Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-27 / 238. szám
punomon napiQ mt. 21., si«mba< f KeHeflMBbb~ö' klasszikus ».unka ....................................................................... . ...............—..........-___________. I smert, hogy a beruházások utóbbi néhány évben kezdődött visszafogása a tervező vállalatok számára visszaesést hozott a megrendelésekben. Míg jó pár évvel ezelőtt válogathattak a jobbnál jobb ajánlatok között, mostanában —, különösen a versenytárgyalásos rendszer elterjedése óta -, a szó szoros értelmében meg kell küzdeniük a munkákért. Hogy mit érzékelnek mindebből a méreteit tekintve országos szinten is a „nagyok között jegyzett" Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál —, más néven: a Pécsitervnél -, arról Erdélyi Zoltán Ybl-díjas építészt, a vállalat igazgatóját kérdeztük. Amint a gazdálkodás mutatói, tervszámai, s az utóbbi évek létszámadatai között böngészgettünk, a vállalat pécsi központjában, a „fogyókúra” jeleit több ponton felfedezhettük. Ez azonban, mint az igazgató érveléséből kiderült, nem jelent a vállalat szempontjából védekező álláspontot, def- fenzív üzletpolitikát. Pusztán a nehezedő körülményekhez való alkalmazkodásról, a létszám ésszerűbb határok közé szorításáról van szó. — A nyolcvanas évek elején volt olyan, hogy 550 fő dolgozott nálunk, most 300 fős létszámmal számolhatunk. Ez a tavalyinál is mintegy 20 fővel kevesebb - érzékeltette a létszámapadást Erdélyi Zoltán.- A nyugdíjba vonulók helyére általában nem vettünk fel új embereket. Azt viszont elmondhatjuk, hogy a jelenlegi 300 dolgozónak tudunk elegendő munkát biztosítani, s a létszámcsökkentés eredményeképpen őket már jobban megfizethetjük. Bár terveinket a tavalyinál óvatosabban határoztuk meg, egy főre vetítve nem csökkentek az elvárások. A vállalat visszafogottabb tervei egyébként 136 millió forint árbevétel helyett 108 mil- fió forint 'kitűzését jelentették. Ez 20 százalékos visszaesést jelent. A 30 millió forintot meghaladó tavalyi eredmény után most jó, ha 3—5 milliót elkönyvelhetnek év végén. Mindehhez persze nagyban hozzájárult a tervezői munka árindexének 79,4 százalékra történt év eleji mérséklése. Természetesen a csökkentett árbevételi tervet az árindex kedvezőtlen alakulása mellett a megrendelések várható csökkenése is indokolta. Bár a harmadik negyedév közepén már elmondhatták, hoqy szerződés- kötéseik alapján biztosra lehet venni idei tervük teljesülését — sőt, a vállalati qazdasóqi munkaközösségeik számára kiadott mintegy 4—5 milliós munka már többletet jelent — vitathatatlan, hogy a klasszikus tervezői munkák területén némiképp visszaestek a megrendelések. Értendő ez alapprofiljukra, a magas- és mélyépítési komplex tervezésre, valamint speciális területükre, az egészségügyi és élelmiszeripari létesítmények berendezéseit is r Élesedő versenyhelyzetben a Pécsiterv Beruházásszervezés kulcsátadásig, ingatlanközvetítés - Az új partnerek felkutatása prémiumfeltétel magóba foglaló, komplex tervezésre. Ez utóbbi munkákkal pedig országosan, sőt határainkon túl is elismerést, rangot vívtak ki maguknak. Sajnálatos. hogy az egyébként a munkálatok menetét. Egy ilyen komplex belső szervezettel rendelkező cégnek szinte bármilyen nagyságrendű feladatot meg kell oldania. Komoly szellemi koncentrációra, A tervezőasztalnál... jobban fizető külföldi szerződéskötések elmaradtak 1988- ban. Igaz, kilátásban van egy esetleges egyiptomi üzlet, melyről NSZK-beli és egyiptomi partnerekkel tárgyalnak.- A piac ilyetén „beszűkülésének" hatásait miként kívánják kivédeni, hogyan próbálnak alkalmazkodni?- Mivel a hagyományos tevékenységeinkkel nem tudtunk megfelelő rendelésállományt biztosítani, új területek felé kacsingattunk. 'Beruházásszer- vezési és fővállalkozói osztályt működtetünk már 1986 óta, s azóta ez a tevékenységünk megfelelően kibontakozott. Jelenleg például kaposvári, barcsi és pécsi lakások, valamint üzletek, üzletházak beruházás- szervezési feladatait látjuk el, 'túl azon, hogy a terveket is mi készítettük. Vagyis, ha elvállalunk egy munkát, azt már „kulcsátadásra" vállalhatjuk. Mi készítjük a terveket, megszervezzük a beruházást, kivitelezőket keresünk versenytárgyalásos alapon, ellenőrizzük Fotó: Proksza László tőkére építhetünk, hisz több mint 200 diplomás dolgozik vállalatunknál.- Egyéb új vállalkozás? — Ami kifejezetten újat jelent tevékenységeink között, oz az ingatlanközvetítés beindítása. Ezt ugyanis idén kezdtük el. Úgy gondoljuk, szakembergárdánk nagy biztonsággal képes megbecsülni, értékelni, hogy egy-egy ingatlan mennyit ér. Ezek adásvételét minimális közvetítési díj ellenében vállaljuk. Esetleg más partnerrel — mondjuk egy bankkal — összefogva telket vagy megfelelő épületet vásárolunk, s ezeket beépítve, berendezve, új funkcióval ellátva adjuk tovább. E két új tevékenységünknek mindenképpen fellendítését tervezzük a jövőben. A versenytárgyalásos rendszer velejárója, hogy a „vesztesek" számára az elkészített, kimunkált tervek nem hoznak bevételt. Ez akkor van így, amikor nem a beruházó által felkért cégek szűk csoportja, hanem bárki pályázhat. Természetesen ennek terheit a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnak is viselnie kell időnként, hisz nem minden tárgyalásból kerülnek ki győztesen. Elmaradt bevételeik nagyságrendje általában éves árbevételük tíz százalékára tehető.- Milyen tapasztalatai vannak ezekről a versenytárgyalásokról?- Amióta a tervezői munka leértékelődött - az árindex csökkentésére gondolok -, ta. Ián méginkább igaz, hogy ezeken a tárgyalásokon nem annyira a minőségi tervek, hanem az árak, a tervezési díjak versenyeznek. Ennek a szemléletnek egyértelműen minőségrontó hatása van. Mi ~~'rt nem kívánjuk ezeket a játékszabályokat elfogadni, mert vállalati méreteink lehetővé teszik számunkra, hogy jobban fizető munkákkal ellensúlyozhassuk a kevésbé sikeres üzleteket, vagy azokat, amelyekről lemaradtunk. Meggyőződésünk, hogy hosszú távon csak minőségi munkával lehet versenyben maradni, s ha ebből az elvünkből alacsonyabb árajánlati lehetőség miatt kellene engednünk, akkor inkább lemondunk az adott munkáról. Talán ennek is köszönhető, hogy partnereink zömét meg tudtuk tartani, s hoqy területileg is jócskán bővült vállalási hatókörünk.- A tervezőmunkában elszaporodó kisszervezetek nem veszélyeztetik létüket? Nem rontják piaci pozícióikat?- Nem különösebben. Inkább azt lehetne mondani, hogy megosztottabb lett a piac. A megrendelők biztonságosabb partnernek tartják a nagyobb tervező cégeket. Ezenkívül komplexebb vállalkozásra vagyunk képesek. Az üzletek létrejöttében egyre nagyobb jelentősége van a jó értelembe vett személyes kapcsolatoknak is. Arra gondolok, hogy az adott szó a két fél között szinte szerződésérvényű legven. Ilyen személyes kapcsolataink természetesen nekünk már nagy szómban kialakultak. A Pécsitervnél ez évtől marketing osztályt szerveztek. Az itt dolgozók új partnerek felkutatásával foglalkoznak, miközben a régi üzlettársakkal való kapcsolattartást sem ha- hyagolhatják el. De a piac feltérképezése nemcsak az ő feladatuk. Napi munkájukon túl a tervezők és a vezető munkatársak is partnerkapcso. latok kiépítésén munkálkodnak. Teszik ezt azért, mert prémium- feltételeik között ez a feladat kiemelt kritériumként szerepel. No meg azért is, mert vállalatuk, munkaadójuk csak így maradhat „ringben" . . . Balog Nándor Hová kerül a kórházi hulladék? Előírások vannak — lehetőségek nincsenek A rendelet pontosan fogalmaz: a veszélyes hulladékot előállító gyárak, intézmények kötelesek gondoskodni ezen anyagok megfelelő tárolásáról, elkülönítéséről, megsemmisítéséről, vagy a kijelölt helyre való szállításról. Veszélyes hűl. ladéknak számítanak az egészségügyi intézmények hulladékai is. Mert minden, ami emberi testnedvekkel érintkezik fertőző, ezért veszélyes hulladéknak minősül. Országosprobléma Nemrég a televízió mutatta be, hogy nagy mennyiségű injekciós tűt és fecskendőt találtak kiszórva egy szeméttelepen, alig 2 hónapja megyénk egyik kisvárosában, egy tanácsülésen jelezték, ott sem megoldott ennek a kórházi hulladéknak az elkülönítése a többi szeméttől. Kiderült, nem egyedi esetekről van szó, szinte országos probléma. Tűk, fecskendők ke. rülnek a kommunális szeméttel együtt a szeméttelepekre, s ennek veszélyességére igazán csak most, az AIDS terjedésével figyeltek föl. Szúrópróbaszerűen hívtunk fel egy-két intézményt. Fül- Orr-Gégekliniko: itt fertőtlenítő folyadékba dobják a tűket, fecskendőket, ezután teszik egy nejlonzsákba, ezt bekötözik és az udvaron álló konténerbe dobják, a többi szemét közé. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények Veress Endre utcai láboratóriuma: zárható fedelű fémedénybe gyűjtik, ezzel együtt szállítják el — a szeméttelepre. Munkácsy utcai rendelő laboratóriuma: nagy dunsztosüvegben gyűjtik az egyszer használatos tűket és fecskendőket, ezeket naponta karton, dobozba öntik át, ezt lezárják, s megy ugyancsak a szeméttelepre. Hogy esetleg ott ez a kartondoboz elázik, szétesik? Előfordulhat... Szennyezett kötözöanyagokat — gézt, vattát — ahol van saját fűtőkazán - ott elégetik, ahol nincs, ugyanúgy megy a többi szemét közé. Végül a 400 áqyas klinika vagyis az I. sz. klinikai tömb hiaiénikus főorvosnőjét. dr. Málovics Ilonát kérdeztük. — Mi jó helyzetben vagyunk, május óta üzemel a szemétégető, itt a klinikai központban. Ezért ebből az épületből. valamennyi osztályról kikerülő, valamennyi fertőző, tehát veszélyes hulladékot itt elégetjük. Ebben a kazánban a fémtűket, műanyag fecskendőket, éppúgy el lehet éqet- ni, mint az egyéb hulladékot, s a keletkezett füstgázokat is elégeti. Van hulladékégetője még a fogászati klinikának, aztán kész. Az egyetemhez tartozó összes többi intézményben jobb híján azt rendeltük el, hogy a szeméttárolóba juttatás előtt fertőtlenite. ni kell. Ez pedig egyáltalán nem biztos módszer, hiszen a műtőstől, műtőssegédtől, vagy a takarítónőtől függ, hogy milyen koncentrációjú folyadékot készít, s az is ellenőrizhetetlen, hogy mennyi ideig állnak ezek az eszközök a folyadékban. Volt olyan is, hogy ellenőrzéseink során figyelmeztetni kellett az egyik klinikát, mert fertőtlenítés nélkül dobig ki a tűit. Intézményen belül tehát próbáljuk megoldani a megfelelő tárolást és qyűjtést, de fogalmam sincs a szállítás utáni további sorsukról.- Sajnos országosan megoldatlan probléma - folytatja dr. Málovics Ilona. — A környezetvédelmi főhatóság ellenőriz és bírságol, de megoldást, javaslatot nem ad. Vannak előírások, szabályok, de ezek teljesítéséhez a feltételrendszerek nincsenek meq. Nincs használható, jól működő, követhető rendszer. Egyéni próbálkozások vannak. Például kollégám, dt. Geremcsér Ferenc külföldről hozott eqy ötletet: ütés-, törésálló műanyag tartály, amelyben gombnyomással nyitható, kis nyíláson át dobható be a tű, fecskendő, felnyitni nem lehet. Ezzel eqyütt lehetne elszállítani, «"a« énetőhe. vagy az orra küelölt helvre. Sajnos, a különböző üzemekkel, kisiparosokkal folytatott tárgyalások meghiúsultak pénzhiány miatt. Úav tűnik, a jövőben talán mutatkozik valamilyen megoldásra lehetőség. Korszerű kazánnal — Közelmúltban vált Miskol. con egy konferencia, ott bemutattak egy svájci licenc alapján gyártott kazánt, ami kifejezetten az egészségügyi intézmények veszélyes hulladékainak elégetésére alkalmas. Ez annyival korszerűbb a nálunk működőnél, hogy a keletkezett hőt is hasznosítani lehet. — A megoldás az lenne, ha több egészségügyi intézmény közösen vásárolna ilyen kazánt. Kérdés: lesz-e pénz akár a megvásárlására, akár később, a hulladék gyűjtéséhez, szállításához szükséges feltételek megteremtéséhez? Sarok Zsuzsa m hat íj,'v| Mikor lesz rend a pécsi Szigeti úton? Immár fél éve 40 km/órás sebességkorlátozással közlekedhetnek a pécsiek a Szigeti út jelentős szakaszán — ez az intézkedés az út helyreállítását pótolja. Az elmúlt évi csatornázás után ugyanis olyan állapotban maradt az úttest, hogy a közlekedők által okozott dinamikai terhelés következtében károsodnak a családi házak. Az otthonok védelmében hozta a Városgondnokság a korlátozást. Nemcsak az itt élőket, hanem a nagy forgalmat átengedő útszakaszon közlekedőket is irritálja az „útjavításnak" ez a módja, amely az elviselhetőnél tovább húzódik már. A szennyvízcsatorna építését decemberben fejezték be a tanács és a lakosság közös pénzéből. A munkát generálkivitelezőként a Pécsi Vízmű vállalta, mert más nem akadt, aki a rendelkezésre álló összegért belekezdett volna. Most úgy néz ki, hogy ez a tanácsi vállalat „bement a csőbe" ezzel a gesztussal, mert a fővállalkozótól kérik elsősorban számon az út helyreállításának elmaradását. Bár, tegyük hozzá, a vállalkozó felelőssége kétségtelen. Az újsógiró most az érdekeltektől kérdezi: mikor lesz végleg kész az út? — közben passzolgatott labdának érzi magát, mert mindenki mást mond, és a kérdésre nincs válasz. Nem tudni, mikor készül el — mindenki számára megnyugtatóan — a helyreállítás. Mindenesetre próbáljunk végigmenni az eseményeken. A városi tanács vb-hivata- lának műszaki osztályától kapom a tájékoztatást, miszerint idén a következő ha. táridők szerepelnek ennek az útnak a tetemes aktájában: május 9-én hozták az első határozatot az elmaradt munka miatt, aztán a május 20-i határidő elcsúszott június 30-ra, majd július 31-re. Közben többször tartottak szemléket, bejárásokat és nem csökkent, hanem nőtt a kifogások száma a részleges helyreállítások után is. A szakember ma is azt mondja, hogy folyamatosan romlik az út állapota .. . A Pécsi Vízmű • megbízásából a Hydroépitő Kisszövetkezet végezte a munkát. Ma kölcsönösen perben állnak egymással: o kisszövetkezet perli a céget egy csőtörés utáni süllvedés javításának költségeiért, míg a vízmű a többszörös útjavítások ösz- szegéért. A per szeptember végén folytatódik. Közben a kisszövetkezettől megtudom, hogy ők helyreállíttatták oz elvárt munkát a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalattal, és ezt megerősíti a Pécsi Vízmű is. Ez az a legutóbbi helyreállítás, amelynek befejezését július 31 re várta a Városgondnokság. A munka augusztus 18-ra elkészült, de még nem vették át. Miért? Nem tudom tisztázni. A generálkivitelezőtől azt hallom, készre jelentették, de a Városgondnokságon azt a választ kapták, hogy szabadságon van az ügyintéző, amíg nincs, nem tudnak a helyszínre menni. A Város- gondnokságon pedig állítják, nem ez az intézmény gyakorlata. A hatóság, az útfelügyelők és a cégek hónapok óta vitáznak a helyreállítások minőségén is: a cég azt mondja, adjon a Város- gondnokság művezetőt, aki ellenőrzi és ‘biztosan átveszi a munkát, ott viszont határozottan elvárják, hogy az erre felkészült vállalkozó dolgozzon kifogástalan minőséggel. Amit mindenki elismer, az az út rossz állapota, abban már egymásra mutatnak, hogy ennek mi az oka, a csatornázás utáni hibák, vagy az amúgy is elhasználódott úttest, no és abban, hogy ki — minek a helyreállításában felelős. Amit viszont a pécsiek egyre türelmetlenebbül várnak, az a viták, szemlék és újabb viták helyett ennek az útnak a javítása. Ha lehet úgy, hogy hosszabb ideig bírja. Gáldonyi M.
