Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-13 / 224. szám

I szocialista exporttámogatás csökkentésének hatása Megkezdődött a veszteséges kivitel leépítése A kieséseket a dollár elszámolású export növelésével kívánják ellensúlyozni a baranyai vállalatok Teljesítsd az öt évre szóló államközi szerződésben rög­zített ikötelezettségedet, de ezentúl 'kevesebb támogatóst kapsz, vagy egyáltalán nem kapsz a szocialista exportod­ra .. . A gazdálkodók 'körében érthetően vihart ikavart az év derekán hozott intézkedés, hi­szen veszteséges export mel­lett csak csődbe juthat a vál­lalat, de az sem megy egyik napról a másikra, hogy ki-ki piacot váltson, hazai vagy tő­kés vevőkre találjon. Az ex­porttámogatás a jelek szerint olyannyira húsbavágó kérdés, hogy szokatlan közjátékot pro- volkált: Angyal Ádám, a Ganz-Danubius vezérigazgató­ja nyílt levélben juttatta el panaszát Marjai József keres­kedelmi miniszterhez. Mielőtt a szocialista exporttámogatás csökkentésének baranyai kiha­tását vennénk sorba, hadd idézzünk két rövid részletet Marjai Józsefnek a Heti Világ­gá zdasá a legújabb számában meqjelent levélválaszából, mely az intézkedés hátterére igyekszik rávilágítani. Szocialista relációban az 1986—1988. években csereará­nyaink a megváltozott világ­piaci ártendenciák 'következté­ben javultak, és ez a javulás várhatóan a következő évek­ben is folytatódik. így a ki­egyensúlyozott áruforgalom megvalósításához az ötéves tervidőszakra létrejött megálla­podásoknak megfelelő magyar export fenntartása partnereink részéről az előirányzottnál lé­nyegesen nagyobb tömegű áru szállítását tenné szükségessé. Mivel partnereinknek nincs elegendő számunkra szükséges termékük a cserearány-javulás ellensúlyozására, ha nem aka­runk és nincs módunk hitel­ben szállítani, akkor expor­tunk bizonyos csökkentése szükségszerű. A rubelelszámolású árufor­galom szabályozásának mos­tani 'és további szigorítását úgy akarjuk megvalósítani, hogy a 'konvertibilis exporttel­jesítmény növékedié'k, bővülje­nek az ezt szolgáló beruhá­zások, fejlesztések, qyorsuljon föl a szerkezetváltás. Ugyan­akkor a szabályozós továbbra is teaye lehetővé azoknak az államközi és vállalati kötele­zettségeknek a teljesítését, amelyek ténylegesen nélkülöz­hetetlenek a stralégiai import­termékek beszerzéséhez . . . Lássuk ezek után a bara­nyai relációkat, melyek feltérképezésében az Adó- és Pénzügyi Ellenőri Hivatal Ba­ranya Meavei Igazgatósága volt segítségünkre. A megye iparának — ebben nincs ben­ne az élelmiszeripar — a szo­cialista orszáaokba irányuló kivitele az év első felében az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva csaknem egy­ötödével csökkent. A legna­gyobb visszaesés a könnyű­ipari vállalatoknál következett be. A rubeli elszámolású ex­port támogatásának ielentős csökkentése az első félévben veszteségessé tette a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat cipőüzemét', de magát a vál­lalatot is. 'Ezért úgy döntöttek, mégha meghiúsulási kötbért is kell fizetniük, az idén 150 ezer párral csökkentik, jövőre pe­dig teljesen leépítik a Szov­jetunióba irányuló cipőexport­jukat. Ezzel együtt a termelési érték is csökken, hacsak nem sikerül jövedelmezőbb piacok­ra találniuk, tőkés vevőkre szert tenniük. A támogatások mérséklésé­vel, a rubelszorzó csökkentésé­vel veszteséges a Hunor Pécsi 'Kesztyű- és Bőrruházati Vál­lalat Szovjetunióba irányuló kesztyűexportja is, így nem vállalhatja teljes egésrében az államközi szerződésben rögzített kötelezettségek telje­sítését, az idén 200 ezer pár­ral kevesebb kesztyűt szállíta­nak. Hasonló cipőben jár, s hasonlóan csökkenteni kény­szerül szocialista exportját a Szigetvári Cipőgyár. A vesz­teségeket mindkét vállalatnál a tőkés piaci lehetőségek fo­kozottabb kihasználásával igyekeznek ellensúlyozni. A cipőgyár például az idén meg kívánja kétszerezni tőkés ex­portját, s az első félévi kima­gasló eredmények ezt igazolni látszanak. Mindebben nyilván közrejátszik az is, hogy a szi­getváriak — önálló külkereske­delmi jogot nyerve — saját maguk vették kézbe a tőkés külpiaci értékesítést. Csökkent a szocialista kivi­telük, ezzel együtt a nyeresé­gük is a baranyai gépipari vállalatoknak, ráadásul vissza­esett tőkés exportjuk is, vagyis nem tudtak teret nyerni más piacokon. Például a pécsi So- pian'a Gépgyár rubelelszámo­lású kivitele az idén a tava­lyinál 20 százalékkal lesz 'ke­vesebb. A vállalat termelésé­nek nagyobbik részét a szo­cialista — főleg a szovjet — piacon értékesíti. A szovjet igények viszont nagymértékben visszaestek, ezért kevesebb a termelés, s a tavalyi év ha­sonló időszakához képest lé­nyegesen kisebb a nyereség. Az eredményromlásban közre­játszik az is, holjy a megren­delések az alacsonyabb jöve­delmezőségű termékekre irá­nyulnak. Az első félévben uqyancsak csökkent a pécsi Zsolnay Por- celánayór rubelelszámolású exportja, "s ez éves szinten is így lesz. Alacsony jövedel- mezőséqe miatt ugyanis nem törekszenek ennek az export­nak a növelésére. Uayanakkor erőteliesen növelték és növelni foqjók tőkéspiaci értékesíté­süket. A baranyai élelmiszeripari vállalatok szocialista kivitele a tavalyihoz kénest fél száza­lékkal esett vissza, ezen belü' viszont nagyok a szélsőségek. Növelte exportiát a Szigetvári Konzervgyár, a Baranya Me­gyei Baromfifeldolgozó és For- oalmazó Közös Vállalat és az Állatforoalmi és Húsipari Vál­lalat, uqyanakkor a Pannon- vin Borgazdasági Kombinát kiszállítása a felére csökkent, íay e vállalat első félévi gaz­dálkodási mérleqe veszteséget is mutat. Jóllehet, az exporttá­mogatások összeae a tavalyi év első feléhez képest jelen­tősen nőtt a meqyében, a tá- mooatások mértéke éppen el­lenkező előjellel alakult. Az APEH Baranya Megyei Igaz­gatósága számításai szerint az egységnyi export árbevé­telre jutó támogatás 12 szá­zalékkal csökkent, vagyis a megye élelmiszeriparában megvalósulni látszik a támo­gatások erőteljes visszafogá­sára irányuló intézkedések ha­tása. Íme, itt tartunk, egy — a közgazdasági szabályozás ál­tal kikényszerített, ösztönzött — folyamat Baranyában is el­indult. Csak nehogy szándé­kaink ellenére — az legyen a vége, hogy egyesek időközben gazdaságilag ellehetetlenül­nek. A veszteséges kiviteltől ugyanis megrázkódtatások nél­kül egyáltalán nem könnyű megszabadulni - gondoljunk csak arra, a szocialista orszá­gok vásárlásai eleddig egy­fajta termelési biztonságot je­lentettek és fognak is jelente­ni vállalatainknak, szövetkeze­teinknek -, de nem egykömnyű új, jövedelmezőbb piacokra találni. Ezt a csatát, tekintettel a bevezetőnkben felvázolt kö­vetelményekre mégis meg kell vívni, ha ez gazdasági érte­lemben vett véráldozotok nél­kül nem is megy. Miklósvári Zoltán Számítógép segíti a tervezést a Rábában Megkezdte működé­sét a CAD-szisztéma, azaz a számítógéppel se­gített műszaki tervez ő­rendszer a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban Győrött. Munkáiba állítása mérföldkőnek tekinthető a tervezés területén, 'ugyanis (minőségi válto­zást hoz a konstruktőri te­vékenységben, s megnyitja azt az utat, amely az ed­digieknél gyorsabban ve­zet el a műszaki fejlesz­tésekkel szemben támasz­tott 'követelmények meg­valósításáig : az új, kor­szerű gyártmányok meg­születéséig. Nem romolhat az állattenyésztés jövedelmezősége Az állattenyésztésben kiala­kult feszültségekről, tenyész­téspolitikánk jövőbeni irányai­ról, valamint az ágazat 'köz- gazdasági feltételrendszeré­nek várható alakulásáról tar­tottak sajtótájékoztatót a kö­zelmúltban Budapesten, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Dr. Baranyai Ferencnek, a MÉM főosztály- vezetőjének értékelése az ed­dig elért eredmények mélta­,Ezt megszokni sohasem lehet' A nyugatnémet Manz gyár részére csomagolták az uborkát a tíz kilogrammos konzervdobo­zokba. Szalagok mellett az éjszakában... Három műszakos termelés a Szigetvári Konzervgyárban Éjszakai műszak. Legyen az bárhol, kint a földeken, vagy zárt helyen, jól megvilágított üzemben, akik próbálták már, többnyire egyöntetűen állítják: nem lehet ezt megszokni so­hasem. Hisz az éjszaka az al­vás. ideje. Mégis jó néhány vállalatnál, szolgáltató cégnél egész évben követelmény az éjszakai „üzem”, máshol pe­dig időszakonként van erre szükség, a munkacsúcsok le­vezetése céljából. A Szigetvári Konzervgyár ez utóbbi kategóriába tartozik. A két műszakos rendszert június­ban, a zöldborsószállítások kezdetén váltja fel náluk a folyamatos termélés, amely szeptember végén, október elején a paradicsommal, és uborkával zárul. Ottjártun'kkor mór túl voltak az esti tízórai váltáson. Az l-es üzemben zöldbab és uborka haladt a szalagókon, a ll-esben Manz receptúra alapján NSZK ex­portra induló uborka készült, míg a raktárban vagy ötve- nen csomagolták, gúláztók a gyártósorokról lekerült árut. Csokona István művezetővel az l-es üzemben tettünk rö­vid éjszakai körutat. Itt a há­rom vonalra beosztott, mint­egy 'kilencven embernek 80 tonna zöldbabkonzervet és 30 tonna csemegeuborkát kel­lett legyártania reggelig. Zömmel lányok, asszonyók áll­tak a szalagok, gépek mel­lett, a férfiak targoncázta'k, vagy egyéb anyagmozgatási feladatokat láttak el. Néhá­nyon a Belvárdgyu'láról és Kocsoláról érkezett bab, vala­mint g környékről, s távolabbi helyeken 'befutott uborka ki­rakodásánál segédkeztek. — Itt a szó szoros értelmé­ben folyamatos az üzem — jegyzi írneg Csokona István. - Még a műszakváltások idején sem állunk meg. — Mikor pihennek az em­berek? — Annyian dolgoznak a szalagok mellett, hogy egy- egy ember néhány percre ki- allhasson a sorból. Ilyenkor más lép a helyére, vagy a mellette dolgozók figyelnek jobban, gyorsítják meg a tempójukat. Természetesen egy leállásra azért szükség van, hisz ahogy a nappal dolgozóiknak 'is van ebédide­jük, úgy az éjszakásoknak is biztosítani 'kell az étkezési szünetet. (Már csak azt nem tudom, hogy minek nevezhető ez a negyedkettes étkezés. Mert az biztos, hogy nem reggeli és nem is ebéd. Talán egy megkésett, vagy pótlólagos vacsora?) A bab kettő, az uborka egy vonalon megy ezen az éjsza­kám. Mindhárom sor végén ötnegyedes üvegekben fut le a tisztított, válogatott, hőke­zelt termék a szalagokról. El­nézem, a legtöbb esetben igen csak monotonnak tűnő munkafázisokat. Néhányon fe­szült figyelemmel idegen tár­gyakat, hibás, sérült darabo­kat kapkodnak iki a gyorsan toivahaladó nyersanyagból, míg mások egalizálnak, mérle­gelnék, a zárás minőségét el­lenőrzik a kupakok kopogta­tásával. Nagy Károfynét, a töltöge­tő gép kezelőjét éppen le­váltják. Pihenőidejéből rabolva néhány percet, feladatáról és a munkakörülményekről érdek­lődöm. — Több mindenre keli fi­gyelnem egyszerre, így bi­zony kicsit már fáj is a fejem. Le keli állítanom a gépet, ha túlzottan megtelik, vagy üres a szalag, no meg ha véletle­nül eltörik egy üveg. Persze a fejfájás oka inkább a zaj. Hangos ez a töltögető gép, bár fizikailag könnyebb itt a munka, mint a szalagok mel­lett. — Hány éve dolgozik a gyárban, s ha éjszakás tud nappal nyugodtan aludni? — Hatvanhét óta vagyok a gyárban. Ami pedig az éj­szakázást illeti, szerintem azt húsz év'alatt sem lehet meg­szokni. A nappali alvás nem az igazi. Az utcán zaj van, mindenre felriad az ember. Én leginkább a délelőttös műszakot szeretem, annak el­lenére, hogy az éjszakai mun­káért 40 százalék bérpótlékot kapunk. Kimegyünk a külső térre, az uborkaosztályozónál isme­rőssel, Orsós Istvánnal talál­kozunk. A Szentlőrinci Állami Gazdaság dolgozója, Vajszlón a burgonyaüzemben targon­cás. Mint megtudom, 17-en most a konzervgyárban dol­goznak a vajszlói burgonyá­sok közül. Ott most kevesebb a munka, Szigetváron viszont tmeg kell valahogy oldani a. munkaerő gondokat. — Egy hónapja ingázunk lakhelyünk és Szigetvár kö­zött. Hogy most nem a bur­gonyában dolgozunk? Hát kell egy kis változatosság. Csak a több mint egyórás utazás ne lenne. Sok szabad­időnket rabolja el. Az üvegmosónál csodálko­zom: rázódnak, zötykölődnek, egymáshoz koccannak az üve­gek, s mégsem törnek el. Csokona István irnoni'kusan meg is jegyzi: „Bezzeg ott­hon . . ." Átmegyünk a csomagolóba. Negyed kettő lehet, mert a hosszú asztaloknál már vacso­rázik (?) a brigád. A tás­kák mélyéről a legkülönbö­zőbb ételek kerültek elő. Van aki álmosan, morózusan veszi szájához egyik falatot a má­sik után, néhányon viccelőd­nek, . oldják a munka mono­ton hangulatát. Egy valami azonban közös. Szinte vala­mennyi éjszakai munkás előtt ott gőzölög egy csésze fekete kávé .. . Balog Nándor fásával kezdődött, majd a gondokat, a megoldásra váró feladatokat állította közép­pontba : Az állattenyésztésünket di­cséri az a tény, hogy egy fő­re jutó hústermelésünk a vi­lágátlagnak több mint négy­szerese. Egy lakosra számítva - élő testtömegben - 220 kg húst, 260 liter tejet és 400 to­jást állítunk elő. A 'kisüzemek­ben szintén jelentősen bővült az állattenyésztés az elmúlt években. Egyes ágazatokban meghatározó a kisgazdasá­gok szerepe. Mindezeket a pozíciókat, eredményeket meg kell véde­ni. S természetesen - mint azt a MÉM állásfoglalása'kü­lön kiemelte — ez csak az állattenyésztés jövedelemter­melő-képessége eddigi szín­vonalának biztosításával le­hetséges Ennek a szándék­nak még hatá rozónak kell len­nie a fő irányelvek megfogal­mazásánál. Hiszen negatív előjeleik egész isara muitatko- zo'tt az elmúlt időszakban. Csak ha az év eleji álla't- rzámláJás adatait viszonyítjuk az elmúlt év hasonló idősza­kának számsorához, megálla­pítható, hogy a legtöbb ága­zatban csökkent az állatállo­mány. (Megjegyzendő, hogy a második negyedévtől a növe­kedés vált jellemzővé.) Dr. Baranyai Ferenc többek között arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi időben mér­séklődött a minőségjavulás, a technológiai és munkafegye­lem, a takarmányok minősé­ge az anyagellátás színvona­la sem javult. A világpiacon az állati termékek túlkínálata jelentős árveszteséget okoz, tenméktámogatási verseny ala­kult ki, ami egyben azt je­lenti, hogy a hagyományos ál­lati termékexport csak magas támogatási szint mellett tart­ható fenn. — Természetesen mindezen gondok ellenére a fejleszté­seiknél továbbra 'is kiemelt feladatnak tekintjük a szín­vonalas 'hazai ellátást, a kül­gazdasági egyensúlyhoz való hozzájárulást és az egyes ága za'tök jövedel ernte rmel ő- képességének javítását — hangsúlyozta a főosztáilyveze- tő, majd a folyamatban levő reform Intézkedéseik kidolgo­zása, az ár- és szabályozó- rendszer korszerűsítése során figyelembe veendő szemponto­kat ismertette. Ezek szerint az árjellegű tá­mogatások egy része árasítás révén leépítésre kerül. Viszont fenn kívánják tartani mind­azokat a támogatási jogcíme­ket, amelyek az áraknál job­ban szolgálhatják a kitűzött termeléspolitikai célokat. To­vábbi szempont, hogy e ver­senyfeltételek közelítése érde­kében azonos szintre kívánják hozni a mezőgazdasági nagy­üzemek és a iklstermelck ér­dekeltségét, fajlagos jc.ede- levnpozícióit (így például a tej, a vágómarha, és a vá­gósertés ár- és támogatási feltételéit). A MÉM 'állásfog'lailás 'hang­súlyozta, hogy olyan állami olapjuttatásos rendszert kell kidolgozni, amely 'lehetővé teszi az állóeszlközlbázls fej­lesztéséhez szükséges források igénybevételét a követelmé­nyeket teljesíteni képes gaz­dálkodók számára. Mivel mindez pályázati rendszerben zajlik majd, az olapjuttatásos rendszer nem az üzemek közti mi ve I Iá lást, hanem a" hatéko­nyan gazdálkodók további fejlődését fogja szolgálni. B. N. 1988. augusztus 13., szombat HÉTVÉGEQ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents