Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-14 / 225. szám

Budapest, Nagymező utca A Kicsi-szan járat titka Szada olyan vadul szerette a férfit, hogy közben megfojtotta Új vonatjárat közlekedik Bu­dapest és Pécs között, úgy hívják: Kicsi-szan járat. Kü­lönben tisztességes postavonat, éjjel indul, hajnalban ér Pécs­re. De néhány budapesti ki­küldetésben járónak annyi sza- ladgálnivalója akad Pesten, hogy sajnos, a legnagyobb lihegés ellenére is csak ezt a borzalmas éjszakai vonatot éri el. No hát ne tessenek azért annyira sajnálkozni egy-egy ilyen budapesti külszolgálat felett. Mert ezek az illetők már délelőtt odasétálnak a Fővárosi Operettszínház elébe, és fejenként nyolcvan forintért megvesznek egy jegyet aznap estére. Új szelek fujdogólnak a moziszakmóban is: A Helikon Mozivállqlat — összefogásban o Zala Megyei Moziüzemi Vál­lalattal — megújítja a filmfor­galmazást. S ettől kapós az Operettszinház épületében nyá­ron vetítő Nagymező utcai mo­zi. Én most nem is teszek mást, mint ideírom ennek a japán ifilmnek a rövid tartalmát: „Tokió. Harmincas évek. Ki­csi-szan vendéglős házába új alkalmazott érkezik, Szada. A lány és Kicsi-szan között ha­marosan szenvedélyes testi sze­relem szövődik. A lány telje­sen rabjává teszi hódolóját. Rossz hírük miatt elmaradnak mellőlük a gésák. Egy alka­lommal olyan magasra csap szenvedélyük lángja, hogy Sza­da szeretkezés közben, önkí­vületében megfojtja Kicsi- szánt." Bikácsy Gergely pedig ezt írta erről a japán filmről kritikájában: „Sokkolóbb, ta- szítóan-vonzóan megrendítőbb módon ábrázolja az emberi szexualitást, mint bármilyen pornófilm. Ennek a film for­Tatsuja Fuji és Eiko Matsuda mai tisztasága, képi nyelvé­nek . . . kifinomultsága az oka... A legkeményebb európai don- zsuánnak is sliccére fagynak a gombok ijedtében, mindezt látva!” Egyik múlt heti előadás előtt szerény képű úr mesélgette a feleségének, hogy „Esküszöm, összeszűrném a levet anyád­dal, csakhogy megfojthassam, de vele összeszűrni . . . hót az túl nagy áldozat lenne!" Min­denesetre megfigyeltem, a né­zőtér többnyire kart-karba öltő párokból áll, különösen kifele jövet. Ja, majd elfelejtem, hát ezért hívják mostanság a pé­csi postavonatot Kicsi-szan já­ratnak. Hogy miket nem mon­danak ezen útközben?! Földessy Dénes A legifjabb dunántúli laptárs Megjelent a „Siófoki hírek” első száma fgoz június eleje helyett alapítók arra is fel szeretnék csak július 28-i dátummal, de megszületett a Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának lapja. A legújabb du- nátúli városi újság a fősze­zonban kéthetente jelenik majd meg, év közben havon­ta egyszer jut olvasói kezébe. Főszerkesztője Szapudi And­rás író, Rózsa Ferenc-díjos új­ságíró, a Somogyi Néplap helyi szerkesztőségének veze­tője. Az első számban Gáti Ist­ván, a város tanácselnöke kö­szönti az olvasókat, a lap megjelenése alkalmából. Cik­keket olvashatunk a siófoki pályaudvar újjáépítésének ál­lásáról, Kálmán Imre siófoki gyermekkoráról, egy riportot, az idegenforgalom szezonális problémáiról. Gyarmati László, annak a hírnek járt utána, igaz-e, hogy a helyi labda­rúgócsapat volt edzőjét a já­tékosok -lázadása , /fúrta meg?" Ezen túl természetesen sok olvasnivalót találhatunk még, Siófokikai, a balatoni nyárral kapcsolatos informá­ciókat, felhívásokat. A hasábokon tág teret kap­tak a tanács életével, már' meghozott döntéseivel kapcso­latos információk. A lapot az használni, hogy a lakosságot jobban bevonják a döntésho­zatal folyamatába, szélesebb, nagyobb nyilvánosságot biz­tosítsanak a társadalmi viták­nak. A Siófoki hirek ára az olva­sók nagy többsége szerint túl magas: 9,50 -Ft-ért kapható a nyolc oldalas újság. Eőleg a nyaralóvendégek hiányolják a jobb idegenforgalmi tájékoz­tatást, hisz ilyenkor nyáron Siófok szinte az egész déli Bolaton-part központjaként sok átutazó vendéget fogad, akik szívesen olvasnának a kisebb települések nyári prog­ramjairól is. A helyi olvasók egy része szerint túl sok az olyan írás, amely korábban a Somogyi Néplapban már alaposan kö­rüljárt témáról szól, éhhez képest kevés az aktualitás, a friss hír. A fotók színvonalán is lehetne javítani, a kitűnő nyomdatechnika - a székes- fehérvári Vörösmarty nyomda munkáját dicséri — ezt lehető­vé tenné. Érdeklődéssel várjuk a to­vábbi lapszámokat - legifjabb laptársunknak pedig sok si­kert kívánunk a folytatáshoz. Verebics János ff!?'- • Üdülőműsor németül November 1-jétöl magyarul sugároz tovább Idén már húszmillióra tehe­tő a hazánkba látogató turis­ták száma. S legtöbbjük a né­met nyelvet beszéli. Hogy az idegenforgalom, annak fej­lesztése mennyire kifizetődő üzletág, azt talán egyetlen példával is igazolható. A tu­risták kezét megfogni és őket szórakoztatni akaró, őket in­formációkkal és rengeteg ze­nével eUátó Danubius Rádió, a Magyor Rádió kereskedelmi rádiójaként hasznot hozó vál­lalkozás immár a harmadik szezon ban. A receptben nincs semmi kü­lönleges. Csak a fogyasztók ét­vágyát kell kielégíteni, nekik szóló, iá üdülőműsorral és máris lehet kasszírozni. A tu­rista meg hálás, ha egyéb­ként is jól érzi magát nálunk, hisz a komfortérzetét csak nö­veli a neki szóló rádióadás, naponta 6.30 és 22 óra közötti időben Budapesten és a kör­nyékén, a Balaton környékén és a Dunántúl jelentős részén, a 103,3, a 100,5 és o 102 MHz-en. Hogy o német nyelven su­gárzó Danubius Rádió nép­szerűségének mi a titka? Egy­szerű: amit vállalt, azt teljesí­ti. Éspedig - szórakoztat. Mert az idegen nálunk is szórakoz­ni akar, zenét hallgatni meg­állós nélkül és természetesen arra is kíváncsi, hogy kis 'ho­zónkban mi történik, ami szá­mára is érdekes lehet. A Da­nubius óránként sugároz nem­zetközi híreket - természete­sen hazaiakat is -, bőséges információt nyújt programok­ról a nyaralóknak, tájékoztat o határátkelőhelyek esetleges zsúfoltságáról, sugároz mete­orológiai jelentést és útinfor- mot, magyar nyelvleckét és napi ételreceptet, exkluzív in­terjúkat, kívánság hangversenyt, vetélkedőket és ... , de hadd ne soroljak fel mindent. Hogy ebből meg lehet élni? Igen, ha olyan népszerű, jól szer­kesztett és ötletes, egyéni hangvételű hirdetésekkel tar­kítják az adást. Mert o pénzt a hirdetés hozza. Pénzt - íz­léses reklámokkal. Azt viszont érdemes még megemlíteni, hogy a Danubius Rádió nem­csak a német nyelvű turisták - és a németül beszélő ha­zánkfiai - kedvelt rádiója. Napi kétszer angol nyelven mondanak 'híreket, napi 10 percben a hollandokra is gon­dolnak és ugyancsak minden nap a magyarországi néme­tekről is sugároznak interjút, riportot, beszámolót. Műsoridejük 85 százaléka a zene — és mégis a reklámok­ból nyereségesek. Magyar és külföldi cégek ismerték fel a nagyszámú 'hallgatóságnak szóló hirdetések hasznát. De vonnák ai műsorukat szponzo­ráló cégek is. Ennek lényege, hogy a fizető cég nem magát vagy valamilyen szolgáltatását, netán termékét reklámozza, hanem csak szerényen annyit, hogy a következő zeneszámot az X. cég ajánlja a hallga­tóknak, vagy a következő óra műsorát az Y cég állította ösz- sze. A nyugatnémet Neue Re­vue heti egyórás műsorblok­kot kínál .. . Kár, hogy a hazai URH-ké- szü lékek többségén nem fog­ható a CCIR, a nyugati URH- sáv. Már csak azért is kár, mert mint azt Kálmán Zsuzsa vezető szerkesztőtől tudom, no­vember 1-jétől kísérleti jelleg­gel egészen a következő év április 15-i német nyelvű mű­sorkezdésig magyarul él to­vább a Danubius Rádió. A miért?-re egyszerű a válasz. Eddig is sok magyar hallgat­ta a német nyelvű műsorukat és a szezont (április 15.-ok­tóber 31.) követő időszakban is igénylik, hogy legyen egy rádió, mely sokat zenél. Emel­lett a DR bízik óbban, hogy magyarul is megéri ugyanaz, ami német nyelven hasznos. Meg aztán „prózoi" okkal is magyarázható a magyar nyel­vű, kísérleti jellegű tovább­élés: együtt a stáb, tessék ki­használni. A mostani német nyelvű műsort is összesen 11 főállású és majd 100 külsős állítja össze nap mint nap, nem beszélve az üzletkötők­ről . . . Liebe Hören, azaz novem­ber 1-jétől, Kedves Hallgató­ink, itt a Danubius Rádió... Jó szórakozást kívánunk! Murányi L. Panoráma Kazan leánya A képünkön látható Alexandra Kazan, Elia Kazan, a világhírű ameri­kai filmrendező leánya Stellát játssza egy Los Angeles-i színházban, Tennesse Williams: A vágy villamosa című drá­májában. A hír érdekes­sége: a filmrendező pa­pának az ebből a műből készült filmje jutott el Magyarországra is. Estorházy hólabda A nemzetközi irodalmi szerződések világában Es- terházy-hólabdának neve­zik a salzburgi Residenz könyvkiadó akcióját. Es­terházy Péter: Termelési regény című kötetét adta ki, de kiajánlotta más or­szágoknak is. Azóta hol­land és omerikai kiadók kötöttek szerződést e re­gény megjelentetésére. Túl sok a Jég" Egy amerikai filmkutató intézet összeszómlálta. hogy hány eddigi mozifil­met soroltak be a „min­den idők legnagyobb filmjei közé”. Az ered­mény: 1486 mű. Jó lenne ismét megválasztani ■ a legeslegjobb tizet. Az énekesnő 24 gyereke Nana Mouskouri francia slágerénekesnő követte Josephine Baker példáját és különböző nemzetiségű gyerekeket fogadott örök­be. Eddig huszonnégy- gyekeres anyának számít. Rádió mellett... A meggyőző erővel el­hangzó agitáció — főként, ha belémsulykolják és te­szik ezt rendszeresen - vé­gül is megszokható: más kérdés, hogy mit és meny­nyit hisz el belőle az em­ber, de gyanítom, hogy egy­re kevesebbet, talán pusz­tán dacból is. Emberi tulaj­donság. Az is, hogy a hi­székenységből egyszer csak átvált a kétkedésbe, és az agyát bombázó informáicó- özönt szelektálja. Bölcsebb lett. Engem jó érzés fogott el annak idején, amikor nyá­ri szezon kezdetén a film­híradó, később a televízió, és persze a lapok fotóripor­terei bemutatták a gyermek- üdülők vidám, kedves pilla­natait — sőt, nemegyszer megidézték a régi — Tanács- köztársaság idei - filmfel­vételt is, az először Bala­tonban fürdő klottgatyós proligyerekek seregét. Lát­hattuk, vagy megismerhet­tük rövid tudósításokból a gyermekek szünidei szóra­kozását, kirándulásokat, az Ötletek üdülő éttermének jó étvágyú, zsinatoló ifjú vendégeit, vagy esti nótázóit a tábortüzek­nek. Persze közel sem min­den kisiskolás jutott el az ország gyermeküdülőibe, de azért a szerencsésebbek szá­ma sem volt kevés. Most hallom, hogy a Pá­rád környéki gyermeküdülők végérvényesen lehúzzák a rolót. Pedig azt mondják, hogy itt a hegyekben nya­ranta mintegy háromezer gyermek üdülhetett, méghoz­zá háromezer hátrányos hely­zetű gyerek, akikre igazán ráfért egy háromhetes, rend­szeres és bőséges étkezés, mozgás, játék és pihenés. Mellesleg: állás nélkül ma­radt majdnem az üdülők sze­mélyzete is - környékbeli falusi asszonyok —, de az­tán szerencsére Eger városa jelentkezett, hogy az üdülő­ket átveszi, alkalmazottak­kal együtt: öregek szociális otthonaként működtetve. így az üdülők megváltozott funk­ciója mindenképpen tiszte­letteljes, csak hát mi lesz a gyermekekkel . . .? A SZOT- nak nincs pénze, nem tudja többé fedezni az üdültetési költségeket, amelyek több millióra rúgtak. Itt tartunk. A SZOT legnagyobb bevé­teli forrása — gondolom — a több millió tag tagdíjából képződik. A szakszervezeti tagság száma nem csökkent. Nem tudom, hol a baj gyö­kere. Csak meg ne bánja a SZOT, hogy kiadta kezé­ből az említett üdülőket... ... Vagy meg ne bánja a hazai mezőgazdaság, hogy egy elgondolkoztató ötlet realizálásához készülődik: 20 —25 ezer hektárral kívánja csökkenteni a szőlőterületet. Mintha ezzel megoldható lenne az alföldi szőlősgaz­dák borértékesítési gondja. Annak idején jó érzéssel fo. gadtam a hírt - még a hat­vanas ‘ évek legelején —, hogy a kormány programja szerint 20 ezer hektárnyi új szőlőt és gyümölcsöst kell telepíteni Magyarországon, éppen a jó gyümölcs- és borellótás végett. Ez, ha jól tudom, nagyjából meg is történt, bár a gyümölcsfaj­ták kiválasztása nem volt éppen sikeres, mert például a hagyományos magyar al­mafajtákkal már nem tudunk mit keresni a külföldi - fő­leg nyugati - piacon. Az­tán az sem lett volna baj, ha az állam jobban odafi­gyel a bor minőségére, szi­gorúbban ellenőrzi a borké. sziést, mert ami tapasztal­ható országszerte, az már elképesztő: cukorral, alko­hollal „javítják" a bort nem­csak a magánprésházakban, hanem a nagygazdaságok­ban is. Sietek hozzátenni - különben . beperelnek: „tisz­telet a kivételnek”. Bár ez is sántít. Tisztelnem kell azt, aki nem cukrozza-vízezi alko- holosítja a bort?! Aki úgy végzi a borkészítést, ahogy az illő? Itt tartunk. Nem lelkesedem. A nagyokosok „okos" ötle­tei nálam nem mindig nye­rők. vasamapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents