Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-27 / 238. szám

1988. augusztus 27., szombat Dunäntmt napio 9 ★ Törvénytervezet ■ Törvénytervezet ■ Törvénytervezet * B) VÁLTOZAT HATÁSKÖRI SZABÁLYOK 22. § (1) A Belügyminisztérium, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a) megsemmisítheti az egyesület szervének, vagy ve­zetőjének törvénysértő hatá­rozatát, és szükség szerint új határozat hozotalát rendelhe­ti el; b) az egyesület közgyűlésé­nek hatáskörébe tartozó kér­désben — a működés törvé­nyességének helyreállítása céljából —, összehívhatja a közgyűlést; c) ha a működés törvényes­sége másképp nem biztosítha­tó, az egyesület tevékenysé­gét felfüggesztheti, ellenőrzé­sére felügyelőbiztost rendelhet ki; d) feloszlotja az egyesüle­tet, ha annak működése az 1 § (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja az egyesü­let megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt lét­szám alatt van. (2) Az egyesület nyilvántar­tásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüg­gesztő, a felügyelőbiztost ki­rendelő, az egyesületet fel­oszlató, vagy megszűnését megállapító határozat bíró­ság előtt megtámadható. (3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt jogosít­ványokat az ügyész keresete alapján, o fővárosi, megyei bíróság; a d) pontban foglalt jogosítványt a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa gyakorol­ja. A TÁRSADALMI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 23. § A társadalmi szervezet tar­tozásaiért saját vagyonával fe­lel. A tagok - a tagdíj meg­fizetésén túl -, a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 24. § (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulá­saiból képződik. A társadolmi szervezet költségvetési támo­gatásban részesülhet. A) VÁLTOZAT (2) A szervezeti és műkö­dési szabályzatban meghatá­rozott céllal szoros összefüg­gésben, tagjai részére a tár­sadalmi szervezet gazdálkodó tevékenységet is folytathat. B) VÁLTOZAT (2) A társadalmi szervezet - célja megvalósítása, gaz­dasági feltételeinek biztosítá­sa érdekében —, gazdasági tevékenységet is folytathat. Gazdasági tevékenysége utón, külön jogszabályokban meg­határozott adót köteles fizet­ni. (3) A társadalmi szervezet vállalatot alapíthat. A TÁRSADALMI SZERVEZET MEGSZŰNÉSE 25. $ A társadolmi szervezet megszűnik, ha a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja; b) más társadalmi szerve­zettel való egyesülését a leg­felsőbb szerve minősített több­séggel kimondja; c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszű­nését megállapítja. 1988. évi 26. § törvény a gyülekezési jogról (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyoná­ról a szervezeti és működési szabályzat előírása szerint, vagy o legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkez­ni. Az ezzel kapcsolatos te­endők ellátása a felszámolók feladata. (2) Ha a vagyon hovafordí- tásáról nem történt rendelke­zés, és a társadolmi szervezet feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, vagyona a hitelezők kielégí­tése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon fel- használásának módját nyilvá­nosságra kell hozni. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. § E törvény alkalmazásában az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely 1. a Magyar Népköztársa­ság alkotmányos rendjével való szembenállásra, 2. a Magyar Népköztársa­ság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszer­hez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, fa­ji, vagy felekezeti csoport hát­rányos megkülönböztetésére iiányul; 4. háborús uszításnak mi­nősül, vagy 5. bűncselekmény elköveté­sére hív fel. 28. § Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, azon tömegszervezetet és tömeg­mozgalmat kell érteni.' 29. § A szakszervezetekre vonat­kozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezé­seitől eltérhet. 30. § • Felhatalmazást kap a Mi­nisztertanács, hogy a társa­dalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket meghatároz­za. . 31. § (1) A Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „212. § Aki olyan társadal­mi szervezet, vogy egyéb szervezet szervezésében, vogy vezetésében vesz részt, amely­nek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, a közegészsé­get, vagy mások jogait és szabodságát, vétséget követ el, és egy évig terjedő sza­badságvesztéssel, javító-neve­lő munkával, vagy pénzbün­tetéssel büntetendő." (2) A Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228/A. §-sal egészül ki: „Az egyesülési és a gyüle­kezési szabadság megsértése 228/A. § Az a hivatalos sze­mély, aki mást egyesülési, vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogosulatlanul akadályoz, bűntettet követ el. és három évig terjedő sza­badságvesztéssel büntetendő." (3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. §-a a hatályát veszti. 32. § Ez a törvény........... lép hatályba. [ Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gyülekezési jog, mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa az alkotmány 54. §-ának (3) bekezdésében és 64. §-ában fog­laltak alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezésével — a követ­kező törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Népköztársa­ság elismeri és biztosítja a gyülekezés szabadságát. (2) A gyülekezési jog gya­korlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, il­letőleg nem járhat a közegész­ségnek, valamint mások jogai­nak és szabadságának sérel­mével. 2. § (1) A gyülekezési jog gyakor­lása keretében békés összejö­vetelek, gyűlések, felvonulások (a továbbiakban együtt: ren­dezvény) szervezhetők, illető­leg tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket sza­badon kinyilváníthatják és kö­zös álláspontot alakíthatnak ki. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakí­tott álláspontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szerve­zethez vagy egyesülethez el­juttatni, amely a közérdekű be­jelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény ren­delkezéseinek megfelelően 'kö­teles eljárni. 3. § A rendezvény rendjének biz­tosításáról a szervezők gondos­kodnak. A rendezvény rendjé­nek biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek. 4. § A törvény hatálya nem ter­jed ki a) az állami szervek, gazdál­kodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek ren­deltetésszerű működésével kap­csolatos rendezvényekre; b) az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok választá­sával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a ta­nácstagi beszámoló gyűlésekre; c) az államilag bevett és el­ismert vallási felekezetek épü­leteiben szervezett vallási szer­tartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; d) a kulturális rendezvények­re és a sporteseményekre; e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. II. fejezet A RENDEZVÉNY SZERVEZÉSE ÉS MEGTARTÁSA A RENDEZVÉNY SZERVEZÉSE 5. § Nem lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyek­től. 6 § A) VÁLTOZAT (1) A közterületen vagy köz­épületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitány­ságnak, Budapesten a Buda­pesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább öt nappal a rendez­vény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési köte­lezettség a rendezvény szer­vezőjét terheli. B) VÁLTOZAT (1) A közterületen vagy köz­épületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes városi, nagy­községi. községi tanács — Budapesten a Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága titká­rának (a továbbiakban: végre­hajtó bizottság titkára) öt nap­pal a rendezvény megtartásá­nak tervezett időpontját meg­előzően be kell jelenteni. A be­jelentési kötelezettség a ren­dezvény szervezőjét terheli. (2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács vég­rehajtó bizottságának titkárá­nál (rendőrségnél) megtehető. 7. § (1) Nem kell előzetesen be­jelenteni azoknak a rendezvé­nyeknek a szervezését, ame­lyeken a résztvevők létszáma — előreláthatólag — a 200 főt nem haladja meg. (2) Nem mentesül az előze­tes bejelentés kötelezettsége alól az a rendezvény, amely­nél a részvételre való felhívás tömegkommunikációs eszközök útján, plakáton vagy röplapon történik. 8. § A bejelentésnek tartalmaz­nia kell: a) a tervezett rendezvény időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; b) a rendezvény célját, ille­tőleg napirendjét; c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. A RENDEZVÉNY MEGTARTÁSA 9. $ (1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a végrehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül meg­tilthatja, ha az az állam biz­tonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sért­heti. illetőleg a közegészség­nek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével járhat, továbbá, ha a bejelen­tés a 8. §-ban meg ható ro- zottcrkat nem tartalmazza. (2) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a ren­dezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a be­jelentés érkezett. (3) A rendezvény megtartá­sát megtiltó határozatot hala­déktalanul közölni kell a szer­vezőkkel. 10. § (1) A rendezvény megtartá­sát megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható. A kere­setlevélhez csatolni kell az államigazgatási szerv határoza­tát. (2) Ha a bíróság az állam- igazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésben meg­jelölt időpontját követően he­lyezi hatályon kívül, a rendez­vény megtartásának tervezett új Időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását meg­előzően tájékoztatni kell. 11. 5 A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatározhatja a rende­zők számát. 12. 5 (1) A szervező jogosult el­távolítani a rendezvényről azt. akinek magatartása a rendez­vény törvényes lebonyolítását veszélyezteti. (2) Ha a rendezvény részt­vevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt feloszlat­ni. (3) A rendezvényen résztve­vők nem jelenhetnek meg fegy­veresen, valamint felfegyver­kezve. E rendelkezés nem vo­natkozik azokra, akik hivatal­ból jogosultak fegyverviselésre, és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen. 13. § (1) A rendezvény résztvevői­nek magatartásával okozott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általá­ban elvárható. (2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár meg­térítését követelhesse. 14. § (1) Ha az előzetes bejelen­téshez kötött rendezvényt beje­lentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tá­jékoztatás nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt fel­oszlathatja. (2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam biztonsá­gát, a közbiztonságot, a köz­rendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, va­lamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia. (3) A rendezvény feloszlatá­sát figyelmeztetésnek kell meg­előznie. (4) A rendezvény feloszlatá­sának jogszerűsége a felosztás­tól számított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtá­madható. 15. § A helyi tanács a helyi körül­ményekre figyelemmel köz­egészségügyi, közlekedésbizton­sági, tűzrendészet!' és honvé­delmi érdekből kivételesen — rendeletben — korlátozhatja egyes közterületek és középü­letek gyülekezési jog gyakor­lása céljából történő igénybe­vételét. III. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 16- S E törvény alkalmazásában a) az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra; 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrá­nyos megkülönböztetésére irányul; 4. háborús uszításnak minő­sül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésé­re hív fel. b) közterület: a mindenki számára igénybe vehető, ma­gántulajdonban nem lévő te­rület, útvonal, út, utca, tér; c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybe vehető épü­let. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. § (1) Ez a törvény 198 ............. 1-jén lép hatályba. (2) A szabálysértésekről szó­ló 1968. évi I. törvény a 103. § után a következő címmel és 103 A §-sal egészül ki: Gyülekezési joggal visszaélés 103. § (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött össze­jövetelt, gyűlést, vagy felvo­nulást bejelentés, vagy a tervezett, új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül, vagy a hatóság tiltó határo­zata ellenére szervez, vagy a megtartását irányítja, illető­leg a hatóság által megha­tározott feltételnek nem tesz elegetl tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents