Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-22 / 264. szám

2 Dunántúli napló 1988. szeptember 22., csütörtök Sajtótájékoztató a Kamarában Érdekegyeztető tanácsot hoznak létre A kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása Bér- és szociálpolitikai intézkedésekre van szükség Úttörőházi programok Pécsett Közösségi játékok, szakkörök, tanfolyamok A programokat a gyerekek, a beiratkozás — most már szűkös — határidejét azonban a szülők figyelmébe is ajánlja a pécsi Szabó István Úttörő- ház. A meghirdetett tanfolya­mokra és szakkörökre ugyanis már csak holnapig, szeptem­ber 23-ig lehet jelentkezni az úttörőcsapatoknál és az úttö­rőházban beszerezhető jelent­kezési lapokon. A jószerivel jelképes részvételi díjakat a szeptember 26-án, hétfőn 17 órakor megrendezésre kerülő évnyitó után fizethetik be a gyerekek, illetve szüleik. A programok közt tallózva a hagyományos és népszerű tanfolyamok sorában újdon­ságként tűnik fel a kezdő tánciskola, amely nemcsak a gyerekek igényeit elégítheti ki, hanem a közösségformálásra is jó lehetőséget kínál. A szak­körök, egyebek mellett az ide­genvezetői, a csillagászati és a hajómodellező szakkör, to­vábbá a világismereti klub is, a fél évig tartó tanfolyamok­tól eltérően egész évre szer­veződnek, gazdag tematikával. Érdekesnek ígérkezik a 4. osz­tályosok részére meghirdetett Játsszunk matematikát! elne­vezésű szakkör, amelynek célja ■nem az, hogy a városi tehet­séggondozó szakkör konkuren­se legyen, hanem hogy a gyerekeket előkészítse az 5. osztályra. Nem új, de érde­kes a rajzfilmkészítő szakkör, amelyet 4—6. osztályos gyere­kek számára hirdettek meg. A Szabó István Úttörőház most induló színjátszó csoport­ját Petkó Jenő, a sellyei Csi­ribiri színpad egykori vezetője irányítja majd. Egyfajta elis­merése az úttörőházban folyó művészeti nevelőmunkának, hogy a néptánccsoport hivato- ilosan is a KISZÖV táncegyüt­tesének utánpótlásbázisa lett. Még hosszan lehetne sorolni a lehetőségeket, de mert azokról a gyerekek az iskolák­ban is kaphatnak felvilágosí­tást, ehelyütt hadd említsük ímeg inkább az évek óta nép­szerű, és ismét meghirdetett közösségi játékokat. A „Bará­tunk a könyv, ... a múzeum, ...a számítógép, ...a film", továbbá a Színország és a Vífcág ablak-expedíció elnevezé­sű programokra október ele­jéig, illetve közepéig jelentkez­hetnek az érdeklődők. F. J. (Munkatársunk telelonjelen- tése) — Az idei első félév vállalati eredményessége a konvertibilis forgalomban kedvezően ala­kult, az egyenleg 400 millió USA dollárral jobb, mint az előző év azonos időszakában, a gazdaságra mégis a stagná­lás a jellemző változatlan ter­melési szerkezet mellett. Te­hát csak az inflációból adódó vélt jövedelmek újraelosztása folyik — elemezte népgazdasá­gi helyzetünket tegnapi sajtó- tájékoztatóján Budapesten Ke- lényi Gábor, a Magyar Gazda­sági Kamara főtitkárhelyettese. Az MGK sajtótájékoztatója rendhagyó módon, bejelentés­sel kezdődött: október 3-án az MGK székhazában a kormány és a Kamara vezetői .munka- megbeszélést tartanak, mely­nek napirendjén várhatóan az idei évről esik majd szó és arról, hogyan növelhetők 1989- ben a teljesítmények. Megvi­tatják a külkereskedelmi for­galmat, a tőkés import és a devizagazdálkodás liberalizálá­si lehetőségeit, a bérreformot és a jövő évi bérmechaniz­must, a szabályozó rendszert és a vállalati fejlődés lehető­ségeit. Ettől a munkamegbeszélés­től mind a gazdálkodó egysé­gek, mind a Kamara (mind ér­dekképviseleti szervük) sokat várnak. De térjünk vissza a közel­múltba és a jelenbe. Az első féléves „mérleg" ugyancsak tanulságos és sokat sejtető. A tervezettnél ugyan magasabb lett a gazdálkodó és egyéb szervezetek összeredménye, de romlott a feldolgozóipar pozí­ciója. Ezt a nyereségtöbbletet (főként az infláció miatt a kereskedelem, a pénzintézetek és a kohászat lényegében csak a korábbi veszteségeikhez képest eredményesek) könyvel­hették el. Csökken a belső fo­gyasztás, ugyanakkor nőnek Egy hónapja adtunk hírt a pécsi Apáczai Nevelési Köz­pont gimnáziumának szándé­káról: az iskola lépcsőházá­ban egy rokkantliftet szeretné­nek felszerelni, hogy meg- könnyíthessék tolókocsival köz­lekedő diákjuk iskolai munká­ját. Ha sikerül a tervet meg­valósítani, ez az intézmény komfortos továbbtanulási lehe­tőséget nyújthat a Bercsényi a belső kooperációs zavarok. Az igen magas kamatszint és a likviditási gondok miatt is egyre erősödik az inflációs nyomás a gazdaságra. Egyre mélyül a megtermelt jövedel­mek és a felhasználás közötti szakadék. MGK székházó'ban a kormány sét követő tájékoztatón elhangzott: két tényező a ko­rábbiakon túl is különösen ne­hezíti a gazdálkodást. Az SZJA egyértelműen teljesít­mény-visszatartó hatású, még a valós teljesítménynövekedés esetén sem lehet valóban megfizetni a teljesítménytöbb­letet, sorra szűnnek meg a vállalati gmk-k, a túlórákra is egyre nehezebb rábírni a dol­gozókat. S a másik? Az évközi szobályozómódosítgatások kö­vetkezményeként sok a bizony­talanság. Az intézményes gazdasági éidekegyeztetés fejlesztésével kapcsolatban az MGK vélemé­nye egyértelmű, a kormány, a SZOT, az MGK és a többi ér­dekképviseleti szervezet alakít­sd meg az érdekegyeztető ta­nácsot. Fontos, hogy adott esetben pontosítható legyen: milyen témákban, milyen szer­vek tárgyalhatnak és tárgyal­janak, ki hívjon össze, hogyan és kiket? Sok minden tisztá­zásra vár, így a döntésnél az egyetértés, és az ellentmondás kérdése, vagy az, hogy mi a teendő, ha az érdekegyezteté­si tárgyalásokon meghozott és elfogadott döntéseket a részt­vevők nem tartják meg. Az is kérdéses, hogy az esetleges módosítást ki hogyan és mi­ként kezdeményezheti avagy ki és milyen esetben élhet a vétójoggal? A főtitkárhelyettes még az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek­kel, valamint az adóreformmal kapcsolatban is kifejtette a Kamara véleményét. utcai mozgásjavító napközi és más általános iskolában ta­nuló tehetséges mozgáskorlá­tozott gyerekeknek is. A műszaki megoldásra több­féle lehetőség adott, közülük egy konkrét. A Budapest Lift gyárt egy berendezést, amely itt viszonylag könnyen felsze­relhető, óm az ára hétszáz­ezer forint. A pécsi MIKROLIT Kisszövetkezet vállalja, hogy ingyen felszereli, így segíti a gimnáziumot ahhoz, hogy a berendezés árát teremtse elő. Természetesen ez a legna­gyobb gondja az oktatási in­tézménynek, bár jó hír, hogy az elmúlt hónapban többen jelentkeztek, köztük szülők, szívesen hozzájárulnak a költ­ségekhez, ha szerény eszközök­kel is. A számlaszám közlése he­lyett meghívást tolmácsolha­tunk az önkéntes segítőknek. Bertalan János, a gimnázium igazgatója szívesen megmutat­ja az iskolát, a terveiket, el­képzeléseiket és ez alkalom­mal személyesen tájékozódhat­nak a támogatás módjáról, le­hetőségeiről. A családokon kí­vül nagyon számítanak a cé­gek, brigádok jelentkezésére is, mert csak a segítségükkel van lehetőségük a berendezés megrendelésére. Ha rendelke­zésre áll a szükséges összeg, akkor remény van arra, hogy már a következő félévben fel­szereljék a nélkülözhetetlen közlekedési eszközt az iskolá­ban. G. M. (Folytatás az 1, oldalról) szándékkal ültek a tárgyaló- asztalhoz, hogy az azonos ál­láspontok mellett megismerjék az eltérő nézeteket is, azokat közelítsék egymáshoz, s ha mód van rá, konkrét megálla­podásokra is jussanak. Együttesen a megújulást segíteni Pozsgay Imre elöljáróban le­szögezte, hogy a kormány kép­viselői elfogadják a SZOT ja­vaslatait a tárgyalás napirend­jére. Egyetértett azzal, hogy az egész társadalomnak alapvető érdeke fűződik a politikai sta­bilitás megőrzéséhez, s egyben olyan reformkibontakozáshoz, amelyben mind a gazdasági, mind a politikai reform egy átfogó, radikális változás ke­retében valósulna meg, ahol a történelmileg elkövetett hibák, az egyoldalúságból eredő kö­vetkezmények nem állnak elő újra. Ezzel kapcsolatban utalt az utóbbi évtizedekre, amikor is a gazdasági egyensúlyzavarok keletkezése mögött az húzó­dott meg, hogy a politikai in­tézményrendszer fejlődése el­maradt a gazdasági követel­mények és a nagyobb telje­sítményre irányuló társadalmi törekvések mögött. Semmiképpen nem lenne jó és támogatható egy olyan po. litikoi szándék, amely most vi­szont pótlékként használná fel a gazdasági bajok és válság­jelenségek kezelésére a politi­kai intézményrendszer reform­ját — hangsúlyozta. A politikai intézményrendszer és a gazda­sági élet reformja nem egy­más helvettesítésére szolgál, hanem átfogó, egységes társa­dalmi program, együttesen se­gítik a megújulást. A továbbiakban kiemelte: ma különösen nagy jelentősé­ge és kivételes szerepe van a kormány és a szakszerveze­tek, ezen belül is a kormány és a SZOT együttműködésének. Ezzel kapcsolatban néhány problémát is említett. — Tanúi vagyunk egyfajta sajátos politikai jelenségnek, annak, hogy általában az or­szág hivatalos intézményei — amelyeket korábban alapintéz­ményeknek tekintettünk - a közvélemény szemében kissé leértékelődtek — mondta. Ez a leértékelődés nem kerülte el sem a korrrjányzatot, sem pe­dig a szakszervezeti mozgal­mat. A politikai stabilizációhoz fű­ződő érdekünk megkívánja, hogy a kormány a társadalom szemében újra hatékony és erőteljes szervezetként jelenjék meg, birtokában legyenek a problémák megoldásához szük­séges politikai és államigazga­tási eszközök, s munkájához társadalmi jóváhagyással ren­delkezzék. E szempontból nagy várakozással tekint a kormány a szakszervezeti mozgalom fe­lé. A kormányzatnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a szak- szervezet autentikus és auto­nóm, szuverén partnere legyen ebben a folyamatban. Amiben a kormány a szakszervezeti mozgalom meg­értését és támogatását kéri, az mindenekelőtt az, hogy a szak- szervezetek is legyenek meg­értéssel a kormány helyzete iránt, nemcsak a tanácskozás napirendjén levő gazdasági kérdésekben, hanem atekintet- *ben is, hogy a kormány egyre inkább — önálló politikai arcu­latát is keresve — az egész nép kormánya kíván lenni. Nagy Sándor válaszában hangsúlyozta: abban teljes le­het az egyetértés, hogy az országnak erős, határozott, kö­vetkezetes, kiszámítható kor­mányra, s ugyanilyen erős, ha­tározott, következetes és kiszá­mítható szakszervezetre van szüksége. Ehhez arra is szük­ség van, hogy sem a kormány, sem a szakszervezet ne vállal­jon fel olyan funkciókat, ame­lyek nem tartoznak tevékeny­ségi és hatáskörükbe. A szakszervezeti munka megújításáról szólva arról tá­jékoztatott, hogy folyik az el­képzelések tagsági vitája, a több mint 4 millió szakszerve­zeti tag véleményének ismere­tében kívánnak majd választ adni a novemberi országos szakszervezeti értekezleten a legsürgetőbb kérdésekre. A szakszervezeti mozgalom nagy valószínűséggel abba az irány­ba fejlődik tovább, hogy egy­szerre használja ki a szakmai és az ágazati szervezkedésben rejlő előnyöket. A főtitkár elképzelhetőnek tartja egy olyan szakszervezeti modell kialakítását, amelyben egyfajta pluralizmus van jelen, s már most is gyakorlati rea­litásként tekint a TDDSZ-re, amellyel a legutóbbi napokban a SZOT vezetői tárgyalásokat folytattak. - A szakmai szak- szervezeteken kívül szerveződő alternatív szervezeteket mun­kánk kritikájaként fogjuk fel — hangsúlyozta. - A szakszerve­zetnek úgy kell dolgoznia, hogy mindenki megfelelően képviselve lássa az érdekeit, s ne másutt keresse érdekér­vényesítési lehetőségeit. Ezután Pozsgay Imre megje­gyezte: elfogadja a Nagy Sán­dor által elmondottakat. A vitaindító előadásokat kö­vetően Csikós Pál, a SZOT tit­kára fejtette ki a Szakszerve­zeték Országos Tanácsának ál­láspontját az 1988. évi nép- gazdasági helyzet alakulásá­val, illetve a szükséges intéz­kedésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta: a tervezettnél nagyobb infláció bekövetkezé­se miatt a SZOT arra a követ­keztetésre jutott, hogy szociál. politikai, illetve bérintézkedé­sekre van szükség. A tervezett béremelés Ezeknek az összegszerű kiha­tása mintegy 1,2 milliárd fo­rint. Elodázhatatlan a közpon­ti béremelés az egészségügy­ben, a postánál, a közművelő­dés, illetve a sajtó területén. Az adórendszer működésével kapcsolatos gondokkal össze­függésben kifejtette, hogy az eltérő munkakörülményeket ho­noráló pótlékok értékmegőrzé­séről gondoskodni kell. Külö­nös figyelmet érdemelnek eb­ből a szempontból a pedagó­gustársadalom képviselői és az egészségügyben dolgozók. Villányi Miklós pénzügymi­niszter a kormány álláspontját ismertetve kiemelte: a teljesít­mények emelkedése nélkül nem képzelhető el a jövedel­mek növelése. Az alapvető cé­lok közé tartozik a külső és a belső egyensúlyi helyzet javí­tása, a szelektív fejlesztési po­litika megvalósítása. Átfogó bér- és szociálpoliti. kai intézkedések végrehajtását a kormány nem tartja lehet­ségesnek. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a sajtó dol­gozóinak, a szerkesztőségi al­kalmazottaknak a bérét 15 százalékkal tervezik növélni. A postánál várhatóan 5 százalé­kos, a közüzemi, víz, csatorna és fürdővállalatoknál, a sütő­iparban, a kő- és kavicsbá­nyáknál, valamint a megvál­tozott munkaképességűeket fog. lalkoztató vállalatoknál pedig 10 százalékos központi bér­fejlesztést hajtanak végre. A tömegközlekedési vállalatoknál gondoskodnak arról, hogy a nettó keresetek túlmunka ese­tén se csökkenjenek. A kormány a 70 éven aluli nyugdíjasok illetményének emelésére nem lát lehetősé­get, javasolja viszont, hogy jö­vőre módosítsák a nyugdíjak rendszerét. A családi pótlék további 100 forintos emelése helyett a kormány azt indítványozza, hogy 200 millió forinttal nö­veljék a tanácsok juttatási ke­retét. Nagy Sándor, a SZOT főtit­kára nyugtalanítónak mondot­ta, hogy a reálbér-, illetve a reáljövedelem-számításokban nagy eltérések mutatkoznak. Javasolta, hogy a kormány te­gyen határozott, garanciális ígéretet arra vonatkozóan: az egészségügyben dolgozók bé­rének rendezése jövőre az el­ső helyen szerepel. Első az egészségügy Az elhangzottakra válaszol­va Villányi Miklós kifejtette: a jövő évi bérpolitikai intézkedé­sekre az dén nem vállalhat garanciát a kormány. Ugyan­akkor egyetértett azzal, hogy az egészségügyben és a köz- művelődésben dolgozók béré­nek rendezése elodázhatatlan. E gondolathoz kapcsolódva Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes elmondta: elkép­zelhető, hogy az egészségügy bérhelyzetének javítására még idén 50 millió forintot irányoz elő a kormány. Halmos Csa­ba, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke vélemé­nye szerint a személyi jövede­lemadó rendszere és a pótlé­kok egymással összeférhetetle­nek. Éppen ezért a pótlékok 90 százalékát jövőre a kor­mány leépíti, illetve vállalati hatáskörbe utalja ót. A vitát összefoglalva Pozs­gay Imre államminiszter hang­súlyozta: a kormány elismeri, hogy a szakszervezetek valódi, megalapozott társadalmi szük­ségleteket vetettek fel. Java­solta: az idei terv realizálásá­nak tényeit figyelemmel kísér­ve a kormány és a SZOT kép­viselői üljenek össze egy újabb megbeszélésre, s ha szükséges, a tanácskozást követően korri­gálják a jövő évi tervvel kap­csolatos elképzeléseket. Indít­ványozta, hogy a javasolt bér- intézkedések október 1-jei ha­tállyal lépjenek életbe. Egyet­értett azzal, hogy a tanácsi juttatási keretet 200 millió fo­rinttal növeljék, s az egészség­ügy - egy meghatározott kör­ben dolgozók bérének emelé­sére kapjon október 1-jéig 50 millió forintot. Nagy Sándor reményét fe­jezte ki, hogy ez az 50 millió forint egy jövőre folytatódó in­tézkedéssorozat első lépése lesz. Javasolta, hogy a munka­körülményi eltéréseket hono­ráló pótlékok ügyében két hé­ten belül tárgyaljanak az ága­zati szakszervezetek képviselői az érintett tárcák illetékeseivel. A jövő évi népgazdasági terv főbb vonásairól szólva Hoós János, az Országos Terv­hivatal elnöke hangsúlyozta: szigorú vásárlóerő-szabályozás­ra lesz szükség, s ez a lakos­ságtól áldozatokat követel. A népgazdasági növekedési ütem lessú lesz, esetleg stagnálásra is számítani kell. A konverti­bilis export várható növekedé­se mellett a szocialista kivitel­ben csökkenés következik be. Mindent összevetve a forrás- növekedés szerény mértékű lesz, ezért a belföldi felhasz­nálást - a lakossági fogyasz­tást és a beruházást - 1-2 százalékkal csökkenteni kell. A tanácskozást sajtótájékoz­tató követte, ezen Marosán György, a kormány és Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője fog­lalta össze a megbeszélés eredményeit. LAPZÁRTA Az Észak-írország elleni vi­lágbajnoki selejtezőre készülő magyar labdarúgó-válogatott szerdán Reykjavíkban mérkő­zött Izlanddal. Magyarország—Izland 3-0 (3-0). Reykjavik, 500 néző. V.: He­ien (svéd). Gólszerzők: Kiprich (3. p., |18.), Vincze I. (16.) Szigorúan betartva a takti­kai utasításokat remekül kez­dett a magyar válogatott. Hig­gadt adogatással, majd gyors ritmusváltással Kiprich és tár­sai pillanatok alatt eljutottak az izlandiak kapujáig, s ezek a váratlan támadások igen gyorsan eredményre vezettek, így már a 18. percben jófor­mán eldőlt a mérkőzés sorsa. A Pannon Volán Mohácsi Üzemigazgatósága azonnali belépéssel felvesz autóbuszgépkocsi-vezetőket, tehergépkocsi-vezetőket E, F vizsgával, 1 garázsmüvezetőt E vizsgával,-f- középiskolai végzettséggel, 1 rakodógép-kezelőt T 174-esre, szállítómunkásokat. Jelentkezni lehet: Mohács, Szt. István u. 6. Telefon: 10-444. Murányi László Rokkantlift a gimnáziumban? Személyesen tájékoztatják a segítőket

Next

/
Thumbnails
Contents