Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-11 / 344. szám

Rekordidő alatt fii; g;i Magyar gyógyszer világsikere . ' Osteochin a csontritkulás ellen Itthon 1990 végét-ől kerül gyógyszettári ABC a nagy­mányoki­aknak Májusban kezdték az ala­pozást, szeptember végén a szerelést, most hétfőn, 12-én lesz a műszáki átadás, de­cember 20-án pedig nyit a nagymányoki ABC. A több mint négyszáz négyzetméter alapterületű üzlet létesítését a Tolna Megyei Népbolt Válla­lat és a közséqi tanács közö­sen finanszírozta. A kilenc­millió forint építési költségű létesítményt a Mecseki Szén­bányák..- Vállalat építési üze­me alapozta és ők építették meg a fogadószintet is. Az elöregyártott Betonyp-elemek- ből a bonyhádi Renova Ta­tarozó és Szolgáltató Kisszö­vetkezet alakította ki az épü­letet. Ök vállalkoztak a belső szakipari munkákra is. A község központjában, a 61-es út mentén, a buszmeg­állóhoz közel lévő ABC nem­csak hasznos, hanem mutatós épülete Nagymányoknak. A létrehozásában összefogókat telefonon kérdeztük az ABC-vel kapcsolatos, legfontosabb mondandójukról. Teleki István, nagvmányoki tanácselnök: — Npavon régóta szerettünk volna már egy ABC-t. Az üz­let a társközségek, Kismányok és Váralja, lakosságának ellá­tását is javítja. Pámer Ferenc, a Népbolt Vállalat igazgatóhelyetese: — Három-, három és fél millió forintos árukészlettel nyituhk. A jelenlegi élelmi­szerüzletünket a jövő év első felében iparcikkbolttá alakít­juk, amelyben a mezőgazda- sági termeléshez szükséges árucikket is forgalmazunk. Rittinger Antalnak a Reno­va Kisszövetkezet elnökének szavaiból pedig az csendült ki, hogy nekik is öröm és él­mény, hogy nyolcvan nap alatt teljesítették, amit vállal­tak. T. É. Yárkónyi Péter hazaindult Kínából Várkonyi Péter magyar kül­ügyminiszter, aki Csien Csi- csen kínai külügyminiszter ven­dégeként december 4. és 10. között hivatalos, baráti láto­gatást tett Kínában, szomba­ton este hazaindult Pekingből. A magyar külügyminisztert és kíséretét a kínai főváros repülőterén Tien Ceng-pej külügyminiszter-helyettes bú­csúztatta. Talán nem túlzás azt állíta­ni, hogy a magyar gyógyszer- ipar ismét szenzációt produ­kált: a Chinőin a minap To­kióban mutatta be azt a csontritkulás elleni gyógysze­rét, melyet a Budapesti Mű­szaki Egyetem szerveskémiai intézetével közösen, húszéves kutatómunkával fejlesztettek ki. Lapunk már a nyáron ér­deklődött az új készítmény­ről, de akkor a gyár vezetői udvariasan elhárították az in­Gazd­asszony­képzés Szent­lőrincen? A vendégek nem akartak hinni a szemüknek. A polgár- mester felesége és lánya, aki­ket épp kolbásztöltés közben leptek meg, egy pillanatra sem jött zavarba a váratlan látogatóktól. A kötényt, ken­dőt letéve, csinosan öltözötten invitálták őket a nappaliba és a házi sütésű kenyértől kezd­ve, az otthon köpült vajon át, az aszalt gyümölcsig sokféle finomsággal kínálták őket. Magától értetődő természetes, séggel magyarázták, mit, ho­gyan készítenek otthon, s az ólmudozást látva, ők azt nem értették, hogy mi ezen a cso­dálkoznivaló. A másik megle­petés akkor érte a vendége­ket, amikor a ház asszonya a kapuig kisérve őket, arra kér­te a férjét, hogy fél nyolcra jöjjön érte — addigra végez a töltéssel — és vigye el őt kó­ruspróbára, amiről nem sze­retne elkésni. Mindez Ausztriában, Leb- ringben történt, ahol a na­pokban jártak a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola vezetői és a nagyközségi közös tanács el­nöke. Részben innét az ötlet, hogy jó lenne feléleszteni az egy* kori szentlőrinci gyakorlatot és ismét tanítani ilyen ismerete­ket — hallottuk Litter József igazgatótól. Felsorolni is sok lenne, mi mindent terveznek tanítani, csak a széleskörűség érzékel­formáció-szolgáltatást, kérve, akkor írjunk erről, ha a gyógy­szert bemutatják. Most, hogy Japánban megtörtént az Os­teochin világpremierje, ennek semmi akadálya, s' természe­tesen arról is beszámolhatunk, hogy mekkora a piaci sikere.- Az új magyar gyógyszer a csontritkulás, e roppant fáj­dalmas betegség kialakulását akadályozza meg, illetve meg­állítja a folyamatot. Lényege, hogy nem hormonális úton Az ideális feleség tetése céljából említjük, hogy a tápanyag-felhasználástól kezdve, a gyümölcsfa-ülteté­sen, a savanyításon, a hús­daraboláson, a tolltépésen, az ízléses terítésen, a szárazkö­tészeten át a családi ruhatár rendben tartásáig és az ala­pos nagytakarítás módszeréig sok mindent szeretnének vé­gigvenni. A tervek szerint né­met nyelvet és gazdaságossá­gi számítást, illetve szakmai levelezést és jogi ismereteket is oktatnának. A gépírás és az ének fakultatív tárgy lenne. A 36 hetes tanfolyamra a mezőgazdasági szakközépisko­lákban érettségizett lányok je­lentkezhetnének. A képzésben meghatározó lenne a gyakor­forgalomba hat s hogy a korábbi hasonló terápiákkal szemben nincs mellékhatása. Magyarországon tíz éve folyik a klinikai ki­próbálása, jelenleg 121 kórház, ban alkalmazzák a tablettá­kat. A nagyon szigorú magyar előírások miatt nálunk a törzskönyvezés még nem tör­tént meg, erre várhatóan 1990 végén kerül sor, s az orvosok akkortól írhatják fel az OsteoChint receptre. lat. A szakközépiskolának sa­ját tanistállója van és nem­rég jelölte ki nekik a nagy­községi tanács azt a hat hek­tárnyi területet, ahol a zöld­ség-gyümölcs termesztéssel foglalkozhatnának. Jelenleg az egyik nagy gondjuk, hogy a főzőkonyha kialakításához szűk. ségük lenne 3 millió forintra. S áldás kell még arra is, hogy legalább három pedagógus azokban az osztrák iskolákban tanulja meg az adaptálható módszereket, ismereteket, ame­lyekben hagyománya van az ilyen irányú képzésnek. Ha minden összejön, akkor 1989- ben kezdhet az első harminc lány ... T. í. A világon elsőként Japánban jelenik meg ez a gyógyszer; ha­tóanyagának, az Ipriflavonnak a forgalmazási engedélyét a Ta- keda cég vásárolta meg. Miért juthatnak ehhez a gyógyszerhez előbb a japán (betegek, mint a magyarok? Galácz Lajos, a C'hinoin Gyógyszergyár kereskedelmi igazgatója szerint ennek az az oka, hogy Japánban más kö­vetelményrendszer alapján törzskönyvezik a gyógyszereket, irrfint nálunk, s ennek az Os­teochin már megfelel. A Take- da egyébként jövőre 7 millió dollárt fizet a hatóanyagért, s az éladott gyógyszerek után 'mintegy 4 millió dollárt a li- cenc használati jogáért. A gyógyszernek több or­Ez év novemberének végén váltás történt a Magyar Gaz­dasági Kamara elnöki poszt­ján. Beck Tamás, az eddigi elnök kereskedelmi miniszter lett, és meg kellett válnia et­től a tisztségtől. A kamara új elnökévé Gábor Andrást, a Tungsram Rt. vezérigazgatóját választották. Az elnök december 9-én saj­tótájékoztatót tartott az MGK jövő évi terveiről. Kihasználva a tájékoztatót követő, kötetle­nebb beszélgetésre alkalmat adó perceket, interjút kértünk Gábor Andrástól:- Elnök elvtárs, az Érdek­egyeztető Tanács közelmúltban megtartott ülésén a minimál­bérek meghatározásának kér­désében - tudniillik, hogy az 3500 vagy 4000 Ft legyen — önök az alacsonyabb alapbér mellett voksoltak.- A minimálbérek ilyen ad­minisztratív emelésének az esetek többségében nincsen kimutatható összefüggése a teljesítményekkel. Emellett, a vállalatok nagy részénél igen­csak meg fognak növekedni a nyereséget terehlő elvonások, így hát ezt az alapbérnövelés­sel járó többletet sok helyütt nem is tudnák előteremteni. Ha pedig igen. akkor ez szin­te elkerülhetetlenül árnövelő, inflációgerjesztő tényezőként hatna. Nem beszélve arról, hogy így nagyobb összegeket kellene kifizetniük az alapbé­rek alapján számított prémiu­mok és egyéb juttatások fize­tésekor. Tudomásul kell ven­ni, hogy ez a kérdés, a mini­mális alapbérek kérdése in­kább szocálpolitikai eszközök alkalmazását teszi szükségessé.- Szimpatikus volt az a ke­ményen kritikus kijelentése, melyeket az Izraelben megren­dezett magyar árubemutatóról mondott. Kifejtené ezt bőveb­ben?- Elsősorban arra utaltam, hogy ennek a bemutatkozás­szágban nagy a sikere. A bel­ga Herabel céggel két hete írtak alá szerződést, amelynek értelmében a Chinoin eladta 'Belgium és Hollandia terü­letére az értékesítés jogát, s a hatóanyagot a magyar gyógyszergyártól vásárolják. Az olasz Gbiesi Gyógyszergyár ugyancsak megvette a licen- cet, az Ipriflavont a Chinoin szállítja. A Szovjetunióba ki­szerelt formában, azaz tablet­tákat exportálnak. Tárgyalnak egy NSZK-beli céggél. Ang­liában, Svájcban és Ausztriá­ban OsteoChin néven kerül forgalomba a gyógyszer - így is törzskönyverik -, s ezekben az orszánokban a klinikai vizsgá­latokat a partnerek finanszí­rozzák. Roszprim Nándor nak a színvonala elmaradt vá­rakozásainktól. Sokkal felké­szültebben kellene vállala­tainknak, kereskedőinknek az ilyen nagy lehetőségeket ma­gukban rejtő árubemutatókra, vásárokra elindulniuk. Ne tu- ristautaknak tekintsék a részt­vevők ezeket a nemzetközi megmérettetéseket. Már előze­tesen kezdjenek tárgyalásokat a szóba jöhető partnerekkel. — Milyen konkrét hibákra gondol? — Hiányzott az összehangolt­ság, a különböző standokon ugyanazokkal az árukkal is találkozhattak az érdeklődők. Több figyelmet kell fordítani a technikai feltételek létrehozá­sé ra. — Elhangzott, hogy a ka­mara nagy súlyt kíván fektet­ni területi szerveinek épitésére, a bizottságok önállósodási tö­rekvéseinek biztosítására. — Január 1-jétől a dél-al­földi és az észak-dunántúli bi­zottságunk fog — kísérleti jel­leggel — önállóan működni. Azt szeretnénk, ha a regio­nális szervezetek olyan part­neri kapcsolatba kerülhetnének a helyi közigazgatási szervek­kel, mint a kamara a kor­mánnyal. Kérjék ki véleményü­ket a területi kérdésekkel kap­csolatos döntések előtt. Kap­janak szerepet, önállóságot a külgazdasági kapcsolatokban is, így például a kishatárfor- galom területén. S ha az gaz­dasági tartalommal is bir, ak­kor a testvérvárosokhoz fű­ződő kapcsolatokban. — Végül egy személyes kér­dés. ön most elsősorban mi­csoda, a Tungsram vezérigaz­gatója, vagy a Kamara el­nöke? — Én elsősorban vállalat- igazgató vagyok. A kamarai elnökség az társadalmi funk­ció. Természetesen időmet, munkabírásomat most jobban meg kell osztanom. Balog Nándor A polgármester felesége kolbásztöltés után kóruspróbára ment Proksza László fotómontázsa Beszélgetés a Gazdasági Kamara új elnökével Nem turistautak a külföldi árubemutatók Megkezdődött az „arculatváltás” Új színekben a Malév Megszoktuk a Magyar Légi- kőzlekedési Vállalat „arcula­tát" : oz ezlistösen-kéken csil­logó repülőgépeket, a Malév mozaikszó betűit, a hozzá diszkréten kapcsolódó nemzeti színeket, a jegyeket, a beszál­ló kártyákat... A következő években azonban elbúcsúzha­tunk az eddigi szín- és for­mavilágtól, ugyanis a vállalat új „köntösben" száll be a lé­gitársaságok egyre élesedő versenyébe. Ez a decemberben kezdődött váltás azonban nem csupán külsőségekben, hanem tartalomban is megnyilvánul — ígérik a Malévnál. Miért volt szükség a vál­tozásra? Orbán Ferenc fő­osztályvezető szerint sok légi- társaság lépett, újított az el­múlt években, korszerűsítették gépparkjukat, s ahhoz, hogy a Malév növelni tudja piaci .részesedését, szükséges, hogy minden tekintetben meghalad­ja korábbi önmagát. A* ima- ge-váltós költséges dolog, de tnost mellette szólt az, hogy a vállalat légiflottája új típusú gépekkel gyarapodik. Az új arculaton legszembe­tűnőbb, hogy megváltozik a repülőgépek festése. Mint ké­pünkön is látható, a gép hát­só része sötét, a valóságban kék színű. A vezérsikon rop­pant dinamikus az embléma, ez tulajdonképpen egy stili­zált szárny, amelynek a talpa egy ,,M" betűs bemetszés, a színek pedig — a piros-fehér- zöld — az eddiginél hangsú­lyozottabban utalnak a nem­zetiségre. A törzs fehér, s ezen igen látványosan mutat a Malév felirat, s mellette az Univers—55 betűkből álló Hun­garian Airlines megjelölés. Az oldalszárnyak szintén fehérek. Az első Boeing 737-es repü­lőgép már az.új festéssel csil­log. Természetesen folyamato­son az új arculathoz — a ter­vező Zsótér László — igazod­nak a Malév-reklámok, a je­gyek, a névkártyák, a levélpa­pírok, a poggyászcimkék ... Az új külső új tartalommal is párosul. Az eddigieknél is szolgáltatáscentrikusabbak lesznek - például igény sze­rint titkárnőt is kiközvetítenek a velük utazó üzletemberek­nek —, Magyarország kedvező földrajzi fekvését kihasználva Ferihegy 2-t tranzitközponttá szeretnék tenni, s nem utolsó­sorban a fedélzeti kiszolgálá­son akarnak tovább javítani. Ami marad: a csinos légi­kisasszonyok továbbra is a Pierre Cardin tervezte ruhák­ban serénykednek a fedélze­ten és a földön. A tervek szerint az „arculat- váltás" két-három éven belül lezajlik: az biztos, hogy jövő­re tíz repülőgép már az új Malév-színekben járja Európa légiútjait. Rostprim Nándor vasamapi3

Next

/
Thumbnails
Contents