Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-26 / 329. szám

Ma folytatja munkáját az Országgyűlés 50 százalékos a vállalkozási nyereségadó Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 329. szám 1988. november 26., szombat Ára: 2,20 Ft Pénteken délelőtt 9 órakor a kormány stabilizációs gaz­dasági programjának végre­hajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitával folytatta munkáját az Ország- gyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István elsőként Bartha Ferenc állam­titkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének adta meg a szót. Elöljáróban elmondotta, hogy az idei kedvező folyama­tok fenntartása, erősítése, a konvertibilis áruforgalpmban elért aktívum további'növelé­se rendkívül fontos a külső egyensúly helyreállítása, a gazdasági reform továbbvite­le szempontjából, s a magyar gazdaság zökkenőmentes fi­nanszírozása érdekében is. A külső egye'nsúly javítása, a konvertibilis eladósodás meg­állítása kiemelt célja a prog­ramnak. Ez olyan követelmény, amit mindenképpen el kell érni. Több területen a gazdasá­gi folyamatok nem az elkép­zeltelek megfelelően alakul­tak. A költségvetés hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Ez a hiány nem ássa ugyan alá az ország devizapozícióját az idén, de a következő időszak­ban semmiképpen sem tart­ható fenn. Az államháztartás terhei, régi és új kötelezettsé­gei túl nagyok. Halaszthatat­lan a költségvetési reform mi­előbbi végrehajtása, hogy az állami szférának a gazdaság­ban betöltött túlzott szerepét csökkenteni lehessen. Várható, hogy a tervezett reformlépések kedvező vissz­hangra találnak külföldön is. Magyarország a jövőben még megbízhatóbb partner kíván lenni az üzleti és a pénzügyi kapcsolatok terén. Ezért — mondotta Bartha Ferenc - a stabilizációs és kibontakozási programhoz szükséges külföldi hitelek biztosíthatók. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), Pál József (Győr-Sop- ron m„ 1. vk.), Mérei Emil (Baranya m., 7. vk.), a. Mecse­ki Szénbányák nyugalmazott vezérigazgatója (Felszólalását a 2. oldalon ismertetjük.) után Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Lakásépítési Alap létrehozásának tervéről szólt, s visszatekintett a lakásépítés eddigi eredményeire. A miniszter kiemelte: a tá­mogatáspolitika központjába az első lakáshoz jutók megsegíté­sét kívánják helyezni, s őket ebből a visszamaradó összeg­ből kívánják támogatni. Jövő­re 12 ezren kaphatnának át­lagosan 400 ezer forint támo­gatást lakásproblémáik megol­dásához. Ezután Koltay Nándorné (Veszprém m., 2. vk.), Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.), Sági Gáborné (Fejér m„ 10. vk.), Fehérné Eke Katalin (Borsod m„ 10. vk.), Fekete János (Békés m., 11. vk.), Vi­da Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.) Polgárdi József (Pest m„ Az Országgyűlés tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját és az 1989. évi gazdaság- politikai feladatokat Parlamenti eszmecsere — Németh Grósz Károly pártfőtitkár között Miklós miniszterelnök és MTI-telefotó 17. vk.), Zsolnay Katalin (Ko­márom m., 3. vk.), Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun, 19. vk.), Técsi László (Szabolcs- Szatmár m., 19. vk.), Hellner Károly (Budapest, 32. vk.). Ko­vács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Szirtesné dr. Tomsits Eri­ka (Budapest, 22. vk.), Mold- vay István (Szabolcs-Szatmár m., 9. vk.), Lakos László (Pest m., 9. vk.). Több hozzászóló nem lévén, a vitát berekesztették, az el­hangzottakra Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Határozathozatal következett. Az elnöklő Horváth Lajos együttesen kívánta megszavaz­tatni a két témakört felölelő előterjesztést. Képviselői indít­ványra ettől elállt, újra, ezúttal már külön-külön szavaztatott a kormány stabilizációs gazdasá. gi programja első évének vég­rehajtásával foglalkozó beszá­molóról, illetve az 1989, évi gazdaságpolitikai feladatokról. Az Országgyűlés először kétsé­get kizáró többséggel tudo­másul vette az Országos Terv­hivatal elnökének beszámoló­ját és a felszólalásokra adott válaszát, majd — ugyancsafc- nagy többséggel - az 1989. évi gazdaságpolitikai feladato­kat, az „A” változat mellett foglalva állást. A napirendnek megfelelően ezután Villányi Miklós pénz­ügyminiszter terjesztette elő a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, vala­mint az ehhez és a magánsze. mélyek jövedelemadójának módosításához kapcsolódó át­meneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. Villányi Miklós expozéja Villányi Miklós bevezetőben elmondotta: második olvasat­iban van terítéken a nyereség­adó-törvény. Ezúttal egy átdol­gozott, kiegészített, tartalmá­ban, szerkezetében, nyelvezeté­ben is jelentősen módosított törvényjavaslat 'került a képvi­selők elé. Utalt arra, hogy írásos anyagot bocsátottak a képvi­selők rendelkezésére, összefog, lalva a változásokat a koráb­bi javaslathoz képest. Ugyan­csak írásos tájékoztatót készí­tett a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium a társada­lombiztosítási járulék jövő évi feltételeiről, valamint az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal a bér- és keresetszabályo­zás 1989. évi rendjéről. Ez utóbbiban néhány ponton vál­tozott a jövő évre tervezett rendszer. A bérmechanizmus további liberalizálása érde­kében az Országos Érdek­egyeztető Tanácsban létrejövő, a bérnövelési maximumra vo­natkozó ajánláshoz a kor­mány nem kapcsol szankciót. lEz azt jelenti, hogy a bérme­chanizmus semmilyen átlagbér­szabályt nem tartalmaz. A ve­zetői érdekeltségi rendszer to. vábbi jelentős liberalizálása érdekében a jövőben a mun­káltató határozhatja meg a prémiumfeladatot és a prémi­um mértékét. A vállalkozói nyereségadó- törvény-javaslat a páriámén^ ülésén elhangzottakat figye­lembe véve nem tartalmaz végrehajtási rendeletet. Mind­össze két kérdésben kap a kormány felhatalmazást külön rendelet alkotására. Az egyik a gyorsított amortizáció, a másik az elmaradott térségek­ben működő adóalanyoknak nyújtható nyereségadó-kedvez­mény szabályozása. Az előbbi a műszaki fejlődést hivatott segíteni azáltal, hogy egyes állóeszközök -gyorsított leírását lehetővé teszi. A gazdaságilag elmaradott térségekben műkö­dő gazdálkodó szervek ked­vezménye pedig a térségek fejlesztését, a- foglalkoztatott­ság növekedését hivatott elő­segíteni. Többen -javasolták, hogy tegyék lehetővé e ked­vezmény kiterjesztését a gaz­dasági szerkezetváltással inten, zíven érintett néhány térségre is. Ez indokoltnak látszik. Mindkét adókedvezményre az a jellemző, hogy o feltéte­lek változása következtében a kedvezmények tartalma és 'mértéke változhat. Ezért a miniszter javasolta: kapjon felhatalmazást a Miniszterta­nács arra, hogy ezeket külön rendeletben szabályozza. Az adókedvezmények száma növekedett, ezek közül jelen­tősebb az élelmiszer-kiskeres­kedelem 40 százalékos kedvez­ménye. A kedvezmény kiterjed a sütő- és tésztaiparra is. Bővül az adókedvezményre jo­gosító közszolgáltatói, kulturá. lis és egészségügyi tevékeny­ségek köre is. A hangfelvétel­készítés és ' -kiadásra teljes egészében, míg a videófelvé- tel-készítés kiadásból a kul­turális értékű felvételekre is vo­natkozni fog az adóvisszatartá­si lehetőség. (Folytatás a 2. oldalon) Utolsó simítások a korszerű STM 700 típusú magnetofonon. (Tudósítás a 11. oldalon) Fotó: Läufer László Napirenden a párton belüli tájékoztatás javítása Ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Vég­rehajtó Bizottsága. A testület többek között megvitatta az információ, az agitáció, a propaganda és a párton be­lüli tájékoztatás javításának feltételeit. Az előterjesztés vitájában kifejtették véleményüket: Misch! Róbert, Szentirányi Jó­zsef, Gaszler József, Tóka Je­nő, dr. Dómján Károly, dr. Jerszi István, dr. Szirtes Gá­bor, a végrehajtó bizottság tagjai. A vitában megfogalmazó­dott, hogy a párton belüli tá­jékoztatásnak és az informá­ciós munkának a jelenleginél összehangoltabb működésre és a reformfolyamatok egysége­sebb támogatására kell felké­szülnie. Egyetértettek abban, hogy a tájékoztató munkában a már megkezdett úton to­vábblépve biztosítják a megyei párttestületek munkájának nyilvánosságát. Mitterrand Moszkvába érkezett Pénteken a délutáni órák­ban munkalátogatásra Moszk­vába érkezett Francois Mitter­rand francia köztársasági el­nök. Az államfőt a vnukovói repülőtéren Eduard Sevard- nadze külügyminiszter és Ana- tolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese üdvözölte. Közvetlenül a megérkezés után a Kreml Katalin-termében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke fo­gadta a francia köztársasági elnököt, akivel rövid megbe­szélést folytatott. Francois Mitterrand-nal együtf érkezett Moszkvába felesége, továbbá Pierre Beregovoy gaz­dasági, pénzügyi és költségve­tési államminiszter, Roland Du­mas külügyi államminiszter, Roger Fauroux ipari és terü­letrendezési miniszter, Henri Nallet mezőgazdasági és er­dőgazdasági miniszter, Paul Quilés postaügyi, űrhajózási és távközlési miniszter, Hubert Curien kutatási és technoló­giai ügyi miniszter, Jean-Marie Rausch külkereskedelmi mi­niszter, valamint több állami és magánvállalat vezetője. Műanyag alkatrészeket gyártanak keménypolietilénböl a DDGáz üzemében. (Írásunk a 11. ol­dalon). Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents