Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-19 / 322. szám

2 Dunántúli napló 1988. november 19., szombat Megkezdődött a KISZ országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) ta. Az utóbbi előterjesztéssel kapcsolatban többen javasol­ták, hogy a személyi kérdése­ket ne zárt, hanem nyilvános ülésen vitassák meg. Ezt nagy tetszéssel, tapssal fogadták a résztvevők. Elhangzott olyan indítvány is, hogy az orszá­gos értekezlet személyi kérdé­sekkel egyáltalán ne foglal­kozzon, hanem azt bizza a négy hónap múlva összeülő kongresszusra, s addig Há­mori Csaba maradjon a KISZ KB első titkára. Szavazással döntött az or­szágos értekezlet: a KB által beterjesztett napirendnek megfelelően foglalkoznak a személyi kérdésekkel, de azo­kat - az eredeti javaslattól eltérően — nyilvános ülésen vitatják meg. Nagy Imre, a KISZ KB tit­kára fűzött szóbeli kiegészítést az értekezlet elé terjesztett dokumentumokhoz. Röviden vázolta azokat a gazdasági problémákat, ame­lyek ma - a számszerű vesz­teségek mellett - morálisan is veszélyeztetik a kibontakozást, majd így folytatta:- A KISZ a magyar ifjúság­nak ma már nem egyetlen politikai szervezete. A KISZ is akarta, kezdeményezte ezt. Szembe kell néznie az új va­lósággal: a jövőben a magyar fiatalokat tömörítő szervezetek egyike lesz; jog szerint egyenlő, de nem mond le egy pillanatig sem arról, hogy programjával, tetteivel és be­folyásával továbbra is első le­gyen a sorban. Azt már sokan elmondták, imilyen KISZ-t nem akarnak. A fontosabb és nehezebb azon­ban annak megfogalmazása, milyen legyen az ifjúsági szö­vetség — mondotta Nagy Im­re, majd az ezzel kapcsolatos követelményeket kilenc pont­iban foglalta össze. Eszerint olyan KISZ-t szeret­nének, amelynek van vilá­gos, ifjúságcentrikus, szocialis­ta programja, amely nemcsak szavaiban, de tetteiben is re­former; amely a tagjaiért van és nem felettük, hanem álta­luk működik, amely az em­bert, a személyiséget, annak méltóságát helyezi középpont­ba; amelynek vannak valós válaszai a tagokat foglalkozta­tó kérdésekre; amely eszköz tagjai számára a megélt és nem vonzó valóság megváltoz­tatásához, érdekeik érvényesí­téséhez; amely politikai erő. ként tud megjelenni a társa­dalomban. Olyan KISZ-t sze­retnénk, amely a közösség le­hetőségét kínálja és a szoli­daritás jegyében segítséget nyújt, szolgáltatásokat biztosít tagjainak; demokratikus és el­ismeri a kisebbségi vélemé­nyeket; rugalmas, a szervezeti keretei nem öncélt jelentenek, hanem a tartalmat szolgálják és nem felülről, hanem alulról építkezik. Olyan ifjúsági szö­vetséget szeretnének, amelyik a nyilvánosság kontrolijával működik és végül, amely az egyenlő partnerség elvén ke­res kapcsolatokat más társa­dalmi és ezen belül ifjúsági erőkkel, szervezetekkel. A szóbeli kiegészitő el­hangzása után Pozsgay Imre lépett a szónoki emelvényre. Elöljáróban hangsúlyozta: a párt támogatja az ifjúsági szervezet megújulási törekvé­seit, munkájának radikális szervezeti, tartalmi reformját. A mostani értekezlet egyik új­donsága éppen abban van. hogy előtérbe kerülnek a ta­nácskozás során a szervezeti kérdések, amit Pozsgay Imre elvi jelentőségű vonásként ér­tékelt. A párt és a KISZ kapcso­latának alakulását elemezve Pozsgay Imre egyetértett a beszámolóban megfogalma­zott céllal: a KISZ a párttal stratégiai szövetségben, belső autonómiáját megőrizve kíván tevékenykedni. Ugyanakkor le­szögezte: az effajta deklará­ció életrevalóságát csak a mozgalom elevensége tudja igazolni. A plenáris ülést követően a küldöttek este szekcióüléseken vitatták meg az országos KISZ- értekezlet dokumentumait. Az országos KISZ-érfekezlet szombaton a szekcióviták ta­pasztalatainak összegzésével, a dokumentumok módosításá­ra vonatkozó javaslat ismer­tetésével folytatja munkáját. (Munkatársunk telelonje­lentése) Szinte el sem kezdődött még az érdemi munka az or­szágos KISZ-értekezleten, már­is számos olyan javaslat ve­tődött fel, amellyel az egy­más mellett ülők sem mindig értettek egyet. így például a 28 baranyai küldöttet is ,,megosztotta" a személyi kér­dések nyílt vagy zárt ülésen történő megszavazása. Ha a sportcsarnok küzdőterét a saj­tópáholyból jól láttam, hár­man szavaztak a „mieink" közül a zárt ülés mellett, így végül is ők is kisebbségben maradtak. A 625 megjelent küldött mellett sok meghívott vendég is részt vesz az országos KISZ-értekezleten. Baranyából több mint 30, zömében fia­Hz első talok vannak ott meghívott­ként a tanácskozáson, köztük dr. íerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­nak titkára. A Még a plenáris ülés meg­kezdése előtt is volt ok né­mi izgalomra. A székesfehér­vári ködben nem lehetett pontosan látni, hogy hol van az ebédre várakozó küldöttek sorának vége, azt viszont igen, hogy a veszprémi kül­döttek röplapokat osztogat­nak, melyekben elutasítják a KISZ-értekezleten előzetesen kiadott dokumentumokban szereplő megállapítások je­lentős hányadát. Nagy vita várható tehát az nap éjszakába nyúló szekció-ülé­seken és szombaton is. A küldöttek tegnap éjjel tíz szekcióban vitatták meg az országos KISZ-értekezlet do­kumentumait. Többen tudni vélik, hogy az értekezlet szombaton éjfél előtt semmi­képpen sem fejeződik be. A kétórás nyitó plenáris ülés után kértem rövid inter­jút Lukács Jánostól, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjától, a KB titkárától. — Mi a véleménye arról, hogy a személyi kérdéseket is nyílt ülésen tárgyalják majd?- Nem tartom rossznak, de ne ítéljünk erről a kérdésről sem egyértelműen. Hozzá kell szoknunk ugyanakkor, hogy minden választás „élvebonco­lás" lesz a jövőben. Úgy vé­lem másrészt, hogy ez az ügyrendi módosítás rengeteg tanulsággal szolgál és átfor­málhatja a gondolatokat. Én egyébként rövid gondolkodás után szintén a nyílt ülés mel­lett döntöttem volna küldött­ként.- Bevallom, meglepődtem azon, hogy nem ön, a Köz­ponti Bizottság titkára száll a KB nevében . . . — Naivitás emögött bármi­lyen tendenciát keresni. A Politikai Bizottságban döntöt­tünk úgy, hogy a párt és a kormány nevében egy felszó­lalás legyen, és Pozsgay elv­társ tagja mindkét testület­nek. Bozsik László Gondolkodva egyetérteni (Folytatás az 1. oldalról) sén élénk vita bontakozik ki a két testület tagjai között. Az elhangzottak azonban nem igazolták ezt a várakozást, mert a tanács tagjai elsősor­ban saját munkájuk nehézsé­geit, helyzetük ellentmondásait tárták fel, a pártbizottság fel­szólaló tagjai pedig mintha kis­sé kívülállóként mondtak volna véleményt. A választók bizal­mán alapuló várospolitika ala­kításának egyik előfeltétele a vezető testületek közötti köz­vetlen párbeszéd mindazonál­tal teljesült. E párbeszéd szűk. ségességét hangsúlyozta Szent­irányi József, a városi pártbi­zottság első titkára is az együttes tanácskozás megnyi­tásakor, mert a testületeknek közösen kell felelősséget vál­lalniuk a helyi társadalom irányításában. A feladat nehézségét jelzi, hogy az elmúlt időszakban a lakossági igények jócskán el­távolodtak a tanácsi lehetősé­gektől, és a tanács testületé­nek és apparátusának nem­csak a lakosság szolgálatát, hanem a központi akarat vég­rehajtását is biztosítania kell. A vitában résztvevők, Kovács József, a városi pártbizottság titkára, dr. Tóth Mária tanács, tag, dr. Horváth Csaba, a városi szakszervezeti bizottság titkára, dr. Szelestyei György, a városi tanács apparátusi párt- bizottságának titkára, Novák Szilveszter, a városi pártbizott­ság titkára, aki tagja a ta­nács testületének is, Nemes­kéri Sándor, Görcs Károly, Győrök József és dr. Szilvási József tanácstagok, dr. Farkat Károly, a tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, Rákos Já­nos, a városi pártbizottság tit­kára, Hódosi Mátyásné, a vá­rosi pártbizottság tagja és Makk Andor né a két testület közös felelősségét, az állam­polgárok, Pécs város lakóinak közös érdekképviseletét hang. súlyozták. A párbeszédet nem zárták le, csak a tanácskozás fejező­dött be tegnap azzal a gon­dolattal, amit Kovács József fogalmazott meg, miszerint nem a szerepek elosztása, ha­nem a közös feladat megol­dása a legfontosabb tennivaló. Nem összegeztek a testületek vezetői, Szentirányi József és Piti Zoltán sem, de érdemes a tanácselnök egy gondolatát idézni: sokféle vélemény el­hangzott, amelyeken lehet vi­tázni, de a véleményeket tudni kell szelektálni is, és a vitát cselekvés kövesse. A cselekvéshez nyilván ko­moly segítséget jelentett vol­na, ha a tanácskozásra, amely nyilvánosnak volt hirdetve, el­jöhettek volna azok is, akik dolgoztak a munkahelyükön. Mint arra az egyik hozzászóló is utalt pénteken délelőtt 9 órakor alig várható tömeges, spontán részvétel. Ferling J.—Gáldonyi M. Grosz Karoly pénteki programja (Folytatás az 1. oldalról) találkozott Laurent Fabiusszal, a francia nemzetgyűlés elnö­kével. Fabius érdeklődött a ma­gyar gazdasági és reformfolya­matról, valamint a magyar- román viszonyról. Grósz Károly vázolta a magyar gazdasági és azzal összefüggő politikai reformtörekvések fő irányait. Mint Grósz Károly hangsú­lyozta, politikai, ideológiai fel­fogásunk és gyakorlatunk any- nyira különbözik a román ve­zetésétől, hogy a párbeszéd­nek egyelőre nincs látható eredménye. Alain Poher a szenátusban fogadta délben a Luxem- bourg-palotában Grósz Ká­rolyt. Poher a beszélgetés után ebéden látta vendégül a magyar pártfőtitkár-miniszterel- nököt. Pöhárköszöntőjében tá­mogatásáról biztosította Ma­gyarország és az Európai Kö­Várkonyi Péter , Várkonyi Péter külügyminisz­ter portugál kollégája, Joao De Deus Pinheiro meghívá­sára érkezett Lisszabonba. A pénteken megkezdett hivatalos tárgyalásokon a felek áttekin­tették a politikai kapcsola­ta rí zsba n zösség közeledését, és javasol­ta, hogy Magyarország építsen ki kapcsolatokat az Európai Parlamenttel is. Végül a két ország kapcsolatainak elmélyí. tésére ürítette poharát. Szállásán újabb találkozó várta Grósz Károlyt: Raymond Barre volt miniszterelnök ke­reste fel. A magyar pártfőtitkár-mi- niszterelnök ezután a francia gyáriparosok szövetségének (CNPF) székházában kerek- asztal-megbeszélést tartott a francia gazdasági és pénz­ügyi körök legmértékadóbb képviselőjével. Este Francois Mitterrand francia elnök és Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, mi­niszterelnök rövid zárómegbe­szélést tartott az Elysée-palo- tában, amelyen összegezték tárgyalásaik eredményét. Utá­na közös sajtóértekezleten áll­tak a magyar, a francia és más országbeli sajtó képvise­lői elé. Lisszabonban tok és a gazdasági együtt­működés alakulását. A magyar és portugál külügyminiszter a kétoldalú eszmecserét köve­tően sajtóértekezleten vála­szolt az újságírók kérdéseire. A Külügyminisztérium közleménye (Folytatás a 2. oldalon) Jóllehet, a kereskedelmi tanácsos diplomata igazolvánnyal igazolta magát, a rendőrök megakadályoz­ták, hogy továbbhaladjon és nem tették lehetővé, hogy kapcsolatba lépjen a magyar nagykövetséggel, noha ezt többször határozottan kérte. Tiltakozása ellenére kocsijá­val együtt a bukaresti rendőr* főkapitányságra szállították úgy, hogy a gépkocsi elhagyását an­nak szállítása közben is megaka­dályozták. A tanácsost kezdetben azzal vádolták, hogy lopott gép­kocsival közlekedett, majd azzal, hogy súlyos balesetet okozott, vé­gül pedig azon a címen fogták vollatóra, hogy a ,,román állam ellen és a román állam- és párt- vezetők ellen" uszító röpcédulákat szórt gépkocsijából a főváros ut­cáira. A rendőrségen diplomatán­kat jogellenesen közel hat órán keresztül tartották fogva, gépkocsi­ját tüzetesen átvizsgálták és le­fényképezték. A diplomatát szokatlanul hosszú távolléte miatt aggódó családtag­jai és munkatársa találták meg. A Magyar Népköztársaság buka­resti nagykövetségének konzulja a rendőr-főkapitányságon sikertelenül próbált a tanácsos szabadon bo­csátása érdekében eljárni. Szaba­dulása csak nagykövetünknek a ro­mán külügyminisztériumban az éj­szaka folyamán tett határozott fel­lépését követően, a hajnali órák­ban vált lehetővé. Ugyanakkor a magyar nagykövetség román állam­polgárságú alkalmazottja, aki az incidens idején szintén a kocsiban tartózkodott, november 18-ig nem tért vissza otthonába. Bukaresti nagykövetünk az ese­mények kapcsán jegyzékben akart tiltakozni a román külügyminiszté­riumban. Nagykövetünket azonban ott nem fogadták, és a kikézbesi- tett jegyzék átvételét is megta­gadták. Ugyanakkor az ügy foly­tatásaként nagykövetünket novem­ber 15-én a déli órákban loan Totu román külügyminiszter magá­hoz kérette és az olábbiakat adta elő: ,,november 14-én 20.40 óra körül több román állampolgár je­lezte illetékes szerveknek, hogy egy CD 241-es személygépkocsiból olyan röpcédulákat szórtak, amelyek a román állam és a román állami és pártvezetök ellen uszítanak. Az állampolgárok támogatásával a rendőri szerveknek sikerült megál­lítani a gépkocsit, amelyet a Ma­gyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi ta­nácsosa, Györfi Károly vezetett, akinek társaságában egy román ál­lampolgár volt. A külügyminiszter azt közölte, hogy a fenti tények és eddigi vizsgálataik alapján olyan fellebbezhetetlen következtetésre ju­tottak, hogy ellenséges tartalmú, uszító röplapokat szórt a magyar diplomata. Erre hivatkozva indít­ványozta, hogy a Magyar Népköz- társaság kormánya hívja vissza diplomatáját és ebben az esetben a román hivatalos szervek nem hozzák nyilvánosságra azokat a cselekményeket, amelyekkel a dip­lomatát Bukarestben vádolják. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem kerül sor a hazarendelésre, akkor a román fél fenntartja azon jogát, hogy megfelelő intézkedé­seket tegyen." Nagykövetünk a leghatározottab­ban visszautasította a képtelen vá­dakat, a román hatóságok eljá­rását, valamint a román vezetés döntését. A magyar Külügyminisztérium az ügy miatt jegyzékben tiltakozott a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetsége útján. Han­got adott annak a leghatározot­tabb véleményének, hogy a Györfi Károly tanácsos elleni vádak tel­jesen alaptalanok és a román el­járás súlyos provokáció, omely rontja a két ország amúgy is fe­szültségekkel terhes viszonyát. Kö­vetelte az ügy kivizsgálását, mojd azt követően a megnyugtató fele- lösségrevonást, az okozott politi­kai, erkölcsi és anyagi kár helyre- hozatalát. A történtek kapcsán magyar rész­ről egyben sajnálattal állapították meg, hogy nem ez az első eset, amikor magyar diplomatákat román hivatalos szervek akadályoznak fel­adatuk ellátásában, zaklatják őket és családtagjaikat. Harmincöt éves a pécsi Nevelők Háza Emlékülés, jubileum Harmincöt évvel ezelőtt jött létre a pécsi Nevelők Háza, a pécsi és baranyai pedagógusok művelődésének, szórakozásának, szakmai to­vábbképzésének otthona, amely e három és fél évti­zed alatt a pedagógusszak­szervezet fenntartásában és a városi tanács támogatásával klubokban, szakkörökben, amatőr művészegyüttesekben módot adott a tanítóknak, tanároknak, óvónőknek és családtagjaiknak a szabadidő tartalmas eltöltésére. Az év­fordulón megemlékeztek Kol- tai Ferencről (1912—1960), a ház alapítójáról és első igazgatójáról a család és a pályatársak jelenlétében. Először dr. Rajczy Péter nyugalmazott középiskolai tanár idézte fel Koltai Fe­renc alakját, majd a kollé­gák, barátok méltatták em­berségét, szakmai és népmű­velő tevékenységét. Dr. Sala­mon Zoltánná, a Pedagógu­sok Szakszervezete Központi Vezetőségének osztályvezetője a ház eredményekben gazdag múltjáról szólt. Többen kap­tak szakszervezeti kitüntetést, így Achátz Imre, a társadal­mi vezetőség alapító tagja és Koltai Ferencné. Végül Ben- kő Gyula, a szakszervezet me­gyebizottságának titkára fel­avatta a Koltai Ferenc em­lékére állított márványtáblát, a megemlékezés koszorúit dr. Erhardt Imre, a megyebizott­ság elnöke és Szauer Dezső, a Nevelők Háza mb. igazga­tója helyezte el. Pályázati felhívás a Harkány Nagyközségi Közös Tanács VB-TITKÁRI munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — Tudományegyetem Állom­ás Jogtudományi Karán szerzett oklevél, továbbá legalább 2 éves szakmai gyakorlat. — Erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés: a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendelkezéssel módosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint. A pályázathoz részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzot, továbbá diplomamásolatot is mellékelni kell. A pályázat benyújtásának határideje: a pályázat megjelenésétől számított 15 nap. A pályázatot Harkány Nagyközségi Közös Tanács elnöke címére kell megküldeni. (7815. Harkány Kossuth Lajos u. 2. sz.) A pályázók a döntésről a beérkezés határ­idejétől számított 30 napon belül értesítést kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents