Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-02 / 182. szám

1988. július 2., szombat Dunántúlt napló 3 Befejezte munkáját az Ország- gyűlés nyári ülésszaka 4 (Folytatás a 2. oldalról) kézhez kapták. Júliusban tart­ják következő ülésüket, s az itt kialakított állásfoglalást kö­vetően igyekeznek gyorsítani a munkán. Az elnöklő Stadinger István is úgy vélte, nem sza­bad siettetni a bizottságot, in­kább alaposan, jól elő kell készíteni az ügyrend korszerű­sítését. Az Országgyűlés határozatot hozott a számos új törvény ■megalkotását kezdeményező, : korábban nyilvánosságra ho­zott úgynevezett „demokrácia csomagtervvel” kapcsolatban is. Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­gának júniusi ülése elé ter­jesztett tervezetről okkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testü­let most — kis módosítással - egyhangúlag határozati erőre emelt. Ennek megfelelően az Or­szággyűlés felkéri a kormányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékoztatást a parla­mentnek a politikai intézmény, rendszer reformjával kapcsola­tos tervekről, azok irányáról, a megalkotandó jogszabályok sorrendjéről, megalkotásuk ha­táridejéről. Az Országgyűlés ezután egy rendkívüli jelentőséggel bíró közjogi feladattal foglalkozott: Alkotmány-előkészítő Bizottsá­got választott. A munkacsoport elnöke Kállai Gyula (országos lista), titkára pedig Gajdócsi István (Bács-Kiskun m., 13. vk.) lett. Végezetül Szirtesné Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Számú Gyermek- klinikájának tanársegéde java­solta, hogy a parlament hoz­zon létre egy reformbizott­ságot vagy szélesítse a már meglévő ad hoc bizottság jogkörét. A javaslatra Stadin­ger István válaszolt. Az országgyűlés nyári ülés­szaka ezzel befejezte munká­ját. Az ülésszak harmadik munkanapján Stadinger István elnökölt. * Az országgyűlés nyári ülés­szakáról tudósítottak: Bau­mann László, Burkon László, Frank Róbert, Garajszki Ist­ván, Kárpáti Miklós, Nagy At­tila, Pichler Ferenc, Pintér La­jos és Stuber Sándor. Az Országgyűlés visszhangja az NSZK-ban Az NSZK-ban élénk érdek­lődés kísérte a magyar or­szággyűlés ülésszakát, némely kérdésekben újszerűnek ítélt parlamenti vitát, valamint az NSZK érdekeit is sértő román nemzetiségi politikával kap­csolatos magyar—román ál­lamközi vita alakulását. A Die Welt című újság „Vegyész mint államfő" cím­mel bemutatja olvasóinak Straub F. Brúnót, az Elnöki Tonács új, pártonkívüli elnö­két, ismerteti a kiváló tudós pályáját, kutatásainak .ered­ményeit. Az NSZK vezető hírügynök­sége, a DPA az országgyűlés ülésszakát méltatva megálla­pítja, hogy a messzeható ma­gyar párt- és társadalmi re­formok során felértékelődött a parlament szerepe is. A Deutschlandfunk rádió­állomás péntek délután és este beszámolt arról, hogy az országgyűlés elítélte a hivata­los román terveket, amelyek nyomán az elkövetkező évek­ben mintegy 7-8 ezer, főleg erdélyi falut le akarnak rom­bolni. A kölni adó részletes esti riportjában idézte Szűrös Má­tyás szavait arról, hogy. Ma­gyarország kész a tárgyalá­sokra román partnerével, és a problémákat együttesen kell megoldani. Határozatok elfogadásával ért véget Kormányszóvivői az SZKP országos értekezlete tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) zottság újbóli életrehívását. E bizottság tagjainak leg­alább felerészben munltasok- nak, parasztoknak kell lenni­ük. A hatalmas ipari beruházá­sok, az ipar koncentrált tele­pítése elviselhetetlen terheket ró a természeti környezetre — kezdte felszólalását Fjodor Morgun, az állami környe­zetvédelmi bizottság elnöke. Romlik a talajminőség, csök­ken a humuszréteg, az ipari központok levegőjének szeny- nyezettsége meghaladja az egészséges szintet. Csaknem általános a folyók vízminősé­gének romlása, szennyeződik a Kaszpi- és a Bafti-tenger, az Aral-tó pedig gyakorlatilag természeti katasztrófasújtotta övezet. Néven kell nevezni és felelősségre kell vonni azokat, akik lehetővé tették a helyzet ilyenné válását — hangoztatta, hozzátéve, hogy az általa ve­zetett bizottság éppen erre törekszik. A politikai bölcsesség és bá­torság megnyilvánulásaként üd. vözölte a szovjet csapatok Af­ganisztánból való kivonását Grigorij Baklanov Író, a Znam- ja című irodalmi folyóirat fő- szerkesztője. Érintette a bírói, jogi rendszer reformját is, ja­vasolta, hogy növeljék a népi ülnökök számát, s az ő joguk legyen annak kimondása, bű­nös-e a vádlott vagy sem. A közszükségleti cikkek gyár­tását kiemelt fontosságú fel­adatként kell kezelni, közvet­lenül az élslmiszerprogram után - mondta Nyina Jemeli- na, a szmolenszki kötöttáru- gyár igazgatónője. Javasolta, hogy vizsgálják meg a vállaló, tok jövedelemelvonásának kér­dését. Ma a jövedelmek egy részét elvonják a minisztériu­mok javára, ahelyett, hogy azo­kat az összegeket a gyárak fejlesztésére fordítanák. A szovjet csapatok 1979 vé­gén a törvényes kabuli kor­mány kérésére, a szovjet—af­gán barátsági és segítségnyúj­tási szerződés értelmében, az ENSZ alapszabályzatával össz­hangban vonultak be Afganisz­tánba, s most a Genfben alá­írt megállapodás értelmében távoznak az országból — mond­ta Borisz Gromov altábornagy, az afganisztáni korlátozott lét. számú szovjet csapattest pa­rancsnoka. - Nyugaton arról írnak — folytatta —, hogy vere­séggel távozunk, nem akarják megérteni, hogy nem győzni mentünk Afganisztánba, hanem asszonyokat és qyerekeket, fal­vakat és városokat megmente­ni. Ezt a feladatot becsülettel teljesítettük. A tábornok érthe­tetlennek nevezte, hogy egye­sek megkérdőjelezik a fiatal katonák hősiességét. A „sötét időkről” szóló „fe­hér könyv” elkészítését javasol­ta Borisz Olejnyik, az Ukrán írószövetség titkára. Mini mond­ta, igazságosan kell értékelni a múltat, nem szabad a sztá­lini személyi kultusz leleplezé­sével egyidejűleg semmisnek tekinteni a nép abban az időben elért viVrnányait. Súlyos bűn lenne nem megfelelően értékelni a szovjet nép hősies helytállását, a fasizmus felett aratott győzelmét. Az ukrán író szólt a személyi kultusz idején a nemzetiségi politikában ki­alakult, mindmáig ható torzu­lásokról. A pénteki munkanapon, ezen belül is a délutáni ülésen hang. zottak el a pártértekezlet „leg­élesebb” felszólalásai — ál­lapították meg egyöntetűen a szovjet pártkonferencia kül­döttei a zárszót megelőző szü­netben. A televízió helyszíni közvetítése a kongresszusi pa­lotából egyértelműen mutatta: élénk, sokszínű vita folyt nem. csak az üléseken, de a tanács­kozás szüneteiben is. A nap legtöbb megjegyzést kiváltó felszólalása Borisz. Jel­ciné volt. A tévéadásban meg­szólaló küldöttek is különböző­képpen ítélték meg a felszóla­lást, csakúgy mint a volt moszkvai eljő titkár ügyének egészét. Egyöntetű volt ugyan, akkor a megszólalók vélemé­nye abban, hogy a tavaly no­vemberi KB-ülésről, így Borisz Jelcin felszólalásáról és a 'ki­alakult vitáról lényegesen ala­posabb, bővebb tájékoztatásra lett volna szükség. A pénteki vitában központi helyet foglalt el a párttitkárok tanácselnökké jelölésére vonat, kozó javaslat. A televízióban megszólaló küldöttek szinte tel- jesen egyöntetűen támogatták az elképzelést és igen élénken ecsetelték a két funkció ősz- szevonásónak előnyeit. A vita utolsó, esti szakaszá­ban Mihail Gorbacsov elnö­költ. Gumer Uszmanov, a Tatár Területi Pártbizottság első tit­kára Borisz Jelcinnek a kül­döttválasztások demokratizmu­sára vonatkozó megjegyzése kapcsán kijelentette: e kérdés­ről a KB júniusi ülésén dön­töttek, ahol szavazott Borisz Jelcin is. Emlékeztetett arra is, hogy Jelcin tavaly novemberben ma­ga kérte felmentését moszkvai első titkári tisztsége és politi­kai bizottsági póttagsága alól, amikor kijelentette, hogy nem ért egyet az átalakításnak a párt által diktált ütemével, így elfogadhatatlan az az állítása, hogy októberben elmondott szavainak csak az időzítése volt hibás. Uszmanov végül hangoztatta, hogy nem támo­gatja Jelcin kérelmét politikai rehabilitálására. A pártnak erőteljes szociál­politikát kell folytatnia, s en­nek érdekében meg kell vál-. toztatni a szovjet gazdaság fő irányait - mondta Sztyepan Salajev, a Szoviet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának el­nöke. Salajev hozzátette, hogy a szakszervezet javaslata sze- •rint a nemzeti jövedelem leg­alább 78—80 százalékát a ■ fo­gyasztásra kell fordítani. A gazdasági reform rendkí­vül fontos a nemzetiségek kap­csolatának korszerűsítésében — jelentette ki Vaino Völjas, az Észt KP KB első titkára. Elége­detten nyugtázta a regionális önelszámolás gondolatának tá. mogatásót. Az észt vezető szor­galmazta. hogy állítsák helyre a föderalizmus lenini elvét, a nemzetiségek és köztársaságok közötti kapcsolatok alapján. Felszólalása végén Jelcin sza­vait a pórtetikával, a pártlelki- ismerettel ellentétesnek nevez­te. Borisz Jelcin felszólalásával, politikai rehabilitációjának ké­résével összefüggésben, a pén­tek délutáni ülésen szót kért Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. (Moszkvai megfigyelők emlé­keztetnek arra, hogy a PB tagjai nem terveztek felszó­lalásokat a pártértekezleten, mivel a Mihail Gorbacsov ál­tal előterjesztett beszámoló a testület közös véleményét fog­lalta össze.) Ligacsov megállapította, ■hogy Jelcin felszólalásában vannak ésszerű elemek, de az egész beszéd azt bizonyítja, hogy Jelcin nem vonta le a szükséges következtetéseket hibáiból, illetve elvtársai elv­szerű bírálataiból. A szovjet pártvezető Jelcinhez fordulva emlékeztetett annak több hi­bás cselekedetére, PB-póttag- sóga és a moszkvai városi pártbizottság első titkári poszt­jának betöltése idején, vala­mint az azt követő időszak­ban. Rámutatott: nincs sem­milyen alap arra, hogy bár­milyen formában megváltoz­tassák az 1987 októberi KB- ülés határozatának Jelcin ál­láspontját értékelő részét. Borisz Jelcinnek, a Politikai Bizottság egyes tagjait bírá­ló megjegyzéseire, válaszul emlékeztetett arra a nyugtala­nító helyzetre, amely az 1985 márciusi KB-ülésen alakult ki, az új főtitkár személyének megválasztása kérdésében. - Akkor éppen a jelenlegi leg­felsőbb vezető pártszerv olyan tagjainak köszönhetően sike­rült helyes döntést hozni, mint Csebrikov, Szolomencev és Gromiko elvtársak — mutatott rá Ligacsov. Ligacsov végezetül o leg­felsőbb vezetésben meglévő nézeteltérésekről szóló híresz­teléseket cáfolva közölte, hogy a vezetés egységes, nincsenek benne sem konzervatívok, sem reformerek. Határozatok elfogadásával pénteken befejezte munkáját az SZKP XIX. országos érte­kezlete. A jóváhagyott hat dokumentum általános politi­kai problémákat és konkrét kérdéseket — például a bü­rokratizmus ellen, a nyíltság politikájáért vívott harcot, a nemzetiségi viszonyokat — egy­aránt érint, s összességében a szovjet társadalom demok­ratizálásának átfogó program­ját alkotja. A határozat-tervezeteket elő­készítő bizottság munkájáról annak elnöke, Mihail Gorba­csov számolt be a küldötted­nek, aikk közül ezután igen sokan kértek szót, s külön­böző kiegészítéséket fűzték a tervezetekhez. Az SZKP KB fő­titkára védelmébe vette az előkészítő bizottságban jóvá­hagyott megfogalmazásokat, ám a módosítások javaslói több vitás kérdésben szava­zást igényelték. A csaknem ötszáz küldöttnek mintegy egy- tizede például úgy foglalt állást, hogy a Pravdát vonják ki az SZKP KB eftenőrzése alól és tegyék az egész párt sajtóorgánumává. Végezetül minden • határozattervezetet szavazás alapján hagytak jó­vá, demokratikusan döntve a hozzájuk fűzött módosítások­ról is. Mihail Gorbacsov zárszavá­val ért véget pénteken, az SZKP XIX. országos értékezle- te. Az SZKP KB főtitkára, a párt történetének kiemelkedő eseményéként jellemezte a ta­nácskozást, amely megmutat­ta, hogy az 1985 áprilisi, köz­ponti bizottsági ülés óta a demokratikus fejlődés milyen szintjére jutott el az SZKP és az egész szovjet társadalom. (Folytatás az 1. oldalról) türelmet és kitartást kérve a várhatóan sok és fáradságos munkához. Az ülés 13 napi­rendi pontján kívül a kor­mány tagjai véleményt cserél­tek a most befejeződött or­szággyűlési ülésszak fő ta­pasztalatairól. Az ülésen szó­ba került a következő időszak néhány várható politikai, dip­lomáciai eseménye, a követ­kező hetekben esedékes uta­zások, így például a párt fő­titkárának, miniszterelnökünk­nek a találkozója Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB főtit­kárával: a KGST következő ülésszaka, ahová Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes vezeti a magyar delegációt; a Varsói Szerződés felső szin­tű találkozója, és természete­sen szóba került Grósz Károly e hónapban esedékes ameri­kai utazása is. Bányász Rezső ezután az MTI kérdésére válaszolva tá­jékoztatást adott a magyar­japán kapcsolatok értékelésé­ről. Mint elmondta, a kérdés­kör napirendre tűzése a Mi­nisztertanácsnak azt az elha­tározott szándékát tükrözi, hogy rendszeresen áttekintse legfontosabb kapcsolataink helyzetét, megjelölje a kor­mányzati szinten jelentkező feladatokat, és ezen belül a tárcák teendőit. Ami konkré­tan a magyar-japán kontak­tusokat illeti, a kormány az együttműködés valamennyi fő területén a fejlesztés igényét fogalmazta meg. Szorgalmaz­ta a magas szintű politikai kontaktusok folyamatosságá­nak biztosítását, s megállapí­totta: ehhez jó feltételeket teremt a hagyományos, köl­csönös rokonszenv és meg­becsülés, valamint az az ér­deklődés, ami a japán társa­dalom és sajtó részéről gaz­dasági és politikai reformja­inkat kíséri. A kormány pozi­tivon értékelte, hogy az el­múlt években számottevően kibővültek a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataink, a ja­pán kormány a vezető tőkés országok közül elsőként és mindmáig egyedüliként bizto­sította a magyar árukra a ked­vezményes vámeljárást. Továb­bi teendőként rögzítette azt is, hogy az eddiginél sokkal na­gyobb figyelmet kell fordítani a termelési eqyüttműködés fel­tételeinek javítására, és a ja­pán működő tőke fokozottabb bevonására. A szóvivő a Magyar Hírlap munkatársának kérdésére el­mondotta, hogy a Miniszterta­nács miiért módosította a ta­nácsi szervek munkarendiét és ügyfélfogadását. Megemlítette, hogy az ezzel összefüggő, 1986-ban hozott rendeletet - amely tartalmazta a meghosz- szabbított ügyfélfogadási időt, s a heti egyszeri általános ügyfélfogadási napot, illetve az ügyfélszolgálati irodák létre­hozását és a rövid határidejű ügyintézés bevezetését - a la­kosság elégedetten fogadta. Az új szabályozás nem kívánia szűkíteni a tanácsok üavfélfo- gadási idejét, inkább még na. avobb lehetőséget ad arra, hogy a helvi iaéavek és sa­játosságok fiqvelembe vételével ne merev központi előírás, ha­nem a tanács testü'ete dönt­sön mindenütt: milyen munka­rend, üqyfélfoaadás felel meq ■leginkább a lakosság igényé­nek. A Magyar Rádió munkatársa a kormányszóvivő véleményére volt kíváncsi: a kormány ál­láspontját tolmácsolta-e az egyik pénzügyminiszter-helyet­ELADJUK típusváltás miatt újszerű állapotban lévő SZM 4—20 számítógépünket (512 Kbyte op. tár.) lemezegység (ESZ—5400), szalag és mátrixnyomtató perifériákkal kedvezményes áron Érdeklődni lehet: Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs, Boszorkány u. 2. Telefon: 72-24-277/190. A BARANYA MEGYEI TANACS V. B. TERVOSZTÁLYA pályázatot hirdet: • két főelőadói közgazdász, illetve • mérnök-közgazdász diplomával rendelkezők részére. Bérezés a 13/1987. (X. 25.) ABMH rendelkezés szerint. A pályázatokat részletes önéletrajzzal a Baranya Megyei Tanács V. B. tervosztályára (Pécs, Rákóczi út 34.) kell benyújtani, tes a minap, amikor nyilváno­san orról nyilatkozott, hogy nem 15, hanem 17—18 százalé­kos lesz az idei infláció. Bá­nyász Rezső kijelentette: a kormány egyértelműen célul tűzte ki, hogy ebben az évben az inflációt 15 százalékos ke­reten belül tartja. Ennek le­hetséges elérése érdekében kérte fel a vállalatokat, a la­kosságot is. De korai lenne még az első néhány hónap, s a félév még nem is teljes ado- tai alapján végleges következ­tetésekre jutni, bár vannak szakemberek, akik jóslatokba bocsátkoznak. — Remélem, hogy mind a közvélemény, mind a kormány pozitív eredményeket várhat és kap a ma létrehozott Magyar Közvéleménykutató Intézet mű. ködésétől — mondta Bányász Rezső a Magyar Nemzet kér­désére felelve. Az új intézmény a Tömegkommunikációs Kuta­tóközpont helyébe lép. E dön­tést alapvetően az a meggon­dolás vezette, hoqy a meqnö- vekedett társadalmi és kor- rflányzati igényeknek megfele­lően fejlesszék a közvélemény- kutatás céltudatosságát, és megteremtsék eredményeinek jobb hasznosítását. A közvéleménykutatás egy­részt a kormány döntéseinek előkészítésében fog maid je­lentősebb szerepet játszani, másrészt a döntések megho­zatala *után a kormány mesz- szemenően fiqvelembe kívánja venni az államoolqárok véle­ményét az intézkedések fogad­tatásáról. Bányász Rezső beszámolt arról is, hogy a kormány pén­teki ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel: szükséges-e ja­vasolni az Országgyűlésnek az útlevélről, a külföldi utazásról szóló, új törvényerejű rendelet módosítását. Ezt annak .kap­csán mondta el, hogy a Nép- szabadság munkatársa felve­tette: eddig méglehetősen szigorú feltételek között kap­hatott útlevelet az, aki bün­tetve volt, s várható-e tekin­tetben valamilyen enyhítés. A szóvivő tájékoztatást adott arról, hogy úgynevezett világ- útlevelet az első öt hónapban 1 millió 400 ezer magyar ál­lampolgár igényelt. Mindössze 3200 esetben adtak elutasitó választ. Ez utóbbiak közül kö­rülbelül ezret a büntetett elő­élet indokolt. A kormány úgy vélte, hogy jelenleg nem szükséges a törvényerejű re.n- delet módosítását kezdemé­nyezni. A jövőben kormányrendelet szabályozza a szövetkezeti részjegyek, illetve célrészje­gyek után járó osztalék mér­tékét - jelentette be Bányász Rezső a Vasárnapi Hírek ér­deklődésére. Ezt a döntést az indokolja, hogy az osztalékot, illetve részesedést az idén is változatlanul • az adózatlan nyereség terhére fizetik ki. A három évesnél fiatalabb gépkocsik elidegenítésére, va­lamint az ingatlan-korlátozá­sokra vonatkozó adminisztratív korlátozó intézkedésekkel fog­lalkozva a szóvivő a Népszava munkatársának válaszolva ki­jelentette: a gépkocsik el­adásának a korlátozását an­nak idején a kényszer szülte. A fő ok: a piaci hiányhelyzet. Feloldása kétségkívül jelente­ne előnyöket, ugyanakkor az illetékesek véleménye szerint a mai helyzetben felerősítené az amúgy is széles körben létező spekulációt. Ugyancsak a Népszava ér­deklődésére válaszolva a szó* vivő beszámolt arról, hogy a társadalombiztosítással össze­függő kérdésekről is tárgyalt a kormány. A társadalombiz­tosítás korszerűsítésével és ta­karékosabb működésének igé­nyével összhangban a rok­kantság megállapításával kap­csolatos orvosi-szakmai tevé­kenység a szociális és egész­ségügyi minisztérium irányítá­sa alatt álló országos orvos­szakértői intézettől a tár­sadalombiztosítás szervezeté­hez kerül. Ez igen sok embert érint, hiszen tíz- és tízezrek kerülnek rokkantsági nyug­díjba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents