Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-17 / 17. szám

1989. január 17., kedd Dunántúli napló 5 A helyi iskola kisdiákjai köszöntötték műsorukkal az otthon látogatóit Idősek klubját avattak Drávasztárán 150—160 termelőszövetkezet li ffizetéskeptelen A mezőgazdaság is legyen a piacgazdaság része Ülést tartott a TÓT elnöksége Emlékezetes nap marad a tegnapi sok drávasztárai em­ber életében: meghitt ünnep­ség keretében átadták az idő­sek klubját. Az esemény jelen­tőségét emeli, hogy az új in­tézmény .az Ormánságban, Ba­ranya többszörösen hátrányos területén található. Létrehozására nemcsak a megyei és a Sellyéi Nagyköz­ségi Közös Tanács fogott ösz- sze, hanem segítettek a hely­beliek is: a termelőszövetke­zet, az áfész, valamint néhány munkabíró nyugdíjas. Egy nagy, már nem lakott családi házat alakítottak át az orvosi rendelő mellett, amely a bővítéssel együtt 1,5 millió forintba került. A tágas szobák ízléses bútorokkal vár­ják napközben a békére, nyu­galomra vágyó időseket. A napközis klub tagjainak és a megjelent vendégeknek, (köztük néhány érdeklődő drá- vasztárainak), először a kisis­kolások énekeltek, szavaltak horvát és magyar nyelven. A műsort összeállító tanárnőjük; Gázsity Milutinné országgyűlési képviselő. Az idősek megha­tottsággal, figyelemmel s né­hányon könnyes szemmel néz­ték a gyerekeket. — Drávasztárán az utóbbi öt-tíz évben jelentősen csök­kent a lakosság létszáma, s ezzel együtt nőtt az idősek aránya - mondta megnyitó beszédében Nórántné dr. Hajós Klára, a Sellyéi Nagyközségi Közös Tanács elnöke. — A fa­luban élő 652 ember közül 152-en betöltötték már a 60. életévüket és sokan egyedül­állók. Épp ezért külön öröm, hogy az 1976-ban átadott or­vosi rendelő mellett ezt az in­tézményt is felavathattuk. — Talán jó lesz itt - mond­ta az ünnepség utón Kovács János bácsi, aki feleségével együtt jár el az otthonba, ahol 21 társukkal együtt meleg étel­lel és meleg szóval várja há­rom gondozónő. P. E. Válasz, az HDF-nek a képviselőkhöz intézett nyílt levelére A Magyar Demokrata Fórum Pécs-boranyai Szervezete a ro. mániái kérdéssel kapcsolatban nyílt levelet intézett a Bara­nya megyei országgyűlési kép­viselőkhöz. A levél a Dunántú­li Napló 1989. január 10-i szá­mában jelent meg. Megvitatták-e a baranyai országgyűlési képviselők a le­vélben megfogalmazottakat? Választ végül is Krasznai An­taltól, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának titkárától kaptunk;- Kialakult rend, hogy a képviselőcsoport területi mun­káját a HNF illetékes szerve készíti elő. Mi felvettük a kapcsolatot a Demokrata Fó­rum pécs-baranyai szervezeté, nek vezetőjével, s felajánlot­tunk egy találkozót — február első felére — amelyen a me­gyei képviselőcsoport vezetője, a HNF Baranya Megyei Bi­zottságának képviselői tárgyalni fognak a Demokrata Fórum képviselőjével a további együttműködés formáiról. E találkozón kerül sor a nyílt le­vélben megfogalmazott kérdé. sek megvitatására. Az elmúlt ' évi gazdálkodás alapján várhatóan 150—160 termelőszövetkezet lesz fizetés- képtelen az idén, s a mező­gazdasági szövetkezeteknek sürgősen további 4,5—5 mil­liárd forintos nettó állami tá­mogatásra lenne szükségük, hogy a kritikus helyzetet elke­rüljék — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Budapesten megtartott ü'ésén. A testület Szabó István elnök­letével a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét és műkö­dési feltételeik javítását vitat­ta meg a február 