Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-10 / 190. szám

Az abaligeti kempingben a nyaralóházakat kínálják kedvezmé­nyes áron A Mecsekben bérletre adják Szabad ár, szabad választás A porfagylalt a legolcsóbb Kánikula van, fagylaltsze­zon. Minden sarkon árulják, mégis sorok állnak érte. Egy gombóc 5 deka, 2 gombóc ára 8 forint, vagy 10 forint. Az attól függ, hol vesszük. Vannak 3,50-es meg 4,50-es gombócok is. Sok az új ma­szek cukrászda Pécsett, és el­végre a tölcséres fagyi sza­badáras cikk. Harmadéve, hogy „robbant" a fagylaltár. Szabvány írja elő a súlyt. Kiskanál 5 dekás gombóc, nagykanál 10 dekás gombóc egységesen. A szárazanyag- tartalmat is szabvány írja elő, a súlycsonkítást vagy a szab­ványtól való eltérést az ellen­őrök szigorúan büntetik. Ha az előírások ilyen szigorúak, akkor hát miért von ennyiféle ár? Mezei Andrásnak, a Ven­déglátó Vállalat igazgatóhe­lyettesének tettük fel a kér­dést, mivel nekik van a leg­több cukrászdájuk a városban.- A tölcséres fagylalt óra döntően attól függ, hogy klasz- szikus módszerrel, eredeti alap­anyagokból főzik-e, vagy por­fagylaltból csinálják. A főzött fagylalt a drágább. Régebben mi is ezt forgalmaztuk, de az igény úgy felfutott - a fagy­lalt valóságos „népélelmezési" cikké vált —, hogy nem győz­tük. Egy-egy kánikulai napon 15-16 mázsa fagylaltot kel­lett felfőzni, kikeverni, és ha nem fogyott el, aznap estére kidobhattuk. Ezért tértünk ót a fagylaltporra. Ez nejlon- zacskóban van, s így fél évig is tárolható. Csak vizet kell hozzá önteni és kikeverni. Mi a Móri Áf észtől vesszük, az övék a legjobb minőségű az országban. A választék is nagy. Minden cukrászdánk 6- 8-féle fagylaltot köteles kínál­ni, de a Virág cukrászdában 8—10 féléből választhatnak a vevők. A legtöbb fagyit itt ad­ják el, 3—4 mázsát naponta. Az ár nálunk egységesen 4 forint gombóconként a Nap­sugárban, a Casinóban, az Olympiában, a Sztárban, a Hullám strandon és a belvá­rosi Virág cukrászdában egy­aránt. Pécs legdrágább fagylalto- zója a Mecsek cukrászda. A tölcséres fagylalt itt 5 forint gombóconként, s ha manap­ság nem is állnak akkora so­rok mint régen, még mindig nagy a bolt forgalma.- Az új maszek cukrászdák átmenetileg elcsábították a vevőkör egy részét, de egy idő után sokan visszapártolnak hozzánk - főként a kényesebb izlésűek - mondja Tomasovic Pálné üzletvezető. Ennek alap­vetően az az oka, hogy mi még mindig a klasszikus fő­zött fagylaltot készítjük, erede­ti gyümölcs alapanyagokból széles választékban. Napi ka­pacitásunk 500 kiló, de 10-12- félét tudunk adni, sőt vasár­nap még két-háromfélével megtoldjuk. S valóban, egy közönséges hétköznapon, július 7-én, csü­törtökön a következő volt a Mecsek fagylaltkínálata: vaní­lia, csoki, puncs, kókusz, gesz­tenye, pisztácia, mák, eper, citrom, őszibarack. Speciali­tásuk a rétes fagylalt, ebben mogyoró, dió és különféle gyü­mölcsök vannak - vasárnap már ez is rajta lesz az „ét­lapjukon". Népszerű a fagylaltbérletük is, 20—30—50 gombócra vált­ják, termoszban, vagy mű­anyag tégelyekben viszik ha­za. Az ára ugyanaz, de nem kell kétszer sorba állni és adag tejszínt is kapnak a töl­csér tetejére. — Rné — Kempingek, üdülőházak és hotelek Olcsó szálláshelyek Baranyában Végre egy jó hír! Miközben sorra érkeznek információk a különféle áremelésekről, Ba­ranyában akadt egy cég, amely a csökkentés mellett döntött. Július elsejétől a Me­csek Tourist egyes szálláshe­lyein 15—20 százalékkal mér­sékelték az árakat. Tegnapi érdeklődésünkre a kempingekben, szállód óikban elmondták: bár szinte minde­nütt élénkül a vendégforga­lom, a legtöbb helyen volószí- nűleg a jövő héten is lehet szállást találni. Egyedül oz abaligeti kemping kivétel, ahol már biztosan tudják, hogy vasárnaptól 5—6 napig telt ház lesz. A horkányi kempingben a nyaralóházak megteltek ugyan szombatra, a Kemping Hotel szobái közül viszont akadt még üres. A megyében egyéb­ként itt kínálják az egyik leg- dlcsább szálláshelyet. A hazai és a szocialista országokból érkező vendégtől 500, a nyu­gati turistáktól 730 forintot kémek egy éjszakára. Jelentősen csökkentették az árakat a kempinghez közeli Dráva Szállóban is. Itt egy kétágyas, fürdőszobás helyisé­gért 802 helyett 640 forintot kérnek a magyar utazótól. Az összegben benne van a reg­geli ára és az áfa is. A kül­földiek ezen felül üdülőhelyi díjat is fizetnek. Az abaligeti kemping fahá­zaiban már 480 forintért is le­het éjszakai szállást kapni. A zuhanyzós szobák pont egy százassal drágábbak. A siklósi Tenkes Hotelben a hazai ven­dég 550 forintért, a külföldi 900-ért kaphat szobát. Tegnap egyébként annak ellenére, hogy amerikai, nyugatnémet és holland vendégeik és ma­gyar csoportjuk is volt, néhány szoba mégis üresen állt. F. D. Engedély nélkül bezárt üzletek Cetli a boltajtóban „Képtelenek" ellenőrizni Már régóta figyelem a bol­tok ajtajára kifüggesztett cet­liket és egyre inkább az a benyomásom, hogy valami fu­ra játékot űznek velünk, fo­gyasztókkal. Kezdetben csak ilyesféle felíratok voltok lát­hatók: rögtön jövök, vagy pos­tára, OTP-be mentem. Mosta­nában viszont már az olyan szöveg sem ritkaság, mint ami Bonyhádon, az egyik Lenin ut­cai kirakatban díszeleg: „Amennyiben az üzlet zárva van, úgy árubeszerzés, vagy más fontos elfoglaltság miatt vagyok távol.” Pécs, Szekszárd, vagy Kapos­vár utcáin sétálva hétköznap, délelőtt is könnyűszerrel talál­hat az ember üzleteket, ame­lyek valamilyen indokkal zárva tartanak. A pécsi izzóbolt be­zárt ajtaján például napo­kig azt láthatta a kíváncsi vevőjelölt, hogy a kereskedő áruért ment. A helyi tanács illetékes osztályán azonban el­mondták: a boltvezető a hét közepén bejelentette szándé­kát, szabadságra megy. Árubeszerzés vagy áruátvé­tel miatt egyébként gyakran zárnak be üzletet. A műkö­dés szüneteltetését elvileg a helyi tanácsok szakigazgatási szervével kellene közölni. Az érintettek ezt azonban igyek­szenek elfelejteni. Engedély nélküli zárvatartós miatt 5 ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki, ahhoz azonban tudomást is kell szerezni a dologról. — Képtelenek vagyunk el­lenőrizni — panaszolja dr. So- mórjai Miklósné, a pécsi ta­nács vb-'hivatolónak osztályve­zetője. — Nagyon sok a papír­munka, kollégáink félfogadási időben még ebédelni sem tud­nak elmenni. A panaszokat, kérelmeket el kell bírálni, nem lehet félretenni. Hasonlóképpen vélekedik a kaposvári tanács kereskedelmi előadója, Poitner Ágnes is, aki elmondja, hogy a hatósági munka, az üzletnyitások, a működési engedélyek cseréje náluk sem segíti a folyamatos ellenőrzést. Igaz, a somogyi megyeszékhelyen dolgozó ta­nácsiak munkaidő utón is nyitott szemmel járnak és nem mennek el szó nélkül, ha rendellenességet tapasztalnak. A legkedvezőbb a helyzet Szekszárdon, amit Sólyom Zol­tán, a Népbolt Vállalat igaz­gatója azzal magyaráz, hogy náluk például mór egyetlen szerződéses bolt sem működik. Az üzletek többségében jöve­delemérdekeltségi rendszerben dolgoznak az eladók, mind­össze egyetlen hentesboltba nem kaptak helyettest és ezért zárták be néhány hétre. Kaposváron és Pécsett a legtöbb gond a Fotoelektronik szaküzlettel van. A somogyiak úgy tudják, hogy a bolt sze­mélyzete a fővárosba jár to­vábbképzésre, a pécsi taná­cson viszont már a büntetést fontolgatják, a Jókai utcai üzlet zárva tartásáról lakossági bejelentésből értesültek. F. D. Balatoni program­ajánlat Vasárnap a balatonalmádi strandon 16 órai kezdettel a Két kicsi pingvin című báb­előadást mutatják be. Hétfőn ugyanezt az elő­adást a révfülöpi gyerekek te­kinthetik meg, ugyancsak a srondon. 20 órakor a balaton­füredi szabadtéri színpadon Markos-Nádas-műso r kezdő­dik. A siófoki szabadtérin a Neoton lép fel ezen az estén, a lellein a Betli duó, az újon­nan nyitott balotonmáriain pe­dig a Napoleon Boulevard — 21-21 órai kezdettel. A Fo- nyódi Galéria udvarán 20 órá­tól néptáncműsort láthatunk, Keszthelyen, a Festetics-kas- télyban ugyanokkor Molnár Tamás ária- és dalestje veszi kezdetét, közreműködik Salgó Tamás (zongora). Boglárlellén a Vörös Kápolna előtti sza­badtéri színpadon július 11. és 16-a között minden este tort előadást a Bogiári Nyári Színház. Műsorán Labiche: A feleségem hagyatéka című ze­nés komédiája szerepel (ren­dezte: Garas Dezső) és Le- boviéh: Az ezredik éjszaka című felnőtt meséje, amelyet a Színház- és Filmművészeti Főiskola III. éves hallgatói ód­nak élő, rendező Quintus Konrád. Kedden 20 órakor a tihanyi apátságban Kovács Endre or­gonahangversenye kezdődik, közreműködik Schwimmer Já­nos (ének). A balatonföldvári szabadtéri színpadon a Benká Dixieland Band koncertezik 21 órától. Szerdán a keszthelyi karme­lita templomban 20 órától Kovács Endre orgonahangver- senyében gyönyörködhetnek a zenebarátok, közreműködik Ardó Mária énekművész. 20 óroi kezdettel a siófoki sza­badtérin a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének estjét tekint­hetjük meg. Csütörtökön 20.30-kor a sió­foki szabadtéri színpadon Nyáresti találkozás címmel kezdődik színes, zenés műsor. Pénteken a leilei szabadté­rin bábelőadás lesz, címe Fol­tos és Fülenagy, kezdete 16 óra. Kőröshegyen a műemlék tempóimban 20 órától a Tom­kins énekegyüttes lép fel, köz­reműködik Virágh András or­gonán. Lellén a Tóparti Galé­riában e nopon nyílik és augusztus 1-jéig látható Ardai Ildikó textilművész kiállítása. A hét vége pénteken kezdődő Szombaton a Nyáresti talál­kozás című műsort a leilei szabadtéri színpad vendégei nézhetik meg 21 órától. Bala- tonfüreden ugyanekkor német nyelvű operettgála kínál szó­rakozást. Szombaton nyí­lik s augusztus 14-ig lesz lát­ható Bogláron a Kék és Vö­rös kápolnákban Prokop Pé­ter festőművész kiállítása. Verebics János keveset fogyasztunk? Sajtnézőben Pécsett Sokat vagy- Magyarországon - elég­gé köztudottan — kevés sajtot eszünk. Január óta még keve­sebbet. Ámde ez is viszonyla­gos: kikhez képest, mihez ké­pest kevés az az 5—6 kg éven­te, ami nálunk az egy főre ju­tó fogyasztás a legutóbbi mé­rések szerint. Ugyanez az NDK-ban eléri a 18-20 kg-ot, s több nyugati tőkés országban pedig hazai fogyasztásunk négy-ötszörösét is. (Évi 28-30 kg lakosonként). Ezekhez viszonyítva a sajtfélék aránya a magyar étrendben valóban siralmas. Van azon­A hetvenes évek elejétől, a tejprogram hatására Magyar- országon - az ún. „natúrsajt­féléket" (vagyis mindent, ami nem ömlesztett vagy puha sajt) alapul véve — 1970-1980 kö­zött a gyártásuk mintegy két és félszeresére: 1980-1987. között pedig további három és félszeresére növekedett Bara­nya megyében. (Szám szerint: 1970-ben 300 tonna; 1980-ban 700 tonna; 1987-ben 2350 ton­na). Ezen alapos mennyiség egy része magyar háziasszonyok és „háziurak" szatyrába került. S ilyen összefüggésben nem kétséges, hogy utóbb számotte. vően emelkedett a hazai sajt­fogyasztás. Része van ebben a tej-, tejtermék propagandának, s annak is, hogy a sajtfélék egészen 1988 januárjáig a viszonylag nem túl drága élel­miszerek közé számítottak. A kereskedő szerint nálunk egy meghatározott réteg vásá­rol sajtot rendszeresen. Koráb­ban is, ma is. Ennél is na­gyobb baj azonban, hogy mindössze 3—4-féle sajttermék a „sláger”, a többi csaknem ismeretlen a tömegforgalom­ban . . . Pedig hazánkban ma az ország 15 kisebb-nagyobb tejipari vállalatánál összesen 101 -féle (!) szilárd, félkemény, és ömlesztett sajtot gyártanak, s ebből a pécsi Konzum (a megye legnagyobb eladója) polcain általában legalább 30-40-féle mindig található. Van tehát választék, amit a megyében a Baranya Megyei Tejipari Vállalat nyújt a keres­kedelem igényei szerint. Rész­ben megrendelt, részben vá­lasztékbővítésre ösztönző ún. kínálati járattal. Ezek egyhar- madát maga a vállalat termeli, a többint súllyal a Tolna, Zala és Vas megyei társvállalatoktól nagykereskedelmi áron beszer­zi és teríti. Eves átlagban a hazai gyártású sajtok közül legalább 70—80-félét. Évente (kereskedőkkel közösen) mint­egy 120-150 kóstolás árubemu. tatóval próbálják áttörni a vá­sárlók kialakult ízlésformáit. Hogy ismerjék meg: más is le­het finom, esetleg még valami­vel olcsóbb is. Az ízlés azonban, mint egy trappista — „betonfal" — el­lenáll. A pécsi Konzumban az átlagos 40-féle sajt 70 száza­lékát (hosszú tóvon) a trap­pistából adják el. Igaz, jelen­tős részét évek óta a bevá­sárló turizmus jegyében. Bár január óta ez is (sajnos) visz- szaesett. (Azért sajnos, mert annak a több, mint 3 millió magyarnak, aki viláqútlevelével volt, készül vagy úton van éppen a világban, keményvalu. ta szükségletét valahol be is kell szereznünk. S ebben nem kevés része van éppen a be­vásárló turizmusnak, amely DM-et, dollárt, dinárt, schil- linget hoz az országnak.) Summa summárum: van sajt Magyarországon. Lehetne több is, alapanyag bőven jut, porí- tósra is. Igaz, a diétások által keresett sovány sajt (pl. a kö­ményes) gyakran hiánycikk. Miért? A termelőüzem megren­delésre gyártja. A kereskedő nem szereti megrendelni, mert fél, hogy rászárad. A fogyókú­rás meg szaladgál, és keresi... A „bőség asztala" ugyanak­kor terítve iképzeletbeli sajt­tálakkal. A baj azonban ott kereshető, hogy hovatovább luxuscikknek számít az ára szerint ma még 100 Ft körüli sajtféle ... W. E. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents