Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-21 / 21. szám
6 Dunántúlt napló 1989. január 21., szombat Bárhogy is próbálnak a kívülállók pozíciójában bírálni az utólag okosak, az utólag bátrak, maguk is alakítói voltók annak, ami ma van Ha hagyják pörögni a dolgokat Ä ¡<oz©f köles kontrol fjei A decemberi pécsi pártértekezlet állásfoglalásában az MSZMP Pécs Városi Bizottságának programjára az utolsó, a hatodik pont rövid, de határozott nézetkülönbséget tükröző vitát váltott ki. Volt, aki teljes elhagyását javasolta, mivel a szervezeti szabályzat bizonyos részeinek ismétlését látta benne. A szerkesztő- bizottság vezetője viszont fenntartását javasolta azzal az indokkal, hogy ez a pont hivatott szakemberek véleményén alapul, akik korántsem tartották hangsúlyozását feleslegesnek. A pártértekezlet végül is benne hagyta az állásfoglalás szövegében. A 6. pont így hangzik: ,,A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a párt testületéi és tagjai következetesen lépjenek lel a szocialista alap- elvektöl idegen magatartás, a törvények megszegése, a korrupció, a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása, az elvtelen összefonódás minden tormájával szemben." A dokumentum szerkesztőbizottságának vezetője dr. Fekete Bálintnak, a Pécs Városi Bíróság elnökének határozott javaslatára hivatkozott, amikor a 6. pont mellett érvelt.- Nem tulajdoníthatom saját álláspontomnak, hogy hangsúlyosan kefl szólni a morális kérdésekről. Ezt nálam mérvadóbb, teoretikusabb személyiségek is kifejtették különböző fórumokon — mondja dr. Fekete Bálint. - Valójában igaza volt a pórtértekezleten ellenjavaslatot tevőnek is: ez a 6. pont ebben a megfogalmazásban nem több, mint jámbor óhaj, s némiképp a szervezeti szabályzat ismétlése is. Az én javaslatom másra vonatkozott a beszámoló-tervezet vitájában. Azért szólaltam fel a pórtbizottsági ülésen, mert hiányoltam, hogy a tervezet egyáltalán nem foglalkozik a morális problémákkal, s ezért szorgalmaztam, hogy ilyen elemzés is készüljön. Végül is ez nem történt meg, az alapszervezeti vitákra bocsátott tervezet nem tartalmazott ilyen részt, s csak később elfogadott állásfoglalás-tervezetbe került be az ismert passzus.- Ha egy bírósági elnök lejti ki véleményét, aggodalmait, az erkölcsi romlás veszélyeiről, ez mindig is különös nyomaté- kot kap . . .- Én a pártbizottsági ülésen nem annyira ^íróként, mint magánemberként tapasztalt erkölcsi anomáliákra kívántam felhívni a testület figyelmét. Olyan erkölcsi normák sérelméről beszéltem, amelyeket a jog legfeljebb csak egészen kirívó minőségükben szankcionál. Pontosabban olyan mértékben, ahogy az erkölcsi norma megsértése fedi a jogi norma megsértését. Ezért is mondtam a pártbizottsági ülésen: nem kell még azért elégedettnek, büszkének lennünk, hogy nálunk nincsenek országos botrányok, a közerkölcsök állapota attól még lehet rossz. Ezért is tartom fontosnak morális problémáink alapos elemzését.- Milyen erkölcsbe ütköző jelenségekre gondql?- A morális romlás legszembetűnőbb jelenségeinek látom az önzést, a gátlástalan önmegvalósítás terjedését, az adott szó becsületének szinte teljes leértékelődését, az emberi kapcsolatokban a tapintat, kulturált érdekérvényesítés hiányát, az őszintétlenséget, a felelősség alól való kibújást, a közéleti funkcióban. Ez utóbbinak tulajdonítom a sok nyakatekert, homályos határozatszöveget, és azt a kényelmes felelőtlenséget is, amikor különböző testületekben a tagok javarésze nem fejti ki álláspontját saját idejével takarékoskodva, inkább mindent megszavaz, ám ezt az aktust nem tekinti annak, hogy maga is részese volt a döntésnek. Akárhogy is próbálnak a kívülálló pozíciójában bírálni az utólag okosak, az utólag bátrak, maguk is alakítói voltak annak, ami ma van.- Mit gondol, miért alakult ez Így?- Pontosan ezt kellene alaposan feltérképezni az arra hivatottaknak. Az eredendő ok szerintem az, hogy mindinkább eltért a meghirdetett ige és a valóság, s ez az állapot mindjobban áttételeződött a köz- és magánélet, majd' minden szférájára. Meggyőződésem, hogy sok gazdasági probléma, felelőtlen döntés, megalapozatlan beruházás, döntésképtelenség, vagy késedelmesség eredendően morális okokra vezethető vissza. Tehát, innen kell kezdeni bajaink rendezését: az erkölcsi tartásunk erősítésével.- A bírói székből milyen szimptómái látszanak leginkább az erkölcsi tartás gyengülésének?- Polgári peres ügyekben bíráskodom. Ebből a körből mondhatom a tapasztalatomat: ez őszintétlenség, az anyagiasság, az önismeret kritikátlansága, a szinte arcátlan önzés. Ritkán látni korrekt bajvívást a per során.- Olyan tapasztalható-e, hogy a peres lelek egynéme- lyike magas beosztására tekintettel, eleve biztosra veszi a számára kedvező Ítéletet?- Bizonyos szint fölött nem hozzák a bíróság elé a vitás ügyeiket: diplomatikusobban, ügyesebben oldják meg az érdekek kiegyezését. Problémák a magasabb beosztású- okkal, mint tanúkkal adódnak: többnyire méltatlankodnak az idézés ellen, elfoglaltságukra hivatkoznak. Ilyenkor bizony el kell magyarázni nekik, hogy az állampolgári kötelességek rájuk is vonatkoznak. Ez a polgári ügyekre vonatkozik. Büntető ügyekben ilyen problémák nincsenek.- Ha elfogadjuk a morális romlást, mint tényt, ön szerint a közerkölcs, vagy a magánerkölcs romlott-e jobban?- Szerintem a magánerkölcs romlása kisebb fokú. A család, a baráti kör, a szűkebb munkahelyi környezet kontrollja erősebben kordában tartja az egyén magatartását, mint a nagyobb közösség. Az erkölcsi normák önkéntes követésével, szerintem még nagyon sokáig gondok lesznek, ezért szükség van kényszerre. A közerkölcsök tekintetében ez a kontroll csak a nyilvánosság lehet. Dunai Imre Az ember azt hinné, hogy ilyen nincs.- Ahelyett, hogy minden idegszálunkkal arra összpontosíthatnánk, hogy még jóbban menjen a szekerünk, különféle megoldási módokban kell gondolkodnunk: osztódjunk, átalakuljunk, vagy mit tegyünk? Rengeteg energiánkat von el az értékteremtő tevékenységünk elől, a különféle szabályozókényszer ... - mondja Török László, a szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezet elnöke. — Mi nem tudjuk elviselni a bérkorlátozást - veti közbe Matheovits László, a kisszövetkezet főmérnöke. - Azért alakultunk 1983. január 1-jével, hogy piacképes terméket gazdaságosan gyártva, kemény munkával tisztes megélhetést biztosíthassunk dolgozóinknak. Most meg ez a két korlát negatív ,,cél"-ra ösztökél: vagy visszafogjuk a termelésünket, vagy állandóan osztódnunk kell . . . Bizonyítanak évről évre. S a korlátokat, a józan észnek ellentmondó zabolázást nem tűrik . ..- Nálunk program, koncepció és elképzelés létezik, de az is rugalmasan, az élethez, a piachoz és a lehetőségeinkhez igazodva. Amelyik termékünkre megnő az igény, és van is hozzá motorunk, azt gyártjuk. Ilyen egyszerű ... - mondja az elnök. Ebben a naprakészségben a gondosan kidolgozott számitógépes anyag, készlet, megrendelés, szállítás és teljesítmény- ,,számlázás" is segíti őket. így könnyű...- Nálunk nincs kitüntetés, oklevél .. . semmi. Az elvünkből viszont nem engedünk egy jottányit sem: kemény munkáért és jó minőségért tisztességes jövedelmet biztosítunk - toldja meg a főmérnök. Csak zárójelben teszem hozzá: a vezetők napidíjat nem vesznek fel. „Nevetséges az a 31 forintos szemlélet" - mond— Várható kedvező, mindkét félnek előnyös megoldás?