Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-24 / 327. szám
Dunántúlt napló 1988. november 24., csütörtök MEIUY (Folytatás az 1. oldalról) O A Központi Bizottság támogatja a magyar diplomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erősítéséhez. Indokoltnak tartjaa Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Pórt közös kezdeményezésének kibővítését, azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkeő országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. O A Központi Bizottság üdvözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin állam kikiáltását kimondó határozatát, amely a palesztin nép önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósítására irányul. A Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi döntései eredményesen járulhatnak hozzá a közel- keleti kérdés igazságos rendezéséhez. II. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testület tevékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. O A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökkel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot biztosit a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védetmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző .érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekezlet között a párt legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bizottság ülései között a párt vezető szerve, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. © A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozását határozta el: Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságot, Társadalompolitikai Bizottságot, Pártpolitikai Bizottságot, valamint Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szövetkezetpolitikai és tudománypolitikai munkaközösségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfelelően hozza létre. O A központi apparátus munkája, szervezeti felépítése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8—10 százalékkal tovább csökkenjen. A Központi Bizottság apparátusának eddigi nyolc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munkaszervezete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. III. O A Központi Bizottság megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosítására előterjesztett javaslatot. Megállapította: az országos pórtértekezlet állásfoglalásának megfelelően folyik az alkotmány átfogó felülvizsgálata és az új alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg - a politikai szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásról szóló törvények megalkotása, az Alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogy a Minisztertanács - a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan - kezdeményezze az Országgyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. O A Központi Bizottság javasolja, hogy a parlament alkosson törvényt a népszavazásról azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állampolgári döntéshozatal lehetőségét. A közvéleményt, megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon hozzá a társadalmi köz- megegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támogatja, hogy népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor kerülhessen. Olyan jelentős kérdéseket bocsássanak szavazásra, amelyek az ország, illetve a terület, a település lakosainak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrendelésére az Országgyűlés, valamint az illetékes tanácstestületek legyenek jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állampolgár is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a tanácstestületek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy mór az alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető ál. lampolgári szabadságjog törvényi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban - a vita tapasztalatait hasznosítva - indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértelműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak za- va'talan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűn- cselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így okkor, ha az súlyosan veszélyeztetné a nép- képviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, illetőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírásokba ütközik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvényié rvez élt be n egyértelműen szükséges 'Szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadalmi 'rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadók. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előirt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges döntésekre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács a törvények tervezetét a módosult tartalommal nyújtsa be az Orszóggyűlés- nék. O A Központi Bizottság megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosit a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő törvény nyújtson biztosítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására, sem az asszimilációra. A Központi Bizottság leszögezte: a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társadalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetiségi politikájának. A Központi Bizottság felkéri a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek által lakott települések párt- és társadalmi szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a törvénytervezetet, a Hazafias Népfrontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság áttekintette a tagdíjfizetés rendjére vonatkozó 1985. évi határozatának végrehajtását, és döntött a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását, a bérből és fizetésből élőknél a nettó keresetekhez való igazítását, a tagdíjfizetés mértékének csökkentését. Ennek megfelelően a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt bevételeinek csökkenését takarékossági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. * A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet cimű folyóiratban és a Titkári Tájékoztatóban közzéteszi. Megnyílt a Budapest Bank mohácsi fiókja Terjeszkedik a Budapest Bank Rt., Pécs után újabb két fiókot létrehozva Baranyában: tegnap megnyílt a mohácsi, ma pedig átadják a szigetvári BB-fiókot. A tegnapi ünnepélyes megnyitóra a Mohácsi Városi Tanács dísztermében került sor, ahol Bertalan Zoltán mérnök-közgazda, fiókvezető köszöntötte a megjelenteket, a jövendőbeli partnereket, s a vendégeket, köztük Krémemé Michelisz Terézt, az Elnöki Tanács tagját. A bank céljait és szogálta- tásait Balázs Dezső, a BB pécsi igazgatója vázolta, min~ denekelőtt megköszönve a házigazda, dr. Németh Elemér tanácselnöknek, hogy a város helyet adott bankjuknak. A Vörösmarty utca 4. szám alatti volt egészségházban rendezkednek be, az épületet teljesen felújítják, újjávarázsolják. Ami ennél is fontosabb: újabb pénzügyi szolgáltatásokat hoznak a városnak és Mohács térségének, beleértve mindenkit, a lakosságtól kezdve a társas vállalkozásokon át . a vállalatokig, szövetkezetekig. Első helyen áll a térség további fejlesztésének kérdése, minden jó ötletet felkarolnak, a társ pénzintézetekkel kapcsolatot keresve közös beruházásokba, vállalkozások alapításába kívánják tőkéjüket befektetni. Számlát vezetnek, betéteket gyűjtenek, kötvényeket forgalmaznak és bocsátanak ki, hiteleznek, gépbérleteket bonyolítanak le, hamarosan érméket is árusítanak, s még sorolhatnánk szolgáltatásaikat. A jelek szerint mindezek már a fióknyitást megelőzően kellő vonzerőt jelentettek: a térségből máris öt gazdálkodó szervezet lépett a BB részvényesei sorába. A tegnapi eseményen részt vett Hegedűs Oszkár, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója is, akivel interjút készítettünk, melyet vasárnapi lapunkban közlünk. Miklósvári Z. NAGYVILÁGBAN :24ír í£*f*4£* December 7-én New Yorkban Gorbacsov-Reagan, Bush találkozó Mihail Gorbacsov, Ronald Reagan és George Bush ebéd keretében találkozik december 7-én New Yorkban és érdemi tanácskozásokat folytat majd, közölte kedden a Fehér Ház szóvivője Kaliforniában, ahol Reagan elnök pihen. Mariin Fitzwater megerősítette, hogy az ebédet, amelyen jelen lesz Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is, amerikai részről „baráti találkozónak” s nem hivatalos csúcstalálkozónak tekintik. A várhatóan több órás összejövetel ' napirendje mindenesetre, amint szavaiból kitűnt, megegyezik a csúcstalálkozóéval: tárgyalnak majd a kétoldalú kapcsolatok, a fegyverzetkorlátozás, ezen belül a február 15-én, Gertiben folytatódó szovjet-amerikai tárgyalások kérdéseiről, a regionális válságokról, valamint az emberi jogokról. Fitzwater, arra hivatkozva, hogy a részletekről még tárgyalnak, nem kívánt többet közölni a részvevőket és a találkozó pontos helyszínét és egyéb vonatkozásait illetően. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a szovjet vezető, illetve a jelenlegi és a jövendő amerikai elnök mellett egy sor vezető politikus, köztük a külügyminiszterek is jelen lesznek - amerikai részről George Shultz mellett utóda, James Baker is. Amerikai oldalon mindenesetre - belpolitikai meggondolásokból - bizonyos tartózkodással közelítik meg a természetesen Washington számára is rendkívül fontos eseményt: így George Bush még mint alelnök lesz jelen, s a helyszín tudatosan nem a főváros, hanem New York, ahová Mihail Gorbacsov az ENSZ-közgyűlés ülésszakára érkezik. Párizs: Rohamrendőrök csapnak össze tüntető bányászokkal november 22-én a miniszterelnöki hivatal közelében. A Kelet- Franciaországból érkezett több száz bányász a bányák tervezett bezárása ellen tiltakozva és magasabb béreket követelve vonult az utcára. Az összecsapásokban 25 rendőr könnyebben megsérült. MTI-telefotó------------------------------------------. « ' Koszovón betiltották a tömeg- megmozdulásokat A koszovói belügyi titkárság szerdán délután betiltott minden tömegmegmozdulást, gyűlést, felvonulást, gyülekezést Pristinában és az autonóm tartomány egész területén. A rendelkezés kiadására a tartományi kormány hatalmazta fel belügyi titkárságát, azzal az indoklással, hogy a közrendet veszélyeztető helyzet alakult ki. ♦-f WASHINGTON: - Brent Scowcrolt lesz az új kormány nemzetbiztonsági tanácsadója - jelentette be szerdán George Bush, a megválasztott amerikai elnök. A 63 éves repülő dandártábornok 1973-75. között, Nixon és Ford elnök alatt már betöltötte e posztot.-ó- BELGRAD: Jugoszlávia tagköztársaságainak és autonom tartományainak képviselőházaiban belejeződött az ország 1974-es alkotmánya módosításáról folytatott vita. Mindenütt elfogadták a föderáció szintjén előzőleg már egyeztetett és jóváhagyott változtatásokat, Így a szövetségi parlament november 25-i ünnepi ülésén törvényerőre emeli majd az új alapokmányt.-ó- MOSZKVA: Föld alatti nukleáris kísérletet hajtottak végre Szemipalatyinszk térségében szerda "reggel, moszkvai idő szerint 6 óra 47 perckor. A kazahsztáni kísérleti terepen Végrehajtott robbantás tudományos célokat, a nukleáris robbanás fizikája kutatási eredményeinek gyakorlati ellenőrzését szolgálta. A szovjet hírügynökség jelentése szerint a békés célú robbantás hatóereje nem haladta meg a 20 kilo- tonnát. A radioaktivitás a terepen, illetőleg annak határain kívül normális értékű. kereskedelmi vállalat pécsi raktárháza értesíti tisztelt vásárlóit, hogy leltározás miatt méter-lakástextil osztálya 1988. november 28.—december 6-ig, felsőkonfekció osztálya 1988. december 12.—december 23-ig zárva fart. Leltár utáni kiszállításra megrendeléseket telefonon felveszünk.
