Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-23 / 356. szám
Dunántúli napló 1988. december 23., péntek Január 10-én folytatja munkáját a parlament (Folytatói az 1. oldalról.) — A személyi jövedelemadó- módosításck sora mindezzel me.m fejezódiik be. Mint athogy arról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év első félévének végén értékelni kell az adóreformot, vá'aszt kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki kell dolgozni a családi jövedelem- adózás modelljét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvezmények leépítésével egyidejűleg az adómérték további csökkentésének a lehetőségét IS. Erre és más, az adórendszert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visszatérünk — mondotta Villányi Miklós, kérve az Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó törvénymódosítási javaslatát megvitatva az „A" és ,,B" változótok közül válassza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. Gágyor Pál, (Budapest 13. vk.) az adóügyi ad hoc bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi kormányzat három menetben tervezi korrigálni az adórendszert. Most vagyunk a második fázisban, és a koncepcionális felülvizsgálatra egy adóév eltelte után, 1989 első felében kerül sor. Leszögezte, hogy a szükséges teljesítmény-ösztönző hatás eléréséhez maximum 4—5 adókulcs fogadható el. A kormány által felkínált két változat közül a B-variáns elfogadását javasolta Gágyor Pál. A kormány elképzelése szerint a nyugdíjasok esetében 96 ezer forintról 100 ezer forintra kellene emelni az adóküszöb-értékét. Az ad hoc bizottság szerint ez nem elegendő, mert továbbra is kizárnak vele olyan rétegeket az értékteremtő folyamatból, amelyek a legtöbb erőforrással rendelkeznék. A bizottság szerint az adóküszöb értékét 120 ezer forintra kellene emelni. Az ad hoc bizottság előadója elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban 108 ezer forintos javaslatot fogadtak el. Gágyor Pál kérte, hogy amennyiben a képviselők nem fogadnák el a 120 ezer forintot, az elnök tegye fel szavazásra a 108 ezer forintos indítványt is. Szót kér a vitában: Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Ácsai Nagyközség Közös Tanács elnöke, Balogh László (Békés megye, 14. vk.), a békési Egyetértés Mgtsz elnöke, Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke, Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák várpalotai bányaüzemének főakná- szo, Kosztolánczi Jánosáé (Somogy m., 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár nyugdíjas varrónője, Simon Béla (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 6. vk.), a Lenin Kohászati Művek gyárrészlegvezetője, Gulyás Gyula (Sza- bolcs-Szatmár m., 17. vk.), a beregdaróci Barátság Mgtsz kertészeti ágazatvezetője, Gas- parik János (Komárom m., 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat csapatvezető vájára, Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napköziotthonos óvoda óvónője, Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti ügyvédi Kamara elnöke. Gágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tájékoztatta ezután az Ország- gyűlést a testületnek az ülés szünetében tartott tanácskozásáról, amelyen a vitában elhangzott módosító indítványokról foglaltak állást. Eszerint a bizottság az adótáblákat illetően megerősítette a kormánynak a „B” variációra tett javaslatát. A kiegészítő munkát végző nyugdíjasok adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatban a testület - 12 igenlő és egy ellenszavazattal, illetve egy tartózkodás mellett — úgy döntött, hogy a 108 ezer forintos küszöbértéket támogatja. Az adómentes sáv 60 ezerről 72 ezer forintra való felemelése, a lineáris adózás bevezetése, a kétgyermekes családok kedvezményezése ügyében a testület — az ezeket a javaslatokat előterjesztő képviselőkkel egyetértésben - úgy foglalt állást, hogy a jövő év első félévében, az adótörvények koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjeszteni. A bizottság véleménye szerint most nem lehet érdemben dönteni a különböző pót; lékok módosításával kapcsolatos indítványokról sem, ezért ezeket is az adótörvények koncepcionális vitája alkalmával lenne kívánatos megvizsgálni. Ezután Villányi Miklós válaszolt az elhangzottakra, Villányi Miklós elmondotta, hogy a pénzügyi kormányzat az adórendszer jövő évi általános felülvizsgálata során tudja majd részletesen elemezni, hogy mennyiben fejt ki teljesítmény-visszatartó hatást a jelenleg alkalmazott rendszer. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi adórendszertől csak egy ésszerűbb bérrendszerrel párosulva várható a kívánt hatás. Olyan felvetés is elhangzott, hogy a kormány — bár megígérte — még mindig nem dolgozta ki a családi jövedelemadó modelljét. A pénzügyminiszter szerint a kormányzati ígéret csupán arra vonatkozott, hogy ez a modell a jövő év első félévére készül el. Ezt az ígéretét a kormány tartja is. Villányi Miklós javasolta a képviselőknek az adóügyi ad hoc bizottság javaslatával összhangban a kormány által előterjesztett „B“ variációnak az elfogadását, valamint bejelentette azt is, hogy egyetért a nyugdíjasok adómentes jövedelme értékhatárának 108 ezer forintra történő felemelésével. Ezután határozathozatal következett. A képviselők 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a kormány által benyújtott, személyi jövedelem- adó módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B” változatot fogadták el. ugyan többletjuttatást biztosítana, ám más tekintetben ellentmondásos. A kedvezmény megadása ugyanis csak akkor lehetséges, hogy ha az adóméntes jövedelem határa továbbra is 48 ezer forint marad, 55 ezer forint helyett. Ebben az esetben pedig a létminimumhoz közel élők nem kis rétege adófizetővé válik, rosszabb helyzetbe kerül. A javaslatot a képviselők elvetették. Az Országgyűlés úgy határozott: arra kéri a pénzügyAz Országgyűlés harmadik napján, december 22-én a szünetben is folytatódik az eszmecsere. s MTI FOTO: Kovács Attila — MTI TELEFOTO 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes összege adómentes határaként a 108 ezer forintot fogadták el. Kovács Lászlóné fenntartotta azt a javaslatát, hogy már a kétgyermekes családoknak is biztosítsák a gyermekenkénti ezer forintos adóalapcsökkentést. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta: a javaslat a kétgyerekesek számára minisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszakon terjessze elő a személyi jövedelemadórendszer általános felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését. Ezután az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelem- adójára vonatkozó törvény módosítását — általánosságban és részleteiben, a már elfogadott módositásokkal együtt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTÁL ELFOGADOTT „B" VARIÁCIÓ SZERINTI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TABLA: 0 55 000 Ft o százalék 55 001—70 000 Ft az 55 000 Ft-on felüli rész 17 százaléka 70 001 — 100 000 Ft 2 550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 23 százaléka 100 001 — 150 000 Ft 9 450 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 29 százaléka 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 35 százaléka 240 001—360 000 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 42 százaléka 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 49 százaléka 600 001 — 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56 százaléka A következő napirendi pont- ként Villányi Miklós pénzügy- miniszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Expozéjában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemlegesség, s az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ezzel költségvetési elvonást növelő szándéka nincs; sőt a javaslat elfogadása esetén 1989- ben összességében némi illetékkiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hátralékok csökkentésével ellensúlyozni tudják. A cégbejegyzési illeték növelése a cégbíróságok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. A versenysemlegességet példákkal bizonyította a pénzügyminiszter. Rámutatott: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azokna'k az állami vállalatoknak, szövetkezetéknek és ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetniük kell, amelyék eddig mentesültek ez alól. Ez azonban nem az elvonás növelését szolgálja, hiszen a vállalkozók legjellemzőbb vagyonszerzésénél, az 'ingatlan adás-vételénél, a cserénél a forgalmi érték 8 százalékára mérséklik a költségként elszámolható illetéket a jelenlegi 15 százalék helyett. Ez az intézkedés egyúttal a lakosságnak is kedvező, mert a jelenleginél olcsóbbá válik például az üdülő-, a föld- és a telekvásárlás, illetve az üzletek és a műhelyek megszerzése. Azok a gazdálkodók, akik a beruházási célú beszerzést terhelő általános forgalmi adót csak korlátozottan igényelhetik vissza, 1989-ben mentesülnék a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, 1990- ben pedig a megszerzett vagyon után csak 5 százalékos illetéket fizetnek, elkerülendő a kettős adóztatást. Az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az egyházi szervezeték, az alapítványok, a vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még mentesek az illetékek alól. 1990- ben is csak akkor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, amely után vállalkozási nyereségadót kell fizetniük. Mivel a kötelező szervezeti átalakítással járó vagyonszerzést a gazdasági társaságokról szóló törvény mentesíti az illeték alól, a törvényjavaslat az önkéntes átalakulásra is illetékmentességet biztosít. Mészáros Győző, a terv- és költségvetési bizottság előadója két változtatást is javasolt a törvénymódosítási indítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kezdeményezése, amelynek értelmében az ille- téki ügyintézés idejét három hónapra kell csökkenteni. Ezt az indokolja, hogy az idő múlása következtében előálló vagyonérték-növekedés ne emelje a kivetendő illetéket. A másik indítvány arra vonatkozott, hogy növelt összegű illetéket állapítsanak meg cégbírósági eljárás kezdeményezése esetén. A bizottsági előadó — e két módosítás figyelembevételével — elfogadásra javasolta a kormány előterjesztését. Határozathozatal következett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A háromhónapos ügyintézési idő előirását egyhangúlag jóváhagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évii. törvény módosítását. A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Csehák Judit expozéja Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéja bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy majdnem száz évvel ezelőtt terjesztette az Országgyűlés elé a magyar társadalombiztosítás átfogó rendszerét megalapozó törvényjavaslatot Baross Gábor miniszter. — A társadalombiztosítási célok változatlanok — folytatta a minmzterasszony. — Ma is arra kell törekednünk, hogy a különböző bajok bekövetkezésekor — amelyek nem lettek kevésbé súlyosak, viszont a számuk, fajtájuk szaporodott — legyen a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szolgáltatás. Legyen ez a rendszer világos, érthető, kiszámítható, törvényes. Működjön demokratiku- sabban, vezesse önkormányzat. Vezetése számoljon el nyilvánosan a járulékfizetők és a parlament előtt. Ellátásai járjanak és ne adományként jusson hozzá a bajba jutott ember. Ne teher legyen a gazdaságon. Annak működését, átalakítását ne nehezítse. A járulékok felhasználását a gazdálkodó is befolyásolhassa, ellenőrizhesse, legyen érdekelt a kockázatok .csökkentésében, választhasson a különböző biztosítási formák között. A tőke- és pénzpiacon töltsön be kiegyensúlyozó szerepet a társadalombiztosítás bankja; legyen meggyőző szerepe a hosszú távú takarékosságban. Az 1989. január 1-jén megtenni szándékozott lépés — a Társadalombiztosítási Alap megalkotása — a távlati szándékok és az elvégzendő feladatok szempontjából egyaránt a minimálisan szükséges és az adott feltételek mellett maximálisan lehetséges megoldás. Ezzel már bizFolytatás a 3. oldalon) Parlomesiti tudósítás II kormánnyal közösen keresni a kivezető utat (Munkatársunk telefonjelentése) Miután szerdán az esti órákban csaknem kétnapos vita után az Országgyűlés a költségvetés negyedik változata mellett döntött, a várakozásnak megfelelően felgyorsultak az események a Parlamentben. Hogy a Ház a csütörtöki nappal befejezhesse ez évi ténykedését, az Ország- gyűlés elnöke a mondandó Oeszédek célszerű tömörítésére kérte fel a felszólalókat. En- tek szellemében a képviselők zsütörtökön reggel hat napirendi pont megbeszélését ha- :ároztók el. És bár elsőként ögtön a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására irányuló törvény- avaslat megtárgyalása került erítékre, annak tárgyalása cözben, de a pihenőkön is öbbször szó esett az előző lapon elfogadott költségvetés- ől. Kasó lófset baranyai képviselő a költségvetésnek a mezőgazdaságot érintő hatásairól mondta el véleményét lapunknak. — Mivel a mezőgazdaság egész gazdaságunk része, így a költségvetésből ráeső részt nem lehet kiemelni az egészből. Annál is inkább, mivel az ipar és az egyéb területek szabályozása is hatással van a mezőgozdaságra. Véleményem szerint az elfogadott költségvetés nagyon feszített, sok gonddal és problémával terhelt, kemény feladat elé állította az ágazatot. Helyzetünket nehezíti, hogy a kibontakozás lényegesen nehezebb egy stagnáló, vagy csökkenő termelést mutató ágazatban. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy romlanak piaci lehetőségeink, nincs összhang a mezőgazdasági árak és input költségek között, nem adottak az egyedi pénz- és hitelfeltételek az ágazat számára. Vannak azért pozitív előjelek is. Nagyobb mozgásteret biztosíthat a mezőgazdaságnak is a társasági törvény, módot adhat a tulajdon- formák átrendezésére. Ugyancsak a gazdálkodás eredményesebbé tételét szolgálja a bevezetett importliberalizálás, amennyiben nem következik újabb megkötés e tekintetben. Helyzetünket sajnos tényként kell elfogadni és ebből kiindulva feladatunk a kormánynyal közösen a kivezető út keresése. A magánszemélyek jövedelemadóját módosító törvény- javaslat tárgyában ugyan messze nem jelentkezett any- nyi felszólaló, mint a költség- vetés kapcsán, ám a beszédekben elhangzott javaslatok sokrétűsége és különbözősége miatt az Országgyűlés kényszerű egyórás szünetet tartott, amíg az adóügyi ad-hoc bizottság, a törvényjavaslatot előkészítő bizottság és a módosításra javaslatot tevő képviselők részvételével tárgyalta meg a javaslatokat. A bizottság jelentése után a Tisztelt Ház némi huzavona után fogadta el a törvényjavaslatot, azzal, hogy a felmerülő, de most be nem építhető módosításokra tett javaslatokra a következő évben feltétlenül visszatér. A téli ülésszak első három napjában többször szóba került a képviselők egészségének megóvása, tegnap mégis csak néhány perccel kettő utón mehettek ebédelni honatyáink, miután megszületett döntésük az illetékről szóló módosító törvényjavaslat dolgában. A szünetben dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter és dr. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság megbízott titkára állt a sajtó munkatársainak rendelkezésére. A kérdésekre válaszolva Villányi Miklós elmondta, hogy a vitákat hallgatva elégedett a végeredménnyel, mivel egy elvi alapon nyugvó, mai igényű költségvetést hozott. Külön öröm, hogy a parlament ilyen körülmények között is konszenzusra törekedett. — Az eltérő vélemények nem a parlament és a kormány ütközését jelentik, ezek lényegesen szélesebb köröket érintenek. Megnyilvánulásuknak inkább örülni kell, hiszen nyilságunkat fejezik ki — mondta a pénzügyminiszter. Dr. Puskás Sándor többek között a szavazás lebonyolítására és a bizottsági munkára vonatkozó kérdésekre válaszolt. — Törekednünk kell arra, hogy a szavazás lebonyolítása pontos, precíz legyen. Ezért gyakorolnunk kell a demokráciát, amihez nagyfokú tolerancia is kell. Az élénkülő bizottsági munkáról az a véleményem, hogy ez a későbbiekben még nagyobb jelentőségű lehet, nagyobb információs bázisra, szakértői véleményekre támaszkodik. Ez esetben már partner lehet az előkészítések során. Az Országgyűlés téli ülésszakának legegyértelműbb döntését a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény- javaslat elfogadása hozta. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter a döntést követő, az idei utolsó parlamenti sajtótájékoztatón mondta el, hogy az elfogadott törvényjavaslat megvalósulásának biztosítékait nemcsak az irányában megnyilvánuló állami garanciákban látja, nagy szükség lesz az emelkedett színvonalú gazdasági garanciákra is. További két javaslat megvitatása után az Országgyűlés befejezte ténykedését. A képviselők jövő januárban folytatják munkájukat, amikor a téli ülésszak elmaradt három napirendi pontjában hozzák meg döntéseiket. Kaszás Endre
