Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-30 / 333. szám
1988. november 30., szerda Dunántúli napió 5 Városi pártértekezlet előtt A felvételen balról jobbra Papp Gábor, dr. Wolf Agnes és Deutsch Ferenc Fotó: Cseri László Visszaszerezni az elvesztett tekintélyt Érthetően nagy várakozás előzi meg a december 17-én Pécsett megrendezésre kerülő városi pártértekezletet. A tanácskozás iránt megnyilvánuló érdeklődést persze nemcsak a sokasodó feladatok táplálják, hanem az a tény is, hogy e pártfórum összehívását végső soron az alapszervezetek kezdeményezték. A várakozás sokszínűségét jól jellemzik a szervezett és a spontán vélemény- cserék egyaránt. Szerkesztőségünk arra vállalkozott, hogy az elhangzó vélemények közül néhányat a Dunántúli Napló hasábjain is megjelenít. Első alkalommal Deutsch Ferencet, az I. számú lakóterületi párt- bizottság tagját, Papp Gábort, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat javító-szerelőjét, és dr. Wolt Ágnest, az egészség- ügyi pártbizottság titkárát kérdeztük meg arról, hogy mire számítanak a városi pártértekezleten. DR. W. A.: — Hogy milyen mértékű változást remélhetünk, az elsősorban attól függ, ki mennyire komolyan fontolja meg a lehetőségeket. Én személy szerint a Pécs városi pártbizottság jogkörének nagyon konkrét körülhatárolását várom. Ami az alapszervezetek kezdeményezését illeti, nevezetesen, hogy kerüljön megrendezésre e tanácskozás, véleményem szerint egy egészséges tenniakarást jelent, de nyilván vannak olyanok is, akik arra kíváncsiak, hogy az elmúlt időszakról mit tud felmutatni a párt. P. G.: —- Tudomásul kell venni, hogy a városi pártbizottság sem lehet mentes a reformoktól. Különböző szervezetek alakultak, köztük a Magyar Demökrata Fórum is, jó elképzelésekkel, megújulás látszik a szakszervezeti mozgalomban is, meg akarjuk újítani a gazdaságunkat, hát nem lehet ez alól a párt sem kivétel. Új feladatokat, irány- mutatást . várnak a pártértekezlettől a mi párttagjaink is, s nemcsak rövid távra, hanem közép- sőt hosszú távra is. D. F.: — A pártértekezleten meg kell fogalmazódnia annak, mi legyen az elkövetkező időszak fő tennivalója. Ezt nagyon világosan, és érthetően kell megfogalmazni olyan ügyekben is, mint például a lakóterületi pártbizottságok helyzete. Itt megtörtént az átalakulás, de a munkát hátráltatja, hogy a jogkörök, hatáskörök megállapítása mindmáig nem történt meg. Pedig a lakóterületi pártmunka növekvő jelerttösége mindezt megköveteli. A pártértékezleten mindenekelőtt a feladatok felmérését kell elvégezni, s csak ennek függvényében lehet arról dönteni, hogy kellenek-e személycserék, s ha igen, akkor milyenek. P. G.: — Úgy vélem, az előrelépéshez nem a mindenáron való szervezeti változtatás kell, hanem jó program, annak jó végrehajtása, és a megválasztott személyek beszámoltatása. Minderről, ez- idáig, az alapszervezetek nem nagyon kaptak tájékoztatást. Dunántúli Napló: — A lakóterületi alapszervezetek néha különösen mellőzöttnek érezhették magukat. Vajon miként változik ez a helyzet most, amikor mindegyre ezen alapszervezetek megerősítéséről hallani? D. F.: — Pillanatnyilag nem a legjobb a kopcsolat az intézményekkel, sokszor még a nyugdíjasok átkerülése sem biztosított. Az lenne a jó, ha a lakóterületen élő, az üzemekben, intézményekben dolgozó párttagok, akár pártmegbízatásként vállaljanak lakóhelyi feladatokat. DR. W. A.: — Lehetett olyan hangokat is hallani, hogy az üzemekben és az intézményekben ne is legyenek alapszervezetek, csak a lakóterületen. Nos, ezt nagyon hibás döntésnek tartanám. Az apparátusi alapszervezeteket meg lehetne szüntetni, s annak tagjai inkább a lakóhelyükön végezzék a pártmunkát, de a munkahelyi szervezeteket meg kell tartani. Legyen pártmegbízatás, de az munkát jelentsen. Ez mindenekelőtt szemléleti kérdés, hiszen el kellene érnünk, hogy ne csak akkor legyünk párttagok, amikor taggyűlésen vagyunk, hanem mindig és mindenütt. Ne egyműszakos párttagok legyünk . . . Dunántúli Napló: — Mely kérdések képviseletét várják el leginkább az Önök által képviselt kommunisták? P. G.: — Azt várjuk, hogy a pártértekezletnek ne egy programja legyen,. hanem több. Legyen mit választani, mit vitatni, s ami a legfontosabb, mit elfogadni. DR. W. A.: — Az egészség- ügyi pártbizottsághoz tartozó párttagság igénye egyrészt az, hogy úgy dolgozzon a párt, hogy visszanyerje az emberek bizalmát, . másrészt pedig, hogy csökkenjen az egészségügy, s ugyanígy az oktatásügy kiszolgáltatottsága. D. F.: — A lakóterületen élőket, lévén elsősorban nyugdíjasokról szó, az aggasztja, hogy helyzetük, megélhetésük nemhogy javul, hanem állandóan rosszabbodik. ‘Igényeljük még párttagjainknak a közvetlen tájékoztatást. Ferling József A nagypeterdi tsz-ben ma, Vejtiben holnap végeznek Sikerült lokalizálni tegnap délelőttre a zobáki bányatüzet. A fejtés behúzó ágát iszappal árasztották el. így elérték, hogy* az izzó, illetve a még lángoló széntartalmú részek mór nem jutnak az' égést serkentő oxigénhez. Az iszapolási munka hétfőről keddre virradó éjszaka tartott. A bányamérnök úgy vélik, hogy siker koronázza erőfeszítésüket, hisz kedden fokozatosan megszűnt a füst, nem mértek mór kiáramló szénmonoxidot. Most őrséget tartanak a kihúzó oldalnál, ahol még gáz távozik el. Fennáll a metán-, vele együtt a robbanás- veszély, s főként emiatt tovább folytatják a levegő ösz- szetevőinek a vizsgálatát. Egykét hónap is eltelhet,-' mire végleg megszűnik az izzás. De ha ez hamarább következik be, akkor gyorsabban férhetnek a tűzpusztitotta területhez és megkezdhetik a gépesített fejtés csaknem százmillió forint értékű pajzsainak, berendezéseinek a mentését. Bíznak abban, hogy a szállító és jövesztő berendezést, a hidraulikus elemeket felújítás után, a termelésben újra alkalmazhatják. Volt már erre példa 1986-ban Béta-bányán, az akkori súlyos bányatűz után, amikor egy harmincmilliós géppaík került veszélybe és károsodott. A Bányaműszaki Felügyelőség szakemberei a meghallgatások- során azt vizsgálják, hogy a tűzmegelőzési eljárásokat miként is tartották be. Cs. J. Szokatlan látvány, hogy * a lábon álló kukoricát hó fedi, mint ahogy valószínűleg a Claas Dominátorokat sem havas kukorica betakarítására tervezték. A korán érkezett tél azonban nem volt tekintettel efféle megszokásokra, így Baranya megyében néhány száz hektáron betakarítatlan kukoricát ért a kiadós havazás. A nagypeterdi, a magyarteleki, a sellyei és a vejti termelőszövetkezet kukoricájából került egy-kétszáz hektár hó alá — kaptuk a tájékoztatást a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályáról. Mint dr. Halmai Endre osztályvezető-helyettes elmondta, ez nem okozott jelentős károsodást a kint maradt terményben. A hó terhe nem rogyasztotta meg, nem fektette földre a kukoricát. Az érintett gazdaságok pedig, amint lehetett - általában hét végén és e hét elején - újra kivonultak kombájnjaikkal. Természetesen a téli kukorica-betakarító shoz hasonlóan szokatlan látvány a hóval borított földek szántása is. Márpedig erre is láthattak példát azok, akik az élmúlt napokban nyitott szemmel jártak megyénkben. A rendkívüli körülmények között jól vizsgáztak a John Deerek és a Zetor Crys- talok. Viszonylag tempósan húzták az ekéket a húsz-harminc centiméteres hóban. így az összes szántandó területből már csak 10-15 százalék Van A szigetvári tanács vb tárgyalta Lokalizálták a bányatüzet Zobákon Kukoricabetakarítás - hóban vissza. A vejti termelőszövetkezet földjén, Zaláta határában tegnap öt Claas Dominátor vívott hócsatát. Érthetően lassabban haladtak, mint normál körülmények között, de mint a tsz- ben elmondták, ki kell használniuk ezt a néhány napos jó időt. Pár napja itt még 47 centiméteres hó borította a földeket, s bár az olvadás mór megkezdődött, még mindig jókora hóban fordulhattak a kerekek. A belvárost mentesítő körforgalmi út; csúcsforgalom a belvárosban — Száznegyven hektáron kell még végeznünk - tájékoztatott Horváth Ferenc, a szövetkezet elnöke. A befejezésről legkésőbb csütörtökön szeretnénk hírt adni. A közlekedési rend módosításának A városi közlekedési rend módosításának tapasztalatait tárgyalta egyebek közt tegnapi ülésén a szigetvári tanács végrehajtó bizottsága. Hogy miért került terítékre ez a kérdés, erről beszélgettünk Bódis Lászlóval', a tanács mb osztályvezetőjével.- Májusban elkészült a 6- os út belvárost elkerülő, tehermentesítő szakasza. Nagy szükség volt erre az útra, amit jól bizonyít, hogy az üzembehelyezés óta - lévén, hogy kitiltottuk a tehergépjármű-forgalmat —, kisebb a belváros érintett részének zaj- és rezgésszintje, lényegesen mérséklődtek a gépkocsitorlódások, s azóta ezen a szakaszon nem történt baleset. Tehát kétségtelenül jobb a helyzet, mint korábban, de ez a tehermentesítő szakasz önmagában nem oldotta meg o problémákat. Most azért foglalkoztunk ezzel a témával, hogy meghatározzuk a további tennivalókat.- Mik ezek? tapasztalatai- Elsőként — természetesen körültekintő egyeztetés alapján - szorgalmazzuk, hogy az autóbuszok útvonala ne érintse ezt a belvárosi szakaszt. Tudjuk, hogy ez a Volánnak gondot okoz, hisz menetrendet kell változtatni, de ehhez ragaszkodnunk kell, mert ez a belvárosi keskeny út változatlanul zsúfolt, a járdák szűkek, így nagy a balesetveszély. A rövid távú terveinkben szerepel, hogy megépítjük a tehermentesítő út második szakaszát a vasútállomás és a dencsházai út között.- A mostani pénzszegény időkben van ennek reális esélye?- Kell hogy legyen, s ehhez segítséget kérünk a minisztériumtól és a megyei közlekedési szervektől is. Persze mi sem ülünk ölbe tett kézzel, az előkészítő munkát elkezdjük, a szükséges területet kisajátítjuk. Azt szeretnénk, ha ez a 800—100C méteres szakasz a következő tervciklusban elkészülne. S ennek folytatásaként kellene megépíteni —, a Széchenyi utca tehermentesítése érdekében, ennek az útnak a nyugati kivezetését, mely az új út nyomvonalából ágazik le a konzervgyár északi területhatáránál és csatlakozik vissza a Gyár utca környékén a Széchenyi utcába.- Ezek szerint ennek a déli tehermentesitő útnak a folytatásával lemondtak a korábbi tervekben szereplő északi megkerülő út kialakításáról? — Nem, de a jelenlegi ismereteink szerint erre az ezredforduló előtt nem kerülhet sor. R. N. — A korai télkezdet mellett miben látja az okát a havas finisnek? — A későn érkezett eső arra még jó volt, hogy jelentősen késleltesse kukoricáink be- érését. A kései fajtáknál a betakarítás kezdetén 36 százalékos víztartalmat mértünk. Mint megtudtuk, a befejezésig este 9-10 óráig is eltartanak a műszakok, öröm az ürömben, hogy a vejti tsz-ben a kukorica termésátlaga mintegy egy tonnával meghaladja az egyébként igen szerény megyei átlagot. A nagypeterdi tsz-ben nem volt minden tanulság nélküli a korai hóesés. Mint Papp Zoltán elnök elmondta, már eddig is úgy tapasztalták, hogy száritókapacitásuk alatta marad betakarító gépeik napi kapacitásának. Ezért nem halogatják a döntést, jövőre ikerszárítójuk mellé egy újabbat építenek. A betakarítással várhatóan a mai napon végeznek, kedden náluk — Bánfa határában — hét Dominátor rótta a havas köröket. • Balog Nándor A Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola kapcsolatai Pécsi tanár az USAPéterfia Gábor, a pécsi Széchenyi Gimnázium és' Szokkö- zépiskola tanára novemberben három hetet töltött a San- Franciscótól délre található El Camno középiskolában. Az említett 1400 tanulót és hetven tanárt foglalkoztató intézményben Péterfia Gábor 'tanított. Oktatási órái öt témakört érintettek. A magyarországinál is fakultatívabb tanterv lehetővé tette Péterfia Gábornak, hogy órákdt adjon Assisi Szent Ferenc Nap Himnusza című költeményéről, a modern magyar irodalom tendenciáiról, különös tekintettel Weöres Sándor és Örkény István műveire. Szólhatott a magyar politikatörténet és az ifjúság kapcsolatáról, a magyarországi helytörténetről és My World (Az én világom) címmel különféle hazai népművészeti alkotásokról. A pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola kapcsolatban van egy holland középiskolával, így jött létre ez az amerikai kapcsolat is. Az amerikai tanulók több mint fele emigráns szülők gyereke. A kapcsolatnak megfelelően tanított Pécsett Barbara Scob- le is, akiről a VDN-ben már megjelent rövid írás. Péterfia Gábor . elmondta, hogy igen nagy érdeklődéssel követték előadásait, óráit az USA-ban. Különösen tetszett neki, hogy bár kevéssé ismerték hazánkat, mégis rengeteg kérdéssel elhalmozták ott-tar- tózkodása idején. Elsősorban a magyqr—román viszonyról, ban 1956-ról, és a mai életkörülményekről faggatták a Széchenyi tanárát. Péterfia Gábor kérdésemre azt is' elmondta, hogy az amerikai középiskolában nem különül el a szakmunkás, a szakközépiskolás és a gimnazista rész. Úgy érezte, hogy a tanár—diák viszony jóval oldottabb, mint nálunk, az óraközi fegyelem viszont más. Utóbbit elsősorban különböző tesztekkel, feladatokkal, írásos és szóbeli munkáltató lapokkal tudják elérni. A Széchenyi és az Encia elnevezésű magánalapítvány közreműködésével létrejött együttműködések más magyar- országi városokban is folytatódnak. Bozsik L.
