Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-02 / 182. szám
Dunántúli napló 1988. július 2., szombat Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetiségek, közöttük az ott élő kétmitliónyi magyarság erőszakos beolvasztását célzó román politika mind többeket kényszerít arra, hogy • elhagyják az országot. A román vezetés e lépései ellen országok parlamentjei, pártok, társadalmi szervezetek, vallási vezetők és közéleti személyiségek emelték fel tiltakozó szavukat. Az emberi jogi kérdésekben az előrelépést akadályozó román magatortás a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését is veszélyezteti. A magyar közvélemény folyamatosan hangot adott erősödő aggodalmának, ellenérzéseinek. Számos spontán kezdeményezésre is sor került, amelyek a határainkon kívül élő magyarok, a nemzet egésze iránti nagyfokú felelősség- érzetről tettek tanúbizonyságot. Mindezek során nem történt olyan esemény — a június 27- én mintegy 25—30 ezer fő részvételével lezajlott budapesti tüntető felvonuláson sem —, amely a Magyar Népköztársaság jogrendjébe ütközött volna, vagy a román nemzeti szuverenitást sértené. Szűrös Mátyás nyomatékokon hangsúlyozta: a magyar lakosság tiltakozása nem a román nép ellen irányul. Éppen ellenkezőleg, a románságot is sújtó intézkedések miatt érzett aggodalmat és felháborodást fejezi ki. Minden felelősen gondolkodó magyar állampolgár tudatában van annak, hogy közös jövőnket csak egymásra utalt népeink megértése, barátsága és ösz- szefogása alapozhatja meg a mában.- Elvi politikánk változatlanul arra irányul, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel normalizáljuk viszonyunkat, és fejlesszük kapcsolatainkat. A párt és a kormány részéről, valomint a sajtóban újra és újra hangot adtunk azon készségünknek, hogy a gondok érdemi, építő jellegű megvitatásában és megoldásában konstruktív partnerek vagyunk. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsolatainkban nem sikerült előrelépnünk. Sőt, a helyzet sajnálatos módon toyább romlik. A román fél elutasította javaslatainkat, vagy nem is válaszolt azokra; hasonló kezdeményezéseket a maga részéről nem tett. Propagandája az országban és világszerte magyarellenes indulatokat próbál szítani, rendszeresen rágalmazza a magyar párt és állam politikáját és vezetőit, népünk jogos önbecsülését sértő állításokat terjeszt, üzeneteik és nyilatkozataik elfogadhatatlan követeléseket, sőt fenyegetőzéseket tartalmaznak, hogy egyedüli tárgyalási alapnak kizárólag a román álláspontot fogadtassák el. Azonos szövetségi rendszerhez tartozó országok esetében különösen súlyosnak minősül az, hogy a román kormány — amely eddig is korlátozta ottani külképviseleteink jogszerű tevékenységét —. felszólított bennünket kolozsvári főkonzulátusunk bezárására, vezetőjét és munkatársait pedig kiutasította Románia területéről. (A főkonzulátus személyzetének és ingóságainak hazaszállítása egyébként június 30-án 16 óráig megtörtént.) A jövőben változatlanul határozottságot kell tanúsítanunk érdekeink védelmében, és konstrüktivitást, a problémák megoldását szolgáló lépések együttes kimunkálásában. Ebben a szellemben továbbra is készek vagyurtk külügyminisztereink és a 'két párt központi bizottsági titkárainak találkozójára, a tavasszal közösen elhatározott miniszterelnöki megbeszélések megfelelő előkészítésére. Mindez jól szolgálná a legfelsőbb szintű véleménycseréhez nélkülözhetetlen feltételek kialakítását. Szűrös Mátyás végezetül utalt arra, hogy az elmúlt hetekben, napokban számos képviselő azzal a javaslattal fordult az. Országgyűlés elnökéhez, hogy a törvényhozó testület foglaljon állást a román vezetés jogsértő, antihu- mánus intézkedéseivel, különösen a településrendezésre vonatkozó tervével kapcsolatban. A külügyi bizottság áttekintette a kialakult helyzetet, és felelősségteljes mérlegelés után arra a népszuverenitást megtestesítő Ország- gyűlés foglalkozzék a kérdéssel és álláspontját dokumentumban is rögzítse. A külügyi bizottság elkészítette az állásfoglalás-tervezetét, és azt az Országgyűlés elé terjeszti. Kérte a képviselőket, az indítványt vitassák meg, fogadják el, és döntsenek amellett, hogy azt hivatalosan eljuttatják a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének. Hozzászólt a javaslathoz Boldizsár Iván (országos lista), író, a Magyar Pen Club elnöke, Schöner Alfréd (országos lista), a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke és Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezér- igazgatója, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának elnöke. Ezt követően Szűrös Mátyás mondott köszönetét a hozzászólásokért, és kérte az országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottság elnökét és titkárát, hogy az elhangzott javaslatok alapján véglegesítsék a szöveget, mutassák be az országgyűlés elnökének és adják át a sajtónok. Szavazás következett: az előterjesztést, annak közzétételét a javasolt módosításokkal, s eljuttatását a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűléséhez, az országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. közösségeik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett, meggyorsított beolvasztásukat jelentené. A területrendezési terv végrehajtásának megkezdése újabb terheket róna a magyar—román viszonyra is. A településszerkezet ilyen jellegű átszervezésével, „modernizálásával" együttjáró kényszerű lakóhelyváltoztatás, az át. telepítések, összességében a nemzetiségeket korlátozó politika sérti az alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokot, ellenkezik a humanizmus szellemével és a szocializmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye. Ezen jogok tiszteletben tartására Románia is számos nemzetközi dokumentumban - így az Egyesült Nemzetek Szervezete „A polgári és politikai jogok nemzet. közi egységokmónyában", valamint a helsinki záróokmányban - legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A Magyar Népköztársaság országgyűlése kifejezi reményét, hogy a Román Szocialista Köztársaság kormánya felül, vizsgálja ez irányú elképzeléseit, terveit, eltekintve azok végrehajtásától. Ezzel jelentős akadályt hárítana el a magyar és a román nép közeledésének, barátsága elmélyítésének, a két ország internacionalista együttműködésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A magyar országgyűlés felhívja a Román Nagy Nemzetgyűlést arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szellemében tegyen meg minden erőfeszítést e súlyos problémák megnyugtató rendezésé re. Magyarország változatlanul kész az érdemi együttműködésre. kedel(jni bankok a számukra biztosított forrásokat o felvásárlásokra folyósítsák. A terv- és költségvetési bizottság jelentését a mező- és élelmiszergazdasági üzemek hitelellátásáról az országgyűlés 24 ellenszavazattal és 26 tartózkodással elfogadta. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője az új gépkocsik előjegyzésével kapcsolatban, a pénzügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez intézett interpellációt. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy 1979 óta folyamatosan irritálja a gépkocsivó- sárlókat az esetenként hosszú évekre lekötött előleg nagy aránya, s az alacsony kamatláb. A képviselő a vonatkozó rendelkezéseket javasolta felülvizsgálni, és indítványozta, hogy új gépkocsit vagy a más árukhoz hasonló feltételekkel lehessen megvásárolni, vagy — a jelenleginél korrektebb módon — a várakozási időtől függqen, differenciáltan állapítsák meg az előleget és kamatot. Villányi Miklós pénzügyminiszter elmondta: egyetért a személygépkocsielőleg-fizetési rendszer és annak feltételeire vonatkozó eddigi szabályok felülvizsgálatával. Kérte, hogy élhessen az Országgyűlés ügyrendjében meghatározott jogával, vagyis azzal, hogy az interpelláló képviselőnek és az Országgyűlés elnökének írásban adhasson választ. Stadin- ger István bejelentette: az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter élni kíván az ügyrendben biztosított jogával. Dr. Horváth László, (Bács- Kiskun m., 9. vk.) tiszaalpári körzeti állatorvos az állatorvoslásban használatos gyógyszereknek az év elejétől kezdve krónikussá váló hiányo kapcsán fordult az ipari miniszterhez: vizsgáltassa meg, mi okozta a súlyos hiányt. Berecz Frigyes ipori miniszter hangoztatta: a képviselő létező, komoly gondra hívta fel a figyelmet. Az illetékes minisztériumokkal egyeztetett felmérés rávilágított, hogy a hazai gyártású óllatgyógysze- rek közül nyolc készítményből volt három hónapot meghaladó, további 15 készítményből pedig egy-'két hónapos hiány. A 25 féle, szocialista országokból érkező készítményekből krónikus hiány volt, s a hiánycikkek listájára került 14 féle, tőkés importból származó gyógyszer. A gyárak adatai alapján megállapítható, hogy megindult a gyógyszerkészletek feltöltése, jelenleg már csak a Chinoin két készítményéből van hiány. Ennek felszámolására — saját gyártással, illetve behozatallal — intézkedés született. Az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadták. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.) rábapor- dányi körzeti orvos, a közművek létesítése esetén az általános forgalmi adó visszaigénylése tárgyában interpellált. Számon kérte a kormánytól, miért nem tartja be az általános forgalmi adóról tavaly megalkotott törvény — interpellációjával kapcsolatos - egyik bekezdését. Mint mondta, ez a probléma elsősorban a közművesítést végző magánszemélyek és építő közösségek tevékenységére vonatkozik, mert a jelenlegi gyakorlat szerint nem igényelhetik vissza az általános forgalmi adót. A kormány nevében válaszoló Villányi Miklós pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a lakásközművesítés nem azonos a teljes közművesítéssel. Fogalomkörébe csak a lakásnak a közvezetékekre csatlakoztatása a szükséges mérőszerkezetek felszerelése, a vezetékek lakáson belüli kiépítése és a fogyasztói berendezések beépítése sorolható. A közterületi, közcélú közművezetékek kiépítésének forgalmi adója —, mivel ez nem lakásközművesítés — a Parlament döntése alapján nem igényelhető vissza. A közműépítések közül csak az ivóvíz- és csatornázási beruházások tartoznak a kedvezményezett körbe. A villany-, a hő- és a gázvezetékek építésének esetében, a kormány nem lát lehetőséget a kedvezmény idei érvényesítésére. A későbbiekre vonatkozó tehát már 1989-tő| alkalmazható — gyakorlatot a tárca áttekinti, és a jövő évi költség- vetés parlamenti vitája keretében visszatér a kérdéskörre. Balogh Károly az interpellációra adott választ nem fogadta el. Ragaszkodott ahhoz, hogy az általa ismertetett törvényszakasz betűjének és tartalmának érvényt szerezzenek; kérte, hogy még ebben az évben térjenek vissza erre a kérdésre. Az Országgyűlés az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ nagy töbséggel elutasította. Az el- I nöklö Stadinger István a kérdéskört az ad hoc bizottság hatáskörébe utalta, kérve, hogy vizsgálódásának eredményeiről az Országgyűlés őszi ülésszakán adjon jelentést. László Béla. (Szabolcs-Szat- már m., 14. vk.), a Fehérgyarmati Városi Pártbizottság első titkára kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, illetve a kereskedelmi miniszterhez. Mint mondotta, Budapesten, a lakossági szilárd tüzelőanyagfuvarozást árkiegészítéssel Támogatja a költségvetés. A hát- j rányos helyzetű térségek miért nem kapnak ilyen támogatást? Villányi Miklós pénzügyminiszter elmondotta: a kormány határozott szándéka a külön- féle ártámogatások határozott, lokozaios leépítése. Ügy fog- ‘ lolt állást, hogy a gazdasági- J lag elmaradt térségeket nem fogyasztói árkiegészítéssel, ha- “ nem helyi fejlesztési programokkal kell segíteni. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója azt kérdezte a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől:' van-e remény a Hévizt-tó megmentésére. Marothy László válaszában elmondta: két minisztertársával, Csehák Judittal és Berecz Frigyessel folyamatosan vizsgálják a helyzetet, és kezdeményezik az intézkedések életbe léptetését. A három minisztérium szakértői a közelmúltban egyeztették állás- póntjukat, s a Magyar Tudományos Akadémiától is segítséget kértek a mérési eredmények minősítéséhez. A Hévízi-tó megmentése érdekében több korrekt műszaki intézkedést tettek az illetékesek. Az elmúlt hetek vizsgálata alapján közvetlen összefüggést találtak a nyírádi bauxitbánya vízkiemelése és a Hévízi-tó vízhozamának csökkenése között. Maróthy László elmondta, hogy a vizsgálatok szerint a jelenlegi vízkivételi mennyiséggel a tó vizének állapota csekély mértékben romlani fog. Ezért a szakhatóság a közelmúltban elrendelte a vízkiemelés azonnali csökkentését. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője az Országqyűlés ügyrendjének korszerűsítésére tavaly decemberben alakított munkabizottság tevékenységéről kérdezett, s javasolta: gyorsítsák meg munkájukat, és az ügyrend korszerűsítésének témakörét tűzzék a következő — várhatóan szeptemberi — ülésszak napirendjére. Hellner Károlynak Korom Mihály, az ügyrend korszerűsítésével megbízott bizottság vezetője válaszolt. Beszámolt arról, hogy szakértők közreműködésével mór összeállították a vita alapjául szolgáló anyagot. A munkabizottság tagjai ezt a tervezetet már (Folytatás a 3. oldalon) A magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról” Ez év március elején a Román Szocialista Köztársaságban hivatalosan bejelentették az ezredfordulóig szóló „nagyszabású” területrendezési prog. ram végrehajtásának megkezdését. A programban célként a romániai településszerkezet modernizálását, a város és falu közötti különbség felszámolását, a megművelhető mező- gazdasági földterület növelését jelölték meg. Az elhatározott tervek szerint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csökkenne. E program hazánk lakosságában mélységes aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megütközést és tiltakozást váltott ki. Országok parlamentjei, különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyházak és közéleti személyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplomáciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor került. Az országgyűlés osztja a közvélemény jogos aggodalmát. A romániai falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói; Európa s az egész emberiség közös anyagi és szellemi örökségének elidegeníthetetlen részét alkotják. A „szocialista fejlődésre" hivatkozva felszámolásra ítélt települések értékeinek meg. semmisítése nemcsak a magyar, a német és más nemzetiségünknek, hanem a román népnek is pótolhatatlan veszteséget jelentene. A terv végrehajtása a romániai nemzetiségek számára anyagi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, Válaszok az interpellációkra Az elfogadott ügyrendnek megfelelően interpellációk következtek. Pálli Dénes (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakisérleti állomásának vezetője még az elmúlt ülésszakon interpellált az Országos Árhivatal elnökéhez a lakossági elektromos áram fogyasztói árának egységesítése tárgyában. Az akkor kapott választ sem ő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így az interpellációval kapcsolatos vizsgálatot az Országgyűlés terv- és költség- vetési, valamint ipari bizottsága végezte el. Együttes jelentésükről határoztak most a képviselők. A két bizottsáq az interpellációban foglalt kérdés megvizsgálására és a szükséges javaslat megtételére albizottságot hozott létre. E testület egyebek között megállapította, hogy a jelenleg érvényben lévő tarifarendszer nem ösztönöz a villamosenergia racionálisabb felhasználósra. Ugyancsak megállapította az albizottság, hogy a mai helyzet - a területi differenciálás - nem felel meg az objektív követelményeknek, tehát az interpellációban felvetett rendezési igény jogos. Ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szükséges feltételek megteremtésével, az általános árpolitikai intézkedések keretén belül rendezze a villomosenergia-tarifarend- szer problémáit. A tarifarendezés előkészítését és a végrehajtását úgy javasolták, hogy az új díjrendszer fokozatos bevezetése 1989-ben kezdődjön meg és 1991-ig fejeződjék be. A jelentésben foglaltakkal Pálfi Dénes képviselő és dr. Szikszay Béla, az Országos Árhivatal elnöke egyetértett. Az Országgyűlés a terv- és költségvetési, valamint az ipari bizottság együttes jelentését negyven ellenvéleménnyel és hét tartózkodás mellett elfogadta. Ezután az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának jelentését vitatta meg a parlament. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke a tavaszi ülésszakon a mezőgazdasági üzemek hitelellátása tárgyában a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez interpellált. Miután a választ a képviselők többsége nem fogadta el, az illetékes bizottság vizsgálatot végzett, s arról jelentést készített. Ebben a bizottsáq azt javasolja a kormánynak, hogy o monetáris irányítás erősítésével biztosítsa a termelési-felvásárlási zavarok megszüntetését. Az MNB elnöke az érdekelt főhatóságokkal együtt tekintse át és javítsa a monetáris irányítás eddig kialakult gyakorlatát. A jelentést kiegészítve Kovács András elmondotta: nem elégedett a bizottság állás- foqlalásóban megfogalmazottakkal. A finanszírozásban korábban tapasztalt feszültségek nem szűntek meg, csupán csökkentek. Javasolta, hogy a jelentést egészítsék ki a következőkkel: a Magyar Nemzeti Bank adjon egyértelmű garanciát arra, hogy megteremti a feltételeket a felvásárláshoz szükséges források biztosítósára; a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig szorgalmazza azt, hogy az élelmiszergazdaság finanszírozását hosszabb távon kiemelten kezeljék. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke biztosította a képviselőket arról, hogy a bizottság által készített jelentést elfogadhatják. Az abban leírtak szerint a harmadik negyedévre a kereskedelmi bankokban megállapodtak a szükséges rövid lejáratú finanszírozás biztosításában. Tény, hogy a hitelkeretet csökkentették, de 15 milliárd forintot elkülönítettek a mezőgazdasági felvásárlás finanszírozására. Váltókkal kívánják elérni, hogy a keresSzürös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a külügyi bizottság elnöke javaslatot tett a Parlamentben MTI FOTO: Varga László MTI TELEFOTO
