Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-27 / 238. szám
1988. augusztus 27., szombat 1 Dunántúlt napló 3 Átszervezés után a Mecseki Szénbányák Kutatási Központja Önálló üzemként a jnbb eredményekért fásáról is, és nagyon bízunk benne, hogy ezáltal az eddigieknél eredményesebben tudunk bekapcsolódni a magyar- országi kutatásokat támogató különböző pályázati rendszerekbe. Megvalósult továbbá megtermelt nyereségünk itt-tar— Mennyiben bővül a központ tevékenységi köre?- A központ felépítése lényegében változatlan maradt, azonban természetesen létre kellett hoznunk az önálló pénz- és munkaügyi gazdálkodás feltételeit. Nagyobb vál— Az új torma milyen fejlődési lehetőségeket rejt magában?- Még az eddigieknél is jobban szeretnénk támogatni dolgozóink, alkalmazottaink továbbképzését, ami egyben a végzett munka minőségét és Szénminták gáztartalom-vizsgálata Sartorius-mérlegen Fotó: Proksza László Régi terve vált valóra a nyár derekán a Mecseki Szénbányák Kutatási Központjának, amikor júliustól a bánya több más egységéhez hasonlóan az addig üzemszerűen működő központ önálló üzemi jogkört kapott. — Megalakulása óta, egészen a '80-as évek közepéig a vállalati igazgatóság irányításával kutatási osztályként tevékenykedett az egység. A fejlődés lehetőségét a néhány évvel korábban beindult liászprogram hozta magával. A belső munkánk gyarapodása mellett szaporodtak külső megrendeléseink is, így a versenyképességünk megtartása érdekében egyértelműen szükségessé vált az osztály fejlesztése. 1984-ben a Kutatási Osztály Kutatási Központtá szerveződött. Változatlan maradt viszont a működési formánk, ezért a közelmúltban bekövetkezett átalakulás, amely e tekintetben is változást hozott, ha lehet, még az előzőnél is fontosabb volt életünkben — mondta az átszervezésről dr. Szűcs István, a Kutatási Központ főmérnöke. — Mi indokolta a változást? — Központtá válásunkkal már némi önállóságra is szert tettünk és az ilyen formában végzett munka tapasztalatai azt bizonyították, hogy a még jobb eredmények eléréséhez még nagyobb önállóságra van szükség. Már az üzemszerűen működő egység idejében is évről évre nőtt az egy dolgozóra jutó nyereség, továbbra is nehézséget "jelentett viszont, hogy a központbéli fejlesztések, beruházások, a dolgozók létszáma és bére még mindig nagymértékben a vállalat igazgatóságától függött. Nagy előrelépést jelent tehát, hogy mára már mi is megkaptuk más üzemek utóbbi időben megnövekedett önállóságát. — Az új forma milyen új jogokkal ruházta lel a központot? — Lazult ugyan o függőségünk a vállalat irányában, de továbbra ií elsődleges feladatunk a Mecseki Szénbányák kutatási igényeinek kielégítése marad. Az általános irányítást gyakorló vezérigazgató és a szakmailag irányító műszaki vezérigazgató-helyettes éves tervekben meghatározott feladatainkat felügyelik, az operatív végrehajtás mikéntjébe azonban nem szólnak bele. A jövőben magunk dönthetünk szabad kapacitásaink hasznosítására irányuló erőfeszítésünk is, hiszen a továbbiakban ennek kb. 10 százalékát ösztönzésre, jutalmazásra fordítjuk, 10-15 százaléka a központ fejlesztési alapját gyarapítja, a fennmaradó összeget pedig a kutatásokra szánt éves költségvetés részeként kapjuk vissza a vállalattól. Ilyenformán maximálisan lehetőségünk nyílik arra, hogy dolgozóink körében eredményesen kidolgozzunk egy, a teljesítményre ható érdekeltségi rendszert.