Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-26 / 329. szám
Dunántúlt napló 1988. november 26., szombat Elfogadták a módosított jugoszláv alkotmányt A jugoszláv parlament pénteki ünnepi ülésén elfogadta az ország módosított alkotmányát, amely november 29-én, a köztársaság napján az 1974-es alaptörvény helyébe lép. A változtatások az alkotmány szakaszainak egyharma- dát — konkrétan 135 cikkelyét — érintik. Az alapelvek — a föderatív államrendszer, a szocialista önigazgatás, a társadalmi tulajdon, a munkásfiatalom, a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság, az el nem kötelezett külpolitika — változatlanok maradtak. Pontosabban rögzítették a föderáció koncepcióját, a vállalati önállóság növelésével erősítették a munkások és általában a dolgozók szeredét. A küldöttrendszerben az eddigi közvetett helyett bevezették a közvetlen választásokat, a titkos szavazást és a kötelező többes jelölést. Szétválasztották egymástól az állami és a párttisztségeket. A jövőben a JKSZ KB enökségének elnöke nem lesz tagja a jugoszláv óllamelnökségnek. Megszűnik a föderáció tanácsa, amely eddig reprezentatív jelleggel a legismertebb nyugdíjas politikusokat tömörítette. Az új alkotmány biztosítja a sztrájkjogot, amelyről majd szövetségi törvényt alkotnak.-f POZSONY: Pénteken visszaérkezett csehszlovákiai lakhelyére Alekszander Dubcek, akit 12 napos olaszországi látogatása idején a Bolognai Egyetem díszdoktorává avattak.-f BONN: Az NSZK szövetségi gyűlése, a Bundestag péntek délelőtt Rita Süssmuth asszonyt választotta meg elnöt- kévé a közelmúltban lemondott PhiTipp Janninger helyére, aki 1985 óta az ifjúság, család-, nővédelmi és egészségügyi mi. niszteri teendőket látta el.-f 'MOSZKVA: A Karabah- hegyvidéken ismét fellángolt összetűzések után a hatóságok hivatalos közlés szerint Örményország fővárosálban, Jerevánban is kijárási tilalmat rendeltek el és katonaságot vezényeltek az utcára. Péntek délután közölték hivatalos örmény források azt a hírt, hogy a nemzetiségi összecsapások csütörtökön Azerbajdzsánból átterjedtek Örményországra és két újabb halálos áldozatot követeltek: Gorisz és Kalinyino városban egy örmény és egy •azerbajdzsáni vesztette életét. Villányi Miklós expozéja (Folytatás az 1. oldalról) A jogi bizottság ülésén Tal- lósy Frigyes képviselő felvetette, hogy indokolatlan a vállalkozásszerűen működő és általában speciális, luxusigényeket kielégítő sporttevékenységek adóikedvezményben való részesítése. Ezzel Villányi Miklós egyetértett, de megjegyezte: a parlament ifjúsági és sportbizottságának elnöke Talíóssy Frigyes javaslatát nem támogatja. A törvényjavaslatban a sporttevékenység kedvezménye a diáksportra, a verseny- és élsportra, valamint a tömegsport-rendezvények szervezésére és lebonyolítására terjed ki. A törvényjavaslat legtöbb vitát kiváltó pontja az adó mértéke volt. Már az októberi ülésszakon is ez volt a törvényjavaslat tárgyalásának kritikus pontja. Az 1989. évi állami költség- vetés és államháztartás rendkívül nehéz helyzetben van. lajdon utáni részesedés fizetése. Az állami költségvetés hiányának 1986 óta tartó mérséklődésében így is megtorpanás következik be. A következetes és szigorú monetáris politika a költségvetési politika szigorát is megköveteli. A belső és külső pénzügyi egyensúly fenntartása tulajdonképpen egyensúlyi költségvetést követelne meg. Ez azonban a gazdaság és a lakosság egészét érintő, nehezen elviselhető intézkedés- sorozattal lehetne elérhető, ami most nem reális alternatíva. így olyan lépéseket kell tenni, amelyek elősegítik az 1989. évi gazdasági célok elérését, ugyanokkor a társadalom számára még elfogadhatóak. A kormány tudatában van annak, hogy a vállalatokat, vállalkozásokat terhelő összes jövedelemelvonás magas. Hosszú távon kifejezett szándéka az adóterhelés - a gaz10. vk.), a selypi cukorgyár főmérnöke, a terv- és költség- vetési bizottság előadója elmondotta, hogy a terv- és költségvetési bizottság úgy értékelte, hogy fő elemeiben a törvényjavaslat előnyeire változott, a törvényerejű rendelet és a végrehajtási utasítás elmaradásával pedig példa értékű munka. Ezért a törvényjavaslatot a terv. és költségvetési bizottság nevében - a bizottsági jelentésbe foglalt mó. dosító javaslatok figyelembe vételével, az 50 százalékos adókulccsal — elfogadásra javasolta. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), dr. Talíóssy frigyes (Budapest, 24. vk.), Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), Géczi István (Budapest, 49. vk.), Kállai Ferenc színművész (országos lista), Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) szólalt fel a vitában. A vita lezárása után Villányi Miklós pénzügyminiszter Az Országgyűlés ülésszakának második napján, Pozsgay Imre államminiszter sajtótájékoztatót tart a szünetben. MTI-telefotó A vállalkozási nyereségadó bevezetésével a kereseti adó és a termelési adó megszűnése, valamint a beruházásokat terhelő forgalmi adó befizetés csökkenése miatt a központi állami költségvetés bevételei a jövő évben körülbelül 20 milliárddal csökkennek. A tervezőmunka eddigi menetében világossá vált, hogy a kiadások további érdemi csökkentésére — az érintettek körében elviselhetetlennek tűnő szociális és társadalmi feszültségek vállalása nélkül - nincs mód. A jelzett bevételi és kiadási előirányzatok mellett a költségvetés hiánya mintegy 70 mililárd forint lenne. Ezért Villányi Miklós azt indítványozta: a biztonságosabb bevétel és a jobb áttekinthetőség érdekében - az osztalék helyett — 55 százalék általános nyereségadót fogadjanak el. A nyereségadó megnövelt mértéke a versenysemlegesség és a terhek igazságosabb megosztása szempontjából jobb megoldásnak tűnik, mint az állami tudaság reális lehetőségeivel összehangolt - mérséklése. Meg kell teremteni az előfeltételeit az elvonás mérséklődésének. A költségvetési reform és ezzel összehangoltan az ár-, bér- és szociálpolitikai reform gyorsított ütemű végrehajtása, a költségvetés jövedelem újraelosztó szerepének csökkentése, a kiadások valóban radikális mérséklése ad erre lehetőséget. Ehhez kérte Villányi Miklós a parlament hatékony támogatását. Kovács András (Heves m., válaszolt az elhangzott észrevételekre, elmondotta, hogy azért javasolt a pénzügyi kormányzat 55 százalékos nyereségadót, mert csak ebben az esetben lehet biztosítani a költségvetés-tervezet bevételeit. Alacsonyabb mérték esetén viszont más elvonási formára, az osztalékfizetés alkalmazására lenne . szükség, amely kedvezőtlenül érinti a vállalati gazdálkodást. A sporttevékenység adókedvezményével 'kapcsolatban Villányi Miklós nem foglalt állást. Határozat a törvényjavaslatról A PÉCSI VÍZMŰ hirdet jogtanácsosi munkakör betöltésére PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — szakirányú egyetemi végzettség, — jogtanácsosi szakvizsga. Pályázat beküldési helye: Pécs, Nyugati ipari út 8. Ideje: hirdetés megjelenését követő 10-ik munkanap. Ezután határozathozatal következett. Elsőként a képviselők 28 tartózkodással és 12 ellenszavazattal a terv- és 'költségvetési bizottság javaslatát fogadták el — a kormányéval szemben — az adómértéket illetően. Így a nyereségadó az évi 3 millió forintos árbevétel felett, 50 százalék. Talíóssy Frigyes 'javasatát viszont, hogy a 3 millió forintos küszöbértéket emeljék fel 10 millió forintra — 26 tartózkodással és 26 igenlő szavazat mellett — elvetették. Ezután arról szavaztak, hogy valamennyi sporttevékenységre kiterjedjen-e az adókedvezmény, vagy a szabadidő- sport kivétel legyen ez alól. A szavazás előtt Talíóssy Frigyes annyiban pontosította javaslatát, hogy ő a kedvezmény megvonását a vállalkozásszerűen űzött sporttevékenység esetén látja indokoltnak. Villányi Mi'kós továbbra is fenntartotta azt a véleményét hogy neki mindkét képviselői álláspont elfogadható. Géczi István pedig azt han(Folytatás a 3. oldalon) Méreí Emil: w Uj irányítási rendszert a szénbányászatban Tisztelt Országgyűlés, Kedves Képviselőtársak! A szénbányászat válságágazat. Az eddigi támogatások megvonása a kormányzati szándéknak megfelelően kikényszeríti a veszteséges bányák fölszámolását, a felszabaduló munkaerő átcsoportosítását lokálisan előforduló munkanélküliség mellett. Az ipari miniszter november 8-án kelt tájékoztatójában olvasom, hogy az iparban a csődtörvényt eddig 12 vállalattal szemben érvényesítették, ezek között van 3 szénbánya vállalat is. Berecz Frigyes elv- társ tájékoztatójában megállapítja, hogy ,,a szanálások során elvégzett elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a vállalatok jelenlegi pénzügyi problémái évekkel, évtizedekkel korábban meghozott hibás döntések, rendezetlen, halmozódó feszültségek és adósságok következményei." A szénbányászat — és különösképpen a mecseki bányák — utóbbi 4 évtizedének közvetlen tanújaként, a szanálási eljárás egyik résztvevőjeként az idézett megállapítással egyetértek, de szükségesnek tartom annak pontosítását, hogy a gazdaságirányítás, mely szintjén történtek hibás döntések és azok milyen súly- lyal határozták meg a következményeket. A pénzügyminiszter tájékoztatója szerint a szénbányászat folyó termelésének támogatása nagyrészt megszűnik a költségvetésben, ugyanakkor döntő résziben megjelenik a termelői, majd a fogyasztói szénának növekedésében. Az így kiailakuló ár nagyjából megfelel a konvertibilis piacon vásárolt szén bekerülési költségeinek, és ezen az árszinten a hazai termelés — támogató sóik nélkül — még nem drágább, mint az import. A bányavállaltatok értelmezésében a hazai árszínvonal ezután is elmarad az import költségeitől, a kormányzat ezzel szemben, gondolom, ennek fordítottjáról van meggyőződve. Alighanem ezt a vélemény- eltérést takarja el a ,,nagyjából” kifejezés használata. Az elmondottak alapján okkal látják bizonytalannak jövőjüket a bányavállalatok és a bányászat dolgozói. A személyi jövedelemadó megerőltető és veszélyes munkájukat egyre csökenő kiemeltséggel honorálja, hiszen a föld alatti pótlékot és a hűségjutalmat is progressziven adóztatja, sőt a bányamentő katasztrófa elhárító, felszámoló vállalkozásáért járó díjat is. Ez okkal sérti1 áldozatvállalásra mindig kész bányászaink igazságérzetét. Ezért magam is támogatom azon követelésüket, hogy a bányászat sajátosságai miatt járó említett külön jövedelmekből egységesen csak 20% odó kerüljön levonásra. A bányavállalatok fele az állami szanálás után is kilátástalan helyzetben van, a dolgozók érthetetlenül fogadják, hogy a kialakult irányítási struktúrában mindenki tette a dolgát, a döntéseket arra felhatalmazott testületek hozták, a törvényt mindenütt megtartották, a helyzet mégis válságosra fordult. Ha a tévutakhoz nem kapcsolható személyes kötelességszegés vagy -mulasztás, akkor az okot az irányítási rendszerben kell feltárni. Ezt az elmélet már elvégezte, és megállapította, hogy a centralizált hierarchikus irányítás a szervezett felelőtlenség rendszerét valósítja meg, a benne tevékenykedő döntéshozó személyek jó szándékától függetlenül. Ebből az következik, hogy nemcsak a veszteségesnek mutatkozó tevékenységet kell megszüntetni, hanem annak csődhöz vezető irányítási rendszerét is. Visszatérve a szénbányászathoz; az a tény, hogy az állam szénbányászati vállalkozása veszteségessé vált, nem cáfolja azt az elgondolást, hogy