Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-10 / 190. szám

Az idén először Koncertek a siófoki templomban 3 manuálos, 36 regiszteres orgona épül Á kaposváriak stúdióelőadása Előkészületben Euripidész Médeia c. tragédiája Pécsett Jordán Tamás és Lázár Kati A pálos templom harangja delet kongat, amikor fölke­resem őket. A kollégium kertjében a görög női kó­rus tagjai körbeülnek egy asztalt. Halkan beszélget­nek. Itt-ott Jordán Tamás rendező közbevetését hal­lom, különben meghitt, pró­ba utáni eszmecseréinek, magánbeszélgetésnek tűnne az egész, Kaposvári színészek. Dél­előttönként itt próbálnak, este az Anna-udvarban, a színpadon. A próbának most vége, de együtt maradtak még, néhány részkérdést, a Kar néhány pillanatát meg­beszélni. Jordánnal pár perc múlva átülünk egy másik padra. A lányok ká­véznak, s néhány szófosz­lányból ítélve, folytatják az előző témát. A rendezőt a darabválasztásról kérdezem. Hogyan, hogy az Alkészlisz (a színház 2—3 évvel ez­előtti nyári, bogiári műsora) után ismét Eunipidész-tragé- diát választottak: a Mé- deiát?- Ismert, hogy a múlt évadban az építkezés miatt sokféle gondunk akadt. Hoszabb ideig stúdióelőodá- sokat se tartottunk. Közben azért sok mindenen tana­kodtunk, és természetesen a belső műhelymunka jegyé­ben foglalkoztunk színész­mesterséggel, színháztörté­nettel, miegyébbel, ki mit választott. Én görög drámá­kat nézegettem, s közben időztem hosszabban a Mé- de/ánál. El is kezdtünk fog­lalkozni vele, mivel, bár igen nehezen játszható, rendkí­vül jól és sokat lehet ta­nulni általa. A többieknek is megtetszett. Elemeztük, dol­goztunk vele, de eleinte nem színházi előadás céljá­ból. Stúdium volt. Azután fölmerült a tavasszal, hogy mi legyen az Anna-udvar- ban, ahol még tavaly fölkí­nálták nekem egy stúdióelő­adás rendezését. Így marad­tunk a Médeiá nál.- Azután: azért is, mert ha egy pillanatra eltekin­tünk a mitológiai elemektől, ez szinte hihetetlenül ak­tuális, mai történet. A magva. Egy felboruló sze­relmi házasságról van szó. A férj 10 év után új házas­ságra lép; az asszony ott marad két gyerekkel ... És azzal a fantasztikus erejú bosszúvággyal, amely a lel­kében tombol. Igen, valóban egy kétezer éves pszicholo- gizóló drámáról van szó, amiben rendezőként az ér­dekel: mi is történik ilyen­kor Euripidész elgondolása szerint. S arra törekszem, hogy ezt a történetet pon­tosan és jól meséljem el a saját olvasatomban, aho­gyan én látom. Persze nem én magam, egyedül. Aho- gyon mi látjuk ... Ez ugyan­úgy csapatmunka, ahogyan tavaly az Úri muri is ké­szült .. .- Az idén Jordán Tamás verj mondóként is bemutat­kozik, József Attila-müsorá- val. Melyikkel? . . .- Egy korábbi József Atti­la-estemmel. Címek nélkül, de szerkesztve, vagyis „el­mesélve", mi volt a húszas évek és az utolsó versek között; egy költői életút két púlusa; a „77 jók vagytok mindannyian . . (Tanítá­sok) és pl. a „Közietek let­tem bolond én, a véges . . között. .. A Médeiát a Pécsi Nyári Színház programjában jú­lius 13-án mutatják be Lá­zár Kati címszereplésével, lászont, a férjet Spindler Béla alakítja. W. E. A Balaton nyári koncertkí- nálatána'k fontos részét képe­zik az orgonahangversenyek. Az elmúlt esztendőikben meg­szokottá vált, hogy a tihanyi apátságban, Keszthelyen a karmelita templomban, Kőrös­hegyen vagy a felsőörsi mű­emlék templomban, s a leg­utóbbi esztendőtől a leilei ró­mai katolikus templomban minden héten neves előadók, hazai művészek és külföldről meghívottak lépnek a közön­ség elé. Idén Siófokán, a Fő utcai katolikus templomban is elindulnak a zenés esték: eb­ben az évadban 9 alkalom­mal lesz hangverseny. A mű­soron orgonadarabok, kama­razene, klasszikus gitárzene és szóló énekdarabok szerepel­nek majd. Wirth János plébá­nos elmondta, hogy régi ál­ma volt ez a városnak: az idén a kuturális központ szer­vezésében végül is sikerült megvalósítani a koncerteket. Több mint háromszáz ülőhely várja a zenebarátokat — s egy újjáalakított, gyönyörűen szóló orgona. Fábián Sándor, a templom kántora, az ő ter­vei alapján készítette el ilj. Paulusz Frigyes orgona'készjtő mester a 3 manuálos, 36 re­giszteres, elektro-pneumatikus rendszerű új orgonát. Teljes ki­építése 1989-ben fejeződik csak be, mint megtudtuk, van­nak olyan sipok, amelyeket külföldről, hosszas várakozás utón tudnak csak beszerezni. Július 5-én lesz az első hang­verseny, közreműködnek Bar­bara Tsambali-Trikolidu ének­művész Görögországból, Noel Gabritas hegedűművész Fran­ciaországból és Bódis Tamás argonaművész. Az idén Iáthatjük-haIIhatjuk még a hamburgi zeneakadé­mia kamarazenekarát, Mario Duello olasz orgonaművészt, a Magyarországra újra és új­ra visszatérő angol Richard Townend orgona művészt, Mi­chael Laucke kanadai klasz- szikus gitárművészt és még sok híres előadót. A koncertek - szeptember 6-ig - minden kedden 20 óra 30 perces kezdettel kínálnak újobb szórakozási lehetőséget a Balaton déli fővárosában. Verebics János Dinasztia-mérgezés ellen A Dinasztia című sosem múló • tévésorozat ki tudja há­nyadik részében jelent meg a képünkön látható Joan Collins. Egy detektívnőt alakit és a sorozat megunt nőarcait fe­ledteti, egyáltalán nem meg­lepő sikerrel. A jószívű bohóc Klausjürgen Wussow oszt­rák bohóc rákbeteg gyerekek javára létesített olapítvóoyt, mert „a cirkuszi bohóc nem él meg gyerekközönség nél­kül!" - mondotta. Lepénzelték a szőkék? Azt írja az Elle — magya­rul: „Ő” — című francia női magazin: a legtökéletesebb esztétikai látvány egy sokol­dalú játékkultúrájú szőke szí­nésznő, zöld fürdőruhában. Egyetlen kérdésünk van: mit szólnak ehhez a szinvakok? Furkálódnak Az angol hanglemezgyárak kiszivárogtatták, hogy a kis­méretű, modem, úgynevezett compact disc — CD - lemezek aluminiumoxidóció miatt rö­vid élettartamúák. A piacukat féltő NSZK-lemezcégek vála­sza több nagy napilapban: az ongolök is gyártsák jobb mi­nőségben, akkor ugyanannyit eladnak belőle, mint a néme­tek. Kricskovics Zsuzsanna szép életet kapott vv Szervusz Vízipók Meleg és fényes a moso­lya, ahogy szemüvege mögül nagy, kék szemekkel néz rá a környezetére, az emberekre, a gyerekekre. És van benne va­lami kislányos. Olyan fiatal nő, aki mindig aktív és fiatol és megújulásra kész tud ma­radni, most, három iskolás gyereke mellett is — már amennyit az élete, a kecske­méti rojzfilmstúdió enged szá­mára, számukra. Ilyennek láttam azon a sósdi kiállításmegnyitón, ame­lyet néhány hete rendeztek en­nek a kedves, rokonszenves művészhózospárnak: Maui Jó­zsef komlói születésű grafi­kusnak és Kricskovics Zsuzsan­na bajai születésű grafikusnak. Számtalan, a tv-ben rendkívül népszerűvé vált rajzfilmnek a tervezői, többnek a rendezői vagy társrendezői is mindket­ten. Legutóbb bővebben is szól­tam erről, omikor Haui Jó­zsefről, egyebek közt a Vizipók, csodapók-sorozat tervezőjéről írtam. Arról viszont csak uta­lásszerűén esett szó, másutt, hogy felesége, Kricskovics Zsu­zsanna a legutóbbi animációs filmszemlén □ Magyar nép­mesék III. sorozatában, 2 epi­zód tervezéséért, illetve ■ a Mindent járó maimocska c. erdélyi népmese rajzfilmes rendezéséért díjat nyert. Sásdon, kiállításuk megnyi­tását követően csak férjével és alkotótársával tudtam be­szélgetni. Öt magát lefoglalta — ahogy szereti emlegetni —: az új szerelem, a papírhajto­gatás művészete (vagy tudo­mánya?), amelynek titkaiba a sásdi gyerekeket igyekezett beavatni akkor. Az origami titkaiba, ami Japánban önálló művészeti ág, s csaknem egyidős a popir- gyártással, i. u. 538-ból... Nálunk viszont egészen fiatal még. Nagyobbára napközis nevelők részére szervezett tan­folyamodon ismerteti ezt a szép és nagyszerű és kreatív manuális tevékenységet. (Kecs­keméten viszont évek óta ve­zet foglalkozásokat a Szóra- katénusz Játékmúzeumban, s gyerekei iskolai napközijébe is, szülőknek, nevelőknek). Szülővárosában, Baján sike­rült vele nemrég találkoznom, amikor Bács megye nevelői részére itt szervezték meg a napközis foglalkoztatások tan­folyamát. Itt sikerült szót vál­tanunk életéről, munkásságá­ról, aminek lényege rövid, egyszerű, egyenes vonalú. Családi hagyomány szerint első szava valami ilyesmi volt: „teluda” . . . Diáklány­ként évekig a nagy múltú Rudnay képzőművészeti kör aktív tagja. Szülei rajztanár­nak szánják, az élet másképp hozta. 1970-től szervezik Kecs­keméten a Pannónia Rajzfilm- stúdiót; jelentkezik, szigorú rosták közepette fölveszik. Végigjárja a képzés, majd a munkálatok fokozatait: kifestő, rajzoló, fázisrajzoló, tervező, (animátor), s több filmnél im­már rendező is. Részt vett a Mézga-soroza- tok, a Mikrobi, a Magyar Nép­mesék sorozatok alkotásában, s mese-képregénye Szervusz Vi­zipók"); kifestői, Grimm-illuszt- rációi Is népszerűek. Csak­úgy, mint önmaga számára a rengeteg elképzelés, ami fog­lalkoztatja különösképp az „új szerelem”, a papírhajto­gatás jelenét és távlatait il­letően. , A kecskeméti stúdió rajz­filmtervező művésze. Szép mű­veket és képeskönyveket alkot; sorsától szép életet kapott - imádja, amit csinál . . . W. 6. Radio mellett, Azt hittem diszkózene lesz kedden délelőtt a „Napköz­ben" műsor helyett, mert egy „óbégató" stílusban éneklő táncdalénekes — üvöltő ze­nekarral — elnyomta a beve­zető szöveget, omely így ért­hetetlenné vált, de aztán a későbbiekben — szerencsére — kiderült, hogy szó sincs műsorváltozásról, csupán a hangerőt kezelő műszaki sze­mélyzet szórakozik kedvére. Nos, a Balaton környéki ven­déglátás helyzetéről tárgyal­tak a meghívott szakemberek, — köztük vendéglátós vezér- igazgatók, igazgatók, üzlet­vezetők, illetve szerződéses és magónvendéglősök. Azt már tudjuk, hogy a vendéalátóipar hazai forgal­ma tavaly is csökkent, és ez a folyamat tart most is. tJDK-ból, Csehszlovákiából és Lengyelországból keve­sebb turista érkezett az idei nyárra, mint amennyit vártak. A déli part szállodáiban ed­dig vagy 20 százalékkal kevesebb vendég töltött el éj­szakákat és úgy általában az éttermek, vendéglők for­galma is hat-hét százalék­kal csökkent május és ‘június hónapokban a megszokott­hoz képeset. Persze nincs még veszve minden, végül is a „nagy szezon" most kezdő­dött el, július és augusztus még meghozhatja a nagy­Gri mm-illusztráció bemegy egy ilyen méregdrá­ga helyre, akkor nyilván pénze is van és könnyel­műbb, mint más nép fia . . .? Közben elhangzik egy ri­port is. Két gyerek és papa­mama, azaz négytagú csa­lád. Tizenöt-húsz napra jöt­tek le Balatonra, hoztak ma­gukkal 30 ezer forintot, de nem nagyon ugrálhatnak. A riporter mintha elképedne az összeg hallatán, mintha so­„A nagyszezon..." pénzű külföldieket, erre utol a korábbi évek tapasztalata is, feltéve persze ha . . . ha jó, napfényes idő lesz . . . És a hazái vendégek? Azt mondja az északi part egyik neves szállodájának vezető­je, hogy ők az idén sem re­ménykednek abban, hogy magyar vendég beteszi o lá­bát az étterembe, vagy az éjszakai bárba (csak a nyu­gatiakra számíthatunk...). „Olyan magas árakkal dol­gozunk ...” — teszi hozzá — ......pedig a magyar vendé­gek jelenléte emelné, színe­sítené a bár hangulatát.. .” Nem tudom, ezalatt mit kell érteni, különösebben nem fej­tette ki észrevételét. Lehet, talán arra gondolt, hogy a magyar vendég — ha már kal laná. Hát 30 ezer forint nem kevés pénz, de a Bala­ton mellett azért az értékek átrendeződnek. Azt mondja a mama: ha a gyerekek gyü­mölcsöt fogyasztanak napon­ta — a rendes étkezés mel­lett — aztán megkívánják a fagylaltot, a főtt kukoricát, ők pedig néhány üveg sört merészelnek kortyintani, már két-hóromszáz forinttal köny- nyebb az erszényük, és akkor még hol van a napi három­szori étkezés ... Hozzáte- hetem: ez a csalód még csak nem is a kiskeresetűek széles körébe tartozik . ... A déli part egyik üzletve­zetője elmondja, hogy Sió­fokról nem kaptak sem sört, sem Colát, Pécsről tudtak szerezni egy kisebb szállít­mányt, omi egy napra sem volt e'egendő. De a hosszabb távú szállítási útvonal mégis csak költséges, óm ezzel nem terhelheti — a vendé­get. Egy pesti igazgató arról panaszkodott, hogy a főváros­ból — az ő vállalatától is — sok melegkonyhás szakács nyáron Balatonon vállal munkát, mert jobbak a kere­seti lehetőségek. Kevés a szakács, ezért a jövőben több szakácsot kellene nevel­ni a fiatalok köréből, hogy a vállalatok tudjanak válo­gatni. Ez is egy szempont. Ha sokan állanak a „kapu előtt", szolidabb béreket le­het ígérni. A másik lehető­ség: fizessenek magasabb bért a pesti vendéglátó válla­latok, és a szakácsok meg­maradnak korábbi helyükön. Erre azt mondja egy harma­dik szakember, hogy a ma­szek és szerződéses vendég­lősök könnyebben tudnak ma­gasabb bérekkel dolgozni. Az államiak és szövetkezeti­ek nem. No persze. Régi ügy ez. Az állami üzletekben — qyakran a kelleténél is — több a személyzet és még el kell tartaniuk a központi ad­minisztrációt is. A magánke­reskedő viszont. . . gondo­sabban számol, közvetlen és átvitt értelemben egyaránt. A különbséget le lehet zongo­rázni ... Rab Ferenc vasárnapi Panoráma

Next

/
Thumbnails
Contents