- Ennek lényege? — Dolgozóink alapbérükön felül teljesítményül« függvényében növelhetik éves jövedelmüket. Új szempontok szerint történik a kutatómunka ösztönzése is. Az erre a célra létrehozott bizottság pontozza az egyes témákat és a kutatók ennek arányában kapják meg a kutatás pénzügyi fedezetét, valamint az ösztönzésre szánt pénzösszegeket. A kutatás jellegét tekintve különbséget teszünk új kutatás, magasabb színvonalú szellemi munka és rutinmunka között, de a differenciálás alapját adja az is, hogy szerzett, vagy kapott munkáról van szó. tozást — főleg nagyságrendben - a kifelé értékesíthető tevékenységünkben várunk. Az elmúlt évben, de idén is geológiai szerkezetkutató méréseket végeztünk és végzünk az Oroszlányi Szénbányák megbízásából, hasonló megbízásaink külföldről is vannak. A közelmúltban a romániai Zsil-völgyi bányáknak adtunk el szeizmikus mérési módszereket, ezenkívül osztrák és jugoszláv kapcsolataink is vannak. Nagy az érdeklődés az általunk kidolgozott tűzvédelmi keményhab, valamint a Pulfix porlekötő szer iránt. Munkánk eredményesebbé tétele érdekében igyekszünk megragadni minden lehetőséget. A minket érintő témákban kiírt pályázati rendszerbe való bekapcsolódásunk legújabb eredményeként két témakörben is jelentős anyagi támogatást kapunk az Ipari Minisztérium Távérzékelési Programirodájától. Az utóbbi évek statisztikái azt bizonyítják, hogy a bányabiztonság érdekében végzett kutatási tevékenységünk hatékony. Ennek köszönhető, hogy ilyen irányú munkáinkat a Hungária Biztosító is támogatja. kvalitását is emelheti. Örömmel vesszük munkatársaink a másoddiploma vagy számítás- technikai ismeretek megszerzésére irányuló törekvéseit, de támogatjuk a nyelvtanulókat is. Munkánkban meghatározó a számítástechnika. Alkalmazását 10 éve vezettük be, jelenleg hat darab IBM géppel rendelkezünk. Már régebb óta kapcsolatban állunk a dán Brüel és Kjaer céggel. A közelmúltban a legmodernebb 2034-es frekvencia-analizátor készüléket vásároltuk meg tőlük, pmit nagyszerűen tudunk hasznosítani különféle bánya- biztonsági és geológiai szerkezetkutatásokra, széles körű ipari rezgésmérésekre. Újabb fejlődést jelent majd, ha az épülő VAX rendszerű információs központ négy terminálját megkapjuk.- Milyen eredményeket várnak az új formától?- Az év végére tervezett 11 millió forintos nyereség időarányos részét már meghaladtuk. A tudományos kutatómunkában viszont nincs megállás. Jövőre még jobbak kívánunk lenni. Kaszás Endre Jegyzet 3A. hét Megrázkódtatások nélkül nem megy Erős viharban táncol a magyar gazdaság hajója, recseg- ropog a hajótest bordázata. A vállalatok és szövetkezetek próbálják tartani magukat, de nem minaenkinek sikerül a megkapaszkodás. A gazdálkodók igazán gyöt- relmes évet élnek. Kezdődött az adó- és árreformra való átállással, a bérbruttósítással kapcsolatos nagy számolgatásokkal, ami a jelek szerint nem sikerült tökéletesre, különben nem került volna sor a mecseki szénbányászok figyelmeztető munkabeszüntetésére. Később a hitelezési válság borzolta a kedélyeket, okozott pénzügyi zavarokat. Aztán volt forint-leértékelés, csökkentették az exportra adott támogatásokat, ami már több gazdálkodónál is komolyabb megrázkódtatást okozott. Sokaknál már addig is alig volt valami nyereség a szocialista országokba irányuló kivitelen, most meg egyenesen veszteséges lett. Baranyában is több gazdálkodó kényszerült rubelexportja csökkentésére, még annak árán is, hogy emiatt meghiúsulási kötbért kell fizetnie megrendelőjének. A részleges kivonulás ezekről a piacokról nem gond nélküli, hiszen a szocialista export többeknél is egyben a termelési biztonságot jelenti, a piacváltás, az esetleges dollárelszámolású kivitelre való átállás nem megy egyik napról a másikra. Bár a vállalatok és szövetkezetek félévi mérlegadataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, tény az, aligha volt annyi veszteséges gazdálkodó az év derekán, mint éppen az idén, Köztudottan nehéz helyzetben van szénbánya vállalatunk, mely a szanálás szabta követelményeknek eddig még megfelelt és tartja magát, de nem tudni mit hoz a holnap, a munkát beszüntető bányászol« joggal szögezték a kérdést a kormánynak, mondják már meg végre, mi lesz a mecseki szénbányászkodás jövője. Hasonló nehézségekkel küszködik ércbányavállalatunk is, ők is kormányszintű döntésre várnak sorsukat illetően. Mindezeknek a tetejében nagy-nagy szerencsétlenség az egymilliárd forintos baranyai aszálykár, tíz termelőszövetkezetünk máris veszteségre áll. Fogalmazhatunk úgy is, gazdálkodó szervezeteink kényszerű fogyókúrát tartanak, szerencsére ezt — legalábbis itt Baranyában és egyelőre — nem kísérik tömeges elbocsátások. Gazdálkodóink a jelek szerint mindennel megpróbálkoznak, amiből pénzt lehet csinálni. Például — erről épp e lapszámunkban adunk bővebb értesülést olvasóinknak — a tervező vállalat megpróbálkozik ingatlanközvetítéssel, beruházások vállalásával a kulcsátadásig. Aztán van olyan mozgás is, hogy szövetkezetek kisszövetkezetté alakulnak, mert így kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Mindez persze még nem jelent határozott szerkezetváltóst, de hát az is igaz, a baranyai gazdasági adottságra való figyelemmel a szerkezet megújításához vezető utat kis lépésekkel kell megjárnunk. Se nem piac-, se nem terv- gazdálkodás - fogalmaznak a mai helyzetre a közgazdászok. A kormány további liberalizálást ígér a gazdaságban, például máris beharangozták a bérgazdálkodással kapcsolatos jövő évi, nagy horderejű változásokat. Egyszóval újabb változásokra és megrázkódtatásokra lehet számítani jövőre is. A bekeretezett mellképet egy nejlonzacskóban tartja. így óvja a portól, méginkább az idegenek pillantásától, akik bizonyára megkérdeznék: ez tényleg te voltál? A kérdésből sütne a kétkedés. Pedig valóban nagyon szép lány volt és akkor, a harmincas években, amikor ez a kép készült róla, még véletlenül sem fordult meg a fejében, hogy egyszer ennyire magányos és tehetetlen lesz. A macskák az állandó társasága. Hirtelenjében meg sem tudom számolni, hány szaladgál körülöttünk, felkapaszkodva a kopott kanapéra, fotelokra, onnét pedig a szekrény tetejére ugorva. Lehetnek vagy öten — övék a lakás. A szőnyegen esznek, az elfüggönyözött, széles ablak- párkányon kölykeznek. Ennek a valamikor jobb időket látott hatalmas háznak egyik felében — három szoba, egy konyha -, él ez az idős asszony, aki Károlyit, Kosztolányit, Bdbitsot idéz, aki rendszeresen olvassa a napi híreket, s aki egyik nap kiabálva elzavarja a szociális gondozónőt, a következő nap pedig szó nélkül ülve nézi, hogy takarít, mosogat, hogy elpakolja a bevásárolt élelmiszert. .. Most megint nagyon rossz hangulatban van, ellentmondást nem tűrő hangon közli Szabó Gábornéval, hogy ne jöjjön többet, elboldogul egyedül és nem is szól hozzá többet, hiába kérdez bármit tőle a gondozónő. A reggeli megbeszélés után először ide kísértük el Szabó- nét. Délelőtt még egy 'házaspárhoz kell eljutnia, s fél tizenkettőkor már ismét az Ágoston téri l-es számú Gondozási Központban kell lennie, kezdődik az ebédvitel. Délután újabb címek . . . Szabóné ez év januárjától hivatásos gondozónő. Azelőtt társadalmi segítőként járta a környék idős embereit, de a férje munkahelye és az ő munkarendje miatt —, az élelmiszerkereskedelemben dolgozott -, úgy döntöttek, hogy a hivatásos gondozónői munkakör előnyösebb lesz a család, elsősorban a gyerekek számára. ű az egyik a 14 hivatásos és a 47 társadalmi gondozónő közül, akik az Ágoston téri intézményhez tartozó területen lakó, 157 törődésre szoruló —, elsősorban idős - emberekhez járnak. Kevesen vannak. A gondozói állások után sosem kapaszkodtak, állandóan van üres állásuk. Kevés a pénz és nehéz a munka. A kezdő fizetés — szakképzetleneknek — 3400 forint nettó, de a legmagasabb kereset sem haladja meg sokkal az 5000 forintot. Ennyi pénzért, nehéz és gyakran piszkos munkát, időnként lopással vádoló és becsmérlő szavak kíséretében ke- yesen vállalnak. Ettől az évtől az adminisztrációjuk is lényegesen több lett —, a gondozói füzetben percről-percre el kell számolniuk, hogy mennyi időt töltöttek utazással, ébédvitel- lel, bevásárlással, takarítással és így tovább. A munkát és az ott töltött időt igazolnia kell annak, akinél a gondozónő járt. . . Pátosz nélkül nehéz összeszedni és elmondani, mi minden kell ahhoz, hogy valaki ezt a foglalkozást hivatásánax tekintse, vagy valaki „Werner Edit", azaz olyan gondozó légyen, akinek a neve, ma is’ fogalom a városban. Közülük többen mélyen vallásosak, meggyőződésük, hogy a legszebb tevékenység másokkal törődni. Bár nem szívesen beszélnek róla, de nem is titkolják, hogy valóban akad köztük, aki számításból vállalkozik idős emberek látogatására. Néhány 'hete is el kellett küldeniük egy kollégájukat, aki eltartási szerződést kötött egy olyan idős emberrel, akit hivatalból gondozott. A munkaviszonyát megszüntették, ám a szerződés érvénytelenítésére nincsenek eszközeik . . . A következő lakás, ahova bekopogtatunk, Toronyi Józse- fék otthona, akik - ellentétben az idős asszonnyal, akinél először jártunk - nem kérték, hogy a nevüket ne írjuk le az újságban. Nincs is mit titkolni és szégyellni azon a helyzeten, amelybe ők kerültek, s amelyet méltósággal, és türelemmel viselnek. A szoba- konyhás, fürdőszobás, udvari, kis lakásban minden rendezett és tiszta. Az első percekben nem is lehet észrevenni, milyen óvatosan és lassan lépeget a feleség, aki egy súlyos agyvérzés után, a jobb oldalára csaknem teljesen lebénult. Még erőtlen és bizonytalan ez az oldala, de oh'hoz képest, amilyen volt, nagyon 1 sokat javult. A férje szívbeteg, rokkant nyugdíjas. Ő jái bevásárolni, ő veszi át a főzőkanalat a feleségétől, ha elfárad és pihennie kell. Azóta már egy epeműtéten és egy hasnyálmirigy-gyulladáson is átesett a feleség. Bár a kettejük nyugdíja hétezer forint felett van, sok kell a gyógyszerekre és taxira. Kezelésre, ellenőrzésre azzal járnak. Közvetlen hozzátartozóik nincsenek, Szabó Gáborné jár segíteni takarítani és intézni azokat a dolgaikat, amelyek nekik fárasztóak. A három lépésnyi hosszú és két lépésnyi széles kiskertet azért ők gondozzák. Két gyönyörű ribizli- bokor és néhány tő rózsa van benne. Körülötte ládákban muskátlik. Toronyi Józsefnek van egy kis barkácsasztala is a fáskamrában. Kapósjelzőket, letűző vasakat készít még most is, pedig már beletörődött a gondolatba, hogy eladja a horgásrbotjait, orsóit. Nem akarja egyedül hagyni a feleségét még egy délutánra sem, még a legkedvesebb szórakozásáért sem . . . Útban visszafelé, a várfal tövében nagykabátos, sapkás, levágott faágakat vonszoló, középkorú férfire leszünk figyelmesek. Kanczler Csaba, a gondozási központ vezetője azonnal mondja a nevét és hozzáteszi: a mozsgói szociális otthonban él, de rendszeresen megszökik és ide jön. A gondozónők is ismerik. Nem tűri a négy falat, az otthonban lakást. Ebédelni bemegy az Ágoston térre, aztán eltűnik. Napok telnek el, amíg hajlandó lecserélni a gondozási központban kapott ruhát, és hetente egyszer arra is kapható, hogy beüljön a fürdőkádba . . . Török Éva Látogatóban
