Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-30 / 210. szám

A tudomány gazdasági háttere Ez alkalommal annak néz­tünk utána, miként biztosítják az anyagi feltételeket a Ma­gyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjá­ban. Az intézet az ország hat részén található hat tudomá­nyos osztályból áll, központ­ját, mint ismeretes Pécsett ala­kították ki.- Költségvetési támogatá­sunk tizenegymillió forint, lét­számunk száz. A jelenlegi tá­mogatás nagyrészt a bérekre futja, a működéshez szükséges többi pénzt magunk „termel­jük .meg" - jelenti ki Bősz Ádámné, az intézmény gazda­sági igazgatója.- Hogyan történik ez a „ter­melés"?- ötvenhétféle forrásból szedjük össze a pénzünket. Nagy vonalakban úgy fogal­mazhatok, hogy hatmillió forint jön össze o pályázatokból és ugyanennyi a külső mun­káinkból, vagyis azokból a javarészt empirikus kutatások­ból, melyeket tanácsok és egyéb megbízók részére elvég­zőnk. Együttműködési szerződé­seket kötünk különböző me­gyék tanácsaival, így például munkakapcsolatban állunk Ba­ranya, Békés, Komárom, Bács, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr- Sopron megyék tanácsaival.- A baranyaiak megbízásá­ból készítjük el, többek kö­zött a döntéselőkészítö alter­natívákat tartalmazó, megala­pozó anyagot, amely a Me- csek-Villányi térség kiemelt üdülőkörzetté való alakításá­nak lehetséges módjait mutat­ja be. A településfejlesztési kutatásokra nagy szükség van, szívesen el is vállaljuk ezeket, de rá is kényszerülünk, hiszen bevételünk jelentős részét je­lentik ezek a többéves megbí­zatások. Mindamellett nyilván­való, hogy az alapkutatásokra, amelyek a társadalomtudomány területén is meghatározó fon­tosságúok, kevesebb idejük marad a kutatóinknak — fűzi hozzá dr. Csefkó Ferenc, az RKK ügyvezető igazgatója.- Milyen pályázatokon vesz­nek részt a kutatók?- A felsorolás teljessége nél­kül említenék néhányat, mivel összesen vagy negyven pályá­zaton szerepelünk. Kilenc el­fogadott GTKA-pályázatot nyer­tünk el, ide tartozik például a magyar kisvárosi hálózat átfo­gó vizsgálata vagy a határ­menti térségek komplex tele­pülésfejlesztési vizsgálata. Küldtünk pályamunkákat az Akadémiai Tudományos Alapra, az Akadémiai Kutatási Alap­ra, a társadalomtudományi ku­tatási főirányokra, és környe­zetvédelmi kutatásokban is részt veszünk — lapozza papír­jait Bősz Ádámné.- El ne felejtsük megemlí­teni a Soros-Alapítványt, melyből mi is részesedtünk né­hány alkalommal és ebből vá­sároltunk fénymásológepeket, illetve a külföldi tanulmány­útokat és az igazán örvendete­sen 'fellendülő nyelvtanulást támogatjuk - toldja meg a mondatot Csefkó Ferenc.- Önöktől tudom, hogy az elvonások ellenére sem csök­kentették folyóirat-beszerzé­seiket és folytatják saját könyv­es folyóirat-kiadásukat is. Mi­lyen összegekről van itt szó?- A felmerült igényekhez képest még így is kevesebbet tudunk saját erőből kiadni. Kiadványaink költsége 2—2,5 millió forint, a bevétel pedig csupán három-négyszázezer forint körül mozog. A napra­készséghez, a bel- és külföldön való jelenléthez, kutatói presz­tízsünk megteremtéséhez vi­szont elengedhetetlenek tudo­mányos munkáink publikálásai. Jelentős a Tér és Társadalom című folyóiratunk, de rendsze­resen jelentetjük meg magyar és angol nyelvű sorozatain­kat. Az angol nyelvűek egy része dollárbevételt is hoz, más részük cserealap, vagyis , értük rengeteg könyvet, kiad­ványt küldenek nekünk külföld­ről. A területi és települési kutatások elnevezésű monog­ráfia sorozatunkban a napok­ban látott napvilágot Lackó László, Területi fejlődés, poli­tika, tervezés című kötete. Ki­adunk könyveket az Akadémia Kiadóval együttműködve és konferenciák alkalmával más intézményekkel pénzügyileg is együtt tevékenykedünk e téren. Volt már ilyen közös kiadvá­nyunk, a Janus Pannonius Tu­dományegyetemmel is - pú­pozza egymásra a könyveket az ügyvezető igazgató. — Beruházási programunk fő