Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-20 / 231. szám

u Dunántúlt napló 1988. augusztus 20., szombat A táj, amelyen az államalapító tekintete pihent... Ezer esztendő távolából „Felavatták Szent Benedek monostorát, István király meg­halt és Pétert királlyá válasz­tották" — ez a mondat sorolja fel a 950 évvel ezelőtti 1038. esztendő legfontosabb esemé­nyeit a Pozsonyi Évkönyv lap­jain. Ezek a szavak egyúttal a Pécsvárad hegyfokán emel­kedő monostor legrégibb tanúi, és mivel az államalapító király halálával egy sorban jegyez­ték fel, azt érzékeltetik, hogy a mcgyar állam alapítása ide­jén kiemelt fontosságú egyház­alapítás történt a Zengő alján. Monostor­alapítás a Zengő alján Az alapítás maga, mint azt több jel mutatja, még István trónra lépése előtt lezajlott. A magyar uralkodók két monos­tort alapítottak az ezredforduló előtt a Dunántúlon: az elsőt Géza nagyfejedelem a 990-es évek ■'felső felében Pannonhal­mán, a másodikat fia, István a mai pécsváradi vár terüle­tén, annak északnyugati ré­szében. Mint Györffy Györgynél, Szent István jeles kutatójánál olvassuk, ezek a monostorok, továbbá a püspökségek voltak hazánkban a korabeli európai kultúra, műveltség és művé­szet őrzői és terjesztői. A mo­nostorok képezték az egyhá­ziak utánpótlását, térítették a pogány magyarokat, valósítot­ták meg a szentistváni ország- építést. A monostorban műkö­dött a káptalan, vagyis a hite­leshely, amely részint közjegy­zői feladatokat látott el, más­részt oktatással foglalkozott. A hét szabad művészetből a há­rom alapismeretet, a gramma­tikát, retorikát és dialektikát oktatták. A későbbi századok­ban tanult világiak tűnnek fel az apátság és a mezőváros szolgálatában, pécsváradi diákról van adat a bécsi egye­temen. A szentistvánkori monostori műveltség iilusztrálásóra Pécs­várad 38—42 könyvét szokás felsorolni az alapítólevélből vagy Pannonhalma 80 kötetes könyvtárát 1090-ből. A pécsvá­radi kincstár 10 szőnyeget, 9 keresztet, 7 misekönyvet, 5 hor­dozható oltárt (a térítés útjai­ra), 5 tömjéntartót, 6 kande­lábert, 11 kelyhet, 12 kézmo­sótálat, 3 ezüstszekrénykét — csupa ezüst — és arany mű­tárgyat sorol fel, mely gazdag­ságának minden nyoma elenyé­szett az egykori apátsággal együtt. Pécsváradon gyógyítás is folyt, hisz feltűnő az alapítóle­vélben a 3 vendégellátó mel­lett a 4 betegellátó és a 6 für- dősszolga adata is. 42 falu­ban 1136 szolgálónép szerepel Pécsvárad alapítólevelében, mely adat igen magas Pan­nonhalma vagy Veszprémvölgy 9—9 falujához képest. A fejedelmi udvarház Ez a rendkívüli gazdagság nem annyira egy szerzetesház­ra, hanem inkább arra a feje­delmi udvarházra utal, ami itt egyházi kézre került. István édesatyja, Géza nagyfejede­lem kisvár-rendszerébe illeszt­hető Várad (a régi magyar nyelven kisvár). Fejedelmi ud­varház lehetett Pécsváradon, a hozzá tartozó falvakkal Komló­tól Babarcig, Nádasdtól Ver- sendig, számos szolgálónéppel. Ezt adta át két királyi kápol­nával Szent István az egyhá­ziaknak, abból a célból, hogy Kígyós Egy fiatalon lezárult, ám igen aktiv és alkotó élet rövid summázata kap he­lyet azon a kiállításon, amelyet Makovecz Imre Ybl-dijas építész nyit meg a pécsváradi várban au­gusztus 19-én, 17 órakor. Kígyós Sándor (1943-1984) a pécsváradiak szeme előtt lett szobrásszá, itt faragta meg első kövét - és az utolsót is. Itt építet­te lel a lalu szélén, a ta­nyák, régi szállások között tíz esztendeje a műtermét — hosszú munkás évekre számítva. Elég távol a fa­lutól, a várostól, s elég közel hozzá. Vörös Lajos bácsi Felvidékről hozott régi kaszáiból itt készítette el a „paraszt oltárt", egy voltaképp eltérő szobrot azoktól, amilyeneket fara­gott, mégis e nagyon ide, az itt élő emberekhez kö­tődő főhajtást, tisztelet- adást. Valamennyiünk pa­raszthőseire gondolva. Kigyós többnyire kővel dolgozott, s olyanná fo­rogta köveit, mintha azo­kat a természet elemi erői, a nyomás, a hajlítás, a szél lúvása formálta vol­na. Ad abszurdum: meg­hajlította a követ. Az öreg ekért és a gyerekekért A ma terveiből Koppány szállásvidékeitől dél­re, mintegy előretolt hadállás­ként végezze Pécsvárad mo­nostora a déli vidékek téríté­sét és megszervezését. Az adományozást Szent Ist­ván Nagyobbik legendája köz­vetlenül a Koppány-lázadás le­verése utánra teszi: „Miután Krisztus katonája legyőzte az ellenséget, lelki örömmel telve elhatározta, hogy minden ké­pességét és minden szándékát az evangélium magvának me­legágyává teszi." Papokat, egy­házi személyeket hívott min­denfelől országába, „köztük jött a vallásos életű Aszták atya tanítványaival". Bemuta­tásuk után ezt az eseményt közli a Nagyobbik legenda szerzője: „Miután Aszták apá­tot övéivel együtt tisztelettel befogadták, a Vashegy lábánál egy Szent Benedek atyáról el­nevezett kolostor építetett. . . amely bővelkedik a fenntartá­sához kellő múló javakban..." Asztrik legendás alakja Szent István diplomatája, II. Szilveszter pápa legátusa. Györffy szerint valószínűleg pá­pai legátusként kapja szállás­helyül Szent Istvántól a két ki­rályi kápolnával a királyi ud­varházat Pécsváradon, a dél­nek, az eszéki, batinai révék felé vezető utak és az ország középpontjából érkező nagyút találkozási pontján, megtartva apáti címét, amit még Len­gyelországban nyert el. Asztrik az 1000. év őszén in­dult Rómába a koronáért - bizonyára pécsváradi székhelye útba ejtésével, itt megpihenve —, hogy a keresztény Európá­ban rettegve várt ezredfordu­lóra meghozza a koronát, a szuverén királyság jelképét. Asztrik neve hibás átiratok által maradt fenn ebben az alakban. Eredeti neve Asrik, Aserik német származást sej­tet, de nem zárható ki bur- gund vagy lotharingiai eredete sem. 1004-ben már Kalocsa püspöke, később esztergomi érsek. Utódja, Bonifác Magyar- ország délkeleti részén, a „fe­kete magyarod" között végzett térítőútját és megsebesülését jegyezték fel a krónikák. Gel- lért püspök, Szent Imre neve­lője, akit a hagyomány szerint a pécsi püspök és a pécsvára­di apát maraszt hazánkban, pécsváradi szerzetesek közre­működésével szervezi a Csaná­di egyházmegyét. 1009-ben alapítja Szent István a pécsi püspökséget, majd újabb ben­cés monostorok tűnnek fel a közeli és a távoli környéken, ahol a pécsváradi fekete bará­tok a kezdeti évtizedekben egymaguk végezték a térítés munkáját. Árpád-házi királyaink majd mindegyike megfordult Pécsvá­rad monostorában, ajándékok­kal gyarapította azt, Szent László oltárt alapított. 1125 tá­ján a megvakított Béla herce­get Bizánc felé menekülő otyja, Álmos herceg a pécsvá­radi monostor szerzeteseire bízta, akik három évig rejte­gették, viselték gondját a maj­dani II. Béla királynak. Emlé­két ma is őrzi a pécsváradi néphagyomány. Ahogy a magyarság törté­netében is a hódoltságig tartó századok jelentették a virág­zást, úgy a pécsváradi monos­tor, a körülötte kialakuló me­zőváros és a nagybirtok fal­vaiban is. Mátyás király még országa leggazdagabb és leg­nyugalmasabb monostorának nevezte Pécsváradot.. . Ezeket az évszázadokat mutatja be a csodálatos épségben megma­radt XI. századi templomhoz csatlakozó kis múzeum és a Pécsvárad történetéről megje­lenő monográfia. — És a mostani pécsvára- diak? — kérdezhetné bárki. — Akik munkába sietnek idehazo, Pécsre, akik kertjüket, szőlejü­ket művelik, otthonukat építik, csinosítják, gyermekeiket, öreg­jeiket féltik, s úgy élnek, mint bárki más ezen a környéken. De ha most a kivilágított vár­ra pillantanak, azt mondják magukban, igen, ünnep van, sokszorosan is ünnep. Nekik a vár, Aszták apót és Vak Béla monostora, Szent István szelle­me ekkor is drága volt, ami­kor nem volt országos Szent Istvcn-jubileum, s a vár évtize­deken át romokban hevert. A települést 1333-ban, vagyis - további viszonylag kerek év­forduló - 655 éve jegyezték először civ/fasként, azaz város­ként. Eleve mellékközpontban született meg, 'mellékközpont­ként működött századok íoiya- mán, és úgy működik napjaink­ban is. Ma 4100 lélek lakja, és az elmúlt húsz év jelentős eredménye, hogy ma többen járnak Pécsváradra dolgozni a környékből (1200 fő), mint Pécsváradról Pécsre, Komlóra, Szekszórdra (700 fő), mivel több munkahely nyílt, főként asszonyok, lányok számára. Pécsvárad, ahol jelentős a középfokú végzettségű munka­erő, továbbra is tudná fogad­ni kisebb lélegzetű, mozgékony iparágak megtelepedését, nyil­ván a meglévő szövetkezetek keretében. A mostani változásokról, fej­lesztésekről Kakas Sándor ta­nácselnökkel és dr. Kóliás Mi­hály vb-titkárral beszélgetünk: Pécsváradon magas összeggel, 1000 forinttal szavazták meg anndk idején a tehát. Az idő­sek és a gyermekek számára kérte a tanács. Tavaly az elsők között a megyében megalakult a szociális gondozási központ az öregek klubja mellett, pon­tosabban annak bentlakásos épülete, amelyben 12-15 idős, egyedülálló személy szinte tel­jes szociális otthoni ellátást kap. A tag községekben tiszte­letdíjas gondozónők látják el az öregeket. A másik teho-célkitűzés is megvalósul idén szeptemberre: négy tanterem épül e pénz­ből és a megyei tantermi alap­ból szeptemberre, és mellette alaposan felújítják a régi alsó iskolát (a régi városházát). — Ez a két feladat igen sok erőt és minden pénzügyi for­rást felemészt most — mondja Kakas Sándor tanácselnök —, de ezt meg kellett csinálnunk. Jövőre Pécsvárad vízellátásá­ban kell előrelépnünk, és a társközségek fejlesztésében. — A mostani aszályban ön­tözési korlátozás van Pécsvára­don is. Ugyanakkor bővizű ter­málforrást találtak a strandnál. Ezzel milyen terveik vannak? — A hegyi utcákban estén­ként 5—11 óra között vízhiány von, ezért 100 köbméteresre kell bővítenünk a hegyi víztá­rozót. Ide vezetnénk fel a strandnál talált vizet, amit hű­teni kell, megszabadítani me­tán-, vas- és mangántartalmá­tól. A mi 3 millió forintunk és a megyei támogatás fedezné ezt. Előbb-utóbb azonban mi is, társközségeink is rászorulunk a Duna-vízre, mivel a kútfúrá­sok nem hozták meg a várt vízmennyiséget. Csak Zengővár- konv és Apátvarasd rendelke­zik elegendő ivóvízzel. Sajnos a kitűnő ásott kutakat az utób­bi húsz évben hagyták tönkre­menni, beszennyeződni, mert annyira olcsó volt a víz bekö­tése . . . Egyre jobban kell vi­gyázni erre a kincsre, hiszen Erdősmecskén, Lovászhetény- ben, Martonfán, Nagypaliban a csecsemők máris zacskóban kapják az ivóvizet. — A közelben nagyszabású terv szerint hasznosítják a ta­lált termálvizet. Pécsvárad ide­genforgalmának is hasznot hajtana, ha megépülne a strandhoz tervezett két meden­ce, a kemping. Van-e remény minderre? — Himesházán, mert ott va­lósul meg egy ilyen terv, sem a tanács végzi ezt saját ere­jéből. Mi is készek vagyunk arra, hogy megoldásokat, ja­vaslatokat fontoljunk meg, partnereket keressünk, mert valóban kincs ez a 36 fokos víz. Egyelőre azonban csak a Dombay-tó kikotrásához volt elég pénzünk. — A nyár elején még na­gyon bánatosan festett a viz nélküli tómeder, most azonban valóban tiszta a vize, a sekély részeken finom homokon lép­ked az ember . . . — Mi az ottani hétvégiház­tulajdonosok tehóját, 400 000 forintot fordítottuk erre a cél­ra, 450 000 forinttal járult hoz­zá a Mecseki Intézőbizottság, és a tanács 400 000 forintja fekszik ebben a munkában. 1970-ben kotorták utoljára a tavat, akkor egész nyáron szá­raz volt. Átlag 40 centi iszap- réteget távolítottunk el, és a kisvíznél 40 centi homokot te­rítettünk le. Két ülepítő, cso­bogó után lép a patakvíz a tóba, növényevő hal is 'kerüli a> vízbe, hogy ne nője be azt a vegetáció. A mellékközpont-szerepről beszélgetünk végül a taná­csiakkal. Például arról, hogy milyen sokat jelentett annak idején a kislabor, a fizikoterá­pia megszervezése. Nem kellett Pécsre utazni. A következő lé­pés most már belátható távon belül az egészségügyi cent­rum. Jövőre pályázzá'k meg a pénzeszközöket ehhez. Meg ar­ról, hogy nemcsak Pécsvára­don, hanem a társközségekben is építkezik a lakosság. Bár itt sem múlt el nyomtalanul a központosítás, a társközségek­ben például - nem kis harc árán, két kivétellel sikerült megtartani az alsótagozatot. — Pécsvárad most már tud­ja, mennyire kell vigyáznia ter­mészeti szépségeire, történelmi hangulatára, a csendre, a jó levegőre. Megpróbáljuk mind­ezt együtt óvni a lakossággal — mondja végül Kakas Sándor tanácsé fnök. Az oldalt összeállította: Gállos Orsolya A monostortemplom Szent István korából való. Felső képünkön: az újjávarázsolt palotaszárny. Lantos Miklós felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents