordulója alkal­mából szervezte az APN szov­jet sajtóügynökség. A részt­vevők - a KGST titkára, helyet­tesei, az egyes tagállamok ál­landó képviselői, illetve azok helyettesei és a tagországok sajtójának képviselői -, élénk eszmecserét folytattak ^ az együttműködés kérdéseiről. A véleménycsere érzékletesen ki­domborította, hogy^ a tagor­szágok az együttműködés fej­lesztésének több* kérdését el­térően közelítik meg. Az NDK állandó képviselő­jének helyettese, a KGST 43. és 44. ülésszakán meghatáro­zott célok közül a komplex műszaki-tudományos fejlesztési program megvalósítását emelte ki leglényegesebbként, és úgy vélekedett, hogy a jövőben is rendkívül fontos lesz - fon­tosabb, mint valaha —, a tag­országok népgazdasági tervei­nek koordinálása. A magyar és a lengyel képviselők , ezzel szemben az árak, és az elszá­molási rendszer gyökeres át­alakítására, az ár- és valuta- reform elodázhatatlanságára hjvtók fel a figyelmet. Magyar részről rámutattak, hogy több tagország nemzetgazdaságá­nak olyan a belső szerkezete — gazdaságirányítási és ár- lendszere -, hogy jelen álla­potában nem képes kapcsolód­ni a két legutóbbi ülésszakon meghatározott új együttműkö­dési rendszerhez. Különösen nagy vitát váltot­tak ki a kerekasztal-beszélge- a több tagországban — Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a leg­utóbb a Szovjetunióban -, el­rendelt kiviteli korlátozások, illetve a kiviteli vámilletékek drasztikus emelése. Több résztvevő felvetette azt ° l C^St’ ^°9V°n viszonyulnak ezek a^ radikális, adminisztra­tív korlátozások ahhoz a közö­sen megfogalmazott célhoz, hogy törekedni kell a tagor­szágok egységes piacának meg­teremtésére. A szovjet képvise­lő e lépéseket a belföldi áru­alap védelmében tett kényszer­intézkedéseknek nevezte. Irtait ra, hogy az egységes piac megteremtésének legfőbb aka­Felszamolas Helye«« részvénytársaság Megalakult a Finombörgyártó Rt. Értékes gyártókapacitást menteitek meg - A 30 milliós alaptőkéből 15 milliót jegyzett a Hunor Az elmúlt években borot­vaélen táncolt, utóbb a csőd szélére került a Budapesti Bőripari Vállalat, olyannyi­ra, hogy az állam a szaná­lás lehetőségét is elutasí­totta, a patinás vállalatot a felszámolás réme fenyeget­te. A BBV-t vevőpartnerei - köztük a pénzükért futó hi­telezők -, végül is megmen­tették, a vállalat utódaiként két új részvénytársaság jött létre. Az egyik a Finombőr- gyártó Rt., melynek részvé­nyese lett a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vál­lalat is. Vajon miért? Piacvesztés fenyegetett Dr. Jancsi Gúla, a Hunor vezérigazgatója vállalata jól felfogott érdekeire hivatko­zik: a BBV a legnagyobb hazai bőrszállítójuk, alkal­manként termelési előleg fo­lyósításával már korábban is kisegítették őket. Amennyi­ben a BBV-t felszámolják, veszélybe kerül az alap­anyag-ellátás, a kesztyűvar­ráshoz szükséges sertéshas- szél bőrökből és ruházati nappabörökből is. Ha az itt kieső alapanyagot más bőr­gyáraktól igényelnék, akkor eltelne egy év is, mire a gyártásra ráállnának, lévén, hogy a kesztyűbőrgyártós külön tímár szakma, speciá­lis kisgépeket igényel. Kiszá­mították, ezen egy év alatt a Hunornak 3 millió dollár, 1 millió rubel és 100 millió forint bevételkiesése lenne, s el kellene küldenie 1000 dolgozót. Kiszorulás, piac­vesztés indulna meg, az elpártolt vevőket nem lehet­ne egyhamar visszaszerez­ni. Tudni kell ugyanis, a sertéshasszélből varrt kesz­tyűk igen kedveltek és kere­settek az angol, a kanadai és a skandináv piacokon, s még olyasfajta árukapcsolás is létezik, ha kapok tőled sertéskesztyűt, vásárolok juh- nappabőrből varrt kesztyűket is. S tegyük még mindehhez hozzá, a magyar sertés has- szélbőröknek minimális a