iránya a számitógépes rend­szerünk teljes kiépítése. A ku­tatások mellett számítógépre vittük mór a bérszámfejtést, a főkönyvi feldolgozást és szeret­nénk még a továbbiakban is előrelépni e területen. Gazdál­kodásunk egyben decentralizált is: az osztályaink vezetői is gazdálkodnak a számukra meg­határozott keretekből, de a fő koordinálás rám hárul to­vábbra is. Törekszünk a sze­mélyi ösztönzés maximális le­hetőségeinek kiaknázására a törvényesséqi határokon belül és így egészítjük ki a bére­ket. Az is közismert tény, hogy egyre drágulnak o kutatások, külső belső ráfordításai. A kormány egy bizonyos összeget nemrégiben visszaadott az el­vonásokból az Akadémiának, a mi intézetünk hatszáznyolc- vanezer forintot kap ebből, amit kiadványokra, folyóirat­beszerzésekre fordítunk majd. Helyzetünk, mint látható, nem a legkönnyebb, de minden igyekezettel azon vagyunk, hogy a tudományos munka fel­tételeit biztosítani tudjuk — mondta a beszélgetés zárása­ként Bősz Ádámné. Röviden Megalakult a POTE Ta­nári Testületé. A tanári testület tagja az egyetem valamennyi aktív profesz- szora, valamint az egye­tem minden nyugdíjas és címzetes egyetemi tanára. A testület elnöke az élet­korban legidősebb, titká­ra pedig az életkorban legfiatalabb aktív egyete­mi tanár. Jelenleg a tes­tületnek 39 aktív, 8 nyug­díjas és 8 cimzetes egye­temi tanára van. A tes­tületi tagságból adódó formális kötelezettségek mellett legfőbb feladatuk­nak tartják az egyetem szakmai tevékenységében való aktív jelenlétet, a tu­dományos, oktató-nevelő és avógyító hagyomá­nyoknak az ápolását, az egyetem szellemi kincsei­nek a gazdagítását, va­lamint a tanári kar te­kintélyének és befolyásá­nak a növelését. Kandidátusi értekezés. Dr. Ruzsás Csilla, az Anatómiai Intézet munka­társa megvédte a „Mo- noaminerg neuronrend- szerek szerepe a hypo­physis Thyreotroph Hor­mon (TSH) és gonado­troph hormon elválasztá­sának szabályozásában” című kandidátusi disszer­tációját. * Az Akadémiai Kiadó (Bp. 1988.) gondozásá­ban megjelent dr. Mé­hes Károly pécsi egyete­mi tanár „Informative morphogenetic variants in the newborn infant” c. könyve. A károsító-gyógyító láz és hypertermia A magas testhőmérséklet kutatása Képünkön dr. Szelényi Zoltán és dr. Székely Miklós nyúlkisérletet állít be hőgradienssel Sokáig úgy vélték, hogy min­den magas testhőmérséklet láznak minősül és a köznapi használatban még ma is így tekintik, noha ez helytelen szemlélet. Akkor beszélünk láz­ról, ha a test hőmérséklete külső meleg, vagy izommunka nélkül emelkedik: valamilyen fertőző ágens, vagy annak mérgező terméke az agy meg­felelő területein olyan válto­zást okoz, amelynek következté­ben a szervezet úgy érzi, hogy Gondolatok Majdán János: A „vasszekér” diadala c. könyvéről Az emberiség történetében a nagy találmányok gyakran megváltoztatták az addigi kö­rülményeket, átalakították a korábbi megszokott életformát, olyan gyorsan elterjedő és sok embert érintő váltást azonban kevés új eszköz hozott - még az utolsó két évszázadban is —, mint a vasút. Ennek a nagy­szerű. életformáló találmány­nak hazai térhódítását mutatja be a Népszerű Történelem so­rozat legújabb kötete. A „vas- szekér” diadala. A könyv szer­zője - dr. Majdán János, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Történelem Tanszéké­nek adjunktusa - a magyaror­szági vasútépítések történetét tekinti át a kezdetektől az el­ső világháború kitöréséig. A fiatal történész — aki a hazai vasúttörténeti kutatások egyik specialistája is - nemcsak szé­les körű tárgyi ismeretével, ha­nem világos és gördülékeny stílusával képes végig lekötni az olvasó figyelmét. A beavatottak izgalmával az olvasó újra átélheti azokat a nagyszerű pillanatokat, mint amelyeket feltehetően azok a résztvevők élhettek át, akik 1826. szeptember 27-én az angliai Stockton és Darlington között az első vasúti szerelvé­nyen utazhattak. Ezzel nemcsak egy nagyszerű találmány - a vasúti közlekedés - indult el (itt szó szerint értendő!) a vi­lághódító útjára, hanem ettől o naptól kezdve dinamikusan változott ai világ arculata is! Magyarországon az 1836. évi XXV. törvénycikk intézkedett először a vasútról. így is az első gőzvontatású vaspályára 1846. július 15-ig kellett várni. Ekkor adták át a Pest és Vác közötti 34 kilométeres szakaszt. Megismerhetjük a könyvből a hazai közlekedésfejlesztés - Széchenyi által felvázolt kon­cepcióját, amely kezdettől fog­va a mogyar fővárosból kiin­dulva a sugórszerű hálózat ki­építését javasolta. A centrális vonalak négy főirányban fu­tottak, amelyek az országot majdnem négy egyenlő részre osztották. Ezekhez az elsőren­dű vonalakhoz — mintegy le- gyezőszerűen — négy mellék­vonal 'kiépítését javasolta a tervezet, amelyekkel a forga­lom növelését kívánták elérni. Széchenyi a centrális vasút­hálózat megteremtésével - Bécs ellensúlyozására - Buda­pest fővárossá fejlesztéséhez kívánt hozzájárulni. A későbbi fejlemények Széchenyi feltevé­sét igazolták. (Azt azonban még Széchenyi sem láthatta előre, hogy a majdani trianoni békeszerződések következtében éppen a legyezőszerűen kiépí­tett összekötő vonalak idegen fennhatóság alá kerülésével és ezek pótlásának elmaradá­sával a centrális vasúthálózat inkább béklyó, mintsem előny lesz Magyarországon!) A könyv minden bizonnyal legizgalmasabb részei azok a fejezetek, amelyek az 1867— 1896-os időszakot fogják át. Majdán János nemcsak impo­náló tárgyi ismerettel, hanem a történészi látásmódjával igen jó érzékkel válogatta ki és ele­mezte - a feltehetően bőséges forrásanyagból — a magyar vasút ,,aranykor"-ának, a ki­egyezéstől a milleneumig ter­jedő időszaknak a legfonto­sabb dokumentumait. A „vas­szekér” diadalát olvasva, úgy érezzük, mintha a vasútépítés­sel kapcsolatos ,,'kulisszatitkok"- ról első kézből kapnánk a leg­fontosabb információkat. Igen markáns képet kapunk a kor mindenképpen legdina- mikusobb vasutas személyisé­géről, Baross Gábor „vasmi- r.iszter”-ről, aki egy évtized­nyi tevékenysége alatt megre­formálta - egységesítette és korszerűsítette - a hazai vas­úti forgalmat, rendezte a vízi utakat és így Magyarország közlekedését világszínvonalra emelte. Igen érdekes és tanulságos, ahogyan Majdán János a köz­lekedés fejlődésének útját lát­ja. Az angol típusú fejlődés esetében a tőkés fellendülés megelőzte az új szárazföldi szállítás elterjedését, itt a vas­út megkésve követte a fejlő­dést. Az atlanti modellnek ne­vezhető nyugat-európai vasút­építés párhuzamosan zajlott az adott térség tőkés átalakításá­val. Ugyanakkor Európa kö­zépső, keleti és déli területein 'lezajlott vasútépítések meg­előzték a tőkés fejlődés ki­bontakozását, s a feudális jogi keretek között előfutárai voltak a polgári átalakulásnak. Majdán János könyve nem­csak könnyed és gördülékeny stílusával köti le mindvégig az olvasó figyelmét, hanem köny­vének nagy számú mellékleté­vel segíti az olvasó eligazodá­sát a magyar vasút szép és izgalmas históriájának megér­tésében. Azonban éppen a legfiatalabb olvasók érdeké­ben - egy esetleges újra ki­adás esetén - indokolt volna legalább a két belső borítón oz Osztrák—Magyar Monarchia, valamint a történelmi Magyar- ország vasúti térképéi közre­adni. Ez utóbbival e 'kitűnő munka teljesebbé válna a könyv minden átszerkesztése nélkül. (Kossuth Könyvkiadó, 1987.) Bartha Árpád Fotó: Gondos Nóra „nem elég meleg” és elkez­dődik a didergés. A legújabb kutatások szerint, a mérsékelt láz, ha nem nagyon legyen­gült szervezetben keletkezik, hasznos reakciót is kiválthat, a gyógyuláshoz segíthet. Meg kell különböztetni a láztól a hypertermiának neve­zett magas testhőmérsékletet, amely a hőártalmak egyik for­mája. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézeté­ben vezető kutatási téma a bányaegészségügyi kutatás, amely több részből áll. A bá- nyaklima emberre és állatra gyakorolt hatásával egy OTKA- pályázat is foglalkozik. Dr. Szelényi Zoltán adjunktus, a pályázat beküldője, aki több kollégájával együtt vizsgálja a hőtartalmakat. Állatkísérletek­ben utánozzák azt a klímát, amely mélyművelésű bányákban előfordulhat, A hypertermia elsősorban ak­kor lép fel, amikor az egész­séges ember nagyon nagy me­legben dolgozik és igyekszik megszabadulni a feleslegesen sok hőtől, de munkahelyi kö­rülményén nem lehet változ­tatni, és így nem képes elegen­dő hőleadásro. (Természetesen idős, beteg emberek még izommunka nélkül is ki lehet­nek téve többé-kevésbé súlyos hőártalom veszélyének.) Kuta­tásaikban különböző hyperter- miás modelleket alkalmaznak és ezek segítségével tanulmá­nyozzák az állat viselkedését és a szervezetben beállt hő­szabályozási változásokat. — A hypertermia egyik mo­delljével azt tanulmányozták, hogy a hosszobb-rövidebb ide­ig magas testhőmérsékletű ál­lat miként reagál egy későbbi hő- vagy hideg stresszre. Mi­lyen megállapításokra jutot­tak?- Ismeretes, hogy mérsékelt hőhatás, vagy későbbi, ugyan­csak meleg hatás elviselheiő- ségét fokozza, vagyis a szer­vezet aklimatizálódik, alkal­mazkodik a környezet hatásai­hoz. Az állatok egy része a többszöri, nem túl meleg hatás elviselése után úgy alkalmaz­kodik, hogy később a meleg környezetben is jól érzi magát, nincs kitéve hőgutának, szer­vezetének reakciói normálisak. Kiailakul egy olyan gazdaságos hőszabályozás, amely egyen­súlyban tartja a szervezet hő­felvételét, hőleodását és fokoz­za a melegtűrő képességét. — Miképpen viselkedik az állat szervezete, ha már átvé­szelt egy hőgutát? — Elszenvedett hőguta után, nehezebben viseli a meleget, ennek pontos okát még nem tudjuk. Patkányok hypertermia utón alkalmazott hidegre pe­dig kihűléssel reagálnak. Rend­szeresen dolgozunk fiatal álla­tokkal is. Építettünk egy hő- grádienst, amelynek a hőmér­séklete a meleg és a hideg között folyamatosan változik. Az újszülött nyúlok a számuk­ra legkellemesebb ponton áll­nak meg, tehát nemcsak az autonóm hőszabályozással, ha­nem ezzel a magatartási hő- szabályozással is igyekeznek a számukra optimális hőmérsék­letet elérni. Ha az állatokat fölmelegítjük, a hideg hely­re mennek és kihűlnek. Ez azonban nem irreverzibilis fo­lyamat, mivel hamarosan újra melegebb pontra másznak és lassan visszanyerik normális belső testhőmérsékletüket. — A hypertermia-hatás tel­jes ismeretéhez még további kutatásokra van szükség? — Igen, hiszen még számos hatását — okát nem ismerjük. Fontos cél, hogy majd egyszer a humán gyógyászatban is fel­használhatóak legyenek az így kapott ismeretek, eredmények. Külföldön újabban szereztek olyan tapasztalatokat, hogy a hypertermiával létrehozott ma­gas hőmérsékletnek gyógyá­szati vonatkozásai is vannak. A felmelegített szervezetben a daganatok gyógyszeres és be- sugárzásos kezelésében jobb eredményeket értek el, mint fel- melegítés nélkül. A hyperter­miának egyébként külföldön külön szakfolyóirata is létezik, amelyben igen frissen lehet nyomon követni a szerteágazó kutatások legújabb megállapí­tásait, kutatási irányait. — Önök tartanak kapcsola­tot a különböző bel- és külföl­di kutató helyekkel? — Magyarországon viszony­lag kevesen foglalkoznak e témakörrel, de például Szege­den munkálkodik egy kutató- csoport, akikkel kapcsolatban vagyunk. Külföldi kutatóhelyek­kel is jó a viszonyunk, ennek köszönhetően gyakrabban tu­dunk eljutni ezekbe az intéz­ményekbe. Szemfényvesztés lenne a kutatások időhatárait és várható eredményeit mere­ven megszabni, hiszen a bizo­nyos fokú tervezhetőség mel­lett is vannak bizonytalansági tényezők. Sokszor, mint azt több híres fölfedezés is iga­zolja, az úgynevezett véletlen megfigyelések, vagy a várthoz képest fordított eredmények in­dítanak el nagyon gyümölcsö­ző, új kutatási irányt. B. A. Rovatszerkesztő: Barlahidai Andrea HÉTVÉGE 1988. július 30., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents