Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-24 / 266. szám
Dunántúli ngpio 1988. szeptember 24., szombat Fizetésképtelen az Egyesített Egészségügyi Intézmények? Már megkondították a vészharangot Az áremelkedéseket nem kalkulálták bele a költségvetésbe A napfényes Hellaszban is sötétek a börtönök kuriózumok Még nem húzzák folyamatosan, de már megkondították a vészharangot a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények vezetői. A költséggazdálkodási mérleg csaknem 10 milliós hiányt regisztrál, s ha nem kapnak rendkívüli gyorssegélyt, fizetésképtelenekké, rosszabb esetben működésképtelenekké válnak. Mit jelent ez, s egyáltalán, ilyen tetemes összegű hiány miként és miből keletkezhet egy egészségügyi intézményben? Az intézmény még az 1986-ban megállapított költségvetési kerettel gazdálkodhatott — 1988-ban is. Közben azonban jelentős áremelkedések történtek, a bérleti díjaknál, az energia- és közműdíjaknál, valamint a különböző anyagoknál. Néhány példa: az intézményhez a rendelőintézeteken kívül hozzátartoznak a körzeti orvosi rendelők, bölcsődék, stb. Ezen helyiségek közül sok nem saját tulajdon, hanem bérlemény. Az e célra szolgáló helyiségekre fordítható díj a költségvetés szerint: 2 014 938. A díjak emelkedése miatt, a tényleges kifizetendő összeg 4 432 438 forint. Ugyancsak a keretből postaköltségre 1988-ban 2 895 000 jut, a tényleges kiadás várhatóan 3 840 000 forint lesz. A közműdíjra 1988-ban 2 461 000 forintot biztosított .a költségvetés, az áremelkedés miatt a fogyasztott energia díja: 16 934 000 forint — a folyamatos energiatakarékosság mellett ! És akkor még nem szóltunk az ilyen egészségügyi intézmények működéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagokról, eszközökről. 2500-3000 ilyen cikkféleség szerepel a listán. Az áremelkedések ezeknél az anyagoknál is jócskán éreztetik hatásukat, sőt az állandó árváltozások miatt, kiszámítani sem lehet, mikor, mire, mennyit kell pluszban kifizetni. (Az OMKER-nél szinte naponta változnak az árak.) Emiatt a biztonságos készletezéssel is baj van. Minisztériumi utasítás: az egészségügyi intézmények biztonságos működéséhez, minimum egy hónapra elegendő anyag- és eszköztartalékkal kell rendelkezni I Jelenleg 400—500 cikkféleségből egyáltalán nincs készlet, máról holnapra vásárolják, s így az áremelkedéseken kívül annak is ki vannak téve, hogy nem mindig kapható minden. A minimum készlet alatt, mintegy 700-800 tétel van, ami szintén egyik napról a másikra kifogyhat. (A pénzhiány olyan, szinte nevetséges helyzetek elé állította az intézmények dolgozóit, hogy pl. egyes körzeti orvosi rendelőben a betegek WC-jében saját zsebből vásárolják a WC-papírt a körzeti orvosok.) Pedig az intézmény valamennyi dolgozója mindent megtesz, hogy takarékoskodjanak. Például a röntgen filmlemezeket félbevágják, így két felvételt készíthetnek egy helyett. A laboratóriumokban a drága - ám gyors munkát biztosító -, anyagok helyett maguk készítik el a reagenseket. Tehát jelentősen többet dol- doznak. A postaköltségek lefaragására bevezették, hogy a betegekhez kijáró asszisztensek látják el a kézbesítési feladatokat. A telefonkészülékekről levették a távhívási lehetőséget, csak egy-két készüléken hagyták meg. (Ez pillanatnyilag lehet, hogy valóban spórolás a telefonköltségeken, de rendkívül bonyolítja, ha például más, vidéki, vagy budapesti intézményekbe kell sürgősen beteget elhelyezni.) A minisztérium előírta, hogy milyen biztonsági előírásoknak kell eleget tenni minden egészségügyi intézetnek az AIDS elleni védekezés érdekében. Nos, erről itt egyelőre le kell mondani, nincs rá pénz. Minden elismerés az itt dolgozóké, mert eddig csak ők érzékelték a gondot, s igyekeztek úrrá lenni rajta, és olyan megoldásokat alkalmazni, hogy a beteg ne vegyen észre ebből semmit. A kérdésre, hogy mi történik, ha nem kapják