Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-19 / 322. szám

1988. november 19., szombat Dunántúli napló 3 A DN politikai fóruma 46* hét A várostervezés műhelyében Határeset Piti Zoltán: „Fontos kérdések dőlnek el a lakóterületi erőviszonyok alapjáns Második alkalommal dolgozta ki a Pécsi Városi Tanács lépcsőben a következő éves tervét. Alternativ kérdésekre vá­laszol, megrajzolja a fejlesztés irányvonalait, majd széles kö­rű vitában dönt: mit képes megvalósítani a város forintjai­ból. Érdemes bepillantani e munka műhelyébe, milyen kérdé­seket tett fel önmagának a testület? Milyen célravezető uta­kat talált a várospolitikában? Mindezekre Piti Zoltántól, a városi tanács elnökétől kértünk választ.- A tapasztalat az, a pé­csi polgárok számos terüle­ten ma is a gazdaszerepet várják a tanácstól, holott a megváltozott körülmények között ehhez hiányoznak az eszközei. Hogyan tud meg­felelni ennek az elvárásnak?- Egyértelműen azt kell mondanom, hogy — részben el­vi, részben gyakorlati okok miatt — képtelenség megfelel­ni az igényeknek. Az irányítá­si struktúra változása miatt nem kell, s a gazdasági kor­látok miatt nem is lehet felvállalni a mindenre kiterje­dő irányító szerepkört. A fel­adatok és az estközök növek­vő ellentmondásából követke­zik, ihogy átalakulóban van a tanácsok, mint önkormányzati testületék szerepe és jövőbeni feladatuk - a lakóhelyen je­lentkező társadalmi és gazda­sági érdekek összehangolásá­ra, valamint a városüzemelte­tési feladatokra szakosodott szervezetek tevékenységének koordinációjára terjecfhet ki. A tanácsok mai és jövőbeni fel- tadata tehát nem a centra­lizált városirányítás, hanem a lakóhelyen tevékenykedő szer­vezetek, önszervező közösségek és állampolgárok összefogá. sa, illetve a különböző társa­dalmi rétegek és lakóterületi közösségek érdékeinek — több­ségi elven alapuló és közvetett eszközökkel történő — össze­hangolása.- A következő évi tervké- szités alapja 1988 sikere és gondja.- 1988 városi jellemzői a társadalmi és gazdasági élet általános helyzetét tükrözik, amelyék magukban foglalják mind a látványos eredménye­ket, mind az éleződő társadal­mi feszültségeiket. Lényegében ez az ellentmondás tükröződik az itt élők napi közhangulatá­nak alakulásában is. Az 1988. év városkrónikába illő eredményei közétar­tozik a történeti belváros meg­határozó közterületeinek (Séta. tér, Széchenyi tér) és intézmé­nyeinek (Hotel Palatínus) meg­újulása, az oktatási intézmé­nyek demográfiai hullámot kö­vető bővülése (Művészeti és Kodály Gimnáziumok), a kr­éméit rétegeik 3 éven belüli lakásjuttatásának más nagyvá­rosokra jellemző naturális eredménye, valamint a lakos­ság önkéntes vállalkozásai (gáz-, víz- és szennyvíztársulás formájában) saját körűimé, nyelnek javítása és a város fejlődése érdekében. A hiányosságokról: a tanácsi bevételek elmara­dása jelzi a gazdaság jöve­delememelő képességének problémáit. Még mindig nem kielégítő a beruházás és re­konstrukciós munkálatok koor­dinálása, széles körben érzé­kelhető a környezeti állapot romlása (köztisztasági helyzet, zajszint növekedése), valamint a lakossági ellátás és szolgál­tatás működési zavarai. 1989-es városi szintű terve­zőmunka az éves terv várható eredményeinek számbavételé­ivel - tehát az 1989 induló ál. lapotának pontosításával - kezdődött, ezt követően átte­kintettük az elkövetkező évre vállalt korábbi kötelezettsége­ket, valamint a ma reálisnak tűnő pénzügyi kondíciókat. Közismert, hogy a népgazda­sági tervezőmunka egy ,,A” és egy „B” változat kidolgozásá­val indult. Az első változat nagyobb erőfeszítés árán gyor­A kérdésekről már az első menetben élénk vita folyt, de laz eszmecsere még nem zá­rult le, hisz a konkrét számí­tási eredmények alapján — az egyes kérdésekre adott előzetes válaszok hatásainak mérlegelésével — a közös gon­dolkodást folytatnunk kell. Itt szívesen vennék, ha a véle- ménnyilvánításra felkért társa­dalmi és érdekképviseleti szer­vek mellett — akár ezen inter­jú kapcsán is — a pécsi ál­lampolgárok jeleznék észrevé­teleiket és javaslataikat. Ter­mészetesen erre szervezett for. mában is lesz mód, hisz a közeljövőben indulnak a ta­nácstagi beszámolók, a lakó- területi fórumok, amelyeken mindenki kifejtheti véleményét.- A további közös gon­dolkodás érdekében megis­sabb kilábalást ígér, a másik kisebb megterhelést jelent, de csak araszoló előrehaladást jelez. A két változat — a termelő ágazatokra történő összpontosításból következően — a tanácsok számára nem je­lent számottevő különbséget, hisz mozgásterük lényegében nem haladhatja meg a már eddig is szöknek bizonyult 1988. évi kereteket. — A közvélemény úgy tud­ja, hogy az új típusú sze­mélyi jövedelemadó jelentős többletforrásokat és kifeje­zetten helyi bevételeket biz. tositott a tanácsoknak. — Itt egy sajnálatos félreér­tésről van szó. A személyi jö­vedelemadó ma nem többlet- forrás, s nem valóságos he­lyi bevétel. A lakossági jöve­delemadó ma a központi költ­ségvetésbe kerül és a lakóné­pesség arányában — központi számítás alapján - kerül vissza a tanácsokhoz. Ez azon­ban sem Pécsett, sem más tanácsnál nem jelent többlet- forrást, hisz csak a korábbi állami támogatásokat helyet­tesítő tétel, ebből következően a tanácsok legnagyobb gond­ja, hogy nincs közvetlen kap­csolat a helyi bevételek és a tanácsok területén működő gazdálkodó szervezetek ered­ménye között. Hisszük és re­méljük, hogy ez a jövőben valóban változni fog.- Hogyan készülnek a kö­vetkező évre? Az állampol­gárok bekapcsolódhatnak a tervezési munkába? — A tanács ülésén - előre feltett kérdések alapján — nem az előrejutás mértékéről, hanem a kívánatos és lehet­séges haladási irányokról vi­tatkoztunk. A döntéselőkészíté­si munka nehézségi fokának érzékeltetésére néhány kérdést példaként említek: I merhetjük a tanácstestület előzetes állásfoglalásait?- Tanácsunk - a kialakult helyzetet és a reális lehetősé­geket felelősen mérlegelve — a tervezőmunka első fázisában úgy foglalt állást, hogy a ko­rábban vállalt társadalmi programok szűkítésének elkerü­lése és az elkövetkezendő évekre ütemezett fejlesztési programok műszaki megalapo­zása érdekében átmenetileg mérsékeli a bérlakások építé­sére fordított „közvetlen” ki­adásokat, csökkenti a kommu­nális vállalatok üzemeltetésé­hez adott „tanácsi" támogatá­sokat és szigorítja a tanácsi intézmények „belső” működé­sét. Ezek a döntések Pécs vá­ros erőforrásaihoz viszonyítot­tan jelentős önkorlátozások, de láthatóan nem lesznek elégsé­gesek az egyensúlyi állapot tartós kialakításához. Viszonylag kedvező körül­mény, hogy a megszorító in­tézkedések mellett olyan dön­tések is születhetnek, amelyek a várospolitika élénkítését, a korábban elhatározott progra­mok gyorsítását, valamint a társadalmi feszültségek kívá­natos oldását szolgálják. Igya korábban számítottnál széle, sebb körben kívánunk lépni új lakásépítési területek elő­készítésében (Meszes-Kelet, Nagyárpád), növeljük az ott­honteremtés terheit vállaló ki­emelt családok tanácsi támo­gatását, változatlanul ösztö­nözni kívánjuk a magánerős körműtórsulásakat, és relatíve gyorsítani kívánjuk a korábban megkezdett közlekedésfejlesz. tési, valamint útrekonstrukciós munkálatokat. Sajnos az előzőekben nem említett területeken a koráb­ban elfogadott programok idő­beni és területi átértékelésé­re kell felkészülni. — Egy nagyváros éves po­litikai programja nem kor­látozódhat csak gazdasági kérdésekre. — Már ma is látható, hogy 1989 - közéleti szempont­ból - nem lesz eseményte­len. Politikai törekvéseinkben két területen kívánunk lépni: javítjuk a lakóterületi mun­kánk hatékonyságát és a köl­csönös érdekeltségre építve erősítjük együttműködésünket a termelő szervezetekkel. Területi munkánk közép­pontjában a lakosság közér­zetét érintő témákat állítjuk, így tervezzük az új lakáskon­cepció megvitatását, napi­rendre tűzzük a szociális háló városi feladatainak konkreti­zálását és legutóbbi tanács­határozatunk értelmében átfo­gó ifjúságpolitikai feladatterv kialakítására készülünk. Az 1989 idegenforgalmi szempontból sem eseményte­len, hisz a nyár közepén lesz a hagyományos ipari vásár, és nem sokkal ezt követően Pécsett rendezi konferenciáját az ENSZ Egészségügyi világ- szervezete. A lakóterületek is — nem kis mértékben a városhoz tar­tozás érzésének erősödése kö­vetkeztében - fokozatosan ta­lálnak önmagukra, közéleti sú­lyuk a jövőben még nagyobb lesz. Azt hiszem, nem túlzás, hogy fontos társadalmi kérdé­sek dőlnek majd el a lakó- területi erőviszonyok alapján. Pécs városnak ezernyi gond­ja, megoldandó feladata el­lenére van mire építenie, és a városellátás kialakult szín­vonala alapján van mit fél­tenie. Ezt a helyi közösségek is tudják és képviselik, hisz a korábbi időszakban is ré­szesei voltak a helyi politika alakításának, valamint végre­hajtásának. Új helyzet, hogy a mai köz­élet nemcsak elviseli, hanem igényli is az álláspontok mar­káns megfogalmazását. Azt vi­szont látni és láttatni kell, hogy a konkrét kérdésekben mondott konkrét álláspontok ütköztetése után a többségi véleményéken alapuló döntés­nek, majd a végrehajtásnak Ikell következni. Ha erre nem vigyázunk, akkor a parttalan viták - efbizonytalanító hatá­sukon túl - cselekvésképtelen­né tehetnek bennünket. Városépítő munkánk ered­ményessége, társadalmi fe­szültségeink oldásának üteme így minden bizonnyal azon múlhat, hogy a jövőben fele­lősen vitázó, és határozottan cselekvő, vagy a mindig és mindent vitató álláspontok ke­rülnék-e túlsúlyba. S ez az a helyzet, amikor a demokratiz- • must nemcsak igényelni, ha­nem elviselni is kell. Gáldonyi Magdolna Vegyük szó szerint a cím­ben írtat: újabban mind töb­bet haliunk-beszélünk — el­sősorban nyugati - határunk­ról. Nem csak a magyarok legújabbkori „bevásárló ka­landozásai” kapcsán. Pozs- gay Imre államminiszter ad­ta a „rajtjelet", felvetvén: meg kell vizsgálni a határzár megszüntetésének lehetőségét, annak politikai és műszaki elavultsága miatt. Jómagam gyakorta járok a határvidéken, elsősorban a déli végeken, a Dráva men­tén. Jól emlékszem a né­hány évvel korábbiakra, ami­kor annak rendje-módja sze­rint megállították a kiskato- nák az arra haladókat — til­tó tárcsájukkal, géppisztol­lyal a hátukon —, néha nem is egyszer, persze, teljesen jogosan eljárva, kötelességü­ket teljesítve. Nem a megfe­lelő engedély birtokában éreztem feleslegesnek az eljá­rást. Lehet, sokan olyanok is — gyakorta külföldiek — a magyar államhatár közelébe mentek - belülről —, akik ilyen jogosítvánnyal nem ren­delkeztek ... De emlékszem egy már fris­sebb élményemre is, amikor csak egy'üzenetet találtam a nyomsáv „magyar oldalán" hagyott autóm ablaktörlő la­pátja alatt: „Legközelebb szíveskedjék egy cédulát ki­tenni: honnan jöttek, hova mentek. Köszönjük: határőr­ség." Ez az üzenet nagyon meglepett. Többször is fel akartam hívni az illetékes ha­tárőrparancsnokot, megkö­szönjem a kulturált magatar­tást, s érdeklődjem az „új szelek" hátteréről. Ám kisza­ladtam az időből — mert be­köszöntött a világútlevél. Most tehát bárki bárhova utazhat — külföldre. A belföl­di határsáv megközelítéséhez még mindig — a helyben la­kó állampolgárnak is — en­gedélyre van szüksége. Elme­hetek akár Kuala Lumpurba- Zehipuszta alá már „csak úgy" nem . . . Valóban furcsa Exkluzív lakásokat építtet a PÉCSITERV az Illyés Gyula úttól keletre. Alapterületük 80—160 négyzetméteres lehet a tulajdonos igényei szerint. Egy négyzetméter 25 000 fo­rintba kerül. A 32 lakást, 1990 első félévében adják át. A 62-es busszal egy megál­lónyit kell utazni a Nevelési Központtól, hogy bárki meg­tekinthesse a két négylakó­szintes épület helyét. Szem­ben egy tízemeletes ház áll, míg mögötte a szőlőhegy. Az első ház kísérleti épület lesz, a másikat a jelenleg érvény­ben tévő építési és hőszab­ványoknak megfelelően építik fel. A különlegesen szigetelt épületben a dupla téglafal közé építik be a szigetelő- anyagot. így várhatóan keve­sebb hőt veszít a fűtési idény­ben a lakás, nyáron sem lesznek melegek a lakóhelyi­ségek. Az erkélyek üvegház- szerűek, nyitható ajtajúak. Külön árnyékoló szerkezetek­kel látják el az ablakokat és az üvegfelületeket. Földbe- süllyesztett garázsokat is ter­veznek a házak mellé. A két háznak saját udvara és nö­vényekkel beültetett mini parkja is lesz. A különleges megoldású épületek alaplakásai nyolc­van négyzetméteresek. A tá­gas nappali és étkező együt­eílentmondás. Feloldása — még ha a szándék szintjén is - folyamatban van, de egyelőre számolnunk kell ve­le, remélhetőleg nem hosszú ideig. Erről azután sok határeset jutott eszembe — bár ezekkel is a fentihez hasonló opti­mizmussal lehetne szembenéz­nünk! Például a lehetőségek és a tisztesség viszonyában. Taglalhatnánk a hasonlóságát a nyomsávval, amennyiben mellette lehet menni, rálépni tilos, vannak kijelölt átjárók. Vagy a dogmatizmus és a re­form között. Saját beidegző­désein, ezen alapuló és ed­dig „nekem jó!" gyakorlatán ha valaki némileg módosít, akkor mór reformer? Akkor már a jó — mert a szüksé­ges - úton jár? A várakozás és a cselekvő­képtelenség között. A látszó­lagos egyetértés és a bele­nyugvás között. A tehetség és a körülmények engedte -tá­mogatta — karrierizmus között. A konstruktivitás és a hor­dószónoklat között. Alighanem hosszasan lehet­ne még sorolni, ám egy meg­hökkentő tény megállj-t pa­rancsol: miért van az, hogy jellemzően határesetekben gondolkodunk? Pontosabban: már-már automatikusan „erre jár az agyunk"? Hogy en­nek is jó legyen, meg annak is. Hogy így is megfeleljen valakinek, meg úgy is. Hogy majd kiderül ... Leg­alábbis abból a szempontból meghökkentő ez, mert azt jelzi, hogy nehezen találjuk meg az egyértelműséget. In­kább kutatjuk - és alkalmaz­zuk — a felemás megoldáso­kat. Magyarul: helyezkedünk és nem cselekszünk. Ez az utóbbi az alapvető határeset. S megszüntetése sokkal fontosabb és sürge­tőbb, mint egy nyomsávé. tesen harminc négyzetméteres, ehhez kapcsolódik a konyha, fürdőszoba, gardrób és a há­lószoba. A 13—20 négyzetmé­ter nagyságú terasz fele számít csak az alapterület­be. Ezt az alaplakást a je­lentkező kérésének megfelelő­en lehet tovább bővíteni 2 háló vagy két kisszobával a család nagyságától és igé­nyeitől függően. A legna­gyobb egy szinten kialakítha­tó lakás 120 négyzetméteres lehet. Lehetőség van azonban kétszintes lakások kialakításá­ra. Ezekben az alsórész meg­egyezik a 80 négyzetméteres alaplakás beosztásával, míg a felső szinten két 15 négy­zetméteres hálószoba, fürdő, a nappali fölött a galéria vagy két háló, fürdő és egy nagyszoba kaphat helyet. Ezek a lakások 150—160 négyzetméter alapterületűek. Egy szinten két lakás lesz, amelyeket félszinttel eltolnak egymástól, egyébként az épü­let magastetőt kap. Az egy- és kétszintes lakások a házon belül bárhol elhelyezhetők. A fűtést egyedileg kisméretű fa­li gázkazánokkal oldják meg. Az igények felmérése után készülnek el a tervrajzok és kerül sor a kivitelezők közötti versenytá rgyalásra. Sz. K. ▼ Milyenek legyenek a városfejlesztés területi arányai (történeti belváros rehabilitációja, új városrészek — ezzel együtt lakások — építése, peremterületek felzárkóztatása)? ▼ Tanácsi bérlakásokat építsünk, vagy az erre fordítha­tó forintokat inkább csoportosítsuk át a sajáterős lakás­építést vállaló családok támogatására? ▼ Milyen arányokat alakítsunk ki — forintban mérve — a város meglevő intézményeinek napi üzemeltetése, a vá­ros épületállományának rekonstrukciós előirányzatai, illetve új létesítmények építésének költségei között? ▼ Mi legyen a korábban adóként kezelt, s az elkülönült városrészek önerős vállalásait segítő településfejlesztési hoz­zájárulás jövőbeni sorsa? (E kérdésben végleges döntést hozott a testület, így az 1988. december 31-ig keletkezett tartozások rendezése után, a következő évtől városkörzetek szerint továbbra is biztosítja az önkéntes befizetések le­hetőségét!) f Csökkenő forrásaink ellensúlyozása, illetve a hiányzó forintok pótlása érdekében — a visszafizetés későbbi ter­heit vállalva — milyen mértékű hitelt vegyünk fel? ▼ A szűkre szabott gazdálkodási lehetőségek ismereté­ben, de a jövőbeni nyereség reményében a tanács milyen területeken és milyen volumenben legyen vállalkozó? Y Az előre nem látható negatív hatások kivédésére és a gazdálkodási biztonság növelése érdekében (az éves tervbe illeszthető programok csökkentése árán) milyen vo­lumenű tartalékot képezzünk? Nyitható üvegezett erkély Különleges lakások épülnek Pécsett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents