Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-27 / 238. szám
Dunántúli napló 1988. augusztus 27., szombat * Törvénytervezet ■ Törvénytervezet ■ Törvénytervezet * Mondjanak véleményt az állampolgárok! 1988. évi ......törvény az egyesülési jogról A z Országgyűlés annak érdekében, hogy az egyesülést jog, mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az alkotmány 65. §-a alapján - összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel — a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja az egyesülés szabadságát. (2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2. § (1) Az egyesülési jog alapján az állampolgárok társadalmi szervezetet hozhatnak létre. (2) A társadalmi szervezet tömegszervezet, tömegmozgalom és egyesület formájában működhet. (3) Tömegszervezetet és tömegmozgalmat, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is létrehozhatnak. (4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik -, a társadalmi szervezetek szervezeti egysége a jogi személyiséget nyilvántartásba vételével szerzi meg. 3- § (1) A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és működő társadalmi szervezetekre, illetőleg társadalmi szervekre. A) VÁLTOZAT (2) A politikai párt alapítására, szervezetére és működésére a törvény hatálya nem terjed ki; a politikai párt az alkotmány rendelkezései szerint, e törvény figyelembevételével fejti ki tevékenységét. B) VÁLTOZAT megmozgalom kivételével -, nyilvántartott tagsággoi rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. (2) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amit törvény nem tilt. 6. § (1) A társadalmi szervezet alakításához az szükséges, hogy tömegszervezet és tömegmozgalom esetén legalább ezer, egyesület esetén legalább tíz alapító tag a szervezet megalakításának szándékát kimondja, szervezeti és működési szabályzatát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. A) VÁLTOZAT (2) A megalakulás feltétele, hogy a társadalmi szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye. B) VÁLTOZAT (2) A megalakulás feltétele, hogy a tömegszervezetet, illetőleg tömegmozgalmat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, országos egyesületet a Belügyminisztérium, helyi, vagy területi egyesületet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nyilvántartásba vegye(3) A nyilvántortósba vételre irányuló kérelemben igazolni kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A kérelemhez csatolni kell a társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatát. (4) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT séggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. (2) Az egyesület teljes jogú tagja csak magánszemély lehet. Az egyesület tevékenységében jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, pártolótagként vehet részt. (3) Ha a szervezeti és működési szabályzat megengedi, a társadalmi szervezetnek kiskorú tagja is lehet, illetőleg a kiskorú tagok részére ifjúsági csoport létesíthető. (4) Nem magyar állampolgár akkor lehet a társadalmi szervezet tagja, ha a felvételét a szervezeti és működési szabályzat megengedi. 9. § A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja (vezetője), büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetőleg - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén —, nem magyar állampolgár is lehet. 10. § A társadalmi szervezet tagja a) részt vehet a társadalmi szervezet munkájában és rendezvényein; b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe • c) köteles eleget tenni a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelességeinek. 11. $ Ha a társadalmi szervezet, vagy valamely szervének határozata a tagok kisebbségének jogos érdekeit sérti, a kisebbséghez tartozó tagok a határozatot a bíróság előtt megtámadhatják. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A TÁRSADALMI SZERVEZET SZERVEZETI RENDJE 12. § ni kell küldöttgyűlés alakításáról, a küldöttek megválasztásának rendjéről. 14. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább három évenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt az ügyész, vagy a bíróság indítványozza, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével —, kívánja. (2) A társadalmi szervezet testületi szervei határozatképesek, ha a tagok fele jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt halasztásra kerül sor, a másodszorra összehívott gyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (3) A testületi szerv határozatait - ha e törvény másként nem rendelkezik -, egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a testület vezetőjének szavazata dönt. (4) Az ügyintéző és képviseleti szerveket a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválaszta15. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik: a) a szervezeti és működési szabályzat megállapítása; b) az évi költségvetés meghatározása ; c) az ügyintéző szerv, illetőleg a vezetőség évi beszámolójának megtárgyalása; d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása: e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat kizárólagos hatáskörébe utal. (2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását a szervezeti és működési szabályzat — a legfelsőbb szerv helyett —, a szervezet más szervére bízhatja. TÖMEGSZERVEZETEK ÉS TÖMEGMOZGALMAK SAJÁTOS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 19. § (1) A tömegszervezetek és tömegmozgalmak az alkotmány és más törvények rendelkezéseinek megfelelően részt vesznek egyes állami feladatok ellátásában, hatósági jogköröket azonban nem gyakorolhatnak. Az állami szervek döntéseik előkészítése során kikérik az érdekelt szervezetek véleményét. A tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat érdekképviseleti feladatok ellátására jogszabály is feljogosíthatja. (2) A tömegszervezetek, a tömegmozgalmak és az állami szervek megállapodhatnak együttműködésük formáiról. (3) A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak költségve-' tési támogatásáról a költség- vetésről szóló törvény rendelkezik. A TÁRSADALMI SZERVEZET ÉS AZ ÁLLAM 20. § (1) Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti joga a társadalmi szervezetre is kiterjed. (2) Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. 21. § (1) Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt, vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol(2) A társadalmi szervezet pénzügyi ellenőrzését oz Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el. A) VÁLTOZAT A politikai intézményrendszer elhatározott továbbfejlesztése elképzelhetetlen a szocialista pluralizmus törvényi kereteinek megteremtése, a szocialista jogállamiság gyakorlati megvalósitása nélkül. Az elkövetkező időszakban olyan politikai súlyú, a társadalom egészére döntően ható, ez- eddig hiányzó törvények megalkotása, illetve régebbiek felülvizsgálata és módositása kerül napirendre, mint az alkotmány, a tanácstörvény, a népszavazásról szóló törvény, a nemzetiségi törvény, a választási törvény. Ezen nagyszabású jogszabályelőkészítő munka első produktumainak számít a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezete. Mielőtt a két törvénytervezet az országgyűlés elé kerül, szakmai és társadalmi vitákban merítik meg a lehető legszélesebb körből gyűjtve a véleményeket, javaslatokat. Az MSZMP KB állásfoglalása és a kormány a Hazafias Népfrontot kérte fel a társadalmi viták szervezésére, az állam- polgári vélemények összegyűjtésére. Erről tartott szerdán délután sajtótájékoztatót a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára. Legfontosabb elvként említette, hogy a társadalmi vitákat országos méretekben kell szervezni, mégpedig úgy, hogy az állampolgárok érdemi véleményt mondhassanak a tervezetekről. E hét végén az országos és a megyei lapokban legalább kétmillió példányban kerül a két törvénytervezet az állampolgárok kezébe. A Hazafias Népfront segédanyagként a társadalmi vitákhoz 10 000 példányban jelenteti meg az MSZMP KB ez év júliusi ülésének a törvénytervezetekkel foglalkozó anyagát. A szeptember elejétől a hónap végéig tartó társadalmi viták összegzése két szinten zajlik majd: elvégzik az összegzést a megyei fővárosi népfronttestületek, s ezek alapján a Hazafias Népfront Országos Elnöksége közjogi bizottsága október 12- ig dolgozza ki az állásfoglalás-javaslatot a HNF Országos Elnökségének, amely október 21 -i ülésén foglal állást a törvénytervezetekről. A törvény- előkészítőkhöz azonban nemcsak ez az állásfoglalás, hanem a még. ettől eltérő, valamennyi érdemi vélemény, javaslat is eljut. A társadalmi vitákban való részvételre felkérték a népfrontba tömörülő és a népfront keretei között működő szerveket: mozgósítsák tagjaikat, illetve szervezzenek maguk is vitákat a tervezetekről. A HNF Országos Tanácsa a társadalmi vitáknak, és az összegző értékeléseknek a legszélesebb körű sajtónyilvánosságot kért. A Dunántúli Napló nemcsak a társadalmi viták helyének és időpontjának meghirdetésével, lehetőség szerint jó néhány vita tudósításával, az összegzések közzétételével kívánja szolgálni az állampolgári vélemények nyilvánosságra jutását, de azzal is, hogy teret enged a szerkesztőségbe Írásban eljuttatott, a törvénytervezetekhez érdemben hozzászólók észrevételeinek, javaslatainak. D. I. (2) A Magyar Szocialista Munkáspártra a Magyar Nép- köztársaság alkotmányának rendelkezései az irányadóak. C) VÁLTOZAT (2) E törvény rendelkezései politikai párt alapítására és nyilvántartásba vételére nem vonatkoznak; a politikai párt- nok a társadalmi rendszerben elfoglalt helyére és szerepére az alkotmány rendelkezései irányadóak. 4. § Nem kell a nyilvántartásba vételét kérni az állampolgárok olyan alkalmi közösségeinek, amelyek nem az e törvényben meghatározott szervezeti rend szerint működnek (nincsenek ügyintézői és képviseleti szervei, nincs szervezeti és működési szabályzata), nincs tagsága, illetőleg tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fejti ki, vagy működése nem rendszeres. Á társadalmi szervezet 5. § (1) A társadalmi szervezet az állampolgárok önkéntesen létrehozott olyan önkormányzattal rendelkező szervezete, amely a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott célra alakul, — a tö7- § (1) A társadalmi szervezet a tagok érdekében, szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A szervezeti és működési szabályzat az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. (2) A társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában a) rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint a szervezeti rendről; b) rendelkezni lehet bizottságok, csoportok, szakosztályok, egyéb szervezeti egységek szervezéséről, ezek jogi személyiségéről, valamint a szövetséghez tartozásról is. (3) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül -, nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 8- § (1) A tömegszervezet teljes jogú tagja magánszemély, jogi személy és jogi személyi(1) A tömegszervezet tagjai alapszervezetekben gyakorolják jogaikat, illetőleg teljesítik kötelességeiket; az alapszervezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kizárólag jogi személyek, illetőleg jogi sze-. mélyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által létesített tömegszervezetekre. (2) A tömegszervezet legfelsőbb szervét a tagok — a szervezeti és működési szabályzat által meghatározottak szerint -, közvetlenül, vagy közvetett úton választják. A legfelsőbb szerv választja meg a szervezet vezetőségét és képviseleti szerveit. (3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom szervezeti tagozódásáról, a szervezeti egységek jogi személlyé nyilvánításáról, a vezetőség elnevezéséről, összetételéről, valamint feladatairól a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. 13. § (1) Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönt. A közgyűlés választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveket. (2) Ha az egyesület taglétszámának nagysága következtében közgyűlés nem tartható, a szervezeti és működési szabályzatban rendelkez16. § A szervezeti és működési szabályzat elrendelheti, hogy a) meghatározott ügyekben a döntés meghozatalához minősített többség szükséges; b) a tagoknak a törvényben meghatározottól eltérő hányada kérelmére kötelező összehívni a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét. ÖSSZEFÉRHETETA BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE 22. § (1) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) rendeli el. (2) A bíróság az ügyész keresete alapján LENSÉG 17. § A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének, illetőleg vezetőségének tagjai, valamint a társadalmi szervezettel elszámolási viszonyban álló állami szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetői nem lehetnek egymásnak hozzátartozói (Ptk. 685. § b) pontja). A TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGEI 18. § A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükséo szerint, új határozat hozatalát rendelheti el; b) a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából —, ösz- szehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét; c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki; d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése az 1. § (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.
