Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-30 / 210. szám
A Dunántúli napló 1988. július 30., szombat Miniszteri rendelet a nukleáris hulladékokról Kőtelező a lakosság tájékoztatása is r Ofalu ügyében ősznél előbb nem várható döntés A biztosító irodahelyisége Pécsett, a Széchenyi téren Négy megye központja Pécsett Működik az utazási biztosító A határon várták az Europa Cantat résztvevőit (Munkatársunk telelonjelenté- se) Végre megszületett az a várva várt egészségügyminiszteri rendelet, amely egyebek között a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos eljárást szabályozza. Az augusztus elsején hatályba lépő, s a már folyamatban levő ügyekre - tehát Ófalura is érvényes - jogszabályt tegnap délelőtt is. mertették a sajtó képviselőivel a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban. Hogy nem csupán egy átlagos rendeletről van szó, azt az is jelezte, hogy Illés Béla miniszterhelyettesen kívül megjelent Petrovai László az ÉVM, illetve Bana Sándor, a környezetvédelmi tárca miniszter- helyettese is. A rendelet az 1980-as Atomtörvény végrehajtásának utolsó jogszabály-láncszeme. Részlete, sen felsorolja az atomenergia alkalmazási körét, szabályozza a magasabb szintű jogszabályok által nyitva hagyott tulajdonjogi és üzemeltetési kérdéseket, intézkedik a biztonsági követelményekről, a sugárzási határértékekről, megállapítja a sugárvédelmi minősítés rendjét. A minisztérium kitér a rendeletben a képzés, a to. vóbbképzés kötelező megszervezésére, a sugárvédelmi ellenőrzés módozataira, intézkedik a sugárveszélyes munkahelyek sugárvédelmi szolgálatának megszervezéséről, és a balesetelhárítási tervről. A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőség feladata a nukleáris objektuPécsett nyitott irodát a legújabb magyarországi biztosító. Az IBUSZ, a MÁV, az Állami biztosító, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank által alapított részvénytársaság főként a turisták biztosítási ügyeivel foglalkozik. A Széchenyi téren, az IBUSZ tő- szomszédságában működő területi igazgatóság négy megye, Baranya, Tolna, Somogy és Zala tevékenységét irányítja. Amint azt Kovácsné Tímár Ildikó, az Atlasz Utazási Biztosító területi igazgatóságának vezetője elmondotta, több mint félszáz dél-dunántúli megbízottjuk foglalkozik biztosítások kötésével. Az Europa Cantat résztvevőit például már a határon várták. Az esetleg bekövetkező károk intézésére az Állami Biztosító Kossuth Lajos utcai fiókjánál rendkívüli ügyeletet tartanak. A külföldre utazó magyar állampolgárok egyébként már 3 napra is köthetnek biztosítást, sőt a rendszeresen utazók számára újdonsággal is szolgálnak: egy évre szóló biztosítási bérletet kínálnak. A világ szinte minden pontján vannak irodák, melyekkel az Atlasz Biztosító kapcsolatot tart és kár esetén segítséget nyújt. A hazai turisták betegség, baleset és poggyászkár ellen köthetnek biztosítást, de megvédhetik nagy értékű videokameráikat, fényképezőgépeiket, sőt külföldi cascóval gépjárműveiket is. Az utazási irodáknál és az ÁB-fiókoknál a magyarokon kívül természetesen a külföldi utazókkal is kötnek megállapodást. A négy megyében eddig mintegy 25 millió forint értékben kötöttek utazási biztosítást. F. D. Hétfőn kezdődik a nyári vásár A ruházati kereskedelmi vállalatok az idén augusztus 1 — 13-a között rendezik meg a hagyományos nyári szezonvégi vásárt. Igyekeznek megszabadulni a könnyű nyári holmikból még meglevő készletektől, amelyekből ezúttal több van, mint a korábbi években, mert a magas árak miatt a lakosság csak a legszükségesebbeket vásárolta. Az engedmény mértéke sok helyütt meghaladja a szokásos 30—40 százalékot — féláron is kínálnák nyári ruházati cikkeket az üzletek. A Centrum áruházak vásári készlete ezúttal összesen mintegy 300 millió forint értékű. A Skála Coop nagykereskedelmi raktáraiból 50 millió forint értékű vásári áru jut a szövetkezeti hálózatba. A fővárosi és vidéki Skála áruházak és az integráció boltjai saját készletükkel együtt ösz- szesen 400 millió forintnyi nyári árut kínálnak olcsóbban az elkövetkezendő hetekben. Köjál-ellenőrökkel a pécsi belvárosban A tisztaság alapkövetelmény Az Arma étterem megbukott az utóvizsgán A Köjál szakemberei Pécsett és a város környékén rendszeresen 1200 kereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési egységet ellenőriznek. A pécsi felügyelőség szúrópróbaszerű vizsgálatokat végez, elsősorban az idegenforgalom miatt fontosabb helyeken. Először a Kossuth Lajos utcai Arma étterembe megyünk, ahol utóvizsgálatot végeznek. Az üzletvezető-helyettes, Kamarás Júlia megadóan kísérget bennünket a konyha, mosogató- és raktárhelyiségek, hűtőkamrák és előkészítők között. Nincs kellemes élménye a Köjál ellenőrzésekről, hiszen nemrégen büntették meg a közegészségügyi szabályok megsértése miatt. Az első hiba, amit az ellenőrök kiszűrnek, hogy a frissen bontott húst egy ütött-kopott, egyébként étel kihordására használatos kocsin szállítják. A konyhában már sütnek- főzaek az asszonyok, de az üzletvezető-helyettes nem tud választ adni arra, hogy hol mosták meg sütés előtt a húst. A feltöredezett kövezeten áll a víz. Ezt már korábban Készül a különleges minőségű, csoki, kókuszreszelék ízesítésű fagylalt a Mixi fagyizóban, ahol mindent rendben talált az ellenőrzés is szóvá tették az ellenőrök, ellenőrzésen megállapított hi- A falak piszkosak, ragadnak a bók kijavítását. bűtök. A fiatal kézilány csak két fázisban mosogat, a legfontosabbat, a fertőtlenítést kihagyja. Az első mosogatóban ugyanis a piszkos üvegeket tárolja. A sarokban nyitott moslékos edények. A Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat július 10-ig ígérte az előző A találmányok és újítások hasznosítása az iparban Ülést tartott a Megyei és a Pécs Városi NEB A találmányok és újítások hasznosítása az iparban című vizsgálat összefoglaló jelentését tárgyalta meg tegnapi ülésén a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság dr. Vida József, a NEB megyei elnöke vezetésével. A vitában részt vett dr. Kiss László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ipari osztályvezetője is. Az írásos anyaghoz dr. Caál Csaba vizsgálatvezető fűzött szóbeli kiegészítést, s adott választ a feltett kérdésekre is. A megyei és városi — pécsi, komlói, mohácsi - népiellenőrök az országos téma keretében 14 baranyai iparvállalatnál vizsgálták meg, hogy 1985. január 1. és 1988. március 31. között, a találmányi és újítási tevékenység menynyiben járult hozzá a műszaki fejlődéshez, a piaci és termelési szerkezetváltás eredményeihez. A vizsgálat tapasztalatai szerint a 10 1983-as Mt. sz. rendelet kedvező változást hozott. Tisztázta egyebek között a munkaköri kötelesség fogalmát, s ezzel lehetőséget adott a vezetők és műszakiak részére újítások kidolgozására. A jogszabály engedélyezi az újítási díjak költségként történő elszámolását. Ennek fellendítő hatására 1984-től a vizsgált egységeknél kialakult egy újító „gárda”. Az újítási javaslatok benyújtásában a vizsgált körben a fizikai dolgozók dominóinak, a műszakiak 20-30 százalékos arányt képviselnek. A korábbi fellendülés azonban megtorpant, 1988. január 1-jétől csökkent a benyújtott újítások száma, amit az újítók és elbírálók egyaránt a személyi jövedelemadó-rendszer visszafogó hatásával magyaráznak. A megyei NEB javaslata éppen ezért az, hogy a szellemi alkotó erőkben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében indokolt lenne az újítási díjaknál is meghatározott felső határig adómentességet biztosítani. Szükséges lenne a tervezett ár- és bérreform keretében az innováció területén is érvényesülni hagyni a vállalati önállóságot és a piaci versenyt. — Rné — A szeméjyi jövedelemadórendszer teljesítményvisszafogó hatása egyértelműen megmutatkozik a vállalati újítások, találmányok esetében is: ahelyett, hogy az újító mozgalom fellendülne —, szolgálva ezzel a műszaki fejlesztést —, stagnál sőt egyre inkább háttérbe szorul. Míg régebben á mindenkori szabályozórendszer képezett vállalati korlátot az újításokkal szemben, most a személyi jövedelemadó teszi ugyanezt. Többek között e megállapítás is szerepel abban a határozatban, amelyet tegnap fogadott el a Pécs Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülés napirendjének fő témája a találmányok és újítások hasznosítása az iparban című, országos vizsgálathoz kapcsolódott. A Pécs Városi NEB tagjai négy pécsi gazdálkodó egység újítási és újításelfogadási, -hasznosítási tevékenységét áttekintve, általános érvényű következtetéseket vontak le: ez alapján kérik a személyi jövedelemadó-rendszer felülvizsgálatát, valamint azt is javasolják, hogy egy adott témában pártatlan bizottság döntsön a konkrét újítás elfogadásáról, illetve elvetéséről. Az ülésen részt vett Szabó Nándor, a Városi Tanács elnökhelyettese, s hozzászólásában kiemelte, hogy az újítások tekintetében kulcskérdés az érdekeltség, éppen ezért egyetért azzal, hogy ennek az elvnek meg kell jelennie a személyi jövedelemadóban is. Az irodában készül a jegyzőkönyv. A súlyos mulasztások miatt szabálysértési eljárás indul a felelősök ellen. Az üzletvezető-helyettes elismeri a hibákat, de hozzáteszi, neki a központból azt ígérték, hogy folyamatosan helyreállítják az éttermet, konyhát, beszerzik a hűtőkamrákba a hőmérőkét. Takarítónőt meg nem kapnak már hosszú ideje. 'Megyünk a következő helyre. A nyugdíjasház földszintjén kialakított Mixi fagylcltozóban rend és tisztaság fogad bennünket. Urbán Ferencné és Mészáros Erika, a Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség ellenőrei elégedetten bólintanak, valahogy így kell kinéznie egy tisztességes helynek. Bemegyünk a pult mögé, és nem csalódunk, ott is mindent rendben találunk. Következő helyszínünk o Jókai téri Tejivó-Kávézó. Zsúfolásig telt a parányi helyiség. Hátul a csöpp konyhában folyamatosan készítik az olcsó salátaféleségeket. Három fázisban mosogatnak, rendszeresen takarítják a tejivórészt. — Nem hiszem, hogy be- tarthatatlanul szigorúak lennének a szabályok — mondja Urban Ferencné. — Persze tudom, hogy a vendéglátósoknak sem könnyű. Egyre kevesebb a pénzük új eszközökre, megfelelő helyiségekre, nincsenek takarítók ... —, de a közegészségügyi szabályokat akkor is be kell tartani. Sz. K. mok (pl. a hulladéktároló) létesítési engedélyének kiadása, az ezt kiszolgáló, ném sugárveszélyes épületek létesítését pedig első fokon a megyei építési osztályok engedélyezhetik. A jogszabály előírja a lakosság kötelező tájékoztatását a helyi tanács útján. Sztanyik B. László, az Országos Sugárbiológiai Intézet főigazgatója szerint a rendelet formái azonosak, vagy szigorúbbak a nemzetközi előírásoknál. Természetesen az újságírók többségét a legfrissebb ófalui fejlemények érdekelték. Mint •megtudtuk, a másodfokú eljáró közegészségügyi főfelügyelő, Pápai Dénes felfüggesztette az eljárást, mert az új rendelet a szakhatóságok között sorolja fel a Központi Földtani Hivatalt és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot is. Ezeknek hivatalos állásfoglalását még be kell szerezni. Ugyancsak a halasztás indokaként szerepel, hogy dr. Csehák Judit és Somogyi László miniszterek az Akadémiát kérték fel állásfoglalásra. Mint megtudtuk, a tárca vezetőjének joga van átnyúlni a főosztály felett és saját hatáskörben eldönteni az üqyet. Ez Ófalu esetében is elképzelhető. Pápai Dénes elmondta, hogy csak augusztus 1-jén, a rendelet hatálybalépésének napján kérheti fel szakhatósági véleményezésre az említett szerveket, ezért Ófalu ügyében szeptember előtt nem várható döntés. Havasi János Baranyában befejeződött az aratás Hét végére befejeződött Baranyában a nyár embert, s gépet próbáló legnagyobb mezőgazdasági munkája, az aratás. A jelenlegi számítások szerint 6046 kilogramm búza termett átlagosan nagyüzemi gazdaságainkban egy hektáron, ami azért is figyelmet érdemlő, mert csak 11 kg-mal marad el az 1984-es rekord- eredménytől. Tizenegy gazdaságban ennél is lényegesen nagyobb, 70 tonna/hektár feletti hozamokat könyvelhettek el, nem egyben 75 tonnát meghaladót. De nemcsak a hozamokkal, hanem a búza minőségével is méltán büszkélkedhetnek a szakemberek. A jellemző hek- toiitersúly ugyanis 81 körül alakult, míg a sikértartalom az átvett tételek 70 százalékánál 28,5-es értéket mutat. Míg tavaly egyáltalán nem termett minőségjavító sütőipari értékű búza, addig idén az összmennyiség 2 százaléka került ebbe a kategóriába. A nagyüzemek vezetőit termelési sikereiken túl megnyugtatta az a tény is, hogy a Gabonöforgalmi és Malomipari Vállalat az aratási munkák finisének idején visszamenőleg 200 forinttal emelte a búza átvételi árát tonnánként, igazodva ezzel a viágpiaci árnövekedéshez. B. N.
