Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-20 / 231. szám
Szentlstváni szellemben Straub F. Brúnó beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Hölgyeim és Uraim! A magyarság hagyományai szerint augusztus 20-a Szent István király ünnepe. Különösen az a székesfehérváriaknak, akiknek városát István építette királyi székhellyé, ahol bazilikát emeltetett, amely kiirályok koronázó- és temetkezőhelye lett, törvénynapok és vásárok színhelye. Azaz: az önök városa a nagy király által lett európai értelemben vett város. Ez a legfőbb indoka annak, hogy az első magyar király halála 950. évfordulójának évében ez a város ad otthont az alkotmány ünnepe központi rendezvényének. Tisztelettel üdvözlöm Székesfehérvár polgárait, az ide érkezett hazai és külföldi vendégeket, nagygyűlésünk résztvevőit a magam, valamint a magyar politikai és állami vezetés nevében is. E helyről köszöntőm mindazon 'honfitársainkat, akik a világ bármely részében élve magyarul éreznek és viselkednek. Bizonyára Szent István emlékezete is serkentette az országgyűlést 1949. augusztus 18-án, hogy törvényt alkosson hazánk alkotmányáról. És azt sem tekinthetjük véletlen- Inek, hogy ez az 1949. évi XX. törvény - a Magyar Népköz- társaság alkotmánya — éppen augusztus 20-án lépett hatályba. Felszabadult népünk Így az államalapító és törvényalkotó István király emlékét együtt ünepelhette új államiságunk törvényi szabályozásával. Kár lenne tagadni, hogy az azóta eltelt négy évtized alatt is időnként más-más hangsúlyt kapott az augusztus 20-i ünnep. Olykor az új kenyér vagy a munkás-paraszt barátság ünneplése nemcsak Szent István emlékezetét, hanem alkotmányunkét is elhomályosította. Még olyan „elsőistváni" képet is „festettek”, amiről egy kíméletlenül központosító, az elvekért a saját népét is irtó uralkodó tekintett vissza ránk. Igaz, a huszadik század magyarja megszokhatta a szentisváni kép színeváltozásait a mindenkori aktuális politika közvetítésében. A király nélküli Magyar Királyság idején a Nagymagyarországot megteremtő férfiú vonásai erősödtek fel, hódíthatott a szent, istváni állam ideája, hiszen a szétdarabolt ország és a megharmadolt magyarság még a méltánytalan trianoni döntés sokkhatásában élt. Csak a jó- zanabbul gondolkozók figyelmeztettek arra — nem túl sok sikerrel -, hogy Istvánban nem a leigázó, hanem a megbékél- tető volt a nagy, az államot szervező és törvényeket alkotó volt a hatalmas, aki a Keletről hozott hagyományok talajába az európaiság magvait ültette el. Kétségtelen, hogy a szentist. váni örökség történelmünk legaazdagabb hagyományai Iközül való, azaz sokan és sokfélét meríthettek belőle az adott kor érdekeinek megfelelően. De az örökségnek van. nak nem manipulálható, állandó értékei. A tizedik század során, a honfoglalást követő egy-két generáció laza törzsszövetségének népei a meghódított népességgel együtt állattenyésztéssel és földműveléssel, valamint némi szükséges kézművességgel életüket a megszokott régi módon próbálták folytatni, amihez hozzátartozott a kalandozások kora, egy katonáskodó réteg idösza. kos betörése a nyugatra és délre található, már fejlettebb vidékek, települések és kolostorok területére. A fejlettebb kultúrák megismerése, valamint a merseburgi és augs- burgi kudarcok világossá tették, hogy ez a magyar nép válságban van, szervezettségben és kultúrában elmaradva olyan pusztulás felé halad, mint amilyen korábban néhány száz éven keresztül a Kárpátok övezte térség több népét kirostálta és emléküket mára néhány régészeti maradványra redukálta. Hogy ez a tragédia a magyar nép életében nem következett be, az Géza nagyfejedelem és környezete felismerésének köszönhető. A válságból való kiutat úgy találta meg, hogy kezdeményezte a Nyugattal való kapcsolatot, és a kereszténység felvételével összekapcsolva, a hala. dottabb feudális társadalmi 'forma, az erős központi hatalom kiépítését. Történelmünk szerencsés periódusát jelenti, hogy fia, Szent István négy évtizedes uralkodása folyamán az ország építését, a hatalma alá vont terület állami és eovház» szervezetét, a törvény- hozást, a jogbiztonságot, a gazdaságot és a kultúrát olyan szilárd alapokra helyezte, amit évszázadok viharai sem tudtak megsemmisíteni. Csak így sikerült a magyar nemzetnek Bizánc és a német-római császárság között fünaetlennek maradnia és fejlődni, s ezzel Európa sajátos 'részévé válnia. önbecsülésünk diktálja, hogy a magyar politikai gondolkodásban kitörölhetetlenül benne legyen 1100 éves európai jelenlétünk, az államalkotó magyarság ezredéves öröksége. Éppen úgy, mint a jfelszabadulós óta eltelt esztendők vívmányai, a szocializmus építésének eddigi eredményei. Mit mond, mit mondhat nekünk, a ma magyarjának ez az ősi örökség, mindenekelőtt Szent István hagyatéka? Mi az az üzenet, amit meg kell hallanunk egy évezred távolából is? Elsősorban azt, hogy mielőtt egy esetleges válság kibontakozna, körül kell néznünk és megismerni a bennünket körülvevő világot. Másodszor azt, hogy ha meg akarunk maradni, akkor változnunk kell. Az elmúlt negyven évben mi bizony qya'kran rövidlátóan gondolkodtunk. Miközben népünk gazdagodott, iparunk és mezőgazdaságunk termelte mindazt, amit évtizedekkel az. előtt megálmodtunk, nem vettük észre, hogy ez alatt a világ hogyan és merre halad, nem vettük észre, hogy 20 évvel ezelőtti reformkezdeményezésünk lefékezése már egy válság lehetőségét takarta, azt a válságot, hogy nem tudunk gondolkodásunkban megújulni. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly Megnyílt a a Német Demokratikus póCSVÚrodi Köztársaságba látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Mi. nisztertanácsának elnöke Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a NéPénteken délelőtt Pécsre érkezett Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, aki az augusztus 20-i pécsváradi ünnepi nagygyűlés szónoka. A megyei pártbizottság székházában fogadta őt Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára. Jelen voltok a megye és Pécs város politikai és társadalmi szervezeteinek vezető munkatársai. A kötetlen, baráti hanAz ENSZ csaknem összes megfigyelője már megérkezett az iraki-iráni frontvonalra, ahol szombaton reggel, helyi idő szerint hétkor, közép-európai idő szerint reggel ötkor lép életbe a fegyvernyugvás. met Demokratikus Köztársaság államtanácsa elnökének meghívására szeptember 8—9-én Ihivataios bcfráti látogotást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban. gulatú megbeszélésen Dányi Pál tájékoztatta vendégünket a megye közvéleményét, párttagságát foglalkoztató legfontosabb kérdésekről, a megyei politika időszerű tennivalóiról. A tájékoztatóra s az elhangzott kérdésekre adott válaszában Pozsgay Imre röviden összefoglalta — a közvélemény előtt jórészt isimert - nézeteit az átalakítás legfontosabb, s immár el nem halasztható feladatairól, feltételeiről. A frontvonalról pénteken sem jelentettek semmilyen harci tevékenységet. „A dolgok, úgy tűnik, simán mennek” - mondotta az ENSZ-erők egyik tisztje a Reuter tudósítójának. A maga nemében páratlan történeti emlékegyüttes vált tegnap közkinccsé Pécsvára- don. A 950. éve felszentelt monostort és a századok folyamán körülötte kialakult épület- együttest államolapító Szent Jstván királyunk halálának évfordulóján avatta fel Jantner Antal építési és városfejlesztési miniszterhelyettes. A tegnap délutáni ünnepségen ott volt Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, és jelen voltak Baranya megye, Pécs és Pécsvárad párt- és állami szerveinek képviselői, a múlt értékei iránt érdeklődő állampolgárok. Az ünnepség 16 órakor a Barkabán Fúvósötös muzsikájának hangjaira kezdődött, majd Jantner Antal áttekintette a pécsváradi vár feltórásá- ndk és rekonstrukciójának elmúlt harminc esztendejét. Méltatta a palo.aszárnyban láto- gathatóvá vált kápolnát Szent István korából, amely építészeti szempontból és freskóját tekintve is kiemelkedő érték. A kápolna melletti helyiségekben rendezte be a Baranya Megyei Múzeumigazgatósóg a vármúzeumot: közzétették a várfeltárás során előkerült kőfa rágván yokat, edény- és padló-, kályhacsempe-töredékeket. Térképek, régi krónikákból vett ábrák segítségével adnak áttekintést arról, milyen szerepet töltött be Pécsvárad monostora a török hódoltságig a magyar középkor folyamán. A múzeum felett az emeleti kápolnában helyezkedik el a konferencia-központ díszterme, és ehhez csatlakozva több szépen berendezett terem, amely az István Király szállóval együtt kiváló lehetőségeket kínál tudományos tanácskozások, mindenfajta konferencia rendezésére. Az István Király Szálloda áprifis óta fogadja vendégeit. Eddig is nagy volt az érdeklődés iránta és étterme iránt, ahova most kerültek a Lantos Miklós által a környékben készített néprajzi és tájfotók és Pécsvárad archív képeinek másolatai, a helyiségek dekorációjául. A várudvar is most nyílt meg a látogatók előtt, részben legalább is, mivel az udvar aJsó részén és a várfalakon még veszélyt jelző táblák állítják meg a kíváncsiskodót. A különböző korokat, a nemzeti múltat és a jelent egybeötvöző pécsváradi vár azonban e pillanatban is Baranya egyik legértékesebb látnivalója. Ifjú Fakezas László ha- rongjátéka hívta ezután egybe a vár látogatóit Kígyós Sándor szobrászművész posztumusz állandó kiállításának megnyitójára: Kígyós híres zenélő szobra szólalt meg, majd Makovecz Imre Ybl-díjas építőművész idézte fel a negyvenegy évesen eltávozott művész emlékét. Este a Pécsváradi Várbaráti Kör tartott ünnepi közgyűlést, amelyen dr. Györlly György, a történettudományok doktora, (Folytatás a 2. oldalon) Pozsgay Imre Baranyában Irak-lrán: A tűzszünet küszöbén Több százan látogattak tegnap Pécsváradra a felújított vár és szálloda avatására Proksza László felvételei---^ A tartalomból: Párbeszéd az értelmiséggel (3. oldal) A kiváló munka elismerése (5. oldal) Minden eddigit felülmúló eredmény (7. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLV. évfolyam, 231. szám 1988. augusztus 20., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Györtly György István királyról és művéről
