Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-14 / 347. szám
1988. december 14., szerda Dunántúli napló 3 fi Pécs városi pártértekezlet éléit Dr. Horváth Gyula Beszélgetés az elsőtitkár-jelölttel Míg a városi pártbizottság titkári posztjainak betöltésére hét jelölt áll a tervezett hároim helyre, addig az első titkári pozícióra, a jelölést előkészítő bizottság kiadott listája alapján dr. Horváth Gyula nevét olvashatjuk egyedül, a december 17-i pécsi pórtérte- kezlet előtt. Dr. Horváth Gyula 1951- ben született. Kaposvári tanulmányai után Pécsett, a JPTE Közgazdaságtudományi Karán végzett. 1974-től dolgozik az MTA Dunántúli Tudományos Intézeténél. 1977- ben kapott doktori címet A korszerű vállalati jelleg erősítésének súlypontjai a dél-dunántúli általános fogyasztási és értékesitési szövetkezetekben című dolgozatáért. 1986 januárijától tudományos osztályvezető, 1987-től a közgazdaság- tudomány kandidátusa. 1972 óta párttag.- Egyszer csak megtudta, hogy ön is jelölt. Miként történt ez? — kezdem a I beszélgetést. — Magam is tagja voltam a jelölést előkészítő bizottságnak. Kérdezőslködéseink közben derült ki, ha jól tudom, először egy nyugdíjas alapszervezet javaslatára, hogy én is szerepelek tit- ká[jelöltként. Majd első titkáriként is. Többször elhangzott a nevem. Azóta természetesen nem veszek részt az említett bizottság mu rókájában.- Meglepte, hogy jelölték?- Igen. Nem készültem politikusi pályára, örülök viszont a bizalomnak. Tudom, hogy előttem sokan visszamgndták a felkérést az első titkári posztra. Ezt azért is figyelemmel kísérem, mert eredetileg úgy vállaltam el a felkérést, ha kettős jelölés lesz...- iDe most egyedüli jelölt . .. — A jelölési szakasz még nem zárult le . . . — Feltételezzük, hogy a tények ismeretében megkeresi önt egy párttag, és azt kérdezi: rendben van, én önre szavazok, de csak akkor, ha megmondja, mi lesz az első tennivalója ■ . . — Igen, jogos a kérdése — igazítja meg szemüvegét Horváth Gyula. - Mindenekelőtt a helyi reformok kibontakoztatásának legfontosabb bázisaként, a város gazdaságát tekintem. Legalább ilyen fontos a városban lakók szociális bizfon- ságána'k, életük minőségének garantálása és egy, a 'jelenlegi gazdasági szerkezetet átalakító, hosszú távú program kidolgozása. Településfejlesztési érdeknek tartom az idegenforgalom mellett a tulajdoniformák továbbfejlesztését, a térségi önállóság valós gazdasági alapjainak megteremtését, a piaci és a területi tőkemozgásokat szervezni képes, aktív pénzügyi és külkereskedelmi életet, az üzleti szolgáltatások fellendítését, a környezetet kímélő és értékként kezelő műszaki és gazdasági fejlődést.- Tehát az első tennivaló?- Mindenekelőtt a szociális biztonság garantálása, a megélhetés biztosításának lehetősége minden pécsinek és városikörnyéken élőnek- Ne haragudjon a kérdésért: ismerik önt a városban?- Úgy gondolom, hogy szakterületemen, a közgazdaságtudományban, és azokon a helyeken, ahol „mozgok", ismernek. Nyilvánvaló, hogy másutt nem ennyire.- Végezetül: önnek egyik szakterülete is a helyi politika. Mit ért helyi politikán? — Először is: nem a felső kívánalmak másolását és nem külön helyi hatalom kialakítását. Legfontosabb az egyének kívánságainak összességéből * leszűrhető vélemények alapján az életkörülmények folyamatos javítására tett kísérlet. Bozsik László „Baranyáért” emlékplakett Weöres Sándornak 75. születésnapja alkalmából „Baranyáért” emlékplakettet adományozott a Baranya Megyei Tanács Weöres Sándor Kossuth-díjas költőnek. Weöres Sándor személyes jelenléte — egyetemi hallgatóként, majd Pécs Város Közművelődési Könyvtára munkatársaként is -, művei és irodalom- szervező tevékenysége a negyvenes évektől kezdve döntően hozzájárultak ahhoz, hogy a Sorsunk című folyóirat körül szerveződő pécsi irodalmi élet elismert rangot vívott ki magának. Pécsről való távozása után is sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatot tort fenn mindmáig a Dél-Dunántúl irodalmi folyóirataival. Az emlékplakettet tegnap Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács általános elnök- helyettese adta át a költőnek Budapesten. Az átadásnál jelen volt Berták László, a Magyar írók Szövetsége dél-dunántúli csoportjának titkára és Csordás Gábor, a Jelenkor fő- szerkesztője is. Megújul a sertéshústermelő rendszer Az iparszerű hústermelés gyakorlatával ismerkednek a szakemberek a szalántai Hunyadi Tsz korszerűsített sertéstelepén Fotó: Ferenci IS V-partner találkozó Szalántán Helyszíni kiállítással és gyakorlati bemutatóval egybekötött partnertalálkozót rendezett az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat —, ismert nevén ISV — tegnap Szalántán, a Hunyadi Termelőszövetkezetben. Sok érdeklődőt vonzottak Baranyából, Tolnából az ISV legújabb technológiái, amelyekkel a gyártó cég, a mohácsi KEBAVIT — Kelet-Baranyai Viztársulat — nagydijat nyert az idei Szegedi Ipari Vásáron. A mohácsiak az idén 50 milliós forgalmat bonyolítottak a termékeikből a rácspadoza- tos fiaztató rekeszekből és malacnevelő battériákból. A régióban száz mezőgazdasági nagyüzem végez sertésteleprekonstrukciót ISV technológiákkal, amelyek modernek, időtállóak és esztétikusak, ami nagyrészt a mohácsiak érdeme. A tegnapi kiállításra sokan vásárlási szándékkal érkeztek, ez is mutatja, milyen népszerűek ezek a berendezések. A titok nyitja, hogy az ISV és a KEBAVIT a megrendelők egyedi igényeihez igazodva gyártják le az egyes szériákat. A házigazda a szalántai Hunyadi Tsz is ISV technológiákkal korszerűsíti szakosított sertéstelepét. Kerner Adóm, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy 60 milliós beruházással —, amiből 20 millió az állami támogatás, a többi saját erő —, nemcsak modernizálják a 20 éve szolgáló telepet, de duplájára növelik a kibocsátóképességét is. A Új szolgáltatások technológiák telepet 1989-ben adják át, s azt követően évi 13 000 hízottsertést állítanak majd elő. A beruházásnak hármas haszna lesz: modernizálják a tartástechnológiát, az almos tartásra történő áttéréssel megoldják a környezetvédelmet, s végül, de nem utolsósorban 100 százalékkal javítják az élőmunka hatékonyságát. Az ISV szolgáltatásaival elégedettek. A korszerűsített telep újabb húsz évig kiszolgálja majd a nagyüzemet. Az 1989-ben életbe lépő új sertésfelvásárlási árak csak a takarmánydrágulást 'kompenzálják, mást nem. Mit tesz az ISV, hogy a sertéshústermelés hatékonysága a partnereknél ne romoljon tovább? Tette fel a kérdést dr. Fekete László, az ISV szekszárdi kirendeltségvezetője. A válasz: több és jobb szolgáltatást adni, olcsóbban a partnerek megelégedésére. Mindenekelőtt a biológiai, genetikai alapot javítják, jobb anyaggal látják el a törzstenyészeteiket. A Szentlőrinci Állami Gazdaság három fajtából kínál tenyészanyagot a hizlaj— Vásárdíjas dáknak. A villányi tsz-ben új fajtával, az EUHIBRID-del váltják le a Durok kanokat. Az ISV a minőség javítását segíti, ezzel az igényesebb exportpiacok felé kacsint. Új dón minősítő berendezést szereznek be, amivel a csonthús- arány jobban kimutatható, mint a centiméterrel. Az ISV— BIOGAL—SALVANA keveréktakarmányok béltartalma a fehérjeszűk időszakokban sem változott. A Baranya megyei GMV-vel kooperálva, Sásdon mór 4500 tonnát gyártottak, s jövőre Mohácson is megkezdik a malac starter- gyártást. Az import fehérjék korlátozása miatt kidolgozták a húspép, mint melléktermék hasznosítását. Ilyen húspépüzem épül most a Bikali Állami Gazdaságban, amely 1989-ben már termelni fog. A ’ tanácskozást követően Szajkó Dezső főállattenyésztő és Gáspár Endre telepvezető kalauzolásával, a résztvevők megtekintették a szalántai tsz megújuló sertéstelepét, majd konzultáción vitatták meg a látottakat és hallottakat. — Rné — Gimnazisták Lvovban Rájöttek, hogy tudnak beszélni oroszul- Szorongtunk a kis kupék ban és azon törtük a fejünket, hogy s mint lesz, amikor megérkezünk. Mi lesz, ha nem értjük meg, amit mondanak, vagy ha ők néznek ránk kérdően: mit akarunk? Nagyon izgultunk - meséli annak a két hétnek a kezdetét a pécsi Leőwey Klára Gimnázium orosz tannyelvű 1/C osztályának négy tanulója, amit Lvovban, a 85. számú iskola diákjaiként töltöttek el. Aztán a/ örömteli fellélegzés: értik a gyerekeket, a tanárokat, a feladatokat meg tudják oldani az órákon. Most itt üldögélünk a Leőwey egyik irodájában, az egyik kísérő tanár, Tamás Mártonná (Nyina Georgijevna) és a diákok: Bagány Márta, Vida Kriszta, Nyéki Ákos, Horváth Péter, akik a Lvovban járt tizennyolc gyerek képviseletében jöttek a beszélgetésre.- Ezerhatszáz diák jár a 85-ös iskolába. Úgy éreztük, a Leőwey elveszne benne. Ez az iskola ukrán iskola, de a kedvünkért oroszul tartották az órákat, mert az ukránból nem értettünk volna sokat - magyarázza Horváth Péter. Tetszettek nekik a tankönyvek, amelyek színesebbek, közérthetőbbek az ittenieknél, rácsodálkoztak a rengeteg szemléltető ábrára, szemléltető eszközre, amellyel például a matematikát és a fizikát oktatják. Az idegennyelvek - a .német, angol oktatását már a legkisebbeknél kezdik.- A tanulók szorgalmasak, a tanárok szigorúak — állapították meg. Voltak színházban, különféle műsorokon és az egyik hétvégét családoknál tölthették. Behívták őket a tanáriba, ahol sok gyerek várta őket és ránézésre választhattak, kiknek a családjához szeretnének menni két napra.,- Ákos, te kit választottál? — Egy lányt - csattan föl a nevetés.- És hogyan zajlott a hétvége?- Kellemesen. A kislány szüleivel és a bátyjával is sokat lőhetett beszélgetni. Megmutatták a várost, kirándultunk, a televízióban megnéjtünk egy meccset. Igen tetszett, hogy esténként körülültek egy nagy asztalt, teáztak és beszélgettek, nem a tévézés jelentette a legfőbb időtöltést. Enni viszont rengeteget kellett! Igen, az étkezés külön fejezet. Mesélik, a fiúk azért helytálltak úgy, ahogy, de a szállásukon is — egy szanatóriumban laktak, ahol külön étteremben étkeztek - akkora adagokat kaptak, hogy nem bírták elfogyasztani. Az izek? Voltak, akiknek kifejezetten ízlettek a specialitások, mások fűszeresnek találták a húsokat. A krumplipürét megunták. Egyöntetű elismerésben részesítették viszont a süteményeket és a fagylaltokat.- Miről beszélgettetek az ottani diákokkal?- Nagyon érdeklődtek a politika, a peresztrojka, a többpártrendszer iránt, sokkal jobban mint mi, s úgy láttam, tájékozottabbak is - mondja Bagány Márta.- Elmennétek ismét? — A válasz szapora fejbólogatás. El. Esténként Tamás Mártonné. val és a másik tanárnővel,- December 12-én és 13-án finn idegenforgalmi delegáció tárgyalt Magyarországon. A küldöttséget Bengt Pihlström, a Finn Idegenforgalmi Hivatal vezérigazgatója vezette. .Gzeg- lédi Józseffel, az ©rszágos Idegenforgalmi Hivatal helyetNémeth Gyulánéval izekre szedték a nap eseményeit és azt, ki, milyen új szavakat, kifejezéseket tanult. Gyűjteményük ugyancsak gyarapodott. Elmennének. Most már csak a zömmel kellemes emlékek foglalkoztatják őket. Mik voltak a kellemetlenek? Néhányon megfáztak, feküdtek pár napig és csak meghatározott időben folyt a melegvíz. Könyvekkel, címekkel, fény. képekkel megpakolva tértek haza és már neki is állták a levelezésnek. — Az 1/C-be harmincegy gyerek jár. A Ivovi.ak- húszfős csoportot tudtak fogadni, így a szorqalom alapján választottuk ki azokat, akik most elmehettek. Úgy néz ki, hogy a későbbiekben azért a többieknek is lehetőségük nyílik tanulmányútra. Rengeteget számít a nyelvtanulásnál a nyelvi környezetben való forgolódás! Bátorságot kaptak a gyerekeink, rájöttek, hogy tudnak beszélni oroszul és egyre jobban mertek is társalogni. Pedagógiai szempontból is értékes egy-egy ilyen út, hiszen mi, tanárok alaposan megismerhetjük a gyerekeket, az órai találkozások úgyis kevesek. Az is kiderült újfent, mennyire vágynak a tizenévesek arra, hogy a felnőtték törődjenek, barátkozzanak, beszélgessenek velük — mondja Tamás Mártonné. tes vezetőjével folytatott megbeszéléseiken megállapodtak abban, hogy bővítik a magyar utazóközönségnek szánt programkínálatot, főszezonon kívüli, alacsonyabb árfekvésű utakkal, kevésbé ismert síelé- si, sffutási lehetőségekkel. B. A. Magyar-finn idegenforgalmi tárgyalások
