Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-19 / 352. szám
Dunántúli napló 1988. december 19., hétfő A Pécs Városi Pártbizottság ói vezetői Dr. Koltai Dénes első titkár 1947-ben született Pécsett pedagóguscsaládból. Általános és középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, a Zipernovszky Gépipari Technikumban képesítőzött. Gyakorló technikusként dolgozott a hirdi Kendergyárban, utána a POTE Vérellátó Állomás technikusa. 1967-től a Pécsi Tanárképző Főiskolán tanult földrajz- rajz szakon. Tagja volt a főiskolai KISZ VB-nek, a Főiskolai Tanácsnak. Tanulmányait a Mecseki Szénbánya társadalmi ösztöndi jósaként fejezte be és lett szakszervezeti népművelő. 1972-től a Mecseki Szénbányák művelődési házainak igazgatója lett. 1973-ban az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága politikai munkatársa, az Oktatási Igazgatóság tanára, majd a pedagógiaimódszertani csoport vezetője lett. Elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán a pedagógiai szakot és 1978-ban doktorált a politikai felnőtt- oktatás pedagógiai vonatkozásait elemző munkája alapján. 1981-ben lett aspiráns, kutatási témája a politikai felnőttoktatás. 1983 óta a JPTE Tanárképző Karán egyetemi adjunktus, 1988 óta egyetemi docens. 1986- ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1976-ban Arany- koroszorús KlSZ-jelvényt, 1982-ben Kiváló Propagandista, 1986-ban Lenin Emlékplakett kitüntetést kapott. 1970 óta tagja az \MSZMP-nek, 1987- től az Országos Közművelődési Tanácsnak. Nős, felesége középiskolai tanár a Radnóti Miklós Köz- gazdasági Szakközépiskolában, két kislánya van.- Egyéniségek, vagy inkább politikai irányzatok küzdelme volt, véleménye szerint, a személyi kérdéseik körüli huzavona? — kérdeztük még az éjszaka folyamán dr. Koltai Dénestől. — Úgy érzem, hogy irányzatok harcáról volt szó - felelte az MSZMP Pécs Városi Bizottságának új első titkára. — Én magam eltökélten reformpárti vágyóik, és félek a visszarendeződéstől. Most az a legfontosabb, hogy azzal a megtisztelő bizalommal, amellyel megválasztottak, jól sáfárkodjak. Vállalkozónak kell lenni! Ki kell próbálni mindazt az erőt, tapasztalatot, tudást, kapcsolatteremtési 'képességet, toleranciát, ami az emberben van, illetve mindazokat az értékeket, amelyek számomra is értékek, és melyek szerint eddig is éltem. Dr. Kisbán Gábor titkár 1945. április 13-án született Pécsett. Vegyipari technikumot, majd a Veszprémi Vegyipari Egyetemet végezte el, 1968-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1968-1985. között, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán dolgozott tanársegédként, adjunktusként, majd docensként. 1985-től a Pécs Városi Párt- bizottság propaganda és művelődési osztályának vezetőhelyettese, majd 1988. januártól az osztály vezetője. 1974-ben A pécsi pernye cementipari hasznosítása témakörben benyújtott disszertációjával, műszaki doktori címet szerzett. E témát továbbfejlesztve nyújtotta be disszertációját a Magyar Tudományos Akadémiára a kandidátusi cim elnyerésére. Orosz és német nyelvből nyelvvizsgával rendelkezik. Tudományos tevékenységét 40 szakcikk és előadás, valamint 4 jegyzet fémjelzi. 1968 óta párttag. A PMMF első KISZ-bizottsági titkára volt, majd három ciklusban megválasztották a főiskolai pártvezetőség szervezőtitkárának. Az MLEE mindhárom szakosítóját kitüntetéssel végezte el. Szakmai munkáját az EVM és MM Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerte el. Pártbizottsági munkája során alakult ki az új információs rendszer, született meg az Alapszervezeti Tájékoztató, segítette a politikai vitakörök munkáját, az alapszervezeti politizálást a PMFF-en. Nős, felesége a PMMF gazdasági igazgató-helyettese, párttag. Két fiúgyermeke van, 10 és 4 évesek. * Dr. Kisbán Gábort arról kérdeztük: hogy most, közvetlenül titkárrá választása után, hogyan vélekedik a múlt és a jelen viszonyáról. — A múltat nem megtagadni, kiirtani kell, hanem - tisztelve valós eredményeit'- meghaladni szükséges. Most tanuljuk a nyílt érdek- és véleményütköztetést, az egymás iránti toleranciát, a nyilvános megmérettetést. Tudomásul kell vennünk ugyanakkor, hogy az útkeresés együttjár azzal, hogy az új jelenségek megközelítésében, a jelenségek új megközelítésében és értelmezésében alternatív, egymástól eltérő, többféle válasz is születhet. Dr. Szelestey György titkár 1946. június 23-án született Körmenden, vasutas családban. Általános és középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte. 1964-ben érettségizett, majd eredményes felvételi vizsgát tett a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán. 1970-ben summa c um laude minősítéssel végzett. Egyetemi évei alatt a kari KISZ VB szervező titkáraként tevékenykedett, 1968-ban lelvették az MSZMP tagjai sorába. Az egyetem elvégzése után a jogi kar Államigazgatási Tanszékének tanársegédje lett. 1974 januárjától a Baranya Megyei Tanács főelőadója, majd 1976-ban a városi tanács titkársági osztályvezetője lett. Szakmai feladatának ellátása mellett változatlanul részt vesz az egyetem oktatónevelőmunkájában, jelenleg másodállásé egyetemi adjunktus is. Publikációi, tanulmányai a tonácsigazgatás, a testületi demokrácia témakörében készültek. 1978-ban az Államigazgatási Szervezési Intézet felkérte a Tanácsi testületek és a hivatali apparátus kapcsolata megnevezésű témakör országos kutatására és feldolgozására. Szakmai munkájának elismeréseként Kiváló Munkáért, 1987- ben a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült. Elvégezte az MLEE szakosító tagozatát, ezt követően a megyei pártbizottság oktatói feladatokkal bizta meg. Jelenleg a Politikai Főiskola III. évfolyamos hallgatója. 1982-ben megválasztották az MSZMP Pécs Városi Tanácsa apparátusi bizottsága titkárának. Nős, felesége a városi tanács dolgozója. Két gyermeke van. \ * — önbizalommal vagy félelmekkel fogadta az új megbízatást? - kérdeztük dr. Sze- lestey Györgytől néhány perccel megválasztása után. — Ugyanazt a szellemet viszem tovább munkámban, mint eddig, nyilván más módszerekkel. Rövid távon a párttagság bizalmának visszaszerzése len. ne a legnagyobb eredmény, mivel a gazdaságban gyors változás nem remélhető. A most elutasított rossz munka- módszereken azonban egy új stílussal induló, új csapat változtathat. Dr. Varga Jenő titkár 1950-ben született a Bács- Kiskun megyei Páki községben, munkáscsaládból. A községi általános iskola elvégzése után, a bajai Türr István Közgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmá. nyait. Itt lett KISZ-tag 1965- ben, volt alapszervezeti és iskolai KISZ-titkár. Felvették a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtud o- mányi Karára, itt az egyetemi KISZ-bizottság nemzetközi kapcsolatok felelőse volt, majd 1978-ban az egyetem KlSZ-bi- zottságának titkára lett. 1974 óta tagja az MSZMP- nek. Az egyetem elvégzése után tanársegédi beosztásban dolgozott a Tudományegyetem Közgazdasági Karán. 1980-tól dolgozik az MSZMP Pécs Városi Bizottságán. Elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem politikai gazdaságtan-népgazdasági tervezés szakát. Az egyetemen politikai munkája mellett is folyamatosan oktatott. Az ifjúsági mozgalomban nyújtott kiemelkedő munkájáért Aranykoszorús KlSZ-jelvényt kapott. Nős, felesége a Pécs Városi Bíróság bírója, egy gyermekük van. * * — ön szerint növekedett-e egyéni, politikai felelőssége, változnak-e lehetőségei azáltal, hogy a városi pártbizottság titkárává választották a pártértekezleten? — kérdeztük dr. Varga Jenőtől vasárnap délelőtt.- Úgy érzem, hogy az egyéni felelősségem a választás következtében jelentősen megnő —, válaszolta pz újonnan megválasztott városi titkár. — Az elégedetlen és bizalmatlan párttagság politikai bizalmát ugyanis csak az érdemli meg, aki a város fejlődésének, a polgárok életének, jövőjének kérdéseire reális válaszokat ad. A lehetőségek, a korlátok ma még ugyanazok, mint korábban, és egyelőre a politikai struktúra sem változott. Ha azonban az új pártbizottságban mindenkinek reális esélye lesz a döntések befolyásolására, akkor akár példaértékű változásokra is sor kerülhet majd. Emlékidéző beszélgetés Jelenkor-matiné a Művészetek Házában Karácsony, gyermekkori emlékek. Izgalom, várakozás, sze. retet. Takáts Gyula költő volt vagy tizenegy—tizenkétéves, amikor, miután festő szeretett volna lenni, szülei meglepték olajfestékekkel. Az első kép, a kivilágított városról még aznap este elkészült. A karácsony a" szeretet ünnepe, de a szüneté is, amikor ráérősen azzal foglalkozhat mindenei, amihez kedve van, mosolyog a költő. Más időszakban volt gyermek Kalász Márton költő. A kis faluban a szomszéd- asszony öltözött be rendre Jézuskának és osztotta az intelmekkel megtoldott ajándékokat. Előtte viszont az ördö- nök járták a házakat és a legtöbb helyen, a szülők bíztatására, is, elagyabugyálták a riadt, ágy alatt kuporgó gyerekeket. Az ő szülei hozzájuk sosem engedték be a félelmetes alakokat. Kalász Mártonnak és testvérének nem kellett rettegnie. A szeretetnek, a védelemnek e nyilvánvaló momentuma legmeghatóbb emlékei közé tartozik. Az emlékek felidézésével kezdődött a negyedik Jelenkormatiné a Pécsi Művészetek rój, Szántó Tiborról. S ahogy nem azonos Takáts Gyula és Kalász Márton költői. írói munkássága, úgy nem azonos munkamódszerük sem. Takáts Gyula, mint a természet tagja, azon gondolkodik, hogyan szólíthatná meg a körülötte lévő szerves és szervetlen világot, vagy az hogyan fordulhatna őhozzá. Az első szöveget leginkább stencilezett, eayik oldalán valami hivatalos információt tartalmazó papírra szereti írni - ceruzával. A stencilezett papírra a grafit szinte rátapad, biztonságosan ülnek rajta a betűk. A végleges formába való öntés néhány héttel később történik. Megint másként írja esszéit, prózáját. Este az ágyban, rajz. táblára erősített lapra veti mondandóját, gyakran hajnalig egyfolytában, s néhány nap alatt elkészül vele. Kalász Márton újra és újra átolvassa korábbi költeményeit. s egyik vers indukálja a következőnek az írását. Nem egy mindentől különálló verset, hanem folyamatot alkot. Regénye, a nagy sikerű Téli bárány egyes fejezeteihez is több változatot irt. Házában. A meghívott Pécsről indult vendégekkel Parti Nagy Lajos költő beszélgetett. Közvetlen, tartalmas társalgás kerekedett kérdései nyomón, mélyből Takáts Gyula és Kalász Márton költői műhelyébe való bepillantáson túl, érzelem- és gondolatvilágukba is beengedték a hallgatóságot. Megemlékeztek tanáraikról, költő-, írótórsaikról, a pályájukon értő segítséget nyújtó szerkesztőkről, például Rónai Györgyről, Szederkényi ErvinA beszélgetés végén föl- olvosták néhány költeményüket, Kalász Márton egy nemsokára megjelenő kötetéből nyújtott ízelítőt. Szót kapott a hallgatóság is, és e „utóbeszélgetésben” vetette föl Kalász Márton, a rendhagyó irodalomórák hiányát. Úgy tűnik, elmúlt a „divatjuk", pedig diákók és költők egyaránt kedvelték, egyénibbé vált segítségükkel az irodalommal való kapcsolat. Hiába hívogat az Angyal! „Forraltbor — borkóstoló —, olasz fagylalt" —, olvasom a nagybetűs reklámot a Művészetek Háza bejáratánál, az Amfora-bolt mellett. De a másikat, a sokak számára fontosabbat csak akkor látom, ha tudom, mit és hol kell keresni. A kapualji lépcsőház ajtaján túl, az első lépcsőfordulóról bólint felém hatalmas szemével, s áldó kezével az Angyal. A csodaszép relief reprója alatt szerény szöveg: „A Dóm múzeum bemutatkozik”. Hát ennyi. Az újság kétszeri híradásával mentem a helyzetet: aki elolvasta és akit érdekel, az úgyis eljön. De senkit ne érdekelne ez a 16 gyönyörűen faragott kő — az Angyal is, meg az egy ágybanalvó Háromkirályok —, a 12. századi székesegyház restaurált faragványainak e néhány nagyszerű példánya? A város tömve emberekkel a hétköznapi csúcsforgalmon is túltesz a sokada- lom — Aranyavasárnap van. Vajon hányán „tévednének be" a kiállításra, ha az Angyal már a bejáratnál hívná őket. onnan a forraltbor és a borkóstoló mellől, azzal egyenrangú reklámként? De ez — és nem csak most, a Dóm múzeum esetében —, még mindig hiányzó láncszeme a kitűnően működő intézménynek. A nyitás idején ugyanezt reklamáltam, akkor azzal mentegetőztek, hogy az illetékes városi hatóság városképi indokra hivatkozva tiltotta a Művészetek Háza önreklámját. A forraltbor reklámja nem zavarja a városképet? Csak a kultúráé? Mindegy. Ezért harmadjára is leírom: a Dóm múzeumkiállítás január 2-ig tekinthető meg a Művészetek Háza galériájában délelőtt 10- től este 6-ig a szünnapok — december 20. (kedd) 25. (karácsony), 27. (kedd) és január 1. (új év) —, kivételével. A fentiek a látogatók meg nem ismert véleménye helyett íródtak le. H. I.