a bányászathoz értő dolgozók kollektív vállalkozása és piaci együttműködése hatékony termeléshez és gazdálkodáshoz vezethet. Az importalternatívákhoz igazodó költséghatár megkövetelése csak akkor válthat ki hatékonyság javítási kényszert, iha ez a követelmény a dolgozó kollektívákra és az egyes munkavállalókra közvetlenül áthárítható. Erre csak akkor van mód, ha megszűnik a jelenleg is veszteséges bánya- vállalatokra felülről rákénysze- rített bérszabályozás minden formája, és a belső vállalkozások bruttó jövedelemérdekeltsége piaci teljesítményekhez közvetlenül kapcsolható. A főmunkaidős belső vállalkozásokra alapozott nagy- vállalati működés látszik az egyetlen járható útnak, amelyen a stabilizáció és a kibontakozás irányában elmozdulhatunk, mert csak a piacon realizált nagyobb teljesítménynyel arányos személyi jövedelem garantálása esetén mozgósítható a dolgozó kollektívák képessége. Az elkövetkező két évre előterjesztett program nem számol ezzel, ezért nem is Ígérhet sem stabilizá- cót, sem kibontakozást. Meggyőződéssel javasolom, hogy kezdeményezze az Országgyűlés a központilag tervezett, de szerződéseken keresztül irányított kollektív belső vállalkozások piaci együttműködésére alapozott nagy- vállalati modell tudományos megalapozását és kísérleti bevezetését a szénbányászatban. Egyetemisták petíciója Az ülésszak pénteki napján petíciót juttattak el az Országgyűléshez a budapesti egyetemisták és főiskolások csütörtöki nagygyűlésének képviselői : Nagy Gabriella, az ELTE bölcsészettudományi karának ötödéves hallgatója, Fábri György, az ELTE bölcsészettudományi kar filozófiai tanszékének oktatója és Vidos Tibor, az ELTE természettudományi kar összehasonlító élettani tanszékének oktatója. A petíciót Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke vette át. A jegyzékben egyebek között megfogalmazták, hogy az országos felsőoktatási demonstrációkon mindenütt elfogadták a felsőoktatás átalakításának főbb elveit. Eszerint igénylik az egyetemi, főiskolai hallgatók és oktatók az európai színvonalú tárgyi és anyagi feltételek megteremtését, a valóságos intézményi autonómiát, az intézmények belső demokráciáját, a tanszabadságot. A követelések eléréséhez szükséges a hallgatókat, az oktatókat és más dolgozókat tömörítő szervezet: egy országos felsőoktatási érdek- védelmi szövetség megalakítása. Ehhez a szándékhoz számos felsőoktatási intézmény csatlakozott. Mivel a magyar tudomány és a felsőoktatás ügyét egymástól elválasztani nem lehet, kéréssel fordultak a Magyar Tudományos Akadémia vezetőihez, tudósaihoz, dolgozóihoz, hogy támogassák az egyetemisták törekvését. Az országgyűlési képviselőket pedig kérték, hogy ismerkedjenek meg a felsőoktatás gondjaival, és mérjék fel a felső- oktatás elhanyagolásának következményeit. Horváth Lajos a petíció átvétele után elmondta, hogy tanulmányozzák majcj annak tartalmát. Felhívta a figyelmet: azok a kérdések, amelyeknek anyagi vonzata van, a kormány illetékességi körébe tartoznak, ezért fontos, hogy a Minisztertanács is megismerje ezeket a követeléseket. Utalt arra, hogy a felsőoktatási szervezet alapítási szándékáról sem az Országgyűlés dönt. Az egyetemistáknak, főiskolásoknak viszont végig kell gondolniuk, miként hozzák létre új szövetségüket. Kifejtette, hogy az egyetemisták igényét érthetőnek tartja, nyitott kapukat döngetnek, hisz az ország ismeri gondjaikat. Sok igényük jogos, de hogy milyen sorrendben lehet azokat kielégíteni, azt az ország mindenkori anyagi helyzete határozza meg. Ígéretet tett arra, hogy jegyzéküket az Országgyűlés illetékeseihez továbbítja. Ugyancsak hasonló tartalmú petíciót juttattak el írásban az Országgyűléshez a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatói, oktatói is.
