Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-15 / 195. szám
Dunántúli napló 1988. július 15., péntek Befejezte kétnapos tanácskozását az MSZMP Központi Biznttsága (Folytatás az 1. oldalról) sítja egyfelől az állampolgár számára, hogy a gyülekezés és egyesülési jog bejelentéshez kötött formáinál az illetékes hatóság csak a jogszabályi keretek túllépése esetén élhet tiltással. Határozata ellen pedig az állampolgár bírósághoz fordulhat, ahol a hatóságnak kell bizonyítania elutasító határozata jogszerűségét. De garanciát nyújt a társadalom és az annak nevében eljáró hatóság számára is, amennyiben világossá teszi, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét; külpolitikáját, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészség- ügyet és a közerkölcsöt, illetőleg mások jogait és szabadságát. A Központi Bizottság titkára rámutatott: a törvényi szabályozástól mindenekelőtt az állampolgári illetékesség és szuverenitás megerősödését, a társadalom úgynevezett „alulról történő” megszerveződésének, az érdek- és véleménykülönbségek szervezetszerű megjelenésének felgyorsulását és mindezek révén a közéleti aktivitás széles körű kibontakozását várhatjuk. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a mai, bonyolultabb társadalmi-gazdasági viszonyok közepette a gyülekezési és egyesülési jog tágabb teret és lehetőséget biztosít az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatósá. hoz. Világossá kell tenni: a politikának nem áll érdekében, hogy leplezze, vagy visszautasítsa az elégedetlenséget. Éppen ellenkezőleg: arra kell törekednünk, hogy az elégedetlenség valós okait minél pontosabban megismerjük, és az állampolgárok közreműködésével, ha módunkban áll, megszüntessük. Vagyis az emberi eléaedetlenséget okos, hiteles politikával a változtatások hajtóerejeként kell felhasználnunk. Fejti György végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gyülekezési és egyesülési jog törvényi szabályozása révén további jelentős lépést tesz előre a társadalom azon az úton, amely a szocializmus, a reform és a demokrácia összhangjának megteremtése felé vezet. Az előterjesztést követő vitában hárman mondták el véleményüket, a testület egvik tagja írásban nyújtotta be hozzászólását. A felszólalók egyöntetűen úgy foglaltak állást: egyetértenek az előterjesztés céljaival, politikai irányvonalával. Vitaösszefoglalójában Fejti György rögzítette: a Központi Bizottság megítélése egységes abban, hogy az új törvény a bizalomra és az önmérsékletre építve, nagy jelentőségű, gazdasági erőforrásokat is felszabadító fordulat lehetőségét teremti meg állampolgár és állam kapcsolatában. A jogszabály létrehozása egyúttal a szocialista pluralizmus törvényi keretei megteremtésének fontos állomását jelenti. Végezetül egyetértett azzal az észrevétellel, hogy azokról a műhelymunkákról, amelyek napjainkban is folynak - például az alkotmány felülvizsgálata, a bíróságok szerepének áttekintése, újraértelmezése, valamint a népszavazás, a helyi szavozós kérdése — tájékoztatni kell a szakmai és a széles közvéleményt. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot egyhangúlag elfogadta. Lukács János a káderhatáskör decentralizásáról Ezután —, az elfogadott napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg előadói beszédét. Hangsúlyozta: az országos pártértekezlet állásfoglalása - az alapvető káderpolitikai elvek megerősítése mellett - szükségessé teszi a kádermunka néhány kérdésének, közte a párt káderhatáskörének módosítását, korszerűbb módszereinek kialakítását. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban kifejtette: a hatáskör gyakorlása két formában történik. A testület dönt a saját választási, illetve kinevezési jogkörébe tartozó személyi ügyekben; előzetesen állást foglal a más szervek válosztási vagy kinevezési jogkörébe tartozók esetében. A hatásköriség tartalma mindkét esetben csak a munkaköri változásra — választásra, kinevezésre, felmentésre - vonatkozik.- A káderhatáskörök decentralizálásának és gyakorlásának fontos rendező elve továbbra is, hogy a káderek ügyében ott döntsenek, ahol a legjobban és érdemben tudják megítélni azok munkáját, magatartását - emelte ki az előadó. A kpdermunkn legfőbb feladata ezután i". az, hogy a vezető posztokon feladatuk ellátására alkalmas, a néphatalmat erősíteni akaró és tudó, a párt vezető szerepének érvényesítésére képes vezetők dolgozzanak. Olyanok, akik élvezik választóik, megbízóik megbecsülését és bizalmát, és akik tisztában vannak azzal, hogy feladatuk a nép szolgálata, s megítélésük alapja mindenekelőtt munkájuk eredményessége - mondotta Lukács János. Az előterjesztéssel kapcso- latban Lukács Jánoshoz szö- vegmódositó, szövegpontosító kérdést intézett, illetve megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz Kovács László, Nagy Imre, Horváth István és Tétényi Pál; négyen írásban - együttesen - nyújtottak be javaslatot. Az írásos előterjesztést, a szóbeli kiegészítést és a kérdésekre adott választ a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság a Különfélék című napirend keretében tájékoztatást kapott Grósz Károly moszkvai tárgyalásairól Mihail Gorbacsovval és más szovjet vezetőkkel. A Központi Bizottság jóváhagyta az agi- tációs és propaganda, a gazdaságpolitikai, a káderpolitikai és az ifjúsági bizottság, a köz- gazdasági, a művelődéspolitikai, a pártépítési, a szövetkezetpolitikai és a tudománypolitikai munkaközösség összetételét. * A Központi Bizottság végezetül személyi kérdésekben döntött. Szóvivői tájékoztató a Központi Bizottság üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének második, befejező napját követően Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tartott szóvivői tájékoztatót. A két nap tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Központi Bizottság jól döntött, amikor korábbi elhatározásának megfelelően nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett munkájába — hangsúlyozta elöljáróban. Egyetértés alakult ki abban, hogy a jövőben is folytatódjék a nyílt táiékoztatás, s akár a vitáról is készülhessen élő felvétel. Major László kinevezésével kapcsolatban a Központi Bizottság titkára elmondta, hogy a KB-iroda új vezetője korábban újságíróként dolgozott, ezt követően a Központi Bizottság apparátusában tevékenykedett, majd nagykövetként képviselte hazánkat. Kifejezte meggyőződését, hogy személyében alkalmas embert találtak a pártszóvivői funkcióra is. Berecz János a továbbiakban • beszámolt arról, hogy az első napirendi ponthoz, a gazdasági kérdésekhez csütörtökön öten szóltak hozzá: elsősorban az „A" variációt támogatták, de szükségesnek tartották a ,,B" változat további kimunkálását is. A szavazásnál a Központi Bizottság — korábbi állásfoglalásától eltérően — úgy döntött, hogy az új nyugdíjrendszer bevezetésére csak később kerüljön sor. A szóvivő utalt arra, hogy a szavazás során hárman voksoltak a gazdaságfejlesztési tervezetek ellen. Véleményük szerint a szavazásnál hangsúlyozni kellett volna azt is, hogy esetleg egy harmadik variáció is szóba jöhet-e. Vagyis nem a változatokat kifogásolták, hanem azt, hogy nem volt további alternatíva. A szóvivő nagy jelentőségűnek nevezte a második napirendi pontként tárgyalt gyülekezési és egyesülési jog törvénybe foglalásáról szóló javaslatot. Kiemelte, hogy az elvi állásfoglalás vitájában lényegre törő és fontos észrevételek hangzottak el. Ezek közé sorolta, hogy az állampolgári elégedetlenséget okár felvonulással is ki lehetne fejezni. A lényeg: az állampolgárokat necsak a szavazásnál, a választásoknál, ho- nem egyéb módon is véleményt nyilváníthassanak, s ennek legyenek meg a törvényes keretei. A káderhatás'kör vitáról szólva a szóvivő elmondta, hogy a Központi Bizottság egyharmadára csökkentette azoknak a funkcióknak a számát, amelyek a jövőben is hatáskörébe tartoznak. Az újságírók kérdéseire válaszolva. Berecz János elmondta: a Központi Bizottság támogatta azt az elképzelést, hogy az egyesülési törvényjavaslat az egypórtrendszer keretei között biztosítsa az egyesülési és a gyülekezési jogot. Úgy vélte, hogy az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatot nem lenne szerencsés társadalmi vitára bocsátani, mert nem helyes a lakosságot túlterhelni vitákkal. A választójogi törvény továbbfejlesztése, annak kiegészítése amúgy is szélesebb érdeklődésre tart számot, s annak vitájára hamarosan sor kerül. A közelmúltban megalakult szervezetekkel kapcsolatban Berecz János leszögezte: amíg oz Országgyűlés az egyesülési és gyülekezési törvényt nem alkotja meg, eddigi szokásaink szerint járunk el. A tudományos dolgozók demokratikus szakszervezetének tevékenységével kapcsolatban rámutatott: nincs okunk arra, hogy ne tűrjük, sőt esetleg ne támogassuk. Berecz János végezetül elmondta, hogy a két gazdaság- fejlesztési koncepció tárgyalása sorón elhangzott felszólalásokat külön-külön is fel kell dolgozni, mert nemcsak javas- tatok hangzottak el, hanem olyan felelősségteljes gondolatok is, amelyek főként a lakosság terheivel, a lakosságot érintő szociális problémákkal foglalkoztak. A SZOT főtitkára sem arra gondolt —, amikor a tervezetek ellen szavazott —, hogy feltétlenül szükség van egy harmadik variációra. Ö azt mondta: nem kapott elég biztosítékot a szociális gondoskodás kérdéseit illetően. E véleményeket tehát tanulmányozni kell, mert csak a valóság teljes ismeretében vállalható a döntés. Ennek tudatában októberben ismét napirendjére tűzi e témát a Központi Bizottság — mondta végezetül Berecz János. NAGYVILÁGBAN 4- NEW YORK: Rendkívül éles hangon ítélte el az Egyesült Államok „barbár tettét" Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter a Biztonsági Tanács csütörtökön megnyílt ülésén. A tanács Irán kérésére ült össze, hogy megvitassa panaszát az iráni utasszállító repülőgép lelövése miatt. Az ülésen az Egyesült Államokat George Bush alelnök képviseli, a diplomáciai gyakorlatban rendkívül szokatlan módon. Bush korábban egy ideig az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselöje volt. Vélemények az ülésteremből Ormos Mária a demokrácia tanulásának lehetőségéről Alkotmányunk tartalmazza a gyülekezési és az egyesülési jogot, és mint az állampolgárok szabadságjogát említi. Az Elnöki Tanács 1976-ban törvényerejű rendeletben hazánkra adaptálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amely kimondja, hogy a gyülekezés és az egyesülés jogának gyakorlását csak bizonyos, meglehetősen szűk körű és törvényben megállapított esetekben lehet korlátozni. Mi teszi szükségessé, hogy most külön törvényt is alkosson a magyar országgyűlés ezekről a jogokról s vajon milyen gyakorlati haszna, eredménye lesz, ha a most megvitatott elvekből a Parlamentben törvény születik? Ormos Mária akadémikust, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektorát, a Központi Bizottság taaiát kérdeztük az ülés egyik szünetében. — A magyar alkotmány, mint minden modern alkotmány, amely a francia forradalom óta keletkezett Európában, elvileg leszögezi és kodifikálja ezeket a jogokat. De ennek a két jognak, amely az alapvető állampolgári jogok körébe tartozik, számos konkrét, de igen fontos részkérdése, azaz megvalósulási kerete van, és ezekről külön kell rendelkezni. S minthogy alapvető állampolgári jogról van szó, méltó módon kell a részletkérdéseket is tisztázni. Magyarországon azonban számos okból a felszabadulás után ennek az alapvető jognak a törvény általi rendezésére nem került sor. Gondolom, ennek a döntő oka a sajátos magyar politikai elrendeződés volt. Azaz, létezett a ayülekezés és az egyesülés alkotmányilag biztosított joga, ezzel szemben a tényleges politikai helyzet következtében, e jogok gyakorlati megjelenésére, alkalmazására nem kerülhetett sor. Nem volt tehát sürgető a részletek, a gyakorlati működés törvényi kimunkálása sem. Az össztársadalmi, politikai helyzet azonban határozottan megváltozott a legutóbbi időben. Az állampolgári mozgások felerősödtek, az egyesülési, gyülekezési jogokra az emberek fokozottan tartanak igényt, és ezt a jelenlegi politikai, állami vezetés egyetértéssel fogadja. Ez a kétirányú folyamat eredményezi, hogy végre —, ezt kell mondani - megérlelődött a gondolat: a politika kezdeményezze, hogy ezt a ' kérdést az országgyűlés törvényszintre emelje. Azt hiszem, hogy e •két jogról szóló tervezetben a garanciális oldal a döntő. Azaz minden állampolgárnak, minden körülmények között biztosítja ezeket a jogokat, természetesen a más országokban is létező, törvényileg meghatározott keretek megtartása esetén.- ön az egyetemi ifjúság körében bizonyára eddig is sokszor tapasztalta, hogy mekkora bizonytalanság, félelem és kölcsönös bizalmatlanság él a hallgatók és a különféle társadalmi, politikai intézmények, szervek kapcsolatában, épp e két szabadságjog gyakorlati szabályozatlansága miatt. Véleménye szerint milyen változásokat hozhat ezen a téren a gyülekezési és egyesülési jog törvényi garanciája? — Várhatóan felerősödnek az autonómia-törekvések, például az egyetemi önkormányzat lehetőségei jelentősen megnőnek. Hasonlóképpen a szakmai, kulturális és egyéb szerveződéseké is, és bizonyára egy sor olyan kezdeményezés is születik, amelyet ma még nem lehet prognosztizálni. Úgy gondolom tehát, hogy az ifjúság messzemenően élni fog ezekkel a jogokkal. A legfontosabbnak azonban azt tartom, épp a jövő értelmisége szempontjából, hogy az ifjúságnak alkalma lesz immár teljesen legálisan művelni, tanulni a demokráciát. És ez a valóságban korántsem egyszerű lecke. Amikor világossá és egyértelművé lesznek a játékszabályok, akkor indulhat be igazán az a hosszú társadalmi tanulási folyamat, amelyben a képviseleti elv, a kisebbség jogainak tiszteletben tartása, azaz a demokratikus civil társadalom játékszabályainak elsajátítása megtörténik. 4- ISZLÁMÁBÁD: Az afgán ellenállók hétpárti szövetsége szerdán bejelentette, hogy kész közvetlen tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval a fogságában tartott szovjet katonák esetleges szabadon bocsátásáról. A mudzsahidek ezzef el. utasították azt a szovjet javaslatot, hogy első lépésként a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével kezdődjenek tárgyaló, sok a szovjet foglyok sorsáról. 4- PEKING: George Shultz amerikai külügyminiszter csü. törtökön Pekingbe érkezett. Diplomaták szerint háromnapos hivatalos látogatása alatt elsősorban az amerikai részről állandóan emlegetett közel-keleti kínai rakétaeladásokról és a kambodzsai rendezésről log tárgyalni. Kína legbefolyásosabb politikusával, Teng Hsziao-pinggel, továbbá Csao Ce-janggal, a kommunista párt főtitkárával és Li Peng miniszterelnökkel. 4- VARSÓ: Szerdai ülésén a lengyel szejm módosította az általános hadkötelezettségről szóló törvényt: a helyettesítő katonai szolgálat alkalmazási körét kiszélesítette, a kötelező szolgálati időt a haditengerészetnél, a rakétásoknál és a hírközlő alakulatoknál három évről két évre csökkentette. 4- PÁRIZS: Mihail Gorbacsov idén ellátogat Franciaországba — közölte csütörtökön Froncois Mitterrand. A francia köztársasági elnök a francia nemzeti ünnep alkalmából elhangzott televíziós beszédében nem tért ki arra, hogy pontosan mikor kerülne sor Gorbacsov újabb franciaországi útjára.-f MEXIKÓVÁROS: A kormányzó párt jelöltje nyerte meg a múlt szerdán tartott mexikói elnökválasztásokat: az Intézményes Forradalmi Párt (PR!) jelöltje, Carlos Solinas de Gortari a szavazatok 50,36 százalékát kapta meg. A baloldali jelölt, Cuauhtemoc Cardenas 31,12, míg a konzervatív Manuel Clouthier 17 százalékot szerzett. 4- BELGRAD: Koszovóban a politikai helyzet igen súlyos: változatlanul tart az ott élő szerb és Crna Gora-i lakosok kivándorlása; az albán szepa- ratisták tevékenysége felerősödött és veszélyezteti a lakosság biztonságát. Emiatt megingott a tartomány lakosainak bizalma a szocialista állam in. tézménvei, a vezetés iránt — ezt állapította meq a Szerb Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága csütörtökön Belgrádban tartott ülésén. Voltak magyarok a görög hajón A magyar Külügyminisztérium csütörtökön az alábbi közleményt adta ki: „Athéni nagy- követségünkön jelentkezett egy magyar állampolgár, aki — mint elmondotta — a szerencsétlenül járt görög kirándu- I óba jó utasa volt. Bejelentette, hogy ai hajón vele együtt utazó két - ugyancsak magyar állampolgárságú — hozzátartozója eltűnt. Nagykövetségünk a bejelentővel és a vizsgálatot folytató görög hatóságokkal szoros együttműködésben azon munkálkodik, hogy az eltűntek sorsáról mielőbb pontos és ellenőrzött információkat szerezzen be. A Külügyminisztérium konzuli főosztálya állandó kapcsolatban áll az érintett magyar- országi személyekkel is” — hangzik a közleményben. * Mint jelentettük, terroristák hétfőn megtámadták a City of Poros görög kirándulóhöjót Athéntól délre, Éjina-sziget közelében. A legutóbbi - szerdáról keltezett - értesülések szerint kilenc turista életét vesztette, nyolcvan megsebesült. A kilenc halott közül eddig csak kettőt tudtak azonosítani: egyikük egy hajóstiszt, a másik egy dán kiránduló volt.
