Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-03 / 245. szám
IO Dunántúli napló 1988. szeptember 3., szombat Bukszár Mária Lang Györgyi Jó is, rossz Is A pop-rock porondon Kalandos volt az lidei nyár Bukszár Márta, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője számára: „történt velünk jó is, rossz is". — Mi volt a rossz? — Az autó. Pedig olyan jól indult minden. Barátnőm, Be- ney Kati Bayreuth-ban énekel, hívott bennünket, látogassuk meg. Felpakoltuk a családot öreg Skodánkra — a Loheng- rint láttuk volna. Csehszlovákiában elromlott a kocsi, nem tudták megjavítani alkatrész 'hiánya miatt, a szerelők azt mondták, Magyarországon több a Skoda-alkatrész, mint ott. Itthon pedig azt javasolták, próbáljuk meg Ausztriában. A szomszédban jobb az ellátás. Hát ez még hátravan: mindenesetre az idén nem láttuk a Lohengrint Bayreuth- ban. — És mi volt a jó? Azért abból is kijutott. Ba- latonmáriafürdőn egy barátnőm villájában nyaraltunk júliusban, a legjobb időben a napozáshoz, fürdéshez, a néhány hűvös nap pedig ideális volt egy szentendrei, budapesti kiránduláshoz, amikor- is kilencéves fiammal megnéztük a várost és egy szabadtéri előadást. — Receptgyűjteménye gyarapodott a nyáron? — Nem, mert a külföldi utazás meghiúsult, pedig kiváló magyaros ételekkel készültem német ismerőseinket meglepni. Befőzéseim viszont remekül sikerültek: meggyből és cseresznyéből tettem el, lekvárt és szörpöt. — Mit kínál az idei évad? — A Bécsi vérben játszom, most magyarul próbáljuk, a bemutató Siófokon lesz. Azután elutazom a JPTE női ka- marakórusóval, amely Jobbágy Valér vezetésével Firenzében, Arezzóban szerepel a modernzenei fesztiválon: Szőllősy András Plonctus Mariae című művében Mária szólamát éneklem és Salvatore Sciervi- no Le Donna di Tracbis című többtételes kórusának egyik női szólóját. Ezután németül tanulom a Bécsi vért, mert novemberben és decemberben az NSZK-ban túrnézunk vele, a kettő között pedig itthon felújítjuk a János vitézt. G. T. Az Interpop Fesztiválon láthattuk a nyáron Lang Györgyit Falusi Marianna!, a Pa Dö Dö-duóban — igen nagy sikert aratták. A művésznő hét év után sajnos megvált a Pécsi Nemzeti Színháztól — a várostól azonban nem. A bányásznapon ismét találkozhatunk vele, és reméljük, Falusi Marianna! készített közös estjeiket is meghívják Pécsre. Most Szegeden, a Kárász utcában értük utol Lang Györgyit telefonunkkal, nyaralás, pihenés, nagy beszélgetések, séták közepette - a nagymamánál, ahol gyermekkora óta az összes vakációt tölti. Most Mariannol együtt pihenik itt a nyár fáradalmait, melyekről emigyen szólt a művésznő: — A Pro Menedzseriroda, vagyis dr. Eidős Péter nevezett kettőnket az Interpop Fesztiválra, az alkalomra Laar András a KFT-ből írt egy számot. Majd eljöttünk Pécsre LIbrik Dórához, ugyanis ő találja ki a koreográfiát az összes műsorunkhoz, és nélküle csak állnánk mereven. Aztán elmentünk Siófokra, és elhatároztuk, hogy jókedvünk .lesz. Nem estünk ki az elődöntőből, zajos közönségsikert arattunk, és ugyan nem kerültünk az első három közé, de megjegyeztek bennünket. Nagy kérdés volt, befogadnak-e a szakmában kettőnket, befogad-e a műfaj igen speciális közönsége. Nos, igen a válasz. Lang Györgyi és Falusi Mariann - aki operatanszakot végzett, Ki-mit-tud-ot nyert dzsesszből 1983-ban, külföldön énekelt éveken át — akik a Rémségek kicsiny boltjában, ezen az előadáson találkoztak, ebben fedezte fel őket Presser Gábor, majd rájöttek, hogy ők nem vetély- társak, hanem ők egy kettős, egy Pa Dö Dö, ősszel lemezt készítenek a három év dalaiból. önálló estjükkel szerepelnek az országban, és Bécsben, készül kettejükre is számítva egy musical, és megy tovább Lang Györgyi és a pécsi társulattal a Gőzben nagysikerű sorozata. Csak Lang ment el Pécsről. Szabadúszó lett. — Elfáradtam — mondja', - hét év fanatikus hitébe és a hivatal közönyébe sokan belefáradtunk. A hét pécsi évemet azonban senki sem tudja elvenni tőlem. G. O. Szabó Dezső A magyar és a francia konyha a kedvence Pozsonyban tanulta a cukrászmesterséget, majd Léván a szakócsságot a Pécsett szinte mindenki által jól ismert, ma már nyugdíjas mesterszakács Szabó Dezső. Léváról Budapestre, majd onnan a Kékestetőre került dolgozni, s végül 1947-ben jött Pécsre, először a volt Majláth utcai vendéglőbe. Volt szakács Si- kondán, Harkányban, s végül 1950-ben horgonyzott le végleg a Nádorban, ahol húsz évig, egészen nyugdíjba vonulásáig volt konyhafőnök. A mesterlevelet 1960-ban kapta meg; ezenkívül számtalan oklevél és elismerés tulajdonosa. — Nekem mindig az volt a legnagyobb élmény, ha a vendégek megelégedéssel távoztak. A törzsvendégek még ma is köszönnek az utcán. Nekem ez nemcsak szakmám, hanem hobbim is. A szakma- szereíetet én nagyon fontosnak tartom, és sajnálkozva látom, mintha ma ez a szempont az anyagiak mellett háttérbe szorult volna . Szabó Dezső dolgozott Svájcban, Hannoverben, Prágában is, és nyugdíjasként is sokszor fölkérték, hogy működjön közre egy-egy vacsoraest megrendezésénél — nem csoda, neve ma is vonzza a vendégeket. — Kíváncsi lennék, mik egy mesteiszakács kedvenc ételei? — Szeretem a hortobágyi palacsintát, a magyaros erőlevest. az édestésztákat, például az aranygaluskát, de talán legeslegjobban a galuskát hús nélkül, csak úgy pörköltszafttal. A húsért nem vagyok oda. Készíteni viszont legjobban hidegtálakat szedetek, itt az ember eleresztheti a fantáziáját. Mondták 4s többször: „Szabó úr, meddig tudja még ezt fokozni?" A magyar és a francia konyhát szeretem a legjobban, de emellett még nagyon tetszik az erdélyi és bácskai konyha is. Kérésünkre megígérte, hogy holnap délelőtt tíz órától a Dunántúli Napló pavilonjában ő is dedikálni fogja szerkesztőségünk most megjelenő szakácskönyvét. Miután megígérte, odafordult feleségéhez: — Akkor vasárnap délelőtt neked kell főznöd itthon, jó? D. Cs. A PMSC négy újonca Iff gyorsabb a játék A Honvéd elleni rangadón megnézték a játékát a szülei. Az édesapja, a volt futballista szerint játszhatott volna jobban is. Csakhogy a kedves papa azt nem tudhatta, hogy azért nem jött be neki minden csel, passz, lövés, fejes, mert fáradt volt. No nem a sok edzéstől, mert azokat bírja, hanem attól, hogy a mérkőzést megelőző éjszakán nem aludt. Egyszerűen nem jött álom a szemére, annyira ideges volt. A lámpaláz az első jó továbbításig tartott, az megnyugtatta. S bármenynyire is szigorú kritikus az édesapja, nem játszott rosz- szul. Czéh László jól érzi magát a PMSC-ben.- Eddig nem csalódtam, hogy ezt a klubot választottam. Elég sok jó játékos jött •itt most össze, nehéz bekerülni a csapatba. Van egy rakás középpályás, széles a választék. Mégis arra számítok, hogy mindig ott leszek az első csapat közelében. A Kecskemétről érkezett fiatalember gyorsan rájött, hogy az NB II. azért más, mint az NB I.- Itt gyorsabb a játék, nem lehet menet közben annyit Ciéh László Vén Csaba Lehota István Nagy Tamás pihenni, mint az alacsonyabb osztályban. Ha megy a labda, nincs sok idő a gondolkodásra. Baloldali középpályásként jön számításba a- PMSC-nél. Hívták több helyre is, de Pécset választotta. És mert régebb óta rokonszenvezett a várossal, annak csapatával — ide szerződött. Három évet irt alá, ennyi idő alatt rengeteget fejlődhet. Elvégre csak húszesztendős. Bérelt- helye lehetA 25 éves labdarúgóért — mint arra a sportkedvelők bizonyára jól emlékeznek — tavaly ősszel az MTK-VM és a Vasas versengett, de mivel az MLSZ egy évre eltiltotta az átigazolástól, Dunaújvárosban maradt. Előtte Kecskeméten és katonaideje alatt, a Szabó L. SE-ben is szerepelt, de az igazi áttörést a dunaújvárosi évek hozták .meg Lehota István számára. Ekkor mutatkozott be az olimpiai válogatottban, ráadásul kitűnően, úgyhogy rövid idő alatt ő lett a legkeresettebb „cikk" a magyar futballpiacon. Ezért is hatott meglepetésként, hogy a pécsi vezetők egy jól sikerült húzással előszerződést kötöttek a szőke csatárral, aminek — bár három játékosba és elég sok pénzbe került — már most is látszik, hogy nemcsak ők, de a szurkolók is igazán örülhetnek. Hogy mekkora üzlet volt Lehota Pécsre csábítása, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a csatárt már Mezey György is megkereste, jelezve szándékát, hogy figyelembe veszi a világbajnoki selejtezők alkalmával. Az újmecsekaljai szurkolók új kedvence egyébként kitűnően érzi magát Pécsett. Nemrég házasodott (a felkészülés kezdetén ezért is hiányzott rövid ideig, nejével Olaszországban töltötték a mézesheteket, s úgy érzi, megfelelő környezetet talált családja számára a mecsek- alji városban. Eddigi szereplése egyébként a várakozásénak megfelelő, szélsőjátékával felgyorsult a piros-feketék játéka, s mór most nyugodtan kijelenthetjük, hogy tudása alapján hosszú ideig bérelt helye lehet a kezdő 11-ben. Mivel hároméves szerződést kötött a piros-feketékkel, hosszú távon számolni lehet a játékával. A címeres mez a cél Nagy Tamás egyidős Leho- táva'l, ráadásul ugyanúgy, ahogy a csatárt, őt is az MTK-VM elől szerezték meg a pécsiek. Az irányító középpályás Keszthelyen kezdte pályafutását, majd a ZTE és a Rába ETO következett. Győrben csupán egy évig maradt, hogy .miért, arról a következőket mondja. — A szerződésemben benne szerepelt, hogy a Rába lakáshoz juttat. Mivel ezt nem teljesítették, jogom volt tovább állni. Az az igazság, hogy egyébként is szívesebben jöttem Pécsre, hiszen Garami Józsefet már ifjúsági labdarúgó koromban megismertem, s azóta is nagyra becsülöm. A pécsi vezetők különben már most teljesítették a szerződésben foglaltakat, úgyhogy nincs más dolgom, mint a játékkal törődni. S hogy Nagy Tamás valóban a labdarúgásnak szenteli idejét, azt az első néhány mérkőzésen mutatott teljesítménye is igazolja.- Irányító középpályásnak hozott Pécsre Garami József. Tudom, a jelenlegi PMSC-ben senkinek sem lehet bérelt helye, már csak azért sem, mert szinte minden posztra többen is pályáznak. Nekem sem lehet más célom mint, hogy tüzközelben legyek. A fiút egyébként Lehotával egyetemben erősen figyeli a szövetségi kapitány. Kétszer — Verebesnél — már elutazhatott válogatott mérkőzésre, bekerülni azonban akikor még nem tudott. Mind az NDK-ban, mind a svédek ellen csak a kispadon jutott számára hely. — Természetes, hogy mint labdarúgónak, nekem is legfőbb vágyom a címeres mez kiérdemlése. De azt is tudom, hogy ehhez elsősorban a bajnoki mérkőzéseken kell jól szerepelni. Jól szerelme bemuf-af-kozni 1977 óta futballozik, a szülőhelyén, Kalocsán ismerkedett meg először a labdával. Később Miskére, majd Bajára került, most pedig Pécsre. Vi- (ógéletében a bal szélen játszott, hol szélsőt, hol középpályást. Egyszer már az NB l-ben is szerepelt, Szombathelyen becserélték. Ott, akkor egészen jó dolgokat lehetett tőle látni. Ez ad reményt arra, hogy beigazolódjon: jó vásárt csinált 'Vén Csabával a PMSC. — Nem bántam meg, hogy a PMSC-t választottam — mondja. - Kitűnő kollektívába ke ültem, egyáltalán nem éreztetik velem, hogy új fiú vagyok. Állandó kezdőember szeretnék lenni Pécsett, ezért sok mindent megteszek. Baján gólkirály volt, igaz, az alacsonyabb osztály. Erőssége, hogv a pontrúgásokat úgy csavarja kapura, illetve kopu elé, ami fél góllal ér fel. Hátránya viszont, hogy fejelni nem nagyon tud, nem is szeret, meg aztán a jobb lábát jószerével csak támaszkodásra használja. Amióta a PMSC-ben edz, illetve játszik, észrevett már magán némi változást: átvette a gyorsabb játék ritmusát, technikai, lag is javult. Régóta tetszett neki Pécs, úgyhogy a jelek azt mutatják: kölcsönösen jó választás volt. A 23 esztendős labdarúgó eddig még nem mutatkozhatott be hazai pályán a pécsi közönségnek, de ez sem várat már magára sokáig. Ha hosszabb ideig jut játéklehetőséghez, " akkor derül ki róla igazán Újmecsekalján, hogy: ki mit tud? A négy pécsi újonc egyike szerint nem fognak benne csalódni...