- Talán ha közös vállalatként építenénk egy-egy műszaki áruházát Tallinban és Baranyában, odakint magyar, idehaza meg észt igazgatóval. Így mindkét vezetőnek érdeke lenne, hogy felkutassa az árut, felmérje a piacot, hogy hol, mi van és mi a keresett. Ez a megoldás árutőzsde funkciót is ellátna. A hazai piac várható beszűkülése késztetett minket erre a lépésre. Hogy biztos piacunk legyen - válaszol Török Löszig. Hagyni kéne pörögni a dolgokat? o Fő profiljuk továbbra is a mezőgazdasági kisgépek és a hozzájuk tartozó adapterek gyártása, de betegfürdető kocsit is készítenek. A legújabb gyártmány, a „Tücsök” önjáró fűnyíró máris keresett terméke a Fémipari Kisszövetkezetnek Miért ez a jogos értetlenségük? Mi ez a korlát, ami kifa - kodásukat eredményezte? Az egyik: ha túllépik az éves húszmilliós bértömeget, a bér- tömégnövekmény olyan adózás alá esik, hogy elveszi a kedvet az egésztől. Százharmincon vannak a kisszövetkezetnél, az elmúlt évi egy főre jutó nettó jövedelmük 200 000 forint körül volt. Tudom; náluk a teljesítményért jár csak pénz. És nem raktárra, hanem közvetlenül a piacra termelnek. A másik: ha az éves termelési érték 250 millió forint alatti, akkor elegendő az úgynevezett egyszerűsített könyvelés. E bűvös határ felett már ugyanúgy kell mindent adminisztrálniuk, mint a nagyvállalatnál, tehát hatalmasra kell (enej duzzasztóműk a „vízfejet". Holott alapvető érdeke minden gazdálkodó szervezetnek, hogy csökkentse az adminisztratív létszámot. Itt is a negatív „cél" hat: csökkenteni a-termelést, vagy osztódni. A hivatalos nevén Fémipari Kisszövetkezet Szabadszentkirály, 1988-as termelési értéke elérte a 260 millió forintot, a nyereségük megközelítette a 30 milliót.- Hagyni kellene pörögni a dolgokat - sóhajt az elnök. A hatéves múlt is igazolja, hogy a gazdasági környezethez képest „eretnek" a kisszövetkezet vezetésének és kollektívájának gondolatmenete. Eretnek? Inkább ma még - sajnos! —, nem általános. Úgy is mondhatnám: követendő... ják. Személygépkocsi-használatot is csak hosszabb utak után számolnak el . . . Hagyni kell pörögni a dolgokat? Igen. o Más korlátok is nehezítik életüket, nemcsak a 20 és a 250 milliós határ. Például a telefonhelyzet. — Ha lenne rá idő, kiszámolhatnánk: éves szinten milyen összegű (több százezres, netán milliós?), kiesést jelent, hogy mindössze egyetlen telefonvonalunk van. Emiatt nap mint nap, szinte órákig el vagyunk zárva a külvilágtól. A telexünk is gyakran „süket".' Hányszor kell azért Budapestre vagy az ország más vidékére utaznunk, hogy mindazt személyesen intézhessük el, amit telefonon néhány perc alatt rendezni lehetne? Ezt igazolhatom magam is. Találkozásunkat megszervezen-. dő, órákig hiába tárcsáztam az egyetlen számukat, az örökösen foglalt volt. A tallini TERAS Gépgyárral kialakított árucsere-kapcsolatuk tavaly lendült be. Az első év mérlege 8 milliós árucsere. De mennyi lehetett volna?- Lényegesen több, - mondják és sorolni kezdik: - Mi készen állunk a nagy piacra . . . A talliniaknak’ korlátlanul tudnánk adni gépet, várnák is, de árban, cseretermékben, melyre ellentételként szüksége van a magyar piacnak és a különféle engedélyeztetési eljárásokban egyáltalán nem könnyű megegyezni. Az elmúlt évben mór harminc féle termékük viselte magán a Delta emblémájukat. Valamennyit önerőből, maguk fejlesztettek ki, legtöbbje a saját szabadalmuk.- A magánszférából nyitnunk kell a vállalatok felé a biztos piac érdekében, ezért kezdtük el a középkategóriájú gépek és adaptereik kifejlesztését és gyártását - közli Matheovits László. A „Tücsök" önjáró fűnyírógép 8 lóerős Briggs motoros, kétkerékmeghajtású változatából, mór elkészítettek 25 darabot és 21 máris vevőre talált. Nemsokára megjelennek a négykerékmeghajtásúval is. Tavaszra készülnek el a 11 lóerős, Briggs motoros, önjáró „Tücsök" öníndítós változatával és megkezdik hozzá az adapterek gyártását. A „Tücsök" a megfelelő adapterekkel a vontatástól a dózerolásig, a szivattyúzástól a lombfelszedésig mindent fog tudni. Minőségben, alkalmazhatóságban és árban versenyképesnek ígérkezik. Ez is jellemző a felfogásukra: menet közben is folyton fejlesztik, egyszerűsítik és módosítják a már bevált termékeiket. Hogy miért? Mert vagy a vevő kérését veszik figyelembe, vagy mert a saját igényességük követeli ki a változtatást. Szászi László, szabadszentkirályi kisiparos, a „házi” prototípus gyártója a kisszövetkezetnek. Műhelyében most készül a 11 LE-s „Tücsök”. — Ez olyan, mint a 8 lóerős, csak egészen más - mondja, s mér, illeszt, töpreng tovább. A gép vázán ott a mindenható „műszaki rajz" a gyártáshoz. Közönséges ceruzaskicc. Neki ennyi is elég, hogy tudja, mit várnak tőle a konstruktőrök. Hisz ő maga is alkotótárs. A telephelyi próbapadon duruzsol egy 2 lóerős magyar motor. Javában tart a nyúzópróbája.- Ha beválik, olcsó kis kapát fog majd hajtani - mutatja az elnök. — Ez is új termékünk lesz . . . Hiába, ha hagyják pörögni a dolgokat! o Két éve kezdték, tavaly futott fel a saját és a megvásárolt vaskapui színesfém és precíziós acélöntödéjük. Ez is biztos piac: részben saját termékeikhez használják fel az öntvényeket, sokat eladnak. Ezzel is erősebbek. Takarékoskodnak mással is. Például: náluk nincs fizetés. Helyesebben: a fizetést a dolgozók a lakóhelyüknél veszik fel OTP, vagy takarékszövetkezeti átutalási betétszámlán. Ezzel is előfutárai valami újnak. Arról nem is szólva, hogy így a kisszövetkezet mennyi adminisztratív kiadást, felesleges időt, munkaerőt és energiát takarít meg. Mi tartjá meg a dolgozókat a Fémipari Kisszövetkezetnél? - A tisztességes kereset... és amellett egy tavaly nyáron bevezetett ösztönző; a fiktív fejlesztési érdekeltség.- Minden dolgozónk a nálunk eltöltött évei és az általa végzett munka minősége és mennyisége alapján kapott egy fiktív összeget indulóként. Ez az .eszmei összeg évről évre gyarapszik, ha nyereségesen dolgozunk. Ezzel valóban megerősödik a gazdaszemlélet nálunk - állítja az elnök.- Ebből a fiktív összegből mikor lesz kézzel fogható pénz?- Ha a dolgozónk öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjba megy, ha elhalálozik, vagy ha netán olyan magas pozícióba kiemelkedik, ami miatt méltán büszkék lehetünk rá. Tavaly sajnos, két dolgozónk meghalt, egy pedig rokkantsági nyugdíjba ment. .. 40-50 ezer forint készpénzt jelentett ez a „fiktív” fejlesztési érdekeltség az érintett családoknak, hozzátartozóknak. De semmi nem jár elbocsátás, leszámolás esetén ... És ez alól nincs kivétel. Érdemes pörgetni a dolgokat. Q A főmérnök nemrég jött meg az USÁ-ból. Kilenc napon át élvezte a Briggs motorgyár vendégszeretetét. Élmény- beszámolója egy egészen más világról szól, mint az itthoni :- Kilencezres létszámú vállalat, évente 17 millió motort gyártanak ... Mi egész évben oz ottani gyár mindössze másfélórás termelését vesszük meg és «építjük be. De ez a másfél óra őket kötelezi: évente tájékoztatnak minket a fejlesztéseikről, tanácsokat adnak és véleményeket kérnek a motorjaikról ... De jó lenne, ha idehaza is ez lenne a norma! Az elnök morózus kommentárja :- Mi meg a talán márciusáprilisra megjelenő új szövetkezeti törvényt várjuk ... - Az, reméljük, majd rendezi: hogyan alakulhatunk át Rt.-vé, vagy Kft,-vé, hogy a korlátként megszabott 20 és 250 milliós határ ellenére is együtt, egy csapatként tarthassuk meg a gárdánkat. Akár 400 milliós termelésre is képesek vagyunk . . . A józan ész talán felülkerekedik? Ha hagyják pörögrti a dolgokat . . . Murányi László