tő- késimport-tartalmuk, az eb­ből varrt kesztyűk dollárkiho- zatala igy igen kedvező. Minden amellett szólt tehát, hogy a BBV meglévő, érté­dálya éppen az, hogy egyelő­le nincs mit egységesíteni, mert több tagországnak nincs is nemzeti piaca. Ahol hiány- gazdálkodás van, ott nem be­szélhetünk piacról, a piac ugyanis a kínálat és a keres­let egyensúlyát jelenti. A bolgár képviselő azt hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések ideiglenesek, a belső árualap szavatolása hosszú távon semmi esetre sem lehet a vámhatóság feladata, hanem csakis a termelő egysé­geké: ennek hazája vezetése tudatában van. A csehszlovák képviselet részéről az osztrák és a nyugatnémet bevásárló­turizmus elleni védekezés szük­ségességével indokolták az adminisztratív korlátozó intéz­kedéseket. Szigeti István kifejtette: Ma­gyarországon is sok turista jár, osztrákok és nyugatnémetek is, mégsem vezettek be kiviteli korlátozásokat, és mégsincs áruhiány. Rámutatott, hogy ez utóbbi az adminisztratív-utasí- tósos gazdaságirányítási rend­szer «velejárója. kés kapacitásait meg kell menteni, a termelést jöve­delmezővé tenni. Erre lehet jó a részvény- társaság, mely tizenkét tag­gal alakult meg. Kezdetben úgy számoltak, 100 millió forint fölött lesz az alaptőke, amibe 30 millióval szándé­kozott beszállni a Hunor, de a megalakuláskor összesen csak 30 millió forint jött ösz- sze, amiből a pécsiek végül is 15 milliót jegyeztek. A részvénytársaság azonban igy is működőképes, két bu­dapesti és tatai gyárában a szükséges nyersanyagok és félkésztermékek rendelkezésre állnak, el tudtak tehát indul­ni. A bérek meghitelezésével segít az Országos Kereske­delmi és Hitelbank is. Mind­azonáltal a biztonságosabb működés érdekében a ké­sőbbiekben szeretnék föl­emelni az alaptőkét. Mint említettük, az Rt.-nek tizen­két tagja van, köztük a Budapest Bank, továbbá ki­sebb cipőgyárak és bőrfel­dolgozók. Viszont a Finom- bőrgyártó Rt. összesen mint­egy 120 vállalattal és szö­vetkezettel áll kapcsolatban, mint szállító, így tehát to­vábbi új tagokra és rész­vényjegyzésekre számítanak, megkétszerezni szándékozván velük az alaptőkét. Egyéb­ként érdekes kikötést tartal­maz a társaság alapitó ok­mánya: a döntéseknél min­den 1 millió forint készpén­zes részvény 1 szavazatot ér, de tíznél több szavazattal senki sem rendelkezhet, akármennyi részvényt jegyez. Az első évben nyereségesen A Finombörgyártó Rt. az idén 1 657 000 négyzetmé­ternyi puhabőr gyártásátter­vezi, ami meghaladja a ta­valyi nagyságrendet. Érték­ben. ez 1,3 milliárd forintot jelent, amiből a nyereség- előirányzat 60 millió forint. Az osztalékról az első évben a részvényesek minden bi­zonnyal lemondanak, a nye­reséget a termelés föllendí­tésére fordítják majd. Miklósvári Zoltán Szóba került a KGST tevé­kenységének nyilvánossága is. Vjacseszlav Szicsov, a vb tit­kára elismerte, hogy az együtt­működési szervezet eddig nem tárulkozott ki kellően a nyil­vánosság előtt, ezért jogosak az ez ügyben kapott bírálatok. A szervezet magába zórkózá- sának kiugró példájaként em­legetik moszkvai sajtókörökben azt a tényt, hogy a |£GST szék­házába még a tágországok Moszkvában akkreditált újság­írói is csak különleges alkal­makkor, különleges engedéllyel léphetnek be. A végrehajtó bizottság titkára most megígér­te, hogy ezentúl nagyobb nyílt­ság fogja jellemezni a szerve­zet munkáját: a jövőben — amint a nyugat-európai Közös Piac gyakorlatában ez bevett dolog a KGST is rendszere­sen tájékoztatni fogja a közvé­leményt arról, hogy milyen — esetleg eltérő - álláspontot fejt ki egyik-másik tagország képviselője a tanácskozáso­kon. MTI—Panoráma . Barta György Munkában a felderítek

Next

/
Thumbnails
Contents