meg a sürgős - legalább 3 millió forint -, gyorssegélyt, az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgató-főorvosnője ezt válaszolta: — Akkor gyorsan bekövetkezik egy olyan mértékű színvonalcsökkenés, amit már a betegek is érzékelni fognak, sőt az is bármelyik pillanatban bekövetkezhet, hogy valamelyik ellátást nem tudjuk biztosítani, hogy a bérleményeket fel kell mondani, a biztonsági előírásoknak nem tudunk eleget tenni, s a legszükségesebb karbantartási munkákat sem tudjuk elvégezni. S hogy mindez milyen további, már lakosságot érintő következményekkel járna? Egyelőre felmérhetetlen. örömmel tapasztalhatja, aki mostanában megfordul Szigetváron, hogy átalakulóban a városkép. Egyre több az új, a felújított, vagy korszerűsített épület. A frissen tatarozott homlokzatok némelyikén tábla jelzi, hogy ott a helyi áfész boltja működik. A tavasszal megnyílott Meruker-áruház versenyhelyzetet teremtett, és mintegy ró kényszerítette a szövetkezet vezetőit a gyors lépésre.- Szövetkezetünk az ország legaprófalvasabb területén működik — mondja dr. Kiss György, a Szigetvár és Vidéke Áfész elnöke. — Az 59 település többsége 500 lélekszám alatti, összesen 32 ezer ember él ellátási körzetünkben. A forgalom kétharmadát viszont a városban bonyolítjuk, számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között. Amíg a falvakban csupán a szövetkezet van jelen, Szigetváron egyre erőteljesebb a konkurencia. Mindez bennünket is arra kényszerít, hogy minél nagyobb gondot fordítsunk a hálózat fejlesztésére. A közelmúltban elkészült üzletek pedig nem kis tehertételt jelentettek. A belvárosi ABC például 28 millió, a Lenin lakótelepi 6 millió, a magyarlu- kafai pedig 3 millió forintba került. A nyugotszenterzsébeti, a somogyhárságyi és a nagy- dobszai bolt, ugyancsak jelenStatisztikai felmérés a kisvállalkozásokról A Központi Statisztikai Hivatal és a Munkaügyi Kutató- intézet a közeli hetekben közös felmérést készít a városi kisvállalkozók munkájáról, körülményeiről. Az összeírok mintegy 5000 kisiparost, kiskereskedőt, pjt- és gmk-tagot, illetve kisszövetkezetet és ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot keresnek fel. tös költséggel készültek el. Mindehhez tegyük hozzá, hogy az áfész mintegy 2,5 millió forintos költséggel felújította a szigetvári gazdaboltot, a méteráru- és lakástextil, valamint az ifjúsági és felnőtt ruházati boltra pedig közel 1,5 millió forintot költöttek. A kívül - bel ül megszépült üzletekben gazdag áruválaszték fogadja a vásárlókat. Pedig mint dr. Kiss György többször is megemlíti, manapság nem könnyű feladat a folyamatos árubeszerzés. Legnagyobb gondjuk a műszaki cikkekkel van, melyek iránt folyamatosan nő az igény a kisebb településeken is. Szigetvárra sokan járnak bevásárolni a környező falvakból is. Ezt a célt szolgálja a korszerűbb, nagyobb alapterületű gazdabolt is, amelynek forgalma az átalakítás után 30 százalékkal nőtt. Ám a fejlődő kisközségek is igénylik, hogy többet fordítsanak boltjaik korszerűsítésére. így készült el az adorjánpusztai kis üzlet, a szentlászlói, a pettendi és a másik nagydobszai kereskedelmi egység. Azt, hogy a fejlesztés jelenlegi üteme, lehetősége sok, vagy kevés, sokan vitatják. A korábbi állami támogatások csökkenésével a szövetkezet mindenesetre nincs könnyű helyzetben. Az elnök tíz olyan boltot említ, amelyek többnyire öreg épületekben működnek és Hogy a napfényes Hellász- ban is sötétek a börtönök, arról egy pécsi fiatalember tudna regélni. Néhány hete, egy nagyobb társasággal, s némi valutával útrakeltek Görögországba. Csak Thesszalonikiig jutottak. Itt történt a baleset. A közlekedési lámpa hirtelen pirosra váltott, s hazánkfia összekoccant a sorban előtte álló, görög rendszámú gépkocsival. Rendőrség, kihallgahelyettük újat kellene építeni. Pénz viszont nincs rá. Nehezíti a helyzetet, hogy a mozgóbolt helyett is üzletet kell nyitni. A költségelemzések ugyanis kimutatták, hogy a mozgóbolt idei vesztesége például 176 000 forint. Ennél jóval olcsóbb, ha Bürüs és Várad, ez a két kislélekszámú település újból önálló boltot kap. Tervek szerint, jövőre Szent- dénes és Rózsafa boltjait korszerűsítik. A szövetkezet tagjai célrészjegyekkel segítik a hálózatfejlesztést, eddig 6 millió forint értékben jegyeztettek. A Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet pedig 10 milliós kölcsönt adott az áfész- nak, amely saját erejéből is próbál kedvezőbb feltételeket teremteni a legfontosabb ágazat, a kereskedelem fellendítéséhez. Iparfejlesztési programjuk keretében Mozsgón új, 300 négyzetméteres üzemcsarnokot építenek. A faipari üzemben felkészültek már a termékszerkezetváltásra is. Mindez, az elképzelések szerint, bizonyos mértékben tehermentesíti a kereskedelmi hálózatot. A falusi boltok ugyanis alapvetően nem működtethetők nyereségesen, márped;g a szövetkezetnek 800 milliós bevételt kell elérnie, ha talpon akar maradni és állni akarja a versenyt. F. D. tás. A görög férfi páni gyorsasággal orvosi igazolást kerített, hogy ő a koccanásnál agyrázkódást szenvedett. Gyorsított eljárás, másnap bíróság elé kerül — közölték a pécsi fiatalemberrel, s jobb ha ügyvédet fogad. 18 ezer forint értékű drachma megfizetésére kötelezték, illetve meg nem fizetés esetén, 40 napi elzárás! Mit tehettek mást, a négytagú társaság minden drachmáját összekaparta, s fizettek. Se tengerpart, se ajándék, s másnap irány Magyarország. Hogy mindezt elkerüljék csők egy apróságon múlott. Indulás előtt elfelejtették megkötni a július 1-jétől életbe lépett jogvédelmi biztosítást! — A Hungária Biztosító munkatársai minden külföldre utazó figyelmét felhívták, hogy a külföldi Casco, a baleset-, betegségi- és poggyászbiztosítás mellett, kössék meg a jogvédelmi biztosítást is — mondja dr. Szaffián Béla, a Hungária Biztosító Baranya Megyei Igazgatóságának osztályvezetője. - Eddig százan kötöttek ilyen biztosítást, kártérítési igénnyel eddig még senki sem lépett fel. Illetve pontosan az az egy szenvedett balesetet, aki nem kötötte meg. A jogvédelmi biztosítás lényege, hogy o HB megtéríti a gépjármű tulajdonosának, vezetőjének a közúti közlekedésben tanúsított magatartása miatt ellene indított büntető, szabálysértési eljárással, perrel kapcsolatban felmerült költségeit. Kivételt képez, aki a gépjárművet a tulajdonos engedélye, vagy jogosítvány nélkül vezette, s aki ellen szándékos bűncselekmény, vagy cserben- hagyás, segítségnyújtás elmulasztásának gyanúja miatt folyik büntető eljárás és akinek terhére pénzbüntetést, bírságot állapítottak meg. Megtéríti a biztosító a külföldi ügyvéd számlával igazolt munkadíját, az eljárási költségeket, gondoskodik oz esetleges óvadék letételéről, valamint a biztosított személyes megjelenésével kapcsolatban felmerült utazási és egyéb költségek térítéséről. A biztosítási kötvényhez mellékelik a partner biztosítók címjegyzékét, ahova külföldön fordulhat a biztosított. A jogvédelmi biztosítás díja 15 napra mindössze 75 forint! Dr. Szaffián Bélától kaptunk tájékoztatást a HB Baranya Megyei Igazgatóságának a gépjárműves bűncselekményekkel kapcsolatos, az országban egyedülálló kezdeményezéséről. A HB a gépjárműves bűncselekmények elkövetőinek felderítésében, a nyomravezetőnek jutalmat ajánl fel. A nyomravezető részesül a megmentett értékből. A biztosító a megtérült tízezer forint feletti érték tíz százalékát fizeti ki, megosztva, a felderítés arányában. Mert ami a rendőrségi vizsgálat érdeme, az arra eső pénz a Bűnmegelőzési Tanácsot illeti. Az első jelentkező, a VDN szeptember 18-i számában közölt bűnügy nyomravezetője, a PANNON VOLÁN taxisa! Marton Gy. Sarok Zsuzsa Korszerű üzlethálózat Szigetváron Kívül is, belül is megszépült a József Attila utca sarkán lévő Ifjúsági Ruházati bolt Versenyben a vásárlókért Hiánycikkek nyomában: Lakat nélkül Riasztó hírek járnak szájról szájra arról, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a betörések, sokan hétvégi házaikat, kiskertjüket sem tudhatják biztonságban az illetéktelen behatolóktól - hiszen, mint mondják -, ahhoz, hogy igazán védekezni tudjanak hiányzik a legfontosabb: a biztonsági lakat. Márpedig a kereskedelem nem sok jót ígér. A vásárló kénytelen akár tucatnyi üzletet is végigjárni, mire esetleg szerencséje lesz és kezébe adnak egy Tuto, vagy Gogi lakatot. A másik, az úgynevezett cilin- deres lakattal sem jobb a helyzet. Hol van, hol nincs. Akárcsak a magyarázat, ami a fogyasztó érdeklődését kíséri. Lakatügyben az egyik legtá- jékozottabbtól, Rabnecz Lajos, áruforgalmi előadótól azonban mégis sikerült megtudnunk, hogy a négy megye ellátását végző TITÁN nem adta fel, újabb és újabb szállítmányokért ostromolja a gyártókat. Sőt, a Baranyaker Vállalat munkatársai is tárgyalásba kezdtek, aminek eredményeként rövidesen kisebb szállítmány várható a megyébe. Hogy miként alakult ki a hiányhelyzet? Az erről szóló vélemények akár egy komolyabb közgazdasági tanulmányt is megérnének. A tényekről most azonban csak annyit: korábban az Elzett szécsényi gyáregysége állított elő biztonsági lakatot, amelyből jó közepes ellátást tudtak biztosítani. Miután különféle gazdasági bajok jelentkeztek, a BRG bekebelezte a gyáregységet, a régi gépeket átadta a szügyi tsz-nek. A megváltozott körülmények nem kedveztek a forgalmazóknak. A gépeken meg kellett tanulni a munkavégzést, el kellett sajátítani a technológiát, a különféle szakmai fogásokat. Mindez időbe tellett, s közben az igények sem csökkentek. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye szükségletét például, csak akkor lehetne maradéktalanul kielégíteni, ha negyedévenként mintegy 100- 150 000 lakatot kapnának. Ezzel szemben a gyártó csak 30— 40 ezret tud szállítani, de azt is csak bizonyos kényszer hatására. A pécsi nagykereskedelmi vállalat éppen ezért két lehetőséggel is próbál kozott. A kötbér azonban a jelek szerint nem vezetett eredményre, a szállítási pontatlanságok nem szűntek meg, sőt a gyártók kapacitása sem növekedett. Nemcsak a TITÁN-nak vannak gondjai, de társvállalatainak is, akik hasonlóképpen szeretnének hazai forrásból több lakatot kapni. Hozzáértők szerint, az 50— 100 forintos áron forgalomba hozott biztonsági lakatok helyett, megfelelő lenne a cilin- deres is. Csakhogy ez jóval drágább. A különféle nagyságú Tutius lakatokért 100—150 forintot is elkérnek. Persze csak akkor, ha van, mert a hiányt ebből sem tudják pótolni. Bonyolítja a lakatügyet, hogy a pécsiek tavasszal kötött importszerződésére sem igen érdemes számítani. A tranzakciót lebonyolító külkereskedelmi vállalat, néhány hete jelezte ugyan a szállítmány érkezését, de a Lengyelországból a szeptember végére ígért 30 ezres tétel aligha okoz lényeges változást. Az ellátás tehát marad, amilyen volt. Hacsak? Az Elzett sajószentpéteri gyáregysége már elkészítette egy új lakat első példányait, amiből - ha a szükséges engedélyeket addig megkapják —, december végéig 200 000 darabot gyárthatnak. Ebből szeretne a TITÁN is ötvenezret. A hazai lakathelyzet furcsasága, hogy bár a boltokban nincsen lakat, mégis van. Igaz, ez egy harmadik fajta és a kereskedők szerint akkor sem vásárolnának belőle, ha a gyártó felkínálná. Az úgynevezett tömblakat ugyanis nem felel meg a célnak, a forgalmazók és a vevők nem igénylik. Valahol egy sajószentpéteri bérelt raktárban mégis 600 000 darab fekszik belőle. A hatalmas készlet egy-egy darabját állítólag 200 forint termelési költség terheli. Legyártottak tehát egy 120 milliós tételt, ami helyett ha biztonsági lakatot készítenek valószínűleg mindenki jobban járt volna és szó sem lenne ekkora hiány- helyzetről. F. D.
