Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-14 / 225. szám

Darabonként 5 forint egy ügyetlen mozdulat a szemxésnéi Szigorú kollok­vium a fa­iskolában Ajkay Jenő és felesége kajszit szemez a Kertészeti és Parképítő Vállalat keszüi faiskolájában. 100000 gyümölcsolfványf- termeltetési szerződésben A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat Keszüi út menti faiskolája évente 30—40 000 gyümölcsoltvány előállítására volt képes: annyira futotta a dolgozói létszámból. Tavaly­előtt már termeltetési szerző­dést kötött a vállalat dolgo­zóival, akik a faiskolában) munkaidőn kívüli tevékenység keretében vállalkoztak gyü­mölcsoltvány előállítására. Ez év elején újságban is meg­hirdették: ugyanilyen termel­tetési szerződés alapján bár­ki vállalkozhat erre a mun­kára. Az oltványelőállítással járó fizikai munkát a vállalko­zónak kell elvégezni, viszont a szakirányítással együtt az egyéb szükséges feltételeket, s szigorúan fajtatiszta szapo­rítóanyagot és szemzőanyagot, az öntözési lehetőséget mind a faiskola biztosítja, s egyéb szolgáltatásokat is kínál díj ellenében. Jó fél évvel a szerződések megkötése után az első, s talán sorsdöntő vizsgára most készülnek a Keszüi úti faisko­lában: most folyik a szemzés, ami a legkritikusabb művelete az oltványtermesztésnek. Egy gyakorlott kertész szakmunkás egy nap alatt 1200—1800 olt­vány szemzését is el tudja vé­gezni, egy amatőrtől 200—400 darab is jó teljesítmény. Igen: csak derékgörbítő munka és nagy körültekintés igényelj egy szem 2,50 forint, a mű­velet darabára 2,50—3 forin­tot ér, ha bérmunkában vé-, geztetik el. De akkor jelen­tősen megcsappan a haszna a vállalkozónak: itt 2000-es, 5000-es és 10 000-es oltvány­mennyiségről van szó. — Huszonegy vállalkozóval kötöttünk termeltetői szerző­dést összesen 120 000 darab oltvány előállítására. Az olt­ványok között a legalapvetőbb gyümölcsök összesen száz faj­tája szerepel — tájékoztat Kalla Gábor, a vállalat fő­mérnöke. — A huszonegy közül 18 vállalkozó nem a vállalatunk dolgozója. Van köztük, aki Siklósról, van, aki Szigetvárról járt ide szabadidejében az ültetvényt művelni. Akad köz­tük kertész, erdőmérnök, ag- ronómus, de könyvelő és mű­szaki szakember is — fűzi hozzá Gerber István, a faisko­la vezetője. Az ötezres percella Ceglédi bíbor fajtájú kajszi oltványai között fürdőruhós házaspár hajladozik a forró napon a szemzéssel foglalatoskodva. — Mi igazi amatőrök va­gyunk a kertészkedésben —■ meséli Ajkay Jenő, elárulva magukról, hogy ő épületgé­pész üzemmérnök, neje pedig pedagógus. — De nem biológia, hanem matemcyhka szakos — fűzi hozzá a felesége. A nyári Is­kolaszünetben nem volt gond időt szakítania, erre a fontos munkára, férjének viszont már szabadságot kellett kivenni. Az egyéb munkákat a hétvége­ken végezték, a kertészkedés fogásait pedig szakkönyvek­ből tanulták. Céljuk, termé­szetesen a jövedelemkiegészí­tés. Meg hát a fiúk is nősülni' készül. — Úgy számoltuk, hogy két­éves munkánknak 60 000 forint haszna lesz — mondja a fér­fi. Ez a becslés erősen közép- arányos: a minőségtől füg­gően lehet 20, de akár 80 000, is. Viszont az ilyen tevékeny­ség haszna félmillió forintig adómentes! A 120 000-es telepítésből várhatóan 100 000 darab olt­vány piacra kerül jövőre. A vállalat 10—12 százalékos ha­szonnal számol, s azt tervezi, hogy hasonló termeltetési szerződéses rendszerben a fa­iskola pihenő földjein szabad­földi virágtermesztésbe kezd. D. I. A kifogások tárháza ez­úttal is a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomás szo­kásos havi gyorsjelentése, melyből tallózásunkat Elég­telen rovatunkban közre­adjuk. Visszatérő hiba, hogy a konzervgyárak a vegyes gyümölcslekvár készítéséhez! sok selejt nyersanyagot is felhasználnak. Ezúttal — er­jedt alapanyagra utaló íze és szaga miatt — a Paksi Konzervgyár lekvárja kapott rossz osztályzatot a minőség őreitől. A gyártó ellen fe­gyelmit javasoltak. A Compack által csoma­golt őrölt bors tasakjába technológiai hiba folvtán 50 helyett átlagosan csak 46 gramm fűszer került. Fegyel­mi eljárás lefolytatására tettek javaslatot. A Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalat pecse­nyekacsa far-hát termékének tasakja hozzá nem tartozó testrészt, mellbőrt is tartal­mazott, ezenkívül nem jelöl­ték a névleges tömeget sem. A technológiai hiba miatt fegyelmire tettek ja­vaslatot. Felületi szennye­zettsége miatt kifogásolták a Pécs—Reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet ex­port bratfertig csirkéjét. A technológiai hibáért a gyár­tót figyelmeztették. A megengedettnél maga­sabb volt a penészszám a Kaposvári Cukorgyárban ké­szült egykilós kristálycukor­ban. A hiba oka valószínű­leg a vékony fólia, melyet a kristályok finoman átsza­kítanak, s Így az udvaron való hosszabb tárolás során a cukor befertőződik. A kaposváriakat figyelmeztet­ték. Megszaporodtak a hiá­nyosságok az űditőitalipar- ban. A Promontorvin Bor- gazdasági Vállalat szent­endrei gyáregységében az előírtnál kevesebb Aranda­ta szénsavas üdítőitalt töl­töttek a palackba, ráadá­sul a minőségmegőrzési időt sem tüntették fel rajta. Fegyelmi. A Szabadegyházai Szeszipari Vállalat Sztár na­rancsában a szárazanyag­tartalom volt alacsonyabb az előirtnál. Itt is fegyelmi­re tettek javaslatot. Erősen üledékesnek, úszványosnak találtatott a Pannonvin Bor- gazdasági Kombinát literes Márka narancsa, de szén­savtartalma is kevesebb a kívánatosnál. Az üdítők in­gadozó, alacsony szénsav­tartalma a Pannonvinnél visszatérő gond. Az ok: a szatúráló és a palackozó gépsor műszaki állapota tel­jesen elavult, az igazi meg­oldás a csere lenne. Fegyel­mi javaslat. Az állomás ellenőrei meg­állapították, a száraztésztát előállító kisiparosok termé­kei között az utóbbi időben gyakori a staphylococcus aureus fertőzöttség, a megengedettnél nagyobb a mikrobaszám. Legutóbb Zá­tonyi István mohácsi kisipa­ros tiszta, jól vezetett üze­méből kikerült tésztát kifo­gásolták. Az eddigi tapasz­talat alapján feltételezik, ott következik be a fertőzés, ahol a feldolgozó- és a száritó üzemrész légtérben nincs elkülönítve. ' Jövőben az engedélyek kiadásánál erre a követelményre na­gyobb hangsúlyt helyeznek. Miklósvári Z. Elégtelen Változások a városközpont közlekedésében Szélső sávokkal bővül a bajai híd Naponta kétszer 80 perces hídzárlat Sajtótájékoztató a városi tanácson A jelenlegi híd (1,4 m) és a két konzol keresztmetszeti rajzó. A 4,1 széles konzolokon 1,6 m széles jelölt kerékpárút lesz. A héten sajtótájékoztatón ismertették Baja Város Taná­csán a városközpontot érintő új forgalomszervezési 'kérdé­seket. Mint az^ arra közlekedő te- hergépkocsi-vezetők már nyil­ván tudják, július 18. óta a 3,5 tonnánál súlyosabb teher­gépkocsiknak tilos behajta- niok a Béke térre. A nagy tengelynyomású tehergépjár­művek kitiltását az tette szük­ségessé, hogy a tér kövezetét és a környező műemlék épüle­teiket leaalábba súlyos, nagy járművek ne rongálhassák to­vább. A Béke tér — egyébként az ország egyik legszebb fekvé­sű és leghangulatosabb, ugyanakkor egyik legtága­sabb kisvárosi tere - óriási terhelésnek volt kitéve a K-Ny, illetve É-D-i irányú gépjárműforgalom egyik leg­frekventáltabb csomópontja­ként. A 3,5 tonnánál keve­sebb súlyú gépjárművek szá­mára nincs változás a téren, amelynek forgalma, illetve megterhelése a nagy jármű­vek kitiltásával észrevehetően, mintegy 25-30 százalékkal csökkent. Végleges megoldás a tér rendezésében a 90-es évek első felében várható. A teret Baja várossá válásának 300. évfordulója (1996) tiszteletére jellegzetes, múlt század eleji hangulatának megőrzé­sével és kiemelésével — át­építik. Elvégzik a tér és a te­ret övező épületek teljes szín­harmonikus rekonstrukcióját. A tavaly meghirdetett nyilvános tervpályázat eredményét „A Béke tér és körzete építészeti megújítása" címmel kiállítják a bajai Kirakat Galériában. A másik közérdekű tájékoz­tatás: kiszélesítik a bajai Du­na-hidat. A szeptembertől kezdődő munkálatokkal két év alatt, a jelenlegi híd mellett kétirá­nyú forgalomra alkalmas, híd­zárlat néfküli, s egyenként 4,1-4,1 méter széles konzolsá- vokat építenek. A híd szélesí­tése a közlekedési tárca mint­egy 300 millió Ft-os beruhá­zása. A munkálatok nap közben - tervezett két időszak kivé­telével - a közúti és vasúti forgalom akadályoztatása nél­kül folynak. A szerelési munkálatok ér­dekében naponta kétszer (reggel 7—8.20, illetve 13.15- 14.35 óra között) 80 perces hidzárlatot tartanak. „Tarta­lékidőt” is beiktatták: 20-21.20 óra közöttre. Ezt mindig az­nap döntik el: igénybe ve­szik-e a szerelők vagy sem . . . A hídzárak a munkálatok elindulásával szeptember vé­ge felé lépnek életbe. Valamennyi ezzel kapcsola­tos részletről vagy változásról az ÚTINFORM rádióadásai­ban vagy telefonon naponta adnak majd felvilágosítást. W. E. Hasznosul a 1AO milliós nagykanizsai fedett uszoda Szeptember 1-jétől — úszásoktatás a tanrendben Újjáéled az úszósport — Naponta félezer látagata Latin, Czulek, Tárnái, Szi­tát . . . és Vértessy, az edző — ezek a nevek ma is isme­rősen csengnek a kanizsaiak fülében, pedig azóta, hogy e nevek viselői - a MAORT szí- Ineiben — a dél-zalai úszósport kitűnőségei voltak, bizony csak­nem négy évtized telt el. Ak­koriban — az 50-es évek ele­jéig — a nagykanizsai úszó- sportot országosan is jegyez­ték. Lehet, hogy ismét jegyezni fogják? Pór hónapja működik a vá­ros lakosságának a közmeg­elégedésére az új fedett uszo­da, amit a pécsi Getto Józset Ybl-dijas építész tervezett, s aminek a felépítésére a köny- nyűnek ott sem mondható kö­rülmények ellenére is vállalko. zott a Városi Tanács. Az uszoda bemutatására most nem vállalkozunk, azt megtettük mór a május 1-jei avatás idején. Ezt most azzal egészítjük ki, hogy az új lé­tesítmény kihasználtsága meg­felel a várakozásnak: napon­ta 500-600 látogatót fogad. Jelen mondandónk célja azt vizsgálni, hogy a város mi­lyen szerepet szán a fedett uszodának, ami a 30-as évek elején épült strandfürdő mel­lett van. (Ez az együttes kü­lönben máris a továbbfejlesz­tés gondolatát hintette el: egyszer majd még egy „ko­moly” 50 méteres medencét szeretnének építeni.) Zsoldos Ferenc tanácselnök­helyettestől mindenekelőtt ar­ra kértünk választ, hogy miért nem vállalták most is a sok­kal több lehetőséget kínáló 50 méteres medence építését (a fedett uszoda nagy meden­céje 33 1/3-os, emellett van egy kisebb méretű tanmeden­ce is)?- Ez a létesítmény így 140 millió forintba került. A na­gyobb medence iránti igény felvetődött különböző fórumo­kon, ezért számvetést is készí­tettünk, s rá kellett jönnünk, hogy ez legalább kétszeres költséggel járt volna. Mitől vonhattuk volna el ezt a több. letet? Hiszen így is nagy ter­het vállaltunk.- És megérte?- Meggyőződésem szerint: igen. Az elnökhelyettes a számta­lan tragédiával indokolja ezt, ami az úszni nem tudásból eredt. A harcot 1977-ben vet­ték fel ez ellen, amikor elké­szült az Andrejka Utcai Álta­lános Iskola tanmedencéje. Rendszeressé tették az iskolá­sok számára az úszásoktatást, s figyelemre méltó eredmény Zuletett: a tanulóifjúság több mint 80 százaléka tud úszni! Erre az alapra építkezve vág­tak bele a fedett uszoda épí­tésébe azzal a nem titkolt cél. laI is, hogy Nagykanizsa úszó­sportja új lendületet kapjon. Az uszoda széles körű hasz­nosításának a koncepciója ré­gen kész, hiszen a tanács kez­dettől figyelemmel kísérve az építkezést, erre külön is gon­dot fordított. így a folyamatos, intézményes úszásoktatás — ami idén szeptember 1-jétől be is épül az iskolák tanrendjébe — bázisa ezentúl már a fedett uszoda lesz, s úgy tervezik, hogy reggel 8-tól délután 2-ig három turnusban képesített tanárok irányításával folyik majd az oktatás. Figyelemmel lesznek azokra a gyerekekre, akik a testi felépítés, a moz­gás ritmusa alapján a tehet­ség jelei mutatkoznak - őket a Dél-zalai Víz- és Csatorna­mű Vállalat sportegyesületéhez — ez ma a kanizsai úszósport bázisegyesülete - irányítják.- Pillanatnyilag még csak óhaj részünkről - jegyzi meg Zsoldos Ferenc —, hogy erős ifjúsági szintű úszósport terem­tődjék meg. a 90-es években pedig már ismertebb felnőtt versenyzőink is legyenek. Min­denekelőtt egy jó vidéki bázis létrehozása a célunk, a többi­ről azután beszélhetünk. Az egész éven át folyamato­san biztosítható edzési, ver­senyzési lehetőség az úszósport újjáteremtésének az alapja - a bevezetőben említett ne­vek viselői a nyári strandidény­ben tevékenykedhettek csupán —. ez viszont számítás szerint kb. 20 milliós üzemeltetési költséget jelent évente, ami­nek legfeljebb csak a 25 szá­zaléka térülhet meg a bevé­telekből. A tanács az úszás- oktatásért — uszodahasználat címén — külön 260 ezer forin­tot fizet az üzemeltető vízmű­nek tanévenként. Hársfai István vasúmapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents