Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-19 / 352. szám

1988. december 19., hétfő Dunántúli napló z Megújulás előtt a nőmozgalom Első helyen az anyaszerep Beszélgetés dr. Vas Györgynével, az MNOT külügyi osztályvezetőjével A nőmozgalom jelentősége csökjjent, a nők helyzeté­nek javítására hozott 1970- es párthatározat célkitűzé­seit csak kis részib&n tud­ta teljesíteni. A mozgalom megújulásának szükségessé­géről dr. Vas Györgynével, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa külügyi osztályának vezetőjével beszélgettem ab­ból az alkalomból, hogy Ba­ranya megyében is megvi­tatták az új programterveze­tet. — A nőmozgalomnak ed­dig csak javaslattevő, véle­ményező szerepe volt. Ügy tűnik, a nők problémáiról küldött jelzéseket nemigen vették figyelembe a határo­zatok megfogalmazásakor. Ezenkívül - mint a pécsi vitán is elhangzott -, az MNOT által képviselt állás­pontot még a mozgalmon belül sem nagyon ismerték.- Sokszor nem értettünk egyet a különféle határozat­tokkal, de sajnos nem hoztuk nyilvánosságra, s ez hiba volt. Például a gyermekruha árának emelése ellen is til­takoztunk, de pártirányítású szervezet lévén, nem propa­gálhattuk véleményünket. Legutóbb a munkanélküli se­géllyel kapcsolatban han­goztattuk ellenvéleményün­ket, a pályakezdőket, a ház­tartásbelieket és a tsz-tago- kat érintő kérdésekben. Az a célkitűzésünk, hogy érdekképviseleti jogosítványt szerezzünk. Ezenkívül a köz­vetlen pártirányítást, pártbe­folyásolás váltja fel, ezáltal a nőmozgalom nyitottabbá válik.- Milyen garanciák mel­lett képviselheti a mozgalom ténylegesen a nők érdeke­it? — Elképzeléseink szerint, a kormány mellett szükség lenne egy bizottságra, amely a nők érdekeit figyelembe- véve, venne részt a döntések előkészítésében, s a kor­mánynak kötelessége lenne válaszolni a felvetett gon­dokra. A javaslatok között az MNOT egyetértési joga is felmerült.- Az MNOT elnökének egyik nyilatkozatában olvas­tam: másképp érvelnek a megújulás mellett azok az asszonyok, akik a MADISZ- bon ismerkedtek meg a nő­mozgalommal, s megint másképp a fiatalabbak. A nötanács 35 tagú vezetősé­gében hányán tartoznak a fiatalabb korosztályhoz?- A pontos arányt nem ismerem, de az átlagéletkor 50 év körül lehet. Épp a derékhad, a negyvenévesek képviselői hiányoznak, akik­re a gyermeknevelés gond­ja mellett az idős szülőkről való gondoskodás terhe is hárulhat. Eddigi értékrendszerünkben az első helyen a munkavál­laló nő állott, őt követte a közéleti ember, és csak har­madikként a talán legfon­tosabb női szerep, az anya­ság. Most, ez első helyre került, de a mozgalom új programjával kapcsolatban csak a saját elképzelései­met mondhatom. Szerintem a nő meghatározó szerepé­nek elismerése a család éle­tében lehet rövid távú cél. Az anyák kaphassanak mun­kaidő kedvezményt, és ha már nagyobbak a gyerekek, legyen lehetőségük vissza­állni. A hosszú távú tervek­ben pedig biztosítani kell a gazdaságilag megalapozott esélyegyenlőséget, hogy egyéni igényük szerint vehes­senek részt a köz- és a csa­lád életében. Több ötletünk is van. A közéleti ambiciókkal rendel­kezők számára például szó­nokképző tanfolyamot indít­tatnánk. Komplex háztartási ismeretéket nyújtó'kurzusökra is gondoltunk, hisz most lé­pett munkaképes korba az a generáció, akiket már a kereső nő nevelt, és nem sok ideje volt a háztartás apró gyakorlati fogásainak átadására. Mivel sok a gye­rekét egyedül nevelő szülő, elképzelhetőnek tartom egy gyermekfelügyeleti rendszer kiépítését a helyi tanácso­kon, mondjuk pótnagyma­mák segítségével.- A lérj kényszerű másod­állásai következtében a fele­ségnek egyre nagyobb rész jut a háztartás gondjaiból. Ebben a helyzetben hogyan értékeli a nők szereplését a közéletben?- A gazdasági életben a kis egységek élén gyakran találkozunk nőkkel, a politi­kai mozgalomban viszont vál* tozatlanul csak alsó- és kö­zépszintű vezetői posztokat töltenek be. Jó tanulsággal szolgált az 1985-ös ország- gyűlési választás, amikor az amúgysem túl sok női kép­viselő száma tovább csök­kent.- A jövő évi nőkonle- renciára készülve, terveznek-e valamilyen szervezeti változ­tatást?- Több javaslat is felme­rült, de én a magam részé­ről azzal tudok egyetérteni, amely a meglévő pozícióink erősítését szorgalmazza. Ugyanakkor szükség van megyénként egy társadalmi tanácsra, amely az alulról jövő jelzéseket koordinálja, és a delegálási rendszerün­ket is meg kell változtatni. Egy új szervezet azonban megosztaná a mozgalmat és csökkentené erejét. Porth E. — A Duna Kör közgyűlése Karácsonyi könyvslágerek Rákosi Mátyás születésnapja Kossuth Lajos azt izente „Elromlott*’ a szobor teste?... RÁKOSI MÁTYÁ SZÜLETÉSNAPJj Nem panaszkodhat a kedves olvasó. Az elmúlt héten tucat­nyi, nyorrVban slágerré vált ki­advány jelent meg az utcai árusoknál és a könyvesboltok­ban. Akad szép számmal kri­mi, krémregény, könnyű, olvas­Attól félek, nyájas olvasó, hogy ez a könyv nem feltétlen fogja untatni. Korántsem biz­tos, hogy P. G. Wodehouse regényének olvasása közben nem fogja mosolyra görbíteni száját. Feltételező, hogy nem sokáig ragaszkodnak ahhoz a korábbi állításukhoz, hogy hiá­bavaló pénzkidobás volt az Európa Kiadó Vidám könyvek című sorozatának legújabb kö­tetét megvásárolni. Megpróbáltam olyan monda­tokat kitalálni, amelyek legin­kább jellemzik a hazánkban is több alkotásával jelentkező P. G. Wodehouse stílusát. Az an­golok 'hidegvérű tartózkodásá­ra, maró gúnyára vonatkozó mondatfoszlányokat. Lefordítva magyarra az első bekezdést: a könyv szórakoztató, egyes részein halálra röhögheti ma­gát az érdeklődő, és ne saj­náljuk rá a forintokat. Pécs—baranyai az 1988. évre A Baranya Megyei Művelő­dési Központ kiadásában je­lent meg a kifejezetten kará­csonyi ajándéknak való helyi kalendárium. A hangulatos, hasznos, olvasmányos kalendá­rium naptár-lapjait Comenius rajzai ékesítik. A kötetben említett helységek közül több­nek a pecsétlenyomatai is lát­hatók. A kiadványban sok nemzetiségi - német, szerb-. mányos könyv, s drága, repre­zentatív köntösű alkotás egy­aránt. A felfokozott politikai han­gulatban a szokottnál kelen­dőbbek a politikai vonatkozá­sú kiadványok. Érthető, hogy a hét szenzációját, a „Rákosi Mátyás születésnapja" című, résiben soha nem publikált, eredeti fotókkal dokumentált könyv, amelynek szerzője Ne­mes János. Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából tar­tott rendezvénysorozat érde­kes, komikus és tragikomikus epizódjait eleveníti fel a szer­ző s visszaemlékezéseiből egy ember portréja, egy kor han­gulata bontakozik ki. Megis­merkedhetünk Rákosi Mátyás rövid életrajzával, s eddig ke­vésbé ismert politikusi meg­nyilvánulásaival. A nagy érdeklődéssel várt politikai 1 könyv-kuriózumot a Láng Kiadó jelentette meg, a szedés és nyomás a Pécsi Szikra Nyomda munkája. A Kirabol a komornyikom című könyv tartalmát egy mondatban össze lehetne fog­lalni, de ezt nem teszem. Mert ez az Appleby (magyar fordí­tásban talán Almamelléki) ne­vű vidám komornyik olyanokat visz véghez egy teaízű idő­szakiban, amit inkább végigél­vezni érdemes. Dördül itt pisz­toly, bocsánat van arra esély, hogy a kézben található fegy­ver működőképes is lehet, fo­lyik itt vér, bocsánat lehet ar­ról szó, hogy az adott ember melletti vörös folt összefüggés­ben van testével. Az új Wodehouse mű fordí­tója Dücsö Csilla, a Dunán­túli Napló munkatársa. A for­dítást ebben az esetben nem illik dicsérni, azaz - a szerző stílusában — lehet esély arra, hogy az olvasó felismerheti azt a légkört, amelyben a történet játszódik... ßozsik L kalendárium horvát — vonatkozású Írás és anyag — még kotta is — ta­lálható. Érdekesség, hogy a napjaink hirdetései mellett régi hangu­latos hirdetések is színesítik a kalendáriumot, amelynek szer­kesztője dr. Mándoki László. A gazdagon illusztrált, olvas­mányos helyi kalendárium a Pannónia Nyomdában készült. Az évtized elején lezajlott Pécs szobrai körül egy nagy tisztogatási, karbantartási, fel­újítási kampány. Akkor tiszto­gatták meg valamennyit min­denféle szennyeződéstől, s újí­tottá k fel a francia emlékmű­vet is. E kampány során vizs- gálgatták a Kossuth-szobrot is. Erre ma így emlékszik vissza Kukái Sándor, a tanács építé­si-közlekedési osztályának a belvárosi ügyekkel foglalkozó főelőadója, aki abban az idő­ben a szobrok „gazdája" volt: - A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végezte a vizsgálatot; emlékszem, még meg is billeg- tették nekem a szobrot. Ugyan­is az évtizedek folyamán eny- nyire bizonytalanná lett a ta­V égső soron talán mind­egy, hisz előbb, vagy utóbb úgyis elolvad a hó, — mégis mindig szomorúan veszem tudomásul, ha a hó­emberünket másnapra lerom­bolják valakik. Hogy elviszik a sárgarépa-orrát, azt még valahogy — „fázott a nózija, és biztos a zsebébe tette" —, meg tudom magyarázni a gyermekeimnek, de amikor, a nem is annyira fárasztó, mint inkább lelkes munkával for­mált hógömböket ledöntik, bi­zony magam is tanácstalan és keserű leszek. Meglehet, hogy nem is a hóembert sajnálom. Elvégre, mi sajnálnivaló lehet egy több vödörnyi hóból, sárgarépából, rossz söprűből, lyukas fazékból és néhány kavicsból formált valamin. Még ha legalább to­jásbrikettből lenne a szeme, lapzatra rögzítése. Akkortájt alaposabban is megnéztük a szobrot, helyenként az anyag elvékonyodásának a jeleit ész­leltük. Belső károsodásra gya­nakodtunk. Ti. valamikor két lövést kapott a szobor, a lyu­kakat közönséges bádoggal foltozták be, de ez nemigen védte meg belső, károsító pá­ralecsapódástól.- Történt e további lépés? — Azon gondolkodtunk, hogy esetleg újra kellene önteni a szobrot. A pellérdi színesfém- öntöde - úgy emlékszem - 1,2 millióért vállalta volnp . . . A pécsi Kossuth-szobrot egy 1894. évi törvényhatósági ha­tározat alapján a pécsi szár­mazású — akkoriban a Kos- suth-szobrok specialistájának tartott — Horvay lános min­tázta meg, 5 milliméteres fal- vastagsággal, ágyú'bronzból a budapesti Galli és Vignoli cég­inél öntötték leleplezésére pe­dig 1908. március 25-én került sor. Idén volt tehát 80 eszten­dős, ami egy bronzszobornál igazán nem magas kor, ha a jó megtartású másfél-kétezer- éves bronzszobrokra gondolunk (Marcus Aurelius) híres római lovasszobrát éppen mostaná­ban újították fel). Hogyan van, hogy ez a „fiatal" pécsi szo­bor mégis károsodott? Az ak­kori vizsgálat egy másik részt­vevőjétől, Bárdialvi Tamás kohómérnöktől, a pécsi Vasas Ipari Szövetkezet jelenlegi anyaggazdálkodási osztályveze­tőjétől ezt tudtuk meg: de hát hol talál az ember to- jósbrikettet a távfűtött lakóte­lepen. önmagunkat sajnálom, önmagunkat, mivel évszaknyi életre ítélt teremtményünk a másnapot is alig érte meg. önmagunkat, mert alig maradt időnk arra, hogy az ablakból nézegessük, hogy örüljünk ne­ki, mert valakik feleslegesnek, érezték azt, ami nekünk már puszta létrejöttével is néhány boldog pillanatot okozott. Eze­ket a pillanatokat szerencsére senki nem veheti el. Még azok a gyerekek sem, akik rendre lerombolják a környé­ken a hóembereket. De miért a gyerekeket oko­lom? Hiszen ők nem lehet­nek mások, mint amilyenek mi, felnőttek vagyunk. Nem lehet­nek mások, s félő, hogy fel­nőttként sem lesznek másmi­lyenek. Ha most jó játéknak — Az egy futólagos vizsgá­lat volt, és ténygleg úgy tűnt, hogy nagyon tönkrement a szobor. Ahhoz viszont, nagyon fiatal, hogy ilyen állapotba kerüljön. Szerintem nagyon rosszul lehetett megcsinálva. A károsodás jellemzően nem a légköri viszonyok — vagyis a szennyezett levegő - miatt tör­tént. Ma is az a véleményem, hogy nagyon tönkrevan ez a szobor... De azért bármi to­vábbi lépést egy igen alapos vizsgálat előzzön meg. És mit mond - látatlanban — az a szakember, akinek a szoboröntés a dolga? A Kép­zőművészeti Kivitelező Vállalat szoboröntődéjének az üzemve­zetője, Darida József is úgy vélekedik — az általunk elmon­dottak alapján -, hogy gyár­tástechnológiai oka lehet a károsodásnaik: — Rossz összetételű hulladék­anyagból történhetett a szobor öntése, galvanikus hatás ala­kulhatott 'ki, a kristályközi el- szakadásbk következtében elál­lási folyamat indulhatott meg. Megkérdeztük: mibe kerülne a kb. 2 méteres szobor újra­öntése? Hihetetlenül alacsony árat hallottunk: 500—700 ezer forintba. De foglalkoznak bronz­szobrok felújításával is. Éppen most készült el a városligeti Vajda'hunyadvór építésze, Al- pár Ignác (aki az egykori pé­csi hadapródiskolát is tervezte) szobrának a felújítása mintegy 150 ezer forintért. JHársfai István érzik a rombolást, akkor abból később jó buli, jó hecc, ne adj’ isten testhez áfló munka lesz. S ha esetleg, — tekintve, hogy a fizetett munkák legna­gyobb része nem rombolást, hanem építést jelent -, kevés lesz számukra a megfelelő munkaalkalom, mindenkori foglalkozásukban keresik, ta­lálják meg a lerombolható . hóembereket. Ha buszsofőrök lesznek, ak­kor ők fogják sokáig nyitva tartott ajtókkal kecsegtetni a lélekszakadva rohanó nyugdí­jasokat csak azért, vhogy aztán az utolsó pillanatban mégis nélkülük induljanak a megál­lóból tovább. Ha mondjuk gázszerelők lesznek, akkor ha­talmi helyzetüket éreztetve vizsgálat nélkül, cinikus mosoly kíséretében zárják le a műkö­dő gázbojlereket úgy, hogy A Duna Kör megtartot­ta első közgyűlését szom­baton a Pilvax Kávéház­ban, Budapesten. A független, országos társadalmi szervezet, amellyé a Duna Kör no­vember elején alakult, fő céljának a bioszféra és a társadalom együttélési le­hetőségeinek feltárását te­kinti. A közgyűlés szüne­tében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Szeklű András, szociológus hang­súlyozta, hogy a Duna Kör egy hazánkban még nem ismert, úgynevezett non-profit típusú, azaz nem haszonelvű szervezet. Nem törekszik politikai ha­talomra egyelőre, nem kí­ván parlamenti párttá vál­ni. Ugyanakkor a képvi­selőkkel is meg akarják ismertetni mindazokat a dokumentumokat, adato­kat, tudományos elemzé­seket, amelyek segíthetik döntésüket az ökológiai — vagy azt érintő —, kérdé­sekben, A legrégebbi hagyo­mányokkal rendelkező ha­zai alternativ szervezet most megválasztott vezető­sége nevében, Vargha Já­nos kiemelte: a tiszta, esztétikus és egészséges környezetben az emberi élet személyes jog és igény, s mindezért az ál­lampolgárok ma már kö­zösségeikben is fellép­nek. Bejelentették a sajtótá­jékoztatón, hogy január 28—29-én országos kör­nyezetvédelmi konferen­ciát rendez a Duna Kör, azokat o tulajdonosok csak több száz forintba'kerülő engedé­lyek megszerzése után hasz­nálhassák megint. Kár sorolni. Egészen biztos, hogy megtalál­ják a számításükat akkor is, ha hivatalnokok, ha pedagógusok, ha vállalatvezetők, ha házmes­terek, ha kereskedők, ha akár­mik lesznek is. Ezért van az, hogy a hóemberből a rossz söprűn, a lyukas fazékon, s a néhány kavicson kívül, egy maréknyi keserőség is mindig megmarad. Tavaszra, nyárra, hosszú évekig. De mert hi­szem, * hogy a hóembert építő gyerekekből is buszsofőr, gáz­szerelő, hivatalnok, pedagó­gus, vállalatvezető, házmester, kereskedő, akármi lesz — min­dig újra felépítjük a hóembert q ház mögött. Ferling József Kirabol a komornyikom Ami a hóemberből megmarad

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents