Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-24 / 357. szám

A Dunántúlt napló 1988. december 24., szombat Társadalmi megmozdulás szerte a megyében Pécsett, a Lvov-Kertvárosban lakó gyermekek számára már tér mészetessé váltak a műholdas odókon sugárzott rajz- és mese filmek Tv-programok a világűrből Épülnek a rendszerek a műholdas adások vételére Baranya városaiban, több községében megkezdték a mű­holdas televízióadások vételére alkalmas rendszer kiépítését. Kivitelezőkben nincs hiány. Komlón a körtvélyesi város­részben már nézik a műhol­das programokat, jelenleg a szilvási részben és a belvá­rosban szervezik a rendszert. Ha e városrészeket közös ká­bel kötné össze, akkor egy­szerre 6000—7000 embert in­formálhatnának a létesítendő városi televízió stúdiójából. A belvárosban lakóknak többet kell áldozniuk, mint az új la­kónegyedekben, mert a kor­szerűtlenebb antennahálózat megnöveli a költségeket. A pécsi Hírgép Vállolat úgy al­kalmazkodik a belvárosban élő kisebb jövedelmű emberek lehetőségeihez, hogy a 2,5 millió forintos beruházáshoz nem egyszeri hozzájárulást kér, hanem az antenna csat­lakozási díjat 18 forintról 70 forintra emeli öt éven keresztül. Ebből a pénzből fedezi a cég az e célra felvett bankköl­csönt is. Mohácson, a Felszabadulás lakótelepen indult meg a szer­vezés. Eredményeként 80 la- kásbafí december elejétől foghatók a nyugati tv-progra­mok/ A Radnóti lakótelepen közel négyszáz család nyilat­kozott, vállalja a kikalkulált hozzájárulást, a 4000 forintot. Siklóson a művelődési köz­pont fogja össze a szervezést. Az úgynevezett több szintes lakóterületről lakásonként 1500 forint az első részlet. A második összege a város üze­meinek és a Beremendi Ce­ment- és Mészipari RT támo­gatásától függ. A nagyközös­ségi rendszerrel együtt a vá­rosi televízió stúdióját is ki­alakítják a művelődési köz­pontban. Bolyban a műholdas vevő­rendszer építését a postai fej­lesztéssel szeretnék összeköt­ni és egyúttal a telefonkábe­leket is lefektetni. A posta kedvezően fogadta az aján­latot, hiszen a községben hat- százan várnak telefonra. A több mint ezer családból ez- idáig 650 már aláírt egy szán­déknyilatkozatot, amelyben a nagyközösségi antennarend­szer kiépítéséhez 15 000 forint hozzájárulást és közösségi munkát vállal. A Bólyi Taka­rékszövetkezet hitelt nyújt .azoknak, akiknek a pénztár­cája nem bírja a 15 000 fo­rintos megterhelést. A közel 10 millió forintos beruházásra a napokban várják a pécsi Hírgép, a Telecoop Közös Vál­lalat, a Magyar Posta, az RTV műszaki igazgatósága és a Minimax Kisszövetkezet ajánlatát. A jórészt német nemzetiségek lakta Bolyban szeretnék, ha a francia és angol nyelvű adások mellett a német televízió programját is láthatnák. A mágocsi társulás egyik fő szervezője a körzeti gyer­mekorvos volt. A 250 fős cso­port tagjai indulásként 2000 forintot fizettek be, de a vég­összeg 10 000 körül mozog. (A földi adásokat közvetítő antennák is közel ennyibe ke­rülnek egy-egy családi ház­nál.) Mágocson is jó lenne a telefonhálózat fejlesztésé­vel összekötni a tv-vétel kor­szerűsítését, de a postával még nem állapodtak meg. A somberekiek szerencsés helyzetben vannak, a terme­lőszövetkezet ugyanis lakossá­gi hozzájárulás nélkül állítot­ta fel a parabolaantennát és építi ki a kábelhálózatot. A tsz-étteremben jól foghatók a műholdas programok. Egy keszthelyi kisszövetkezet és a tsz kivitelezésében készülő rendszer becsült ára tízmillió forint. Később Palotabozsokon és Görcsönydobokán is elké­szül a hálózat, a helyi tv- stúdiót pedig a sombereki tsz központjában rendezik be. Beremenden a Cement- és Mészipari RT 140 bérlakásá­ban december elejétől nézik a műholdas programokat. A költségeket a vállalat finan­szírozta. A település többi ré­szén a lakosság összefogásá­ra van szükség. A 380 lakosú Oroszlón a nagymértékű társadalmi mun­káért kapott 1,7 millió forint­ból félmilliót az égi csatornák vételére alkalmas rendszerre fordítják. A lakosság a közel­jövőben nyilatkozik, hogy a vezeték építését vállalja-e. Véménden most szervezik, Szebényben pedig a tervezés­nél tartanak, a 7000—8000 fo­rint hozzájárulással számolnak házanként. A szentlőrinci tervek szerint a jövő év első felében elké­szül a nagyközösségi antenna- rendszer első szakasza, vagy­is az új lakónegyed 600 la­kásához jutnak el a műhol­das programok. Az egyik épü­let fogadószintjén egy, a ta­nács tulajdonában levő stú­dió is működik majd. Az 1,2 millió forintos összköltség la­kásonként 1800 forinttal ter­helné a lakók pénztárcáját. Az összeg többi részét a ta­nács, illetve a Petőfi Lakás­építő Szövetkezet állná. Szent- lőrincen a Költségvetési Özem a fő szervező. Villányban és Mázaszászvá- ron is szorgalmazzál? néhá­nyon a rendszer kiépítését. A 280 családot számláló Dráva- Szabolcson pedig már a pa­rabola antenna megvételénél tartanak. Porth E. Pccsi IcöfScgu Fökonzulétus létesül Egy darabka NSZK Pécsett Egy rövid mondat hangzott el Hans-Dietrich Genschernek, az NSZK alkancellárjának leg­utóbbi látogatásakor kiadott közleményben a Pécsett léte­sítendő NSZK főkonzulátusról. Minket, pécsieket, baranyaia­kat közelebbről érint a terv. Piti Zoltánt, a Pécs Városi Tanács elnökét kértük, vála­szoljon kérdéseinkre: Mit je­lent Pécsnék, Baranyának, a régiónak a főkonzulótus léte­sítése? Milyen ügyekkel fog­lalkozik, illetve mikorra vár­ható a megnyitása?- Rendkívül jelentős dolog, mert újabb bekapcsolódási le­hetőséget jelent a nemzetközi életbe. Előnyei a megye hatá­rain is átnyúlnak, mert a ré­gióra is kiterjed a szerepe. Hogy miért Pécsett létesül, hiszen nem csak itt élnek né­metajkúnk? Három példával tudnám alátámasztani: egy­A mindenki karácsonyfája több cég ajándéka: a Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kárászi erdészeté­ből szállították a Széchenyi térre. A felállításában és a díszítésében segédkezett a Pécsi Postaigazgatóság szállí­tási üzeme, a BÁZIS Építőipa­ri Vállalat, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, a Bányászati Aknamélyitő Vállalat, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, a pé­csi Centrum Áruház, valamint a rendőrség és a tűzoltóság. Az ünnepek elmúltával a fe­nyő nem megy veszendőbe. Rönkjeiből udvari játékokat készítenek valamelyik óvodá­nak, vagy iskolának. * Dr. Tóth Mária, a 67-es vá­lasztókörzet