Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-21 / 21. szám

1989. január 21., szombat Dunantmi napló 5 Milyen legyen a nyakkendő? Szavaz a g/ereknép Azért gyereknek lenni még mindig jó. Hogy mi­ért? Ha másért nem, ok­kor azért, mert amíg az ember úgymond kiskorú, azt is megteheti, amit fel­nőtt felelős állampolgár­ként, világos és egyértelmű jogi szabályozás híján nem tehet. Természetesen a népszavazásra gondolok, amit a múlt év végén egyebek mellett az is meghiúsított, hogy ónnak nem voltak rögzített sza­bályai, előírásai. A gyereknép viszont szavaz, és ez azért nem lebecsülendő politikai tény. E szavakból senki ne érezzen ki semmilyen iró­niát, ugyanis komolyan hi­szem, hogy a jövő nem­zedékének közéleti nevelé­se, nevelkedése, későbbi gondolkodása ilyen apró­ságnak tűnő kérdéseken (is) múlik. Szóval, a gye­reknép szavaz, szavazott. Arról, hogy milyen legyen az úttörőnyakkendő, hogy legyen-e rajto nemzetiszín- szegély, vagy maradjon meg a régi, az egyszerű piros. Úgy tűnik, nem ma­rad. Úgy tűnik, hogy a gyerekhad véleménye sze­rint is jól mutat a nyak­kendőn a piros-fehér-zöld szegély. Baranyában pél­dául elsöprő többséget kapott az újítás, s a vé­lemények csupán abban oszlanak meg, hogy a nemzeti hovatartozás szim­bóluma körbekeretezze-e o picinyke nyokkendőt, vagy annak egyik csücské­ben szerénykedjen csupán. Az országos adatok egy­bevetése után nyilván er­ről is többet tudunk majd. Vannak persze, akik azt mondják, hogy gyerekes dolog a gyerekekre bízni az ilyesfajta döntéseket, hisz ők még nem értik, mivel kapcsolatban kérik a véleményüket. Azt mond­ják, hogy demokratikus porhintés ez az egész sza- vazgatás, mert végül is teljesen mindegy, hogy miként néz ki ez a — sajnos — egyre kevésbé becsült nyakkendő. S bár találkoztam a kérdésről, a szavazásról, a nyakken­dő sorsáról egykedvűen vélekedő úttörőkkel is, mégis úgy vélem, hogy ezt a dolgot csak a gyere­kek dönthetik, dönthették el. Hiszen a piros nyak­kendő a jövőben is az ő nyakukra kerül. Úttörővezető ismerősöm fogalmazott úgy, hogy a politikai szervezetek közül Magyarországon egyelőre talán épp az úttörőszövet­ség tekintélye roggyant meg legkevésbé, s ez a szavazás is része annak a megújulási folyamatnak, mellyel azt szeretné elke­rülni ez a szervezet, hogy értékeivel, hagyományai­val együtt a KISZ sorsára jusson rövid hónapok olatt. Nem tudom persze, hogy egy ilyen szavazás­tól megváltozik-e bármi az úttörőmozgalom megítélé­se körül. Nem tudom, hogy mindannyiunk tuda­tában valóban elkülönül-e egymástól az iskola és az úttörőcsapat, de érzem, hogy a törekvés egy do­logban mindenképpen pél­daadó lehet. Abban, hogy azokra bízza a döntést, akiknek a döntés következ­ményeit vállalniuk kell. Mégha esetünkben éppen gyerekekről van szó- Vagy éppen ezért. . . Ferling József Minden forintért meg kellett küzdeni A tudós posztumusz adósságtörlesztése Sikeres év az 5-ös ÉPFU-iál Idén minden eddiginél nagyobb mértékben nőnek a kiadások Sopianae-Pécs ókeresztény emlékei Dér Imre mixer betonszállító- járműn dolgozik Sikeres esztendőt zárt az ÉPFU 5-ös számú vállalata, de ahogy Koncz István igazgató fogalmazott, minden forintért keményen meg kellett küzdeni, a 90 millió forintos nyereség nem hullott az ölükbe ...- Működési területünkön, azaz a négy dél-dunántúli me­gyében minden olyan munkát elvállaltunk, melyek elvégzésé­re képesek voltunk. De ahhoz, hogy stabilizálhassuk a hely­zetünket, az ország egyéb ré­szein is dolgoztunk. Például Rajkón sódert szállítottunk, és részt vettünk a bajai híd bő­vítésében ... Persze nem min­den munkára vállalkoztunk, előzetesen aloposan elemez­tük: megéri-e nekünk, milyen az adott tevékenység költség­vonzata, mekkora profittal szá­molhatunk. Mind a tizenegy üzemegységünknél bevezettük a nyereségérdekeltségi rend­szert és ez tavaly már meg­hozta az eredményeket. Nagy szükség volt és lesz is a ta­karékos és ésszerű gazdálko­dásra, mert például tavaly az üzemanyag- és alkatrészek ár­emelkedése 20 millió forint többletkiadást jelentett válla­latunknak. # Az elmúlt esztendőben bér­tömeggazdálkodásra tért ót a vállalat, s ezzel párhuzamosan 4 százalékkal csökkentették a létszámot. Az idén 3—3,5 szá­zalékos lesz a létszámcsökke­nés, senkit nem bocsátottat el, de a kilépők, nyugdíjba vonulók helyett nem vettek fel újakat. Az ÉPFU központilag 2,5 százalék bérfejlesztést ka­pott, a vállalat ezt 6 százalék­ra tudta emelni, ám ennek a pénznek egy részét mozgó­bérként kezelték.- Ha továbbra is nyeresé­gesen akarunk dolgozni, akko' a teljesítményeket, a többlet- munkát kell megfizetnünk. Az Igazán nem lenne oko a meglepődésre az igazgatónő­nek, ha egy szép nap regge­lén az udvaron két vasderest látna abrakolni. Végül is papi' jött arról, hogy X. Y. magán- fuvarozói engedélyt kapott, te­lephelye pedig Pécs, Mikes Kelemen utca 13., azaz a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet. X. Y. egykor valóban az intézet lakója volt, de közben betöltötte a 18. életévét és mint felnőtt, már dolgozik valahol és nem lakik itt. A személyi igazolványában azon­ban állandó lakhelyként a Mikes Kelemen utcai cím sze­repel. Természetesen nem ő az egyetlen, aki ezzel a címmel az igazolványában éli napjait és nem csinál gondot, abból, hogy számára ez már csak egy fiktív állandó lakhely és ennek esetenként ő is hátrá­nyát szenvedheti. Dr. Tóth Miklós, a gyermek­védő intézet jogásza nem fogy ki a különböző esetek sorolá­sából Jött mór hozzájuk érte­sítés a Merkúrtól, hogy X. Y. ekkor és ekkor veheti át a gépkocsiját. Kaptak idézést bírósági tárgyalásra, tójékoz­a gépkocsivezető, aki rendsze­resen az ország távolabbi ré­szeibe jár, csak akkor vállalja ezt, ha megfizetjük. S erre a mozgóbér kiválóan alkalmas. Az egy főre jutó vállalati ke­reset tavaly 85 600 forint volt, de sok gépkocsivezető hazavitt havonta 12-14 000 forintot. Az idén január elsejével 6 szá­zalékos bérfejlesztésre van le­hetőségünk, ennek egy részét azonban továbbra is a plusz teljesítmények elismerésére for­dítjuk. Erre a hatmillió forin­tos bérfejlesztésre már meg­van a fedezetünk. Az ÉPFU-nak sem könnyű a helyzete 1989-ben. Például az idén minden eddiginél na­gyobb mértékben nőnek a ki­adások. Csak az alkatrész- és üzemanyagárak emelkedése 30 millió forint többletköltséget jabol jelent a vállalatnak. S bár 10 százalékkal növelhetnék a fu­varozási díjakat,. az igazgató szerint erre aligha lesz lehe­tőség, mert a szállításban ki­alakult versenyhelyzet az árak­ban is érvényesül. Azaz a szállíttatok azzal a céggel fu­varoztatnak, amelyik a mun­kát kedvezőbb áron végzi el. Mit tudnak tenni ebben a helyzetben?- A nyereségünk minden erőfeszítésünk ellenére lénye­gesen kevesebb lesz, várható­an a tavalyinak az egyharma- da. De ezt az összeget is csak úgy tudjuk elérni, hogy már sikerült lekötnünk a ka­pacitásunk kilencven százalé­tatót és egyéb utazással ösz- szefüggő papírokat utazási irodától, munkakönyvét kísérő­levéllel vállalattól, fizetésre felszólítást az OTP-től, de o „legszebb" kétségtelenül a magánfuvarozói engedély ki­adása volt ide szóló telep­hellyel. Amennyire tőlük telik, meg­próbálnak egykori lakójuk nyomára bukkanni, de ez rit­kán sikerül. A gyermekvédő intézetben ugyanis csak az a legelső cím marad, ahová a 18 éves fiatal elköltözik. E* pedig többnyire ideiglenes. Nagyrészük családi és rokoni háttér nélkül, vagy munkás- szállón, vagy albérletben sl tovább, és egyik helyen sem szokás őket állandó lakóként befogadni, tehát a személyi­ben továbbra is a Mikes Ke­lemen u. 13. sz. marod al állandó lakóhely. Hogy ez miért gyakorlat, annak jogszabályi háttere van. Korábban, aki egyszer beke- rüjt a gyermek- és ifjúsógve­kát, tehát az eszközparkunkat kihasználjuk. Széles a „skála”, hisz dolgozunk a budapesti laikósépítéseknél, Paks környé­kén földmunkát végzünk, szál­lítunk a Mecseki Szénbányák­nak, továbbra is fuvarozzuk a cementet. .. Minél több pénzt akarunk megtakarítani jármű­veink karbantartásánál, javí­tásánál. Ezért bővítjük a ja­vító bázisunkat. Most például beszereztünk egy olyan osztrák gépet, mellyel lehetőségünk lesz alkatrészek felújítására. A leselejtezett gépkocsikat nem adjuk le a MÉH-nek, hanem szétszereljük, s az alkatrészek közül, amit lehet, hasznosí­tunk. Más cégek számára ja­vítási, szervizelési munkát vál­lalunk, ez is hoz egy kis pénzt. Az elkopott gumiabron­csokat futóztatjuk . .. Koncz István hangsúlyozta, csökkenteniük kell az alap­költségeket. és például leve­lezésre és telefonra a meg­emelkedett árak ellenére sem költhetnek többet, mint tavaly. Szerinte a vállalatvezetőknek is úgy kell gazdálkodniuk, ahogy a háztartásokban te­szik: minden forintot, csak a legésszerűbben szabad elköl­teni. Hozzátette, a gondokról és örömökről fs nyíltan, őszin­tén tájékoztatni kell a dolgo­zókat. Ez utóbbival kapcsolat­ban az 5-ös ÉPFU-nál lépés­váltásra nincs szükség, hisz ezt az elvet vallják és gya­korolják évek óta. Roszprim Nándor dö intézetbe, majd innét vala­melyik nevelőotthonba, annak az left az állandó lakóhelye es ezt írták be a személyi igazolványába is. A jogszabály azonban időközben megvál­tozott, s ma csak azok a gyermekek állami neveltek, akiknek se apjuk, se anyjuk, vagy ha van, akkor sem ne­vezhetők szülőknek; mert le­mondtak a gyerekükről, illetve a szülői felügyeleti jogukat a bíróság megszüntette. őket tényleg oz állam neveli, és így az állondó lakhelyük tény­legesen a gyermek- és ifjú­ságvédő intézet. Van egy má­sik gondozási forma, oz inté­zeti nevelés, ami viszont azt jelenti, hogy rövidebb vagy hosszabb időn ót állami inté­zetben nevelkedik a gyermek, de a szülői felügyeleti jogok részben megmaradnak. Épp ezért az állami otthon nekik csak ideigle nes lakhely, az állandó pediq a szüleik la­kása. A kép tehát most már tisz­Lassan négy éve már, hogy utoljára találkoztam Fülep Ferenccel, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával, So­pianae — a római kori Pécs - 'jeles kutatójával. A várossal szembeni „adósságairól" szól­ván említette, hogy a Képző- művészeti Kiadónál megjele­nésre- vár az ókeresztény mau­zóleumról szóló -munka Bach- mán Zoltán építésszel és Pin­tér Attila festőrestaurátorral társszerzóségben. A könyv megjelenését néki akkor 1986- ra ígérték, valójában azonban 1988 lett belőle. A vékonyka könyv „Sopianae- Pécs ókeresztény emlékei" cí­men — borítóján a Szent Ist­ván téri mauzóleum egyik szép freskórészlete, (Éva a tudás fájával és a kígyóval) látható - néhány hónapja kapható. A szerzóhármas jó­voltából hiánypótló mű került a kezünkbe, aminek a fontos­ságát Fülep Ferenc így fogal­mazta -meg: „Ami fennmaradt és megtekinthető, azoknak oz épületeknek az ismertetése, propagandája igen gyér s így fordulhat elő az hogy a külföldi turista, bár egy­két napot is eltölt Pécsett, nem jut el a római kori sir- kamrákba, s eltávozik Pécsről anélkül, hogy csak a szele is megérintette volna a római kultúrának." A szerző nem láthatta előre részbeni téve­dését: a sétatéri mauzóleum ta, de az előző gyakorlatból adódóan sokszor mégis be- homályosodik. A korábbi évek­ben kikerültek igazolványába i ugyanis változatlanul ez a cím áll, s volt rá példa, hogy az intézet kapta meg egy új­szülött személyi lapját, vagyis az egykori állami gondozott fiatal gyermekének is ez lett az állandó lakhelye. Legalább­is papíron. Hogy meddig kö­szön vissza a régi gyakorlat, azt nem tudni, mivel mögötte ott húzódik a súlyosabb prob­léma: a legtöbb felnőtté váló állami gondozottnak attól még nem lesz állandó lakhelye, hogy betöltötte a 18. életévét. Vagy legalábbis nagyon ke­vésnek. Ilyen szerencsés kivé­tel lehet az a 23 éves' fiatal, akit a napokban arról aka t értesíteni az INKÖZ, hogy mikor lesz anncík a háznak a licites eladása, amelyet meg akar venni. Az értesítést ter­mészetesen a Mikes Keleme i utcába küldték . . . T. É. oz év minden szakában ezre­ket vonz, ott igazán megcsap­hatja az embert — képletesen - a római kultúra szele. Korai halála miatt nem tudhatta, mily hallatlan népszerűségre tesz szert utolsó pécsi mun­kája. A műben kiemelt szerephez jut oz ókeresztény mauzóleum, természetesen nem véletlenül, hiszen az ismert ókeresztény' sírépítmények legjelentősebbje ez, s ma mór tudjuk: az itt szerzett tapasztalatok segítik az I. és II. sírkamra, valamint a Cella trichora korszerű, év­századokra szóló védelmének, restaurálásának a megoldá­sát. Fülep tömör, ám átfogó ké­pet ad a római kori Pécs — Sopianae — bortokunkban lé­vő ismereteiről, s vele együtt fájlalhatjuk, hogy a kiterjedt „Holtak városa" alapján nagynak sejthető polgárváros­ról vajmi keveset tudunk, s úgyszólván semmit sem látunk belőle. így figyelmünk szinte kizárólagosan a székesegyház környéki temetőre összponto­sulhat,'a könyv is ezekkel fog­lalkozik. Rövid, óm fölöttébb iz­galmas fejezete a könyvnek az, amit Pintér Attila a sír­építmények falfestményeiről, állapotukról, megmentésük le­hetőségeiről mond el. A kora­beli technika legjobb színvo­nala szerint próbálkoztak ele­ink segíteni a sírkamrák fest­ményein, s nem az ö buzgal­mukon múlott, hogy ma ismét napirenden van ezeknek a restaurálása, védelme. Bach- mon Zoltán a bízvást világ­színvonalúnak mondható vé­dőépületek tervezésével kap­csolatban az építészeti prob­lémákat ismerteti, s nyomon követhetjük a mostani védő- épület születésének mindéi mozzanatát. A „mostanit" nem véletlenül hangsúlyoztam. Hiá­nyolom ugyanis —. mert igen lényegesnek tartom —, hogy néhány mondat és egy illuszt­ráció erejéig nem kapott he­lyet a könyvben, (bár értem a szerző szándékát), a meg­előző, hosszú ideig megvaló­síthatónak és megvolósítandó- nak hitt terv, ami igen ke­ményen beleszólt volna a té' rendjébe, nem úgy, mint o „mostani", amely szinte látha­tatlanul búvik meg a tér széles zöldjében. És ez a könyv még alkalmas hely lett volna orra — is, az utókor számáro feltétlenül megörökí­tést érdemelt volna, különösei hogy tudjuk: bizonyos tények máris kicsavarodtak -, hogy milyen előzmények után került napfényre több mint másfél évezred után ez a csodálato­san festett sétatéri mauzóleum. A könyvet Panyik István ki­tűnő fotói illusztrálják. Hársfai István Magánfuvarozói telephely vagy gyermekvédő intézet? Mikes Kelemen utca 13. ÉPFU szállítja a homokot a megrendelőknek, a saját bányá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents