Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-19 / 322. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! j Világos, iffjüsagcentrikus Dunántúli napló XLV. évfolyam, 322. szám 1988. november 19., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Összehívták a Központi Bizottság ütését Koszorúzás, megbeszélések Chirackal, Fabiusszal, Poherrel, sajtótájékoztató ___ ___ --.ft G rósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke franciaországi hivatalos látogatásának második napján, novem­ber 18-án megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját MTI—TELEFOTO Grósz Károly pénteki programja Párizsban Franciaország támogatja hazánk és az EGK közeledését A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését november 22-re, keddre összehívták. A testület — a Politikái Bizottság javas­latára - tájékoztatót hallgat meg az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében. A Központi Bi­zottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg többek között a Szovjetunió fejlődését meg­határozó fő folyamatokról, Lengyelország helyzetéről, a LEMP törekvéseiről, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamat eredményei­ről, valamint hazánk nemzet­közi tevékenységéről, külpoli­tikai kezdeményezéseiről. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarend­jére, munkamódszerére, a Köz­ponti Bizottság munkabizott­ságainak és apparátusának feladatkörére Grósz Károly fő­titkár tesz javaslatot. Az MSZMP májusi pártértekezle­te után számos kezdeménye­zés történt a párt vezető sze­repének és működésének kor­szerűsítésére, a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesí­tésére. Ezek sorába illeszke­dik e napirend megvitatása. Az országos és a helyi nép­szavazásról szóló törvény el­veire vonatkozó javaslatot Fejti György, a Központi Bi­zottság titkára terjeszti elő az ülésen. A Központi Bizottság ülése a Politikai Bizottság javaslata alapján foglalkozik a párt- tagdijfizetés egyes kérdései­nek módosításával, amelynek során figyelembe vették a párttagság észrevételeit, s en­nek értelmében a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthe­tőbb megállapítását javasol­ják. Egy következő napirend keretében a Központi Bizott­ság megtárgyalja a saját, 1989. évi munkatervére vonat­kozó javaslatot is. Mindkét napirendi pont előterjesztője Lukács lános, a Központi Bi­zottság titkára. A testület Grósz Károly fő­titkár előterjesztésében szemé­lyi javaslatot is megtárgyal. Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a hivatalos látoga­táson Franciaországban tartóz­kodó Grósz Károly második, pénteki munkanapja: tisztelet­tel adózva a francia hősöknek, koszorút helyezett el az Isme­retlen katona sirján. A kora délelőtti órákban megbeszélések, tárgyalások újabb sorozata kezdődött: a főtitkár-miniszterei nők szállás­helyén, a Marigny-palotában elsőként Jacques Chirac volt miniszterelnököt, Párizs polgár- mesterét fogadta. Chirac egy­ben a Tömörülés a Köztársa­ságért (RPR), a legnagyobb ellenzéki párt alapítója és el­nöke. Jacques Chirac és Grósz Ká­roly találkozóján elsősorban a kulturális kapcsolatok bővítésé­nek lehetőségeiről esett szó. Grósz Károly ezután a Las- say-p'alotába hajtatott, áhol (Folytatás a 2. oldalon) Á tartalomból : A. várostervezés műhelyében (3. oldal) Munkaerőhiány és álláskeresők (5. oldal) Gorbacsov Indiában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke és kísérete pénteken hivatalos in­diai látogatásra Új-Delhibe érkezett. A repülőtéren Rad- zsiv Gandhi miniszterelnök kö­szöntötte a szovjet vendéget, majd az elnöki palotába, Mi­hail Gorbacsov szálláshelyére hajtattak. Délután megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi között, este pedig a köztársasági elnök adott díszvacsorát a vendé­gek tiszteletére. Á Külügy­minisztérium közleménye Súlyos provokáció Romániában magyar diplomata ellen 1988. november 14-én a Magyar Népköztársaság buka­resti nagykövetsége magas rangú diplomatája ellen a ro­mán hivatalos szervek súlyos provokációt követtek el. A ke­reskedelmi tanácsos által ve­zetett diplomáciai rendszámú gépkocsit a főváros egyik fő- útján egy rendőrségi autó megállásra kényszerítette, majd több rendőrautó közre­fogta. (Folytatás a 2. oldalon) szocialista programot! Az országos jelentőségű értekezletet Hámori Csaba, az ifjú­sági szervezet most leköszönő első titkára nyitotta meg MTI—TELEFOTO Megkezdődött a KISZ országos értekezlete A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség politikai platformja meghirdetésének, a KISZ XII. kongresszusa elő­készítésének és személyi kér­dések eldöntésének szándé­kával kezdte meg munkáját a KISZ országos értekezlete pénteken délután Székesfe­hérvárott. A KISZ-tagok ezt megelő­zően küldöttgyűléseken, réteg­tanácskozásokon mondtak vé­leményt az országos KlSZ-ér- tekezletre készített dokumen­tumokról, amelyeket a KISZ Központi Bizottsága bocsátott vitára. Az országos KlSZ-ér- tekezlet munkájának közép­pontjában is elsősorban e dokumentumok megvitatása áll. A tanácskozás színhelyén, a Videoton Oktatási Központ­jában a 625 küldött munká­ját több mint 400 meghívott vendég kisérte figyelemmel. Az értekezletet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB most leköszönő első tit­kára nyitotta meg. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, aki a párt és a kormány nevében köszöntöt­te a KISZ országos értekez­letét. Jelen volt Lukács János, az MSZMP KB titkára és Ta­tai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Ugyancsak ott voltak a tanácskozáson az MSZMP megyei bizottságai­nak, a társadalmi és tömeg­szervezeteknek a vezető kép­viselői. „Merészség a politikában csak akkor van helyén, mi­dőn tetemes erőre támasz­kodhat” — kezdte mondandó­ját Hámori Csaba ezzel a Deák Ferenc-i idézettel, majd így folytatta: — a mi lázas és túlfűtött közállapotainkban a magyarországi változások megvalósításához nagy szük­ség van olyan erőre, amelyre támaszkodni lehet, s amelyet felhasználni, de nem kihasz­nálni kell. A következőkben az orszá­gos KISZ-értekezlet ügyrend­jére, munkarendjére, valamint ügyrendi szabályaira tett ja­vaslatot. A KISZ KB állásfog­lalása alapján első napirendi pontként a KISZ megújításá­nak, a XII. kongresszus ösz- szehívásának, a KISZ plat­formjának és politikai prog­ramjának megvitatását indít­ványozta. Második napirendi pontként az ifjúságot érintő időszerű társadalmi, gazdasági kérdé­sek, harmadikként pedig a személyi kérdések megtárgya­lását — zárt ülésen — javasol­(Folytatás a 2. oldalon) Az ülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Läufer László II választók bizalmán alapuló várospolitikáért Gondolkodva egyetérteni A lakosság nem a tájékoztatást, hanem a döntések meghozatalában való részvétel lehetőségét várja A cél egyértelmű: a meg­változott gazdasági-társadalmi viszonyok kikényszerítik a ta­nácsok valóságos önkormány­zattá válását. Az eléréséhez vezető út azonban nem lehet csak a párt, csak a tanács, vagy csak az intézményrend­szer feladata. Új módszereket kell mielőbb találni ahhoz, Ihogy a várospolitika alakítá­sában érdemben részt vegyen a város polgársága és a munkamegosztásban megtalál­ják a helyüket és szerepüket a résztvevő szervezetek, intéz­mények, testületek. Ezt az útkeresést tükrözi az a megszokottól eltérő mód, ahogy a pécsi városi pártbi­zottság napirendjére tűzte a városi tanács lakossági kap. csolatainak helyzetéről, erősíté­sének feladatairól szóló össze­gezést: az elmúlt fél évben ugyanis rendkívül széles kör­ben tárták fel a gondokat, alapozva a város szervezetei­nek véleményére, a tudomá­nyos kutatómunka tapasztala­taira és a városi tanács ön­értékelésére. Lapunkban két hónapon keresztül megjelen­tek a város polgárainak véle­ményét hangoztató írások is. Ezzel a módszerrel rendkívül sokoldalú kép rajzolódott ki a tanács munkájáról, lakossági kapcsolatairól — a megfogal­mazott dokumentum jó alapoz útkereséshez, a továbblépés­hez. Várható volt tehát tegnap, hogy a városi pártbizottság és a városi tanács együttes ülé­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents