Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-02 / 182. szám
Elébe mennek a külpiaci igényeknek Hústermelés világszínvonalon Az ország első SPF sertéstelepe a sombereki tsz-ben Szigorú tartási feltételek, magasabb átvételi ár Az SPF angol szórövidítés, ami magyarra fordítva lényegében vírus- és baktériummentes, vagyis steril hústerméket jelenb, A legutóbbi országos mezőgazdasági kiállításon a nagyközönség a bábolnai pavilonban láthatta az inkubátorban nevelt, steril SPF-ma- lacokat, amelyek nem természetes módon, hanem művi beavatkozással, császármetszéssel jöttek a világra. A több részes Bábolna-film nézői a ívben, színesben láthatták magát a császármetszést, amelynek vesztese a koca, de a malacok sterilek Mire jó mindez, tették fel akkor sokán o kérdést, azok is, akik a növények esetében lelkes h. i vei a biotermesztésnek, vagyis annak, hogy lehetőleg semmiféle vegyszert he használjon fel a mezőgazdaság az élelmiszerek előállításánál, hisz a szermaradvány az emberbe is bekerülhet. Nos, a sertéseknél ugyanerről van szó. Az SPF-sertés, mivel steril viszonyok között van, nem betegszik meg, következésképp nem kell oltani, gyógyszerezni, állatorvos nem is megy a közelébe, kivéve vágás után, amikor megtekinti belső részeit. A vágóhídi állatorvosok a hagyományos sertéseknél elkobozzák a gyanús belsőségeket, az SPF-sertésnél nincs kobzás, mert ez az állat garantáltan egészséges. Bábolna, úgy tűnik, előreszaladt, hisz az Európai Közös Piac még csak tervezi az SPF- szabvány majdani bevezetését. Burgert Bábért vezérigazgató, azonban úgty tartja, elébe kell menni a piaci igények alakulásának, mert eljön az idő, amikor emiatt diszkriminólhatják o magyar termékeket. Az első vonalat Bábolna kézben tartja, a következő láncszemek, az SPF végtermék előállító-telepek azonban lassan épülnek ki. Feltehetően pénzügyi okok miatt, kicsi a gazdaságok adaptációs készsége. Gaszler Iónét, sombereki tsz-elnök szerint. egyetlen ilyen telep működik az országban, náluk Somberekén. (Mellesleg szakmoi berkekben sem tudnak ennél többről.) Nem is csoda, hisz kevés nagyüzem engedheti meg magának ma Magyarországon, hogy egy jól beüzemelt, nagyüzemi sertéstelepet teljesen kiürítsen, és az átállás miatt, fél, vagy egy év termeléskiesést anyagilag elviseljen. Somberek elviselte minden különösebb megrázkódtatás nélkül. A dologból csak átmeneti erkölcsi káruk származott, a fél évi termeléskiesés miatt, 1987- ben nem pályázhatták meg a Kiváló Termelőszövetkezet címet, amit annak előtte sorozatban nyertek el. Amit azonban ennek fejében tavaly óta megvalósítottak, azt világszínvonalnak szokás nevezni.- Kapcsolatunk Bábolnával 1969-re nyúlik vissza, akkor építettük fel a Lohmann-féle sertéstelepet és tértünk át a bábolnai TETRA hibrid sertés tartására — mondja Szende István, a tsz főállottenyésztő- je. - S noha menet közben is karban tartottuk, a rekonstrukció már esédékessé vált. A telep kiürítése tavaly július 1- jén indult, a hízókat, a kocákat, de még a hathetes malacokat is eladtuk. A 100 fős építő brigádunk -három hónap alatt, gyakorlatilag múlt év októberére elvégezte az átalakítást. A rekonstrukció 20.3 millió forintba került, ebből 8,3 millió volt az automatikusan megjáró állami támogatás, a többi saját erő, hitelt nem vettünk fel. Higiénikus elletők, malacbattériák, melegpadlós hizlalda. Időközben megérkeztek Bábolnáról a kocasüldők és megszülettek az első SPF-malacok is. Az első negyedév végéig közel 5000 malac született, elhullás alig volt - 1,7 százalék -, korábban 7 százalék volt ez az arány. Jobb a fejlődési esély. A százkilós élősúlyt 180 nap alatt érik el az SPF-sertések — korábban ez 210 nap volt Somberekén. Javult a fajlagos takarmányhasznosítás is, pedig a régi is jó volt, egy kiló élősúlyra 3,30—3,40 kilogramm. Most kevesebb is elég. Bábolnai és saját SPF-premixet használnak, aminek érdekessége, hogy nem tartalmazhat húslisztet, hallisztet, csak növényi fehérjét, főleg szóját használnak, ez szigorú előírás. A felsorolt előnyök mellett, a végtermék ára is magasabb, ez alapáron felül plusz 2, és plusz még 1 forintot kapnak a hús kilójáért. A Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal kötöttek szerződést. A pécsi vágóhídon a sombereki SPF-sertéseket mindig hétfői napokon fogadják, amikor más sertést nem vágnak. Az első vágások megtörténtek, a minőség kifogástalan, kobzás nem volt. Az exportpiacok megszerzését az ÁHV vállalta. Az ország első SPF-telepére sajnos nem engedtek be, olyan nagy o szigor, hogy még a tsz állatorvosa sem járhat be, a telepnek saját felcsere van minden eshetőségre. A telep dolgozói - létszánjuk egyelőre 38 fő —, otthon, a háztájiban nem tarthatnak sertést, ezért 15 százalék bérpótlék jár nekik, a másik 15 százalékot azért kapják, mert a heti két pihenőnapból egyet rendszeresen ledolgoznak. Ha mégis hóztájizni akarnak, más állatfajokkal megtehetik, tehenet, brqiler csirkét, nyulat ők is nevelhetnek eladásra, ebben a tsz megad nekilc minden segítséget. Ho a termelés' beáll, évi 1600 mázsa SPF-sertés kerül ki a sombereki telepről. Tekintve, hogy a háztáji sertéstartásnak nálunk nagy hagyománya van, azt tervezik, hogy idővel a háztáji portákon is átállnok az SPF-sertés tartására, mind a három községben. Azért nagyszerű és példa-, erejű vállalkozás a somberekie- ké, mert ők nem a világpiac pillanatnyi _ igényeihez, hanem a trendek figyelembevételével, már a holnap piacához alkalmazkodtak. Termékük világszínvonalú, s ezért a legigényesebb piocokon is versenyképes. i — Rné — Július 1-jétöl M unkahe/yteremtés újrakezdési kölcsönnel A kamatterheket a megyei tanács állj; Miért kirekesztettek az első munkanélküliek? Egyelőre 3 megyében — Bárányéban, Borsodban, Komáromban — lehet igénybe venni az újrakezdési kölcsönt. A kísérlet kezdési ideje július 1. Amennyiben beválik e támogatási módszer, úgy országossá szélesítik. Minderről előzetesen hirt adtunk május elején. Azóta megszületett az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése, s ebben konkrétan megfogalmazódik, ki jogosult a kölcsönre. Annyit elöljáróban, hogy az eredeti elképzelésekhez képest szűkült a kör: csakis azok igényelhetik, _akik meghosszabbított felmondási idejüket töltik, illetve az elhelyezkedési támogatásban részesülő személyek, valamint az a tsz-tag, akinek mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsága a szövetkezet átalakulása miatt megszűnt, és szakszövetkezetbe lép. Az újrakezdési kölcsönt kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy főfoglalkozású vállalkozó kíván lenni, illetve többszemélyes vállalkozásba lép. Szakszövetkezeti: tagként pedig az a feltétel, hogy a közös gazdaságban végzett munkából származó évi jövedelem ne haladja meg a 60 000 forintot. A kölcsön maximum 300 000 forint, a tevékenység ráfordítás- szükségletétől függően változik a tényleges hitel összege, amelyet az OTP állapit meg a benyújtott gazdasági terv alapján. A kapott kölcsön kamatterheit a Foglalkoztatási Alapból a Baranya Megyei Tanács állja. A visszafizetést a pénz- felvételtől számított egy év elteltével kell megkezdeni, de egyes esetekben, például ültetvény-telepítésnél az igénybevétel után három évvel indul a törlesztés; a lejárati idő legfeljebb 10 év. A mezőgazdasági egyéni vállalkozók további egy millió forint kölcsönt vehetnek fel, a társas vállalkozást választók pedig ötmilliót - 30 százalékos saját erővel, amibe beleszámít az újrakezdési kölcsön összege. Természetesen a fedezeti oldalt vizsgálja az OTP, bizonyos vagyonnal rendelkezni kell a milliós nagyságrendű hitelfelvételnél. (A vagyonba beszámít például az üdülő, a telek, a nyugati gépkocsi.) Még a rendelkezés megjelenése előtt felkerestem néhány személyt, akik a megyei tanács munkaügyi osztályán az újrakezdési kölcsön ügyintézésével foglalkozó Pappné dr. Szamosi Évánál jelezték igénybevételi szándékukat. Baka István, két társával együtt kíván vállalkozásba fogni: gépészeti karbantartásra, üzemfenntartásra, javításra gondoftak. A három fiatalembernek van szakmai múltja, gépészeti gyakorlatot a pécsi baromfifeldolgozó hús- lisztüzemében szereztek. (A húslisztüzem megszűntétől meghosszabbított felmondási idejüket töltötték, majd annak lejártával az elhelyezkedési támogatást kapták.) A géoész- üzemérnök Baka István a munka nélkül eltelt évet nem fecsérelte el: a Budapesti Műszaki Egyetemen, a kieqészítő képzés keretében, önerőből, vállalati háttér nélkül tanult (még egy éve van vissza). Vállalkozóként hasznosítani kívánja az egyetemen elsajátított korszerű ismeretanyagot. A jelentkezők közül a legtöbben kisállattenyésztéssel akarnak foglalkozni, de falatozónyitás, kondicionálóteremlétesítés, kereskedés^ mező- gazdasági kisgépszerelés is szerepel a vállalkozói elképzelésekben. Hogy kinek, mit sikerül végül is megvalósítania, azt behatárolja, hogy az újrakezdési kölcsönre nem jogosult az, akinek még tavaly, vagy ez év első három hónapjában mondott fel a munkáltatója. A rendelkezés tehát kedvezőtlenül érinti mindazokat, akiknek ugyan létszámleépítési szándékkal szüntették meg a munkaviszonyukat, de a munkáltatót még. nem terhelte a bejelentési kötelezettség (mert az elbocsátás nem érte el a tíz fős létszámot; ezt a korlátot áprilisban oldották fel!) ,,A szövetkezet vezetősége 1988. évi január hó 1. napjától, gazdasági megfontolásokból belső átszervezést hajt végre." — olvasom egy munkaviszony megszüntetését közlő hivatalos levélben. A községben nincs másik munkalehetőség, és a közelben sem kapkodnak már a dolgozókért, nem is beszélve a közlekedési nehézségekről. A négyfős család — hiszen a családfő állásáról van szó -, anyagi helyzete fél éve bizonytalan. (Egy alkalommal kaptak kétezer forint segélyt a területileg illetékes városi tanácstól.) Férj—feleség állattartással, növény- termesztéssel szeretne foglalkozni. A banknál érdeklődtek, de 18 százalékos kamatterhet nem tudnak vállalni. Az újrakezdési kölcsönre vonatkozó rendelkezés az ő szempontjukból igazságtalan - s velük együtt mindazokkal, akik ténylegesen létszámleépítés miatt kapták meg a munkakönyvüket, mert a gazdálkodó egység érdeke úgy kívánta! Az újrakezdésikölcsön-kísér- let - a foglalkoztatási nehézségek enyhitésérer a vállalkozói kedv fellendítésére hivatott; az állam teiheit csökkentve a dolgozó saját magának teremt munkahelyet! Az igény- bevételből kirekesztettek kára a rendszert is sújtja: kevesebben élnek a lehetőséggel, mint egyébként lehetne. A rendelkezés kizárja a támogatásból azokat a személyeket, akik az elsők között és egyenként találkoztak a munkanélküliséggel — éppen ezért védtelenek. Kísérletről van szó, tehát lenne .mód arra, hogy az utóbbi hónapokban utcára kerülteknél egyedi elbírálás alapján döntsenek orról, hogy jogos-e a kérelme! (A kérdésben az ÁBMH az illetékes.) L. Csépányi Katalin A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti A lakásellátottság főbb mutatói területi összehasonlításban Megnevezés Országosan Baranya Ezen belül Somogy megye Tolna Zala Az épített lakások 1000 lakosra jutó száma a) 1971—1975 1976—1980 1981—1985 1986 1987 években átlagosan Az épített lakásokból az állami erőből építettek aránya, 0 „ 1—1975 ) 6—1980 > 1—1985 ) 1971—1 1976—1980 19811986 1987 években ■“ átlagosan 7,8 6,0 7,1 6,7 8,1 8,2 7,1 7,0 8,1 7,4 6,9 6,8 6,3 6,3 6,9 6,5 7,7 4,8 *' 5,8 5,8 5,4 5,4 4,7 4,9 5.6 35,4 43,0 20,1 22,9 25,1 37,3 44,0 24,7 36,1 21,2 22,0 27,7 14,9 11,8 13,7 11,0 15,7 7,3 16,0 2,4 13,7 8,5 12,7 11,6 12,1 270 288 271 278 281 A 100 lakásra jutó lakások száma, 1987. év végén a) 1986-tól a korszerűsítéssel újjáépített lakásokkal együtt. A lakáshelyzet tekintetében Baranya megye nem jeleskedik. A laksűrüség itt magasabb, mint a Dél-Dunántúl többi megyéjében, és az országban átlagosan. Az állami lakásépitkezések arányának országosan jellemző csökkenése a nyolcvanas években a megyében is nyomon követhető, 1987-ben itt az eddigi legalacsonyabb értékére süllyedt. HÉTVÉGE 1988. július 2., szombat