23—24-én összehivandó országos terjne- lőszövetkezeti konferencia előtt. A tavalyi gazdálkodási ada­tok szerint az 1247 termelő- szövetkezet, a 64 szakszövet­kezet, a 14 halászati szövetke­zet és 59 társulás együttesen 287 milliárd forint termelési ér­téket állított elő. A termelő- szövetkezetek nyeresége az előző évhez viszonyítva 30, a szakszövetkezeteké 20 százalék­kal csökkent, egyedül a közös vállalatok értek el mérsékelt nyereségnövekedést. A terme­lőszövetkezetek közül mintegy 150—160 veszteséggel zárta az évet. Döntés még nem szüle­tett, de várhatóan szanálják a veszteséges szövetkezeteket. A fizetésképtelenség okait mindenekelőtt a nyári aszály­ban, a termelési költségek és a kamatok emelkedésében va­lamint a hatósági áras termé­kek túlsúlyában látják a szak­emberek. Az elmúlt évi aszály különö­sen Baranya, Békés, Bács-Kis- kun, Csongrád, Fejér, Hajdú- Bihar és Somogy megyében okozott jelentős károkat. A számítások szerint a hozamd- esések nagysága — a kalá­szos többlettermést Is beszá­mítva — eléri a hatmilliárd forintot. A termelési költségek tavaly az előző évihez viszo­nyítva több mint 8 százalékkal emelkedtek. A TÓT elnökségé­nek tagjai szerint a mezőgaz­dasági szövetkezeteknek a kri­tikus helyzet elkerülése érde­kében belátható időn belül to­vábbi — nettó értékben 4,5— 5 milliárd forintos — állami támogatásra lenne szüksége. Az ülésen felszólalók szerint a szövetkezeti mozgalom meg­újulása csak akkor lehetséges, ha a reformfolyamatban a mezőgazdaságot is a piacgaz­daság részének tekintik. Az elmúlt évi gazdálkodásra ugyanis rányomta a bélyegét az, hogy a mezőgazdasági termékek 50—-60 százaléka ha­tósági áras maradt, így az ár­rendszer nem biztosított való­di . mozgásteret a szövetkeze­teknek. A szövetkezetek működési A Müveit Nép nem hitelez tovább Megszűnt a könyvcsekk, maradt a kedvezmény Az elmúlt évtizedben a könyvbarátok megszokott vá­sárlási módja lett a könyv­csekk. A boltban csupán töredékét fizették meg a kiadványnak, a vastagabb részt ráértek három-négy hónap alatt letörleszteni. Ez a kedvezmény a Művelt Nép találmánya volt. Még az „aranykorban" született, amikor a vállalat megtehet­te, hogy hónapokig hitelez­zen vásárlóinak 5 százalék kezelési költség felszámítá­sával. Az év végén a csekktulaj­donosok értesítést kaptak: december 31-ig rendezzék tartozásukat; hitelben to­vább nem vásárolhatnak. Az intézkedés okairól Robóczki Ferencet, a Művelt Nép tol­na-baranyai boltcsoport­igazgatóját kérdeztük meg.- Két fő oka va.n, hogy így döntött a vállalat. Egy­részt az utóbbi években csökkent a könyvcsekkek száma, másrészt a Művelt Nép már nem tudta folya­matosan fedezni a vásárlók hiteltartozását. A bankka­matok emelkedtek, az 5 szá­zalékos kezelési költség veszteségessé tette a vállal­kozást. Ráadásul mind gyak­rabban fordult elő, hogy vá­sárlóink a szerződésben vál­lalt 3-4 hónap helyett sok­kal hosszabb idő alatt ren­dezték tartozásukat. *- Mire számítanak, mi­korra tudják behajtani a kintlévőségeket?- Körülbelül négy hóna­pot hagytunk erre. B(zom benne, hogy az ismeretlen címre költözés és más okok miatt nem lesz nagyobb veszteségünk, mint az elmúlt években.- Ha a könyvcsekk meg­szűnik, milyen megoldások­kal keresik a vásárlók ke­gyeit?- Hosszabbak lesznek az árleszállítások. Az eddig szokásos két hét helyett feb­ruár 1-jétől hat héten át árusítunk féláron könyveket. Azonkívül megmarad az Al­ma mater kör 10 százalékos kedvezménye, amely peda­gógusokra és egyetemi-fő­iskolai hallgatókra vonatko­zik. Fontosnak tartom meg­jegyezni, hogy az üzemi könyvterjesztőknél továbbra is lehet részletre vásárolni. H. J. feltételei javításának jövőbeli útjait keresve elhangzott: a mezőgazdasági termelők már ma is világpiaci áron kapják az energiát, a műtrágyát, a növényvédőszereket és jóval drágábban a gépi technikát. Ezzel a gyakorlattal össze­egyeztethetetlen az, hogy a gabona belföldi eladási ára jóval a világpiaci ár alatt ma­rad. A számítások szerint csaknem 50 százalékkal kelle­ne emelni a belföldi árakat ahhoz, hogy elérjék a világ­piaci szintet. A tervezett világ­piaci áron mérve a szövetke­zetek a gabona értékesítése után 13 milliárd forinttal több bevételhez jutnának, mint amennyit 1989-ben hatósági áron kapnak. A TÓT elnökség tagjai azt is megfogalmazták, hogy a jelenlegi élelmiszer-áremelések következtében nem növekszik a szövetkezetek jövedelme, mert ezzel együtt újobb támogatá­sok szűntek meg. A jövőbeli újabb élelmiszeráremelések­nek pedig gazdasági és poli­tikai korlátái vannak. Ezért új élelmiszerárak bevezetése csak a bérből és fizetésből élők számára végrehajtandó bérre­formmal együtt lehetséges. Amíg ennek nincsenek meg a feltételei, addig a mezőgazda­ság működőképességét első­sorban az adórendszer és a támogatások lehetséges mód­jaival kell fenntartani. Megkezdődött a gasztronómiai hetek rendezvénysorozata (Folytatás az 1. oldalról) let vezetője így nyilatkozott erről: — A mi utazási irodánk olyan, mintha Magyarországon a HungarHotels és az IBUSZ együtt dolgozna. Hálózatunk Lengyelországban, de mond­hatni Európában is elég ki­terjedt, így kapcsolataink is szerteágazóak. Természetesen a kapcsolatoknak a baráti jel­leg mellett komoly üzleti ol­dala is van. Hasonló szintű és hasonló vendégkörű szállodá­két, éttermeket igyekszünk ' megismertetni egymással, en­nek igen jó példája a pécsi és a Zakopanéi partnerek külcsönösen jó viszonya. Úgy tudom, idén márciusban már a magyar fél is másodszor lá­togat a Hotel Kasprowyba. Ezen túlmenően pedig az al­kalmakat kihasználva aktivizálni szeretnénk a magyar piacot, amit jelen esetben a Lengyel- országot és az irodánkat be­mutató kiállítással igyekszünk elérni. Jozel Smieja, a Hotel Kas- prowy igazgatóhelyettese kü­lönösen nagy örömmel érke­zett Pécsre. — így igaz, hiszen a baráti kapcsolatok ápolása msMett ez kiváló lehetőség számunkra, hogy mindent elkövessünk a csökkenő magyar érdeklődés felébresztésére. Márciusban örömmel várjuk viszont pécsi barátainkat, annál is inkább, mivel nálunk igen komoly oz érdeklődés a magyar konyha iránt. Egyre többen használnak magyaros fűszereket, készíte­nek magyaros ételeket. Most egyébként a főszakácsunk és a cukrászunk, a hidegkonyhai készítmények mestere, vala­mint néhány szakács jött el. No meg persze a vacsorák hangulatát biztosító, igazi amatőr zenészekből álló gorál zenekar. A tekintélyes termetű len­gyel főszakács mosolyogva mondta ajánlatát a hét étel­különlegességei között válogat­va. Ebben ilyen ínyencségek szerepeltek, mint mandulával és mazsolával elkészített hideg ponty, sörleves, juhsajttal megbolondított Kasprowy-sze- let és a kedvelt lengyel édes­ségek, a zakopianka, valamint a lángoló fagylaltkülönleges­ség. A nagy trakta mellé mór ma szellemi programot is szervez­nek a lengyel héten. Az OR- BIS, a TIT megyei szervezete nemzetközi-politikai szakosz­tálya, a Dunántúli Napló szerkesztősége, a HNF Városi Bizottsága Magyar—Lengyel Baráti Klubja, a Palatínus Ét­terem, a Baranya Megyei Mo­ziüzemi Vállalat, valamint a Megyei Művelődési Központ közreműködésével kerül sor 17 órakor a Palatínus Szálló Bar- tók-termében a Ki tud többet Lengyelországról? vetélkedőre. Ezen a DN december 24-i számában közölt Ez is, az is Lengyelországról c. keresztrejt­vény helyes megfejtői közül a helyszínen kisorsoltak, illetve ° helyszíni jelentkezők közül kisorsoltak vehetnek részt. A fődíj két személy részére egy háromnapos hétvége Zakopa­néban. K. E. Lengyel szakácsok dolgoznak a szálloda konyhájában Fotó: Läufer László lfarjuk a lei nyomdatulajdonosokat! DN—Nyomda Rt. Már többször hírt adtunk azon törekvésünkről, hogy a Dunántúli Naplót, illetve más lapjainkat saját kiadóvállalati nyomdában állítsuk elő. A műszaki-technológiai meg­újhodás keretében idén a Du­nántúli Napló szerkesztőségé­ben megvalósítjuk a számító- gépes fényszedést — kiváltva ezzel a nyomdából a legmun­kaigényesebb műveleti fáziso­kat: a szedést, tördelést. Fi­zet párhuzamosan megkezdjük leendő nyomdánk létrehozásá­nak szervezését. E leendő nyomda leiké az az ofszet ro­tációs gép, mely jó minőség­ben tudja legyártani az újsá­gokat, s rugalmasan alkalmaz­kodik a terjedelemigényekhaz. Ilyen nyomdagép 1988-ban 30—35 millió forintért volt be­szerezhető. A kiegészítő berendezések, illetve a nyomda elhelyezésé­vel kapcsolatos kiadások össz­értéke ezt az összeget meg­duplázza. Ennyi pénzt ma ne­héz előteremteni. Úgy véljük azonban, hogy ez mégis lehetséges, mégpedig részvénytársasági formában. Reményünket arra alapozzuk, hogy a Dunántúli Napló nép­szerű a megyében: a jelentős lapáremelés miatt ugyan el­vesztettük előfizetőink 15 szá­zalékát. s százezer alá csök­kent a példányszámúnk, de to­vábbra is a legmagasabb pél­dányszámú megyei lap maradt a Dunántúli Napló. Számítunk tehát a jelenlegi 92 ezer vá­sárlónk közül azokra, akik be tudnak fektetni 10 000 forin­tot, vagy annak többszörösét részvény formájában. (Jelenleg ugyanis a részvény törvény­szabta legkisebb értéke 10 000 Ft lehet.) Számítunk továbbá a megtakarításokkal rendelke­ző intézményekre, vállalatokra, szövetkezetekre, jelenlegi és leendő laptulajdonosokra is. Ez a felhívás még nem a részvénytársaság meghirdetése, csupán egy tájékozódási szán­dékú hírverés. Kíváncsiak va­gyunk arra, hogy a leendő részvénytársaság, a DN-Nyom- da Rt. Iránt milyen az érdek­lődés a lakosság, illetve a gazdálkodó szervezetek részé­ről. Ha tehát kitöltve visszo- küldik az alábbi bekeretezett szelvényt, még nem kötelezték el magukat. Mi azonban a beérkezés sorrendjében gon­dosan iktatjuk ezeket, s a részvénytársaság megalakulá­sát követően elsőbbséget biz­tosítunk a részvényvásárlásra a most jelentkezők, a leendő nyomdatulajdonosok számára. Kérjük tehát, borítékba téve a kivágott szelvényt, küldjék el címünkre: Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat, 7601 Pécs, Hunyadi út. 11. Pf.: 134. DN—Nyomda Részvénytársaság Név: Postacím: ................................................................................ A DN—Nyomda Rt. megalakulása esetén szeretnék ........................ azaz ..................................................... Ft értékben részvén yt vásárolni. E nyilatkozatom nem jelent elkötelezett­séget, de igényt tartok arra, hogy a beérkezés sorrendjé­ben elsőbbséget élvezhessek a részvénytársaság megalaku­lásakor a jelzett értékig. aláirás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents