Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-28 / 270. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Közműrendszerek ts módszerek Dunántúli Itanto XLV. évfolyam 270. szám 1988. szeptember 28., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapj A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése — Kedden reggel — Jászai Mari téri szék­házában - összeült a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és az elektronikus sajtó révén betekin­tést engedett tevékenységébe. Az elnöklő Kádár János megállapította, hogy a testület határozatképes. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjé­re tett javaslatát a testület egyhangú döntés­sel fogadta el: O Tájékoztató időszerű külpolitikai és nem­zetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. 0 Szóbeli tájékoztató a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kér­déséről. Előadó: Lukács János, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára. 0 A Központi Bizottság és a területi szer­vek mellett létesítendő tanácskozó testületekről szóló javaslat. Előadó: Nyers Rezső, a Politi­kai Bizottság tagja. O Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában. Q Személyi kérdések. Előadó: a soros elnök. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság a ta­nácskozási joggal meghívottak közé sorolta xa központi sajtó vezetőit. Szűrös Mátyás Miután a meghívottak el­foglalták helyüket az üléste­remben, Kádár János megadta a szót Szűrös Mátyásnak. Az írásos előterjesztés — amelyet a KB tagjai előzete­sen megkaptak — megállapí­totta, hogy a KB júniusi ülé­se óta eltelt időszakban foly­tatódott az immár állandósuló és egyre eredményesebb ke­let-nyugati párbeszéd. Biztató jelek mutatkoznak a regionális konfliktusok politikai rendezé­sének folyamatában. E vál­tozásokat mindenekelőtt a két világhatalom erősödő együtt­működési készsége, valamint az ENSZ fokozódó szerepválla­lása lendíti előre. A szovjet kezdeményezések mellett most már az Egyesült Államok ve­zetése is mind józanabbul ér­tékeli az amerikai és az összemberi érdekek közötti összefüggéseket, és vállalja a világ sorsa iránt viselt nagy­hatalmi felelősséget. A jelek szerint ezt a külpolitikai fel­fogást és gyakorlatot — párt­állásra való tekintet nélkül — az új amerikai kormányzat is állami politikaként kívánja folytatni. Fontosak a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítései, hogy a kapcsolatok folyamatossága ér­dekében hidat építsen a kö­vetkező amerikai kormányzat felé. A nyugati magatartást pedig elsősorban az jellem­zi, hogy a kormányok többsé­ge továbbra is érdekelt a szovjetunióbeli reformok előre- ha ladásában. A kelet-nyugati kapcsolatok alakulásában az elmúlt idő­szakban nagyobb figyelmet kaptak az európai problémák, ezen belül a szocialista orszá­gok és a nyugat-európai ál­lamok, valamint az integrációs szervezetek viszonya. Ez tükrö­ződött a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek varsói ülésén elfogadott dokumentumokban, amelyek kedvező nemzetközi visszhan­got váltottak ki. Nyugaton mindenekelőtt azt értékelték, hogy ezek az állásfoglalások összességükben a 'szövetség szintjén is az átalakítás igé­nyét tükrözték, s a bennük megfogalmazott javaslatok bi­zonyították a szocialista or­szágok többségének alkalmaz­kodási készségét a realitások­hoz. A Politikai Tanácskozó Tes­tület a varsói ülésen nyilatko­zatot fogadott el az európai fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzetek csökken­téséről szóló tárgyalásokról. E tárgyalások feladata a VSZ és a NATO hagyományos katonai potenciáljának radikális csök­tájékoztatója kentése, a meglepetésszerű támadáshoz és általában a támadó hadműveletekhez szükséges erők és eszközök felszámolása, hosszabb távon pedig a katonai képességek védelmi jellegűvé való átala­kítása. A Varsói Szerződés mindezt három szakaszban ja­vasolja megvalósítani. A beszámoló ezt követően leszögezi: mi arra törekszünk és partnereinknél ez megértés­re talál, hogy már a csökken­tések első szakasza kiterjed­jen hazánkra. A beszámoló ezután kitért a román magatartásra, amely Becsben mostanáig gátolja a megegyezést. Ha végül is el­fogadják a záródokumentu­mot, az az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatának továbbvitelét biz­tosító utórendezvények össze­hívására adhatna fölhatalma­zást - állapítja meg. Ebben az esetben még ez év őszén megkezdődhetnének a hagyo­mányos leszerelési tárgyalások. A fejlett tőkés országokkal és azok gazdasági és politikai 'integrációs szervezeteivel ki­épülő kapcsolatainkról szólva hangoztatta: lépéseink — a szocialista külpolitikai törek­vések szellemében — hozzájá­rulnak az európai viszonyok stabilizálásához, a két világ- rendszer együttműködéséhez. Kiemelte, hogy Grósz Károly hivatalos látogatása az Egye­sült Államokban és Kanadá­ban még az előzetes várako­zásokat felülmúlóan is sikeres volt. Az amerikai politikai veze­tőkkel, az üzleti élet és az amerikai magyar emigráció ki­emelkedő képviselőivel folyta­tott tárgyalások igazolták, hogy a magyar párt és kor­mány gazdasági és politikai reformtörekvései, az ország nemzetközi magatartása az Egyesült Államok kormányzati és üzleti körei részéről rokon- szenvre talált, s erősítette a magyar—amerikai együttműkö­dés továbbfejlesztésének igé­nyét. Belső helyzetünk és gaz­daságunk alkalmazkodóképes­ségének erősítése továbbra is meghatározó marad a ma­gyar—amerikai kapcsolatok fej­lesztésének tengerentúli meg­ítélésében. Grósz Károlynak az emigrá­ció képviselőivel megkezdett párbeszédét méltatva rámuta­tott, hogy az emigráció veze­tőinek első Ízben nyílt alkal­muk közvetlen érintkezésre legfelső szintű magyar veze­tővel. E találkozók a nemzeti­ségi politika új minőségét is kifejezték. Az amerikai és ál­talában a nyugati országok­ban élő emigráció vállalt ma­gyarságát éppúgy nem lehet megkérdőjelezni, mint a szom­szédos országokban élő ma­gyar nemzetiségekét — hang­súlyozta a beszámoló. Ezután Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatainak rendezéséről szólt a tájékoztató, aláhúzva: a megállapodás a gazdsági együttműködés céljai között a magyar—EGK kapcsolatok erő­sítését, a vállalati kooperáció bővítését, vegyesvállalatok alapítását, valamint a tudomá­nyos és a műszaki haladás ösztönzését is szolgálja. Az együttműködés kiterjed a többi között a bányászat, a mezőgazdaság, az idegenfor­galom, az energetika, a fuva­rozás, a környezetvédelem és a licencmegállapodások terü­letére. Ez az első kétoldalú egyezmény, amely átfogóan rendezi egy KGST-tagország és az EGK gazdasági, keres­kedelmi kapcsolatait. A most megnyíló piaci lehetőségek ki­használása önmagában nem eredményez áttörést, az ered­mény alapvetően gazdaságunk versenyképességének javulá­sától, szerkezeti megújulásától függ. Ezután a KB titkárának be­számolója kitért az Európa Parlamenttel, az Európa Ta­náccsal kialakított kapcsolatra, a NATO parlament delegáci­ójának eredményes látogatá­sára, majd a magyar—izraeli és a magyar—dél-koreai vi­szonyra. Megállapította: kül­politikai szándékainknak meg­(Folytatás a 2. oldalon) Baranya Negyei V. B. ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Bcranya Megyei Vég­rehajtó Bizottsága. A testület napirendi vitája előtt, a közelgő fegyveres erők napja ünnepségeihez kapcsolódva, Czilják József, a Munkásőrség megyei parancs­noka átadta Horváth Lajos­nak, a megyei tanács elnöké, nek a munkásőrség országos parancsnoka által adományo­zott „Munkásőr Emlékjelvény"-t, tolmácsolta köszönetét a mun­kájukhoz nyújtott eddigi segít­ségéért. A végrehajtó bizottság a Mecseki Ércbányászati Válla­lat pártbizottsága munkájának tapasztalatait összegző jelen­tésről folytatott vitát, melynék előterjesztője Kovács István, a MÉV pártbizottságának titkára volt. A testület tagjai felszó­lalásukban elismerően szóltak a MÉV pártbizottság munkájá­nak eredményeiről, felhívták a figyelmet a tapasztalható hiá­nyosságokra, az ' új politikai körülményekhez igazodó fel­adatokra. Jelentősnek ítélték meg azt a tevékenységet, me­lyet a vállalat kommunistái, dolgozói Pécs város, a megye politikai életében, a település- fejlesztési feladatok megvaló­sításának segítésében vállal­nak. A Mecseki Szénbányák gaz­dasági és mozgalmi vezetői tájékoztatták a végrehajtó bi­zottságot a vállalatnál lezajlott munkabeszüntetés okairól és tanulságairól. A vita során ki­alakult az a vélemény, hogy az eseményeket sok kedvezőtlen körülmény, a szénbányászok korábban már megfogalmazott sérelmei váltották ki, melyek­ből országosan és helyileg is fontos következtetéseket szük­séges levonni a gazdasági és politikai munkában egyaránt. A jövőben sem szabad figyel­men kívül hagyni mindazokat a megoldásra váró feladato­kat, melyekre a bekövetkezett munkabeszüntetés felhívta a figyelmet. Amikor a végrehajtó bizottság tagjai saját, valamint (Folytatás a 3. oldalon) Mélyépítési tanácskozás külföldi résztvevőkkel Manapság már hajlamosok vagyunk arra, hogy minden­féle szakmai érdeklődést vagy közeledést aszerint ítéljünk meg, hogy hoz-e az konkrét üzletet, hogy az azonnal fo- rintosítható-e? A tegnap Pé­csett kezdett háromnapos ma­gyar-osztrák—szovjet mélyépí­tési szeminárium a közmű- rendszerek és módszerek je­gyében nem biztos, hogy azonnal kézzelfogható ered­ményekkel zárul, de azt már előre megállapíthatjuk, hogy az együttműködés célja min­denképpen ez. A pécsi ta­nácskozás különlegessége, mondhatni szenzációja az, hogy a majd másfél évtizedes sikeres múltra visszatekintő magyar—osztrák építésügyi és gazdasági-műszaki kétoldalú együttműködés mostantól hár­mas lesz, mivel a szovjet 'Moldáviai SZSZK is tagként társult. A pécsi városháza díszter­mében tegnap megkezdett, három nemzetet tömörítő ta­nácskozást dr. Molnár Zoltán, a Pécs Városi Tanács általá­nos elnökhelyettese nyitotta meg, majd Tám László mutat­ta be Pécs nevezetességeit diaporáma képekről. Dési Albert, a magyar- osztrák építésügyi és gazda­sági-műszaki kétoldalú együtt, működés magyar titkára la­punknak elmondotta, hogy ez a kapcsolat teljesen átfogja az építészeti tárca 23 fő te­rületét, s számunkra is min­denképpen előnyös, hiszen így osztrák technológia kerül be hazánkba és a vegyesvál­lalatok létrehozása a techno­lógiái fegyelemmel, az új mód­szerekkel és gépekkel kimerít­hetetlen lehetőségeket terem­tenek. Jó példa a konkrét együttműködésre például a VÁÉV-BRAMAC, de ezzel még nem zárult le a sor. Hogy miért épp Pécs e ta­nácskozás házigazdája? Mert a városban és vonzáskörzeté­ben alkalmazunk olyan korsze. rű technológiákat, melyeket esetleg mi ajánlhatunk az osztrákoknak, és a tanácsko­záson most első ízben meg­jelent szovjeteknek. Méltán büszkélkedhetünk a Ivov-kert- városi KAF-fal (közműalagút- és folyosórendszer), az épület- gépészeti felsőfokú oktatás je­lentős hazai bázisaként a Pol- Ibck Mihály Műszaki Főiskola, val. Az is megnyitja az együtt­működés kiszélesítésének táv­latait, hogy itt van a moldá­viai köztársaság delegációja is, így az esélye is megnőtt, hogy az osztrákok velünk együttműködve törhetnek be a szovjet piacra. A delegációk vezetői: Hulnágl Lóránt (ÉVM), Günther Fries (Auszt­ria) és Anatolij Szergejevics Krecsin, a moldáviai állami építési bizottság elnökhelyet­tese ha kis lépésekkel is, de igyekszik egymáshoz közelíte­ni az érdekeket. M. L. Megyei kitüntetési ünnepség az MHSZ-nél Az idén megalakulásónak 40. évfordulóját ünneplő Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Baranya megyei vezetősége a fegyveres erők napja alkalmá­ból tegnap délután kitüntetési ünnepséget rendezett a Pécsi Helyőrségi Művelődési Klub színháztermében. A Himnusz, majd a Jókai Utcai Általános Iskola úttörőinek emlékműsora után László Emil alezredes, az MHSZ Baranya megyei veze­tőségének titkára köszöntötte a résztvevőket, a társadalmi, állami szervek, valamint a fegyveres erők és testületek képviselőit, köztük dr. Tóth Sándort, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettesét és Ta­kács István alezredest, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának politikai munka­társát. Az ünnepségen dr. Tóth Sándor emlékezett meg a 140 évvel ezelőtti pákozdi csata jelentőségéről, a magyar nem­zeti hadsereg megalakulásá­nak körülményeiről, fegyveres erőink és testületeink mai sze­repéről és tevékenységéről, s külön is a jubileumát ünneplő MHSZ eredményeiről, felada­tairól. Az ünnepi beszéd, majd az ünnepi parancs ismertetése után vehettek át különböző kitüntetéseket, elismeréseket, köztük hárman—hárman a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany, ezüst és bronz fokozatát, 129-en a Honvé­delmi Érdemérem 30, 25, 20, 15 és 10 szolgálati év után járó fokozatát, az MHSZ Ki­váló Munkáért Érem arany, ezüst és bronz fokozatát pe­dig 5-en, 16-an, illetve 15-en kapták meg. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents