Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-19 / 322. szám
2 Dunántúli napló 1988. november 19., szombat Megkezdődött a KISZ országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) ta. Az utóbbi előterjesztéssel kapcsolatban többen javasolták, hogy a személyi kérdéseket ne zárt, hanem nyilvános ülésen vitassák meg. Ezt nagy tetszéssel, tapssal fogadták a résztvevők. Elhangzott olyan indítvány is, hogy az országos értekezlet személyi kérdésekkel egyáltalán ne foglalkozzon, hanem azt bizza a négy hónap múlva összeülő kongresszusra, s addig Hámori Csaba maradjon a KISZ KB első titkára. Szavazással döntött az országos értekezlet: a KB által beterjesztett napirendnek megfelelően foglalkoznak a személyi kérdésekkel, de azokat - az eredeti javaslattól eltérően — nyilvános ülésen vitatják meg. Nagy Imre, a KISZ KB titkára fűzött szóbeli kiegészítést az értekezlet elé terjesztett dokumentumokhoz. Röviden vázolta azokat a gazdasági problémákat, amelyek ma - a számszerű veszteségek mellett - morálisan is veszélyeztetik a kibontakozást, majd így folytatta:- A KISZ a magyar ifjúságnak ma már nem egyetlen politikai szervezete. A KISZ is akarta, kezdeményezte ezt. Szembe kell néznie az új valósággal: a jövőben a magyar fiatalokat tömörítő szervezetek egyike lesz; jog szerint egyenlő, de nem mond le egy pillanatig sem arról, hogy programjával, tetteivel és befolyásával továbbra is első legyen a sorban. Azt már sokan elmondták, imilyen KISZ-t nem akarnak. A fontosabb és nehezebb azonban annak megfogalmazása, milyen legyen az ifjúsági szövetség — mondotta Nagy Imre, majd az ezzel kapcsolatos követelményeket kilenc pontiban foglalta össze. Eszerint olyan KISZ-t szeretnének, amelynek van világos, ifjúságcentrikus, szocialista programja, amely nemcsak szavaiban, de tetteiben is reformer; amely a tagjaiért van és nem felettük, hanem általuk működik, amely az embert, a személyiséget, annak méltóságát helyezi középpontba; amelynek vannak valós válaszai a tagokat foglalkoztató kérdésekre; amely eszköz tagjai számára a megélt és nem vonzó valóság megváltoztatásához, érdekeik érvényesítéséhez; amely politikai erő. ként tud megjelenni a társadalomban. Olyan KISZ-t szeretnénk, amely a közösség lehetőségét kínálja és a szolidaritás jegyében segítséget nyújt, szolgáltatásokat biztosít tagjainak; demokratikus és elismeri a kisebbségi véleményeket; rugalmas, a szervezeti keretei nem öncélt jelentenek, hanem a tartalmat szolgálják és nem felülről, hanem alulról építkezik. Olyan ifjúsági szövetséget szeretnének, amelyik a nyilvánosság kontrolijával működik és végül, amely az egyenlő partnerség elvén keres kapcsolatokat más társadalmi és ezen belül ifjúsági erőkkel, szervezetekkel. A szóbeli kiegészitő elhangzása után Pozsgay Imre lépett a szónoki emelvényre. Elöljáróban hangsúlyozta: a párt támogatja az ifjúsági szervezet megújulási törekvéseit, munkájának radikális szervezeti, tartalmi reformját. A mostani értekezlet egyik újdonsága éppen abban van. hogy előtérbe kerülnek a tanácskozás során a szervezeti kérdések, amit Pozsgay Imre elvi jelentőségű vonásként értékelt. A párt és a KISZ kapcsolatának alakulását elemezve Pozsgay Imre egyetértett a beszámolóban megfogalmazott céllal: a KISZ a párttal stratégiai szövetségben, belső autonómiáját megőrizve kíván tevékenykedni. Ugyanakkor leszögezte: az effajta deklaráció életrevalóságát csak a mozgalom elevensége tudja igazolni. A plenáris ülést követően a küldöttek este szekcióüléseken vitatták meg az országos KISZ- értekezlet dokumentumait. Az országos KISZ-érfekezlet szombaton a szekcióviták tapasztalatainak összegzésével, a dokumentumok módosítására vonatkozó javaslat ismertetésével folytatja munkáját. (Munkatársunk telelonjelentése) Szinte el sem kezdődött még az érdemi munka az országos KISZ-értekezleten, máris számos olyan javaslat vetődött fel, amellyel az egymás mellett ülők sem mindig értettek egyet. így például a 28 baranyai küldöttet is ,,megosztotta" a személyi kérdések nyílt vagy zárt ülésen történő megszavazása. Ha a sportcsarnok küzdőterét a sajtópáholyból jól láttam, hárman szavaztak a „mieink" közül a zárt ülés mellett, így végül is ők is kisebbségben maradtak. A 625 megjelent küldött mellett sok meghívott vendég is részt vesz az országos KISZ-értekezleten. Baranyából több mint 30, zömében fiaHz első talok vannak ott meghívottként a tanácskozáson, köztük dr. íerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára. A Még a plenáris ülés megkezdése előtt is volt ok némi izgalomra. A székesfehérvári ködben nem lehetett pontosan látni, hogy hol van az ebédre várakozó küldöttek sorának vége, azt viszont igen, hogy a veszprémi küldöttek röplapokat osztogatnak, melyekben elutasítják a KISZ-értekezleten előzetesen kiadott dokumentumokban szereplő megállapítások jelentős hányadát. Nagy vita várható tehát az nap éjszakába nyúló szekció-üléseken és szombaton is. A küldöttek tegnap éjjel tíz szekcióban vitatták meg az országos KISZ-értekezlet dokumentumait. Többen tudni vélik, hogy az értekezlet szombaton éjfél előtt semmiképpen sem fejeződik be. A kétórás nyitó plenáris ülés után kértem rövid interjút Lukács Jánostól, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a KB titkárától. — Mi a véleménye arról, hogy a személyi kérdéseket is nyílt ülésen tárgyalják majd?- Nem tartom rossznak, de ne ítéljünk erről a kérdésről sem egyértelműen. Hozzá kell szoknunk ugyanakkor, hogy minden választás „élveboncolás" lesz a jövőben. Úgy vélem másrészt, hogy ez az ügyrendi módosítás rengeteg tanulsággal szolgál és átformálhatja a gondolatokat. Én egyébként rövid gondolkodás után szintén a nyílt ülés mellett döntöttem volna küldöttként.- Bevallom, meglepődtem azon, hogy nem ön, a Központi Bizottság titkára száll a KB nevében . . . — Naivitás emögött bármilyen tendenciát keresni. A Politikai Bizottságban döntöttünk úgy, hogy a párt és a kormány nevében egy felszólalás legyen, és Pozsgay elvtárs tagja mindkét testületnek. Bozsik László Gondolkodva egyetérteni (Folytatás az 1. oldalról) sén élénk vita bontakozik ki a két testület tagjai között. Az elhangzottak azonban nem igazolták ezt a várakozást, mert a tanács tagjai elsősorban saját munkájuk nehézségeit, helyzetük ellentmondásait tárták fel, a pártbizottság felszólaló tagjai pedig mintha kissé kívülállóként mondtak volna véleményt. A választók bizalmán alapuló várospolitika alakításának egyik előfeltétele a vezető testületek közötti közvetlen párbeszéd mindazonáltal teljesült. E párbeszéd szűk. ségességét hangsúlyozta Szentirányi József, a városi pártbizottság első titkára is az együttes tanácskozás megnyitásakor, mert a testületeknek közösen kell felelősséget vállalniuk a helyi társadalom irányításában. A feladat nehézségét jelzi, hogy az elmúlt időszakban a lakossági igények jócskán eltávolodtak a tanácsi lehetőségektől, és a tanács testületének és apparátusának nemcsak a lakosság szolgálatát, hanem a központi akarat végrehajtását is biztosítania kell. A vitában résztvevők, Kovács József, a városi pártbizottság titkára, dr. Tóth Mária tanács, tag, dr. Horváth Csaba, a városi szakszervezeti bizottság titkára, dr. Szelestyei György, a városi tanács apparátusi párt- bizottságának titkára, Novák Szilveszter, a városi pártbizottság titkára, aki tagja a tanács testületének is, Nemeskéri Sándor, Görcs Károly, Győrök József és dr. Szilvási József tanácstagok, dr. Farkat Károly, a tanács végrehajtó bizottságának titkára, Rákos János, a városi pártbizottság titkára, Hódosi Mátyásné, a városi pártbizottság tagja és Makk Andor né a két testület közös felelősségét, az állampolgárok, Pécs város lakóinak közös érdekképviseletét hang. súlyozták. A párbeszédet nem zárták le, csak a tanácskozás fejeződött be tegnap azzal a gondolattal, amit Kovács József fogalmazott meg, miszerint nem a szerepek elosztása, hanem a közös feladat megoldása a legfontosabb tennivaló. Nem összegeztek a testületek vezetői, Szentirányi József és Piti Zoltán sem, de érdemes a tanácselnök egy gondolatát idézni: sokféle vélemény elhangzott, amelyeken lehet vitázni, de a véleményeket tudni kell szelektálni is, és a vitát cselekvés kövesse. A cselekvéshez nyilván komoly segítséget jelentett volna, ha a tanácskozásra, amely nyilvánosnak volt hirdetve, eljöhettek volna azok is, akik dolgoztak a munkahelyükön. Mint arra az egyik hozzászóló is utalt pénteken délelőtt 9 órakor alig várható tömeges, spontán részvétel. Ferling J.—Gáldonyi M. Grosz Karoly pénteki programja (Folytatás az 1. oldalról) találkozott Laurent Fabiusszal, a francia nemzetgyűlés elnökével. Fabius érdeklődött a magyar gazdasági és reformfolyamatról, valamint a magyar- román viszonyról. Grósz Károly vázolta a magyar gazdasági és azzal összefüggő politikai reformtörekvések fő irányait. Mint Grósz Károly hangsúlyozta, politikai, ideológiai felfogásunk és gyakorlatunk any- nyira különbözik a román vezetésétől, hogy a párbeszédnek egyelőre nincs látható eredménye. Alain Poher a szenátusban fogadta délben a Luxem- bourg-palotában Grósz Károlyt. Poher a beszélgetés után ebéden látta vendégül a magyar pártfőtitkár-miniszterel- nököt. Pöhárköszöntőjében támogatásáról biztosította Magyarország és az Európai KöVárkonyi Péter , Várkonyi Péter külügyminiszter portugál kollégája, Joao De Deus Pinheiro meghívására érkezett Lisszabonba. A pénteken megkezdett hivatalos tárgyalásokon a felek áttekintették a politikai kapcsolata rí zsba n zösség közeledését, és javasolta, hogy Magyarország építsen ki kapcsolatokat az Európai Parlamenttel is. Végül a két ország kapcsolatainak elmélyí. tésére ürítette poharát. Szállásán újabb találkozó várta Grósz Károlyt: Raymond Barre volt miniszterelnök kereste fel. A magyar pártfőtitkár-mi- niszterelnök ezután a francia gyáriparosok szövetségének (CNPF) székházában kerek- asztal-megbeszélést tartott a francia gazdasági és pénzügyi körök legmértékadóbb képviselőjével. Este Francois Mitterrand francia elnök és Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, miniszterelnök rövid zárómegbeszélést tartott az Elysée-palo- tában, amelyen összegezték tárgyalásaik eredményét. Utána közös sajtóértekezleten álltak a magyar, a francia és más országbeli sajtó képviselői elé. Lisszabonban tok és a gazdasági együttműködés alakulását. A magyar és portugál külügyminiszter a kétoldalú eszmecserét követően sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. A Külügyminisztérium közleménye (Folytatás a 2. oldalon) Jóllehet, a kereskedelmi tanácsos diplomata igazolvánnyal igazolta magát, a rendőrök megakadályozták, hogy továbbhaladjon és nem tették lehetővé, hogy kapcsolatba lépjen a magyar nagykövetséggel, noha ezt többször határozottan kérte. Tiltakozása ellenére kocsijával együtt a bukaresti rendőr* főkapitányságra szállították úgy, hogy a gépkocsi elhagyását annak szállítása közben is megakadályozták. A tanácsost kezdetben azzal vádolták, hogy lopott gépkocsival közlekedett, majd azzal, hogy súlyos balesetet okozott, végül pedig azon a címen fogták vollatóra, hogy a ,,román állam ellen és a román állam- és párt- vezetők ellen" uszító röpcédulákat szórt gépkocsijából a főváros utcáira. A rendőrségen diplomatánkat jogellenesen közel hat órán keresztül tartották fogva, gépkocsiját tüzetesen átvizsgálták és lefényképezték. A diplomatát szokatlanul hosszú távolléte miatt aggódó családtagjai és munkatársa találták meg. A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének konzulja a rendőr-főkapitányságon sikertelenül próbált a tanácsos szabadon bocsátása érdekében eljárni. Szabadulása csak nagykövetünknek a román külügyminisztériumban az éjszaka folyamán tett határozott fellépését követően, a hajnali órákban vált lehetővé. Ugyanakkor a magyar nagykövetség román állampolgárságú alkalmazottja, aki az incidens idején szintén a kocsiban tartózkodott, november 18-ig nem tért vissza otthonába. Bukaresti nagykövetünk az események kapcsán jegyzékben akart tiltakozni a román külügyminisztériumban. Nagykövetünket azonban ott nem fogadták, és a kikézbesi- tett jegyzék átvételét is megtagadták. Ugyanakkor az ügy folytatásaként nagykövetünket november 15-én a déli órákban loan Totu román külügyminiszter magához kérette és az olábbiakat adta elő: ,,november 14-én 20.40 óra körül több román állampolgár jelezte illetékes szerveknek, hogy egy CD 241-es személygépkocsiból olyan röpcédulákat szórtak, amelyek a román állam és a román állami és pártvezetök ellen uszítanak. Az állampolgárok támogatásával a rendőri szerveknek sikerült megállítani a gépkocsit, amelyet a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, Györfi Károly vezetett, akinek társaságában egy román állampolgár volt. A külügyminiszter azt közölte, hogy a fenti tények és eddigi vizsgálataik alapján olyan fellebbezhetetlen következtetésre jutottak, hogy ellenséges tartalmú, uszító röplapokat szórt a magyar diplomata. Erre hivatkozva indítványozta, hogy a Magyar Népköz- társaság kormánya hívja vissza diplomatáját és ebben az esetben a román hivatalos szervek nem hozzák nyilvánosságra azokat a cselekményeket, amelyekkel a diplomatát Bukarestben vádolják. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem kerül sor a hazarendelésre, akkor a román fél fenntartja azon jogát, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen." Nagykövetünk a leghatározottabban visszautasította a képtelen vádakat, a román hatóságok eljárását, valamint a román vezetés döntését. A magyar Külügyminisztérium az ügy miatt jegyzékben tiltakozott a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége útján. Hangot adott annak a leghatározottabb véleményének, hogy a Györfi Károly tanácsos elleni vádak teljesen alaptalanok és a román eljárás súlyos provokáció, omely rontja a két ország amúgy is feszültségekkel terhes viszonyát. Követelte az ügy kivizsgálását, mojd azt követően a megnyugtató fele- lösségrevonást, az okozott politikai, erkölcsi és anyagi kár helyre- hozatalát. A történtek kapcsán magyar részről egyben sajnálattal állapították meg, hogy nem ez az első eset, amikor magyar diplomatákat román hivatalos szervek akadályoznak feladatuk ellátásában, zaklatják őket és családtagjaikat. Harmincöt éves a pécsi Nevelők Háza Emlékülés, jubileum Harmincöt évvel ezelőtt jött létre a pécsi Nevelők Háza, a pécsi és baranyai pedagógusok művelődésének, szórakozásának, szakmai továbbképzésének otthona, amely e három és fél évtized alatt a pedagógusszakszervezet fenntartásában és a városi tanács támogatásával klubokban, szakkörökben, amatőr művészegyüttesekben módot adott a tanítóknak, tanároknak, óvónőknek és családtagjaiknak a szabadidő tartalmas eltöltésére. Az évfordulón megemlékeztek Kol- tai Ferencről (1912—1960), a ház alapítójáról és első igazgatójáról a család és a pályatársak jelenlétében. Először dr. Rajczy Péter nyugalmazott középiskolai tanár idézte fel Koltai Ferenc alakját, majd a kollégák, barátok méltatták emberségét, szakmai és népművelő tevékenységét. Dr. Salamon Zoltánná, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének osztályvezetője a ház eredményekben gazdag múltjáról szólt. Többen kaptak szakszervezeti kitüntetést, így Achátz Imre, a társadalmi vezetőség alapító tagja és Koltai Ferencné. Végül Ben- kő Gyula, a szakszervezet megyebizottságának titkára felavatta a Koltai Ferenc emlékére állított márványtáblát, a megemlékezés koszorúit dr. Erhardt Imre, a megyebizottság elnöke és Szauer Dezső, a Nevelők Háza mb. igazgatója helyezte el. Pályázati felhívás a Harkány Nagyközségi Közös Tanács VB-TITKÁRI munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — Tudományegyetem Állomás Jogtudományi Karán szerzett oklevél, továbbá legalább 2 éves szakmai gyakorlat. — Erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés: a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendelkezéssel módosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint. A pályázathoz részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzot, továbbá diplomamásolatot is mellékelni kell. A pályázat benyújtásának határideje: a pályázat megjelenésétől számított 15 nap. A pályázatot Harkány Nagyközségi Közös Tanács elnöke címére kell megküldeni. (7815. Harkány Kossuth Lajos u. 2. sz.) A pályázók a döntésről a beérkezés határidejétől számított 30 napon belül értesítést kapnak.
