Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-23 / 356. szám
1988. december 23., péntek DunűntűH napló Január 10-én folytatja munkáját a parlament (Folytatás a 2. oldalról.) tosítható, hogy megkezdődjék a társadalombiztosítás önálló gazdálkodása. Az önálló Alap megalkotásával biztos bázisa terem- lődik azoknak a számításoknak, amelyeket elvégezve a következő év folyamán a szociálpolitikai ellátásokat a biztosítási típusú kiadásoktól el lehet választani, sőt a különböző biztosítási ágak — nyugdíj, rokkant-betegségi stb. — szétválasztására is mód nyílik. E munkákkal párhuzamosan 1989 első felében kerül majd sor a társadalom- biztosítás intézményének helyét, szerepét, irányítását és felügyeletét meghatározó törvény megalkotására — mondotta. Végezetül a másik előterjesztését megindokolva elmondta: az 1975. évi II. törvény módosítását azért kérik, mert korlátozó paragrafusokat szeretnének törölni. A térítési díjrendszer változása miatt a családi pótlék kifizetésének korlátáit, az egységes járulék- fizetés miatt pedig az egységes ellátást még bizonyos körben akadályozó bekezdéseket szükséges hatályon kívül helyezni. Dr. Mezey Károly, a téma bizottsági előadója felszólalásában kiemelte, hogy a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a testület elfogadta és támogatja a tervezetet. A testület ezekkel a módosításokkal egyetért és elfogadásra ajánlja ezeket a javaslatokat. A fenti témához kapcsolódott felszólalásával dr. Kiss Péter (Fejér m„ 13. vk.), a Fejér Megyei Tanács Kórháza B i c sike i Re n del ői nt é zeténe k igazgató-főorvosa, Koczmann Ferencné (Győr-Sopron m., 7. vk.), a pannonhalmi körzeti orvosi rendelő ápolónője, dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.), a balassagyarmati Városi Kórház megbízott osztályvezető főorvosa. Mivel éhhez a napirendi pontihoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek, dr. Cselhák Judit összegezte a vitában elhangzottakat. Mindenekelőtt megköszönte a hozzászólásokból is kicsendülő jobbító szándékot, s azt a segítséget is, amelyet a törvényjavaslat előkészítése során a Parlament szociális és egészségügyi bizottságától kaptak. Ugyancsak köszönetét mondott a vitáiban elhangzott, követelményeket megfogalmazó javaslatokért, amelyek markánsabbá tették a jövő társadalombiztosításáról felvázolt képet. Ezután rövid tájékoztatást adott arról, hogy nemcsak a tárca foglalkozik a tá rsa da lomb iztosítós áita lalkítá - sóval, hanem külföldi biztosítási szakértőket is felikértek a magyar társadalombiztosítás és egészségügyi finanszírozás átvizsgálására. Ezzel a munkával várhatóan a jövő évben végeznek. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi II. törvény módosításáról. A szakképzési hozzájárulásról Dr. Czibere Tibor művelődési miniszter Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czibere Tibor művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban kifejtette: a gazdaság és a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák kapcsolata arra a tényre épül, hogy az iskolák a gyakorlati oktatással kapcsolatos feladataikat a gazdálkodó szervezetek nélkül nem tudják eredményesen ellátni. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetnek a részvétele a gyakorlati oktatásban szakember-utánpótlást teremtő beruházás. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati oktatóst közvetlen részvétellel, 11 le tve szakm unlká slképz és i hozzájárulás fizetésével! támogatják. A törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakmunkásképzési alapba való kötelező befizetés 0,25—0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizetési kötelezettség növekedést. A javaslat ugyanis a hatályos rendelkezésektől eltérően teljesítésként fogadja el a gyakorlati oktatásban való részvételt. A művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy a szakképzési alapba befolyt összegből az állami költségvetés nem részesedik, azt kizárólag az arányos költségviselésre, a fennmaradó összeget pedig a gyakorlati oktatás feltételeinek javítására lehet fordítani. Horn Péter, (Somogy m., 1. vik.), a kulturális bizottság elnöke a testület álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy egyértelműen elfogadták a szakképzési alap létrehozásának szükségességét és mértékét. Brezniczky lózsel képviselő két kiegészítő javaslatot tett, s ezzel a bizottság is egyetértett. Az egyik szerint kiegészítésként fűzzék az 5. paragrafushoz, hogy a költségvisszatérítési igények kielégítése után az alapozó gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtéséhez oktatási intézmény is pályázhasson a támogatás elnyerésére. A másik kiegészítés szerint a szakképzési alap felosztása az illetékes minisztériumok között vagy a befizetés arányában történjen, vagy a tanulók számának arányában. A két javasolt kiegészítéssel Horn Péter elfogadásra ajánlotta a törvénytervezetet. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályának vezetője a törvényjavaslat vitájának egyedüli hozzászólójaként kedvezményes elbírálást kért az élel- mli sz e r-'ki slke re s k e d e I em s z á rná - ra. Több hozzászóló nem lévén, Czibere Tibor válaszában reagált a kulturális bizottság és Hellner Károly képviselő javaslataira. Kifejtette, hogy az alapképzés és a munkahelyi képzés megkülönböztetése csakis az oktatás tartalma sze. rint lehetséges. Ezután szavazás következett. A képviselők többsége 74 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta a miniszter által előterjesztett törvényjavaslat részleteit. Hellner Károly módosító javaslatáról is külön szavaztak. A szavazás eredményeként csupán 56-an értettek egyet a képviselői módositással, így ezt elvetették. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. A külföldiek magyarországi befektetéseiről Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatokat. Kifejtette: a szabályozás 'egészének törvényi szintre emelése fokozott biztonságot is nyújt a külföldi beruházók és belföldi partnereik számára. Elmondotta: a külföldi befektetők a társasági törvényben rögzített mind a hat társasági formában részt vehetnek a jelenlegi három szervezeti formával szemben: ez módot ad kisebb, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások folytatására. A külföldiek már nemcsak állami vállalatokkal és szövetkezetekkel társulhatnak, hanem belföldi természetes személyekkel. Tisztán külföldiekből álló társaság, illetőleg a 100 százalékban külföldi tulajdonú társaság létesítése is .megengedett. Az igazságügyminiszter kitért arra is. hogy a törvényjavaslat csokorba gyűjtve, a külföldi befektető számára ótte- ^Ikirvthető módon tartalmazza a pénzügyi kedvezményeket. Külön hangsúlyozta a külföldi befektetések védelmét a kisajátítással és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereségnek a befektetés pénznemében való szabad transzferálására irányuló garanciális rendelkezést. A Polgári Törvénykönyv módosítása szükséges Expozéja további részében felhívta a figyelmet arra, hogy az említett kedvezmények és kivételek ellenére a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülnek. Ez a jelentős változás a Polgári Törvénykönyv gazdálkodó szervezet fogalom-meghatározásának módosítását is szükségessé tette. Tájékoztatta arról is az Országgyűlést, hogy folyamatban van a gazdálkodó szervezeteikre vonatkozó jogszabályok általános felülvizsgálata. Végezetül hangsúlyozta: a gezdasági társaságokról szóló törvény — különösen a részvénytársaságók megalakulása __ várhatóan elősegíti az éit ékpapírpiac fejlődését. Felszólalt a vitában dr. Tal- lósy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és 'igozrágügyi bizottság előadója és a törvénytervezethez kisebb szövegmódosításokat javasolt a bizottság nevében. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a törvényjavaslat szellemével összhangban lévő szóvegkiegé. szítő, pontosító javaslatokat tett. Az elnöklő Horváth Lajos szünetet rendelt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állást foglalhasson Szabó Kálmán javaslata táigyában. A képviselők először döntöttek a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslathoz beterjesztett jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító javaslatokról: 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadták. Ezután az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módositással együtt általánosságban és részleteiben — 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül — elfogadta. Ezt követően a Polgári Törvénykönyv módositásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító indítványról szavaztak; a javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az országgyűlés a polgári törvénykönyv módositásáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításai együtt — általánosságban és részleteiben — egyhangúlag elfogadta. A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának javaslatát terjesztette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Mindenekelőtt hangsúlyozta, a kormányzati munka korszerűsítésének újabb lépéséként terjesztik most elő a módosítást, amely abból a meggondolásból indul ki, hogy a nemzetközi katonapolitikai kérdésékkel, az ország védelmével, o közrenddel, a közbiztonsággal ne egy elkülönített bizottság foglalkozzon, hanem a Minisztertanács egész testületé. Ettől azt várják, hogy a kormány e nagy horderejű kérdésekben megalapozottabban, szélesebb körű elemzések nyomán hozhassa meg döntéseit. A miniszter a kormány nevében, a honvédelmi bizottság egyetértésével kérte a törvénymódosítás elfogadását. Az indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta. A következő ülésszak programja Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvánította az országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapját, s bejelentette, hogy a parlament január 10- én délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A törvényhozó testület ekkor tűzi napirendjére az alkotmány-módositásról, a gyülekezési jogról és az egyesülési jogról szóló törvénytervezeteket, a parlament ügyrendjének módositását, végezetül interpellációkat és kérdéseket tárgyal. Horváth Lajos kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt az ülésszak minden résztvevőjének. Magyar áldozata is vannak a skóciai légikatasztrófának A PANAM légitórsasá közlése szerint négy magyi áldozata is van annak a ke tasztrófának, amely szerd este történt Skóciában: PANAM egyik Boeing 747-e Londonból New Yorkba tar! gépe 258 személlyel a fedé zetén lezuhant. Az amerikai légitársaságne a Magyar Távirati Irodáhc eljuttatott információja szerii a négy magyar áldozat: Ro ler János, Roller Jánosné « Edina nevű gyermekük, vó' lakosok, valamint Gábor Ibi lya budapesti lakos. Mind négyen amerikai rokonc meghívására tartottak c Egyesült Államokba. A néc áldozaton kívül más magye állampolgárságú utas nei volt a fedélzeten. Margaret Thatcher minis: terelnök a londoni Northo katonai repülőtérről csütörtí kön délben a skóciai légiké tasztrófa színhelyére utazott, kormányfő előzőleg a Dov ning Street 10-ben megtartó kabinetülésen elnökölt. A közlekedésügyi miniszte az Alsóházban ismertette PANAM 103-as járatának ke tasztrófájával kapcsolatos ec dig ismert tényeket, nyomaté kosán hangsúlyozva, hogy szerencsétlenség idején nei volt másik repülőgép a kö nyező légtérben. Közölte, hoc a mentőalakulatok munkáj mindaddig folytatódik, ami szükséges. Bejelentette te vábbá, hogy minisztériumána balesetvizsgáló bizottság szerdán éjfél óta a helyszíne dolgozik, s csütörtökön be kapcsolódtak a helyszíni viz: gálatba az Egyesült Államc illetékes hatóságai, valamii az amerikai légitársaság és Boeing cég képviselői. Mir Hosreín Muszavi irái miniszterelnök csütörtökön he tározotlan cáfolta azokat a h reszteléseket, amelyek szem országának köze lenne a Pc American légitársaság Bőéin 747-es gépének katasztrófáié hoz. Az iráni politikus bejelentő: azután hangzott el, hogy ec ismeretlen telefonáló az „is: lám Forradalom őrei" név csoportosulás nevében az A amerikai hírügynökség londoi irodájával közölte: a szervezi emberei robbantották fel a r< pülőgépet. A telefonáló szí rint a merénylet válasz arr. hogy az amerikai haditengert szét a nyáron lelőtt egy Írói utasszállító repülőgépet, fedé zetén 290 utassal. S Szükséges a szervezet korszerífsitese 1989 második felétől 3700 forint lesz a minimális bér Megyei NEB-ülés A Magyar Gazdasági Kamaránál tartott ülést csütörtökön az Országos Érdekegyeztető Tanács. A testület azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyekkel kapcsolatban az előző ülésen nem jött létre megállapodás. Úgy tűnt, hogy alapvető nézeteltéréseik következtében a csütörtöki ülésen sem sikerül megállapodni a jövő évi minimális bérekről. ASZÓT a minimális bérek januártól havi 4000 forintra történő felemelését szorgalmazta, amit a Kamara soknak tartott. Csak abban az esetben tartotta elfogadhatónak, ha a kormány adókedvezményt biztosít a minimális bérfejlesztést megvalósító vállalatok számára. A SZOT változatlanul ragaszkodott a 3700 forintos'minimálbérhez, a kamara ez esetben adókedvezményt követelt, amelynek megadásától viszont a kormány elzárkózott. Végül is abban állapodtak meg a résztvevők, hogy a minimális bér a jövő esztendő első felében nem változik, továbbra is 3000 forint marad, a második félévtől viszont 3700 forintra emelkedik. A második kérdésben viszonylag gyorsan született döntés. A szakszervezetek és a Magyar Gazdasági Kamara a jövő évi vállalati kollektív szerződések megkötéséhez ajánlja, hogy a dolgozók alapbérét minden munkahelyen legalább 3 százalékos mértékben növeljék. Az átlagbér- növekedés felső határát 10 százalékban ajánlják megállapítani. Kritikus és önkritikus hangnem jellemezte a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülését, melyen egyebek között az idei munka tapasztalataival foglalkoztak. Az ellenőrzések főbb megállapításai közül figyelemreméltó, hogy a megye lakosságának közérzete és hangulata tovább romlott, s ez ösz- szefüggésben van az életszínvonal csökkenésével. A jelentés tartalmazza, hogy a párt és a kormány iránti bizalom meggyengült. A lakosság jelentős csoportja a bevezetett új adórendszert hibáztatja gondjaik növekedése miatt, elsősorban az adó tel jesít- mény-visszafogó szerepét kifogásolják. Általános tapasztalat, hogy az életkörülmények romlásával párhuzamosan nő a lakosság közéleti érdeklődése, erősödik kritikai hangvétele, s élesen reagál a visszás helyzetekre. így minden eddiginél jobban „szemet szúr", ha néhányon megpróbálnak saját boldogulásuk érdekében „kiskaput" keresni, jogtalan előnyhöz jutni, egyesek akár bűncselekmény árán is. (A vita során elhangzott, nem kis feszültséget okoz a MNEB munkájában, hogy kezdeményezéseiket követően a büntetőeljárások lefolytatása és befejezése rendkívül hosszú ideig elhúzódik; mint az ülésen megtudtuk, ezek gyorsítása aligha remélhető a közeljövőben.) Ezzel kapcsolatban kritika érte a tömegtájékoztatást is: a megyei népi ellenőrzés idén is több gazdasági vezető ellen - bűn- cselekmény alapos gyanúja miatt — tett feljelentést az illetékes szerveknél. Ez azonban nem kapott kellő nyilvánosságot. A vitában résztvevők elmondták, a népi ellenőrzés munkájának eredményei nem igen látszanak; előfordult, hogy az ellenőrök munkahelyi vezetői — o munkafegyelemre hivatkozva — nem engedték el e társadalmi tevékenységet végző beosztottjaikat ellenőrzésekre, hogy a dolgozó kollektívák védelmükbe veszik azokat a vezetőiket, akiknél a népi ellenőrzés visszásságot, visszaélést észlelt. Javaslatként hangzott el, hogy a népi ellenőrzést végző szervezetek vonják be munkájukba az alakulóban lévő alternatív csoportosulásokat, ezzel szélesítve az ellenőrzést véc zők körét, az ellenőrzések tá sadalmasítását. S ezzel együ az is megfogalmazódott, hoc a visszaélések feltárásában lévén, hogy ezek a csoportc sulások ilyen értelembe konkurenciát is jelentenek a népi ellenőrzési bizottságol nak nem szabad lemaradn ezért szükséges a szervezi korszerűsítése. A MNEB munkájával kap csolatban dr. Vida József, bizottság elnöke összefoglak jában megállapította, hog bár minden eddiginél nehe zebb esztendőt tudhatnak mc guk mögött, a szervezet tis: tességesen és becsületese dolgozott. Nem kis problé mákkal kellett megküzdeniül de olyan akadályokba nei ütköztek, melyek alapvétőé veszélyeztették volna a vizs gálatokot. R. N.
