Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-23 / 326. szám
Dunántúlt napló 1988. november 23., szerda * Áz MSZMP Központi Bizottságának ülése * (Folytatás az 1. oldalról)-zott. Emlékeztetett arra, hogy a magyar sajtó a Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben, illetve az Agerpress román hírügynökség által közzétett közlemény alapján adott tájékoztatást arról, hogy román hivata. fos szervek november 14-én súlyos provokációt követtek el bukaresti nagykövetségünk egyik diplomatája ellen, akit november 19-én kiutasítottak Romániából. — A tények, sőt a román megnyilatkozások kétségbevon- Ihatatlanul tanúsítják, hogy meghatározott politikai célt szolgáló, előre kitervelt forgatókönyv szerint lebonyolított rendőrségi akcióról van szó, amely a magyar—román kapcsolatokba a feszültség újabb elemeit vitte be — hangoztatta Szűrös Mátyás. — A kolozsvári főkonzü'átus bazárását követő, en a román fél ismételten látványos módon, érvényes nemzetközi jogot sértő lépést tett. Illetékes kormányzati szerveink ismert elvi álláspontunk alapiján tették kísérletet az ügy érdekeinknek megfelelő rendezésére. Hivatalos tiltakozásunk bejelentésével egy időben lehetőséget kívántunk adni a román félnek, hogy a kapcsolatokat szándékosan terhelő lépését visszavonja. Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítőjében először az elmúlt időszak magyar-szovjet kapcsolatainak kiemelkedő eseményéről, Alekszandr Jakovlevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának magyarországi 'látogatására tért ki. Elmondotta: a megbeszélések tapasztalatai alátámasztották azt a korábbi magyar lértékelést, hogy a két párt törekvéseiben, a feladatok megközelítésében az utóbbi időben teljesebbé vált az összhang. A Szovjetunióban jelenleg a politikai rendszer átalakításának a feladata áll előtérben. Ennek lényege, hogy a tanácsok tényleges hatalommal és igazi felelősséggel rendelkezzenek. Sokan nem értik a reformintézkedéseket, a hatalom gyengülése miatt aggódnak, 'holott a valóságban a refor/b a párt politikai élcsapat-szerepét erősíti. A megbeszélésék során az SZKP KB titkára kiemelten kezelte az új külpolitikai gondolkodás gyakorlati érvényesítését, miután - megállapítása szerint - e kategória hitele elsősorban a konkrét eredményektől függ. Hangsúlyozta, Ihogy a vezetés részéről bátorságra és állandó kezdeményezésekre van szükség. Ez érvényes a fegyverzetkorlátozás kérdéseire is. Szűrös Mátyás végezetül elmondta, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel, s megteszi a szükséges válaszintézkedéseket. A szóbeli kiegészítést követően megkezdődött a napirend első pontja feletti vita. Fontos a szocialista országok összefogásának fejlesztése A felszólalók kiemelték, hogy a mai helyzetben különösen fontos a szocialista országok összefogásának fejlesztése, mert ez nemcsak ezen államok közösségének nemzetközi pozícióit erősíti, harjem hozzájárul belső fejlődésük külső feltételeinek javításához 'is. Kárpáti Ferenc ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai politikai, gazdasági és katonai együttműködésének továbbfejlesztéséről szólt. A tagállamok közös fellépése - húzta alá — fontos tényező az európai leszerelési folyamatban, amelyen belül a szocialista országok őszinte készséget mutatnak a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére, az erről szóló tárgyalások sikerre vitelére. Maróthy László felvetette: talán célszerű lenne összehívni a szocialista országok kommunista pártjainak tanácskozását a közös érdekű kérdések megbeszélésére. A vitában többen is elité- ‘ lően szóltak a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosát ért román provokációról. Nyers Rezső javasolta, Ihogy a Központi Bizottság is bélyegezze meg ezt az akciót, és támogassa a kormányt a megfelelő állásfoglalások és intézkedések kialakításában. Ezzel a testület egyetértett. Fock Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy ha a Szovjetunióban és a többi szocialista országban dinomiku- sabbá válik a gazdasági fejlődés, az jobb lehetőséget teremt számunkra is a KGST-n belüli együttműködés szélesebb körű hasznosítására. Horváth István is eredményesnek ítélte Magyarország nemzetközi tevékenységét, de úgy vélte, hogy egyes országok esetében a dinamikus diplomáciai munkát nem követi kellő gazdasági kapcsolatépítés, márpedig e két folyamat csak együtt válik igazán hasznossá. Ehhez kapcsolódva Grósz Károly felhívta a figyelmet arra Is, hogy bizonyos esetekben a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok készítik elő a talajt a politikai-diplomáciai érintkezés kibővítésére. Szűrös Mátyás vitazóró ösz- szefoglalója után a Központi Bizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendmi fontossága indokolja —az egész párttagságra kiterjedő, szervezett pártvita alapján dönt. Fontosabb javaslatainak előzetes véleményezésébe bevonja a pártszervezeteket, igényli az alternatív tervezetek, megoldási módok kidolgozását. Biztosítjo a javasoltaktól eltérő elgondolások és vélemények ismertetését. Döntéseit a testület kollektívon és demokratikusan hozza. A Központi Bizottság .— a nyilvánosságot is felhasználva — fellép a szocialista elvektől idegen magatartás, a szubjektivizmus, a korrupció, a hatalommal való visszaélés minden formája ellen. A vétkesekkel szemben fegyelmi felelősségre- vonást kezdeményez. Munkájáról és döntéseiről a testület tájékoztatja a párt tagjait, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testületéit, az ország lakosságát. A pártsajtó és a Párt- szervezetek Tájékoztatója útján gondoskodik a párttagság részletesebb tájékoztatásáról. Indokolt esetben a testület zárt ülést tart. Á KB apparátusának korszerűsítése jére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak, munkaközösségeinek és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslat megtárgyalása következett. A témát részletező, a KB tagjaihoz előzőleg írásban eljuttatott anyag leszögezi: a Központi Bizottság alapvetően a XIII, kongresszus és az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján végzi munkáját. A döntések előkészítésénél feltárja és összehangolja a különböző érdekeket, felhasználja a tudomány eredményeit és mérlegeli állásfoglalásainak várható társadalmi és politikai hatását. A testület elsősorban a politikai, stratégiai irányvonal meghatározására összpontosítja erőfeszítéseit. A párt politikáját a kommunisták, kommunista csoportok útján, elvi-politikai eszközökkel, meggyőzéssel közvetíti. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot és felelősséget biztosit a kormányzati munkához, és támogatja tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja a különböző társadalmi szervezetektől és mozgalmaktól, hogy ezek az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és képviseletével járuljanak hozzá a politika alakításához. A párt központi testületéi az érdekegyeztetés, az érdekek védelme fő színterének az érdekképviseleti szervek egymás közötti, illetőleg e szervek és a kormány egyeztető megbeszéléseit, fórumait tartják. A javaslat további részében a Központi Bizottság hatáskörét, tagjainak és tisztségviselőinek főbb feladatait taglalja. Megállapítja, hogy két kongresszus, illetve országos pártértekezlet között a Központi Bizottság az MSZMP legfelsőbb politikai döntéshozó, irányító és ellenőrző testületé, politikai műhelye. A döntés után kisebbségben maradottaknak a testületi határozatot, állásfoglalást kell képviselniük. de joguk, hogy ellenvéleményüket a KB ülésein újra felvessék, kezdeményezzék annak újratárgyalását. A párt elnöke, főtitkáro és a KB titkárai feladatkörének ismertetése után a Központi Bizottság munkamódszerével foglalkozik a javaslat. A testület — ha a kérdés társadalRészletesen foglalkozik a javaslat a KB mellett működő új munkabizottságok létrehozásával, a régiek megszüntetésével, valamint a KB apparátusának korszerűsítésével. Eszerint a jelenlegi nyolc osztályt megszüntetik, és az apparátust munkájának, feladatainak igényei szerint szervezik meg. Ennek megfelelően a tervek szerint a jövőben hat osztály működik: a Központi Bizottság Irodája, a Társadalompolitikai Osztály (ennek hatáskörébe tartozik majd a többi között a társadalmi szervezetekkel, tömegmozgalmakkal és egyesületekkel való politikai együttműködés, valamint a tájékoztatás és sajtópolitika), a Párt- politikai Osztály, a Gazdaság- és Szociálpolitikai Osztály, a Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya, valamint a Gazdálkodási Osztály. A párt elnöke, főtitkára és a KB titkárai feladataik ellátásához munkacsoportokat vesznek igénybe. Az országos és helyi népszavazásról szóló törvény elveit tartalmazó javaslat megtárgyalása következett. Az írásos anyag leszögezi: a Politikai Bizottság 1987-ben, majd az MSZMP országos értekezletén az idén májusban állást foglalt arról, hogy törvényt kell alkotni az országos és a helyi népszavazásról. Ennek a jogszabálynak a létrehozásával erősödnek politikai intézmény- rendszerünk demokratikus vonásai, újabb garanciális elemekkel egészülnek ki a képviseleti és a közvetlen demokrácia formái. A népszavazás keretül szolgálhat az eltérő érdekek kifejeződéséhez és ütköztetéséhez; meghatározó jelentőségű ügyekben közvetlenül az állampolgárok kezébe kerülhet a véleményalkotás, illetve a döntés lehetősége. A NÉPSZAVAZÁS FORMAI LEHETNEK: a) Az országgyűlési és a tanácstestületek által hozott döntések megerősítésére vagy elvetésére irányuló népszavazás (referendum). A szavazás eredményétől függően a törvény vagy tanácsrendelet érvényessé és kihirdethetövé válik, illetve olyannak kell tekinteni, mintha meg sem alkották volna. E formára elsősorban a kiemelkedő jelentőségű törvények vagy fontosabb tanácsrendeletek esetében kerülhet sor. b) Az Országgyűlés és a tanácstestületek tervezett döntéseinek tartalmát meghatározó, illetve azokat helyettesitő népszavazás (plebiszcitum). Ha a plebiszcitum jogszabály meghozatalára irányul, eredménye köti az Országgyűlést és a tanácsokat. c) A döntést előkészítő, csupán véleményt nyilvánító népszavazás (konzultatív plebiszcitum) jogilag nem köti a népképviseleteket, elhatározásuk a szavazástól eltérhet. Ebben az esetben a népszavazás - lényegét tekintve - intézményesített társadalmi vita. Az előkészítő konzultációkon egyöntetű támogatást kapott, hogy a b) ponttal jelzett népszavazás legyen a fő forma. Konzultatív népszavazást pedig főként helyi szinteken rendezzenek. A Politikai Bizottság úgy véli, hogy a népszavazásról szóló törvény fő formaként — országos és helyi szinten egyaránt — az ügydöntő jellegű népszavazásról (plebiszci- tumról) rendelkezzék. Népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten kerülhet sor. Országos népszavazást országos jelentőségű, az egész lakosságot közvetlenül érintő, főként az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehessen elrendelni. Megyei (fővárosi) és helyi népszavazást a tanács hatáskörébe tartozó, a megye (főváros) vagy a település egészének vagy valamely részének a lakosságát közvetlenül érintő ügyben tegye lehetővé a törvény. A Politikai Bizottság a következők mérlegelését javasolja: — A törvényjavaslat ne sorolja fel sem a népszavazás kötelező eseteit, sem az abból kizárt tárgyköröket. — A törvényjavaslat sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyekben kötelező népszavazást tartani (például alkotmány, illetve az alkotmány főbb elvi tételeinek elfogadása; helyi szinten a közös községi tanácsból való kiválás), és azokat is, amelyekben a szavazás elrendelése kizárt (például költségvetési, illetve adókérdések). — A törvényjavaslat csak azokat az eseteket sorolja fel, amelyekben nem lehet népszavazást tartani (például költségvetési, illetve adókérdések). Bármelyik alternatívát fogadják is el, hangsúlyozandó, hogy egyedi hatósági és a bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben ne lehessen népszavazást elrendelni. Arról, hogy mikor legyen kötelező, meghatározó a népszavazás során hozott döntés, ugyancsak alternatívát fogalmaz meg a javaslat: a) a szavazásban részt vesz a választójogosultak több mint kétharmada, és a szavazatok több mint fele igenlő vagy nemleges, illetve valamelyik változatot támogatja; b) a szavazásban részt vesz a választójogosultak több mint fele és a szavazatok több mint kétharmada igenlő vagy nemleges, illetve valamelyik alternatívát támogatja; c) a szavazásban részt vesz a választójogosultak több mint fele és a szavazatok több mint fele igenlő vagy nemleges. Ha a szavazásra föltett kérdés nem kapta meg a választópolgárok szükséges hányadának a támogatását, a népszavazás változatlan körülmények mellett való ismételt kezdeményezésére, illetve elrendelésére csak három éven belül és egy ízben kerülhessen sor. A népszavazás eredményeként született törvényt vagy tanácsrendeletet az Országgyűlés, illetve a tanácsok két évig ne módosíthassák. A népszavazások lebonyolításához szükséges anyagi eszközökről az állami költségvetés gondoskodjon. A javaslat végezetül kiemeli: indokolt, hogy az országos és a megyei (fővárosi), helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés alapelveit és főbb szabályait az alkotmány rögzítse. A népszavazás törvénysértő elrendelése vagyonnak megtagadása, illetve szabálytalan lebonyolítása miatt a megalakítandó alkotmány- bírósághoz lehessen fordulni. Ugyancsak az alkotmánybíróság legyen a népi kezdeményezések törvényes működésének garanciája, azaz itt nyíljon lehetőség jogorvoslatra. Az írásos javaslathoz Fejti György, a Központi Bizottság titkára szóban is tett néhány kiegészítést. 'Elöljáróban kiemelte: a népszavazás a közvetlen demokrácia legősibb 'formái közé tartozik. Népszavazás esetén a parlament, vagy az illetékes önkormányzati testület mintegy lemond hatásköre gyakorlásáról és azt átengedi, másként fogalmazva „visszaadja" a választópolgároknak. A népszavazás természetesen nem helyettesítheti, csak kiegészíti a képviseleti demokráciát. Ilyen értelemben tehát csak mint kivételesen alkalmazandó esrköz jöhet szóba — hangsúlyozta. Határozathozatal következett: a Központi Bizottság az országos és a helyi népszavazásról szóló törvénytervezet elveire vonatkozó írásos előterjesztést, illetve Fejti György szóbeli kiegészítőjét egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjét, munkamódszerét, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előterjesztéshez Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: az előterjesztés elfogadásával, a határozat végrehajtásával a párt társadalmi befolyását kívánják növelni, mégpedig úgy, hogy az MSZMP ügyintéző pártból mindinkább politizáló párttá váljék. Ez bizonyos önmérsékletet jelent a napi ügyek intézésében, de nagyobb következetességet, határozottságot, nyíltságot a társadalmat foglalkozató és a társadalom életét befolyásoló legfontosabb politikai kérdésekben. Olyan ajánlás előterjesztését tartották indokoltnak — hangoztatta a főtitkár —, amely, ha meghonosodik, akkor növekszik a választott testületek szerepe, mindenekelőtt a Központi Bizottságé.' Ehhez remélhetőleg társul az apparátus szakértelme és nagyobb szervezettsége. Ezt kell a Központi Bizottság tagjainak, tisztségviselőinek kiegészíteniük közéleti tevékenységükkel. A KB a politikai döntések fóruma, a Politikai Bizottság a Központi Bizottság előkészítő és végrehajtó szerve — mondotta Grósz Károly. A Központi Bizottság apparátusának átalakítását illetően Grósz Károly bejelentette, hogy ezt két lépcsőben tervezik megvalósítani: december 31-ig az osztályokat szervezik át, majd március 31-ig ezek létszámát vizsgálják meg. Ez utóbbiról szólva elmondta, hogy a KB-ban jelenleg 249 politikai munkatárs dolgozik; ez a létszám a korábbi 10 százalékos csökkentés után alakult ki. Újabb 8-10 százalékkal még csökkenthető ez a létszám. Bármelyik más párt gyakorlatával összehasonlítva rendkívüli kicsi ez a Központi apparátus — mondta a főtitkár. A vitában felszólalók sokoldalúan, a szervezeti kérdéseket meghaladva, politikai szempontból elemezték: miként ala. kuljon a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság kapcsolata, hogyan módosuljanak az eddigi munkamódszerek. Romany Pál az ügyrend fontosságáról szólt, Korom Mihály javasolta, hogy országos pártviták szervezéséről és témájáról csak a Központi Bizottság döntsön, s a Politikai Bizottság félévente adjon tájékoztatást munkájáról a KB előtt. Vissza-visszatérő témája volt a felszólalásoknak, hogy a párttagság néhány alapvető fontosságú kérdésben világos, egyértelmű állásfoglalást vára vezető testülettől. Aczél György egyenesen úgy fogalmazott: nem biztos, hogy szervezeti kérdésekkel időszerű foglalkozni akkor, amikor a hangulatjelentések tanúsága szerint a párttagság körében nagy a 'bizonytalanság, a fásultság, s néhány kérdésben a Központi Bizottságnak le kellene végre szögeznie álláspontját. Ilvennek ítélte a társadalmi tulajdon vagv maaántulaj- don kérdését, a különböző újonnan alakuló szervezetekhez való viszonyt. Kérte, hogy a Központi Bizottság egy hónapon belül foglaljon állást a közvéleményt és a párttagságot foglalkoztató legfontosabb öt-hat kérdésben. A tárgyalt napirend kapcsán azt is megjegyezte: dönteni kell, hogy a mozga lom, vagy a kormányzó párt irányába kíván-e halódni az MSZMP, mert más-más szerve zetet igényel a két feladat. Tétényi Pál ugyancsak szorgalmazta a választ néhány, a közvéleményt foglalkoztató kérdésre, s példaként említette hogy egy országgyűlési képviselő nemrégiben bizottsági ülésen sürgette a pártot: döntse már el, hogy az egy pártrendszer vagy a többpárt rendszer mellett foglal állást. Egy vagy több párt? Grósz Károly a 13 hozzászólás valamennyi lényegi észrevételére reagált zárszavában. Elöljáróban egyetértett azokkal a konkrét javaslatokkal, amelyek arra irányultak, hogy két kongresszus között csak a KB hozhasson döntént az egész párttagságra, s ugyancsak e testület hatásköre legyen az országos pártvita témájának meghatározása. — A pártértekezleten döntöttünk, hogy az egy pórt álláspontján vagyunk. Ezt kell képviselni a kongresszusig. Ugyanakkor én nem hiszem, hogy tartósan az egypártrend- szer viszonyai között fogunk dolgozni, de ezt majd vitassa meg és döntse el a kongresz- szus. Én azon az állásponton leszek, azt fogom támogatni, hogy a többpártrendszer irányába menjünk. Nem hiszem persze, hogy ez minden problémát megold. Az, hogy egy vagy több párt tevékenykedjen, nem elvi, hanem gyakorlati kérdés, ugyanakkor az elvi kérdés, hogy a szocializmus jól működjék, és ha ehhez több pártra von szükség, akkor legyen több pórt. Úgy tűnik, a mostani magyarországi gyakorlatban több párttal talán jobban kezelhetők a társadalmi problémák, mint az egypártrendszerben. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság —- egyhangúlag elfogadta a KB és a PB munkarendjére, munka- módszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére előterjesztett dokumentumot, Grósz Károly előadói beszédét és a vitában elhangzottakra adott választ. A megvitatott dokumentum szövegét a Pártélet közli. A testület döntött arról is — 15 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett —, hogy a következő központi bizottsági ülésen a társadalmat és a párttagságot foqlalkoztató legfontosabb négy-öt belpolitikai kérdésről __ előterjesztés alapján k ialakítják a testület álláspontját. Ugyancsak szavazással foglaltak állást a KB-ta- aok amellett, hogv a testület üléséről kialakult jelenlegi tájékoztatási rendszer maradjon fenn. A Központi Bizottság ezt követően — Lukács János előterjesztése alapján - jóváhagyta a tagdíjfizetés 'egyes kérdéseinek módosítására tett javaslatot, majd határozott a KB 1989. évi munkatervéről. A testület végezetül állami tisztségek betöltésére fogadott el ajánlásokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről közlemény jelenik meg.