tanácstagja a 12- es Tanácskozási Központ si­kereiből és gondjaiból ki­emelte: a közelmúltban ké­szült el a járda a Szigeti és a Lotz Károly úton, amelyre a teho-pénzből egymillió fo­rintot költöttek. Ugyanakkor sok gondot okoz oz itt lakók­nak a Szigeti út és a Homok utca sarkán levő kocsma az állandó botrányok és rend­bontások miatt. A tanácsta­gok szigorú ellenőrzést és in­tézkedést várnak a rendőrség­től és a tanács kereskedelmi és mezőgazdasági osztályától. * Fers Antal, a 82-es válasz­tókörzet tanácstagja idén a legtöbbet a gépkocsiparkolók- kol foglalkozott. Nagy felhá­borodást keltett körzetében, a 39-es dandár út 1. mellett lé­tesített fizető parkoló, ame­lyet az apparátus a tanács­tag megkérdezése nélkül lé­tesített, holott a tehát a par­kolók bővítésére szánták. Az ügy szerencsésen zárult: meg­szüntették a fizető parkolót, részt a térségben nagy szám­ban élő német nemzetiség - ez biztosan szerepet játszott a a választásban, aztán való­színűleg a megye haladó nem­zetiségi politikája is. Ugyan­akkor Pécs elsőként létesített teshzérvárosi kapcsolatot NSZK vírussal, amelyet több telepü­lés követett. A konzulátusok, főkonzulá­tusok a nemzetközi gyakorlat szerint államközi megállapo­dás eredményeként jönnek létre. Az esetek jelentős ré­szében a már működő nagy- követségek kiegészítő szerve­zeteként, de arra is van pél­da, hogy a konzulátusok „he­lyettesítik” a nagykövetséget a diplomáciai kapcsolat hiá­nyában. Az én megítélésem szerint a Pécsett felállítandó főkonzulótus a hazánkba ér­kező NSZK vendégek képvo- seletén túl segíteni fogja a és a körzet polgárainak el­képzelése szerint újabb par­kolóhelyeket alakítottak ki, amit jövőre a hétemeletesek között folytatnak. Jó hír az is, hogy megkezdték az idő­seit napközijének kialakítását az egykori Karikás Frigyes úti bölcsődében. * Dr. Biró László, az 59-es vá. lasztókerület tanácstagja rend­kívül szerencsésnek vallja ma­gát, mert belvárosi körzeté­ben szép fejlesztések történ­tek idén. Gondoljunk csak a Szent István tér, a Geisler Eta utca és a Leőwey Klára Gimnázium megújulására. A védett területre előírt behajtó­magyar állampolgárok szemé­lyes ügyeinek helyben történő intézését - a vízumkérelmek­kel nem kell Budapestre utaz­ni és nem kevésbé fontos, hogy segíti az itt élő nemzeti kisebbségek körülményeinek javítását, beleértve a kulturá­lis hagyományok ápolását, a szellemi értékek gazdagítását. Van egy nem titkolt várako­zásunk is a hozzánk érkező vendégek és a magyar állam­polgárok személyes ügyeinek intézésén túl, a főkonzuló­tus erjesztő szerepet tölthet be a .magyar vállalatok és vállalkozók gazdasági kapcso­latainak szélesítésében, gon­dolák az exportlehetőségek feltárására, de a technikai megújulásunkhoz szükséges importra is. Mindezekből következik, hogy örömmel fogadtuk az államközi meg­■V-V!» si engedélyekkel három vá­lasztójának volt gondja, de leültek, és rendezték a dol­got. A körzet műholdas vé­teli lehetőségeiről, mint vál­lalatvezető tájékoztat: a Kon­zern Áruházra felállított pa- rabolaanennát átadták a nem­rég alakult Konzum Telékábel Kft -nek és a cég hárommil­liós vagyonához is jelentős mértékben hozzájárultak. A kábelrendszer kiépítése a kö­vetkező évben várható. * Gerber Istvánná, a 49-es vá­lasztókörzet tanácstagja egy tizenöt éve húzódó kérést tel­jesíthetett idén: a lakók és a tanács közös pénzén megépült állapodás megszületését. Min­dent elkövetünk, hogy meg­felelő elhelyezést nyújtsunk a létesítendő főkonzulátusnak, felvettük a kapcsolatot a diplomáciai testületek elhe­lyezésével foglalkozó szerve­zettel, illetve az NSZK nagy- követség munkatársai is jár­ták már itt. A végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén kap­tunk tárgyalási lehetőséget állami ingatlanok értékesítésé­re, de amennyiben az NSZK nagykövetség igényei szerint építkezni kíván, van elgondo­lásunk az ideiglenes elhelye­zésre is. A cél az, hogy az 1989 első felében München­ben megnyíló magyar főkon­zulátussal egyidöben kezdje meg a munkát a pécsi is. Az év utolsó munkanapján jön­nek hozzánk az elhelyezéssel megbízott szakemberek és folytatjuk a tárgyalást. összességében: nagyon nagy jelentőségű a főkonzu­látus létesítése, a benne rejlő pozitív értékeket ma még szin­te fel sem tudjuk térképezni — mondta Piti Zoltán, a vá­rosi tanács elnöke. a vízvezeték a Rigóder úton. Jövőre a gyükési oldal víz­gondjait szeretnék megoldani, omint a szénbánya a rekonst­rukció után átadja a vízveze­téket a Pécsi Vízműnek. Nagy gondot jelent oz Előre utcai vízelvezetés és útépítés, amely 800 000 forintba kerül és hét család pénztárcáját terheli - számítanák a tanács támoga­tására. Ugyanakkor jövőre szeretnék eldönteni a borbá­latelepi közösségi — óvoda, párthelyiség, orvosi rendelő — ház sorsát, amelynek meg­szüntetését tervezték koráb­ban. A Dr. Szilvási József, a 41-es vá­lasztókörzet tanácstagja, mint ta- nácskozósiközpont-vezető a Me­gyeri Kertvárosról tájékoztat: to­vábbi négy-öt utcaszakaszon befe­jezték a szennyvízcsatornázást. A tanácskozási központ úgy egészí­tette ki a költségeket, hogy a la­kóknak portánkén: ne kelljen 30 000 forintnál többet fizetni. Kez­deményezték és meg is kezdték a Templom téri bolt felújítását, amely mintegy két és fél millió fo.intba kerül. Háromezer járdalapot vásá­rolnak százezer forintért, amelyet társadalmi munkában raknak le. * Hat méter széles úi épül Mólom­ban, az Alsó és Felső utcában, az Akácos sorig. A Pécsi KÉV a héten adta át a munkát, amely 3,4 millió forintba került. Koráb­ban itt a lakosság társulásával megépítették az összes közművet. Határidökl Nem készült el a rendkívüli útfelbontással a Pécsi Vízmű az Orsolya utca 10-nél, a Vörös Hadsereg útja 16-nál, a Béla u. 12-nél, a Bártfa u. 6- nál, a Szamuely u. 3-nál és 37-nél, a Kocsis 5—7—9-nél, a Feb­ruár . 24. utca 5-nél, a Balassa u. 16-nál, a Szeptember 6. térnél, a Dugonics u. 39-nél, a Vöröskereszt u. 9. és 39-nél, a Megyeri út 47- nél, valamint a vízbekötés után a Dimitrov u. 36-nál. A DDGáz el­maradt az út helyreállításával az Orsolya utcában, míg a DÉDÁSZ a Szamuely u. 7-nél és a Balassa u. 16-nál, valamint a Tüskésréti úton a Basomalom utcától a Ger­le utcáig. Gáldonyi Magdolna Az OTP építtet új otthonokat a Bajcsy-laktanya melletti terű létén Bővítik a pécsi gyormokonkoláglal gondosát? Esély i gyigyalásra Néhány hónapos csecsemő, 21 éves nagylány is fékszik ezen az osztályon. Bár meg­hökkentő ez az együttíét, saj­nos, nem számít ritkaságnak, ihogy egy újszülött egyenesen idekerül. Az is régi gyakorlata az osztálynak, hogy a gyer­mekiként kezelt beteget akkor sem adják tovább, ha időköz­ben felnőtt. Az idő múlása itt egyet (jelent a gyógyulás, a túlélés esélyének növekedésé­vel . .. A POTE Gyermekklinikáján 1976-ban hozták létre az on­kológiai osztályt. Akkortájt le­hangoló eredmények kísérték erőfeszítéseiket: száz gyermek közül 15-öt, 20-ot tudtak meg­menteni. Ma ott tartanak, hogy egyes onkológiai beteg­ségek hosszan tartó kezelés «eredményeként gyógyíthatók. Tizenkét éves munkájuk ered­ményéről sokat mond az a tény, hogy évente 2000 alka­lommal jönnék vissza ellenőr­zésre, kezelésre azok a gyer­mekek, akik évekkel, vagy hó­napokkal korábban a gyógyít­hatatlannak hitt betegség tü­neteivel jelentkeztek. Egyre többen vonnák azok is, akik­nek nem is kell bent feküdni­ük, hanem időközönként be kell járniuk kezelésre. Nekik, értük szeretne a gyermekkli­nika a jelenlegi várakozóhe­lyektől, az ambulanciától tel­jesen elkülönített új onkoló­giai várót, gondozót létrehoz­ni. Kimondhatatlanul jó érzés hallani azoknak a nevét, akik egykor itt, ezekben a kórter­mekben feküdtek, s ma már a velük egykorú társaikkal együtt tanulnak, dolgoznak, családot alapítottak és van, akinek már gyermeke született. Pedig hó­napokon ót nekik is a halom­ba pakolt játék, a sóját taka­ró, a bármikori látogatás je­lentette a kapcsolatot az ott­honnal, s minden .mással, ami az egészséges gyerekéknek ter­mészetes. Hazatérve még.hosz- szú időn át ők is rendszere­sen visszajártak a klinikára kezelésre, ellenőrzésre. A meg­nyugvás és az öröm akkorke*z- dett 'kiteljesedni bennük és szüléikben, amikor az ambu­lancián várakozva, pusztán rá­nézésre mór meg tudták álla- 'pítoni róluk, hogy miért van­nak itt, amikor már kevésbé kellett attól tartaniuk, hogy nem lesz újabb, nehéz próba­tétel a szervezetüknek egy in­fluenza, vagy más fertőzés, amit a velük együtt várakozók­tól könnyen megkaphatnak. Az otthonról kezelésre bejáróknak is óvakodniuk kell azoktól a betegségektől, amelyek az egyébként egészséges gyereke­ket kevésbé, illetve átmeneti­leg viselik meg. Épp ilyen okokra tekintettel gondolt a PGTE és a klinika vezetése egy elkülönített gon­dozó létrehozására. Dr. Méhes Károly professzortól, a klinika igazgatójától és dr. KajtárPál adjunktustól, az onkológiai osztály vezetőjétől tudom, hogy ennek létrehozása már jóval több, mint csak egy elképze­lés. Az ,,A” osztályhoz építen­dő — becslés szerint másfél millió forintba kerülő — új on­kológiai gondozó létrehozását legelsőként a Baranya Me­gyei Rákellenes Társadalmi •Alapítvány támogatta. Csatla­kozott hozzájuk a Baranya Megyei Tanács V. B. egész­ségügyi osztálya, s legutóbb a Pécs Városi KISZ Bizottság utalta ót nekik egy, a Vörös- kereszttel közösen rendezett bál bevételét. Mindazok, akik a gondozó mielőbbi létrehozá­sában érintettek, abban re­ménykednek, hogy velük még nem zárult le a támogatást adni tudók sora. T. É.

Next

/
Thumbnails
Contents