Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-15 / 195. szám
"Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 195. sióm 1988. július 15., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Közlemény az MSZMP KB üléséről (3. oldal) Défári Lajos Görögországba - érkezett (8. oldal) Uszályt rakodnak meg búzával a mohácsi malom kikötőjében (írásunk az 5. oldalon) Befejezte kétnapos tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága Július 13—14-én ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület megtárgyalta a népgazdaság fejlődésének évelejei tapasztalatairól szóló jelentést, s elfogadta az 1989. évi fejlődés fő irányaira tett javaslatot. Megvitatta a gyülekezési és egyesülési jog szabályozásának fő elveit, elfogadta a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listáját és döntött személyi kérdésekben. Mihail Gorbacsov lengyel értelmiségiekkel találkozott Képünkön Mihail Gorbacsov a szczecini Warski hajógyár munkásaival beszélget A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet néhány vonásáról. A hozzászólók rámutattak, ■ hogy a gazdasági tervek megvalósításának legfőbb feltétele a lakosság bizalma az új programok iránt. Ez pedig a gyors és pontos tájékoztatás révén növelhető, mert a lakosság felnőtt, érett, igényli a beavatást, és kifogásolja, ha az elmarad. Több hozzászóló nem lévén - huszonhaton fejtették ki véleményüket a plénumon, hárman írásban adták be észrevételeiket —, az elnöklő Be- recz János a vitát berekesztette, s szót adott a napirendi pont előterjesztőjének, Németh Miklósnak. Németh Miklós előterjesztése A Központi Bizottság titkára elöljáróban megköszönte a felelős, a további munkát orientáló vitát, amelyet egyrészt az előterjesztett változatok kritikus pontjainak, veszélyeinek megvilágítása, másrészt a változatok pontosabb kidolgozásának, jobb megalapozásának határozott igénye jellemzett. A vita megfelelt az országos pártértekezlet szellemének, megerősítette, hogy a jövőben mindenképpen alternatív terveket, elképzeléseket kell készíteni. A helyzetünket elemző hozzászólások az 1988-as esztendőt két szempontból is igen nagy jelentőségűnek tartották. Részint azért, mert, ha igaz az, hogy a gazdaság erőforrásai, tartalékai kimerültek, akkor egy nem teljesített 1988-as terv zuhanásszerű leszakadáshoz vezetne, amelynek megakadályozásához politikai érdekünk is fűződik. Másrészt azért is fontos az 1988-as esztendő, mert az utóbbi három évben fejlődésünk nem vágott egybe terveinkkel, a szavakat most már tetteknek kell felváltaniuk. A kételyeket feltáró őszintébb szó, a nyíltság nem ébreszt bizalmatlanságot az emberekben. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban részletesen szólt a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodás lehetséges formáiról, majd a bérreformmal kapcsolatos hozzászólásokra reagálva leszögezte: mai ismereteink, számításaink szerint a következő két—három évben reálbérnövekedést nem tudunk felelősen ígérni. De van mód közérzet- javító intézkedésekre, s e téren a gazdálkodó szervek, a vállalatok is léphetnek, ha központilag feloldanak bizonyos bürokratikus megkötéseket. Németh Miklós úgy vélte, hogy az ,,A" változat kidolgozását négy elem figyelembe- vételével kell folytatni: el kell ismerni, hogy ma ennek a finanszírozhatósága még „nincs kézben" ki kell dolgoznunk a KGST-kapcsolatokra vonatkozó stratégiánkat, további pontosításra vár a hosszabb-rö- videbb ideig munka nélkül maradók lehetséges száma, s végül erősíteni kell a vagyon- érdekeltséget, együtt a vezetői érdekeltség intenzitásának növelésével. Németh Miklós javasolta: a Központi Bizottság most ne döntsön abban, hogy melyik változat legyen a további munka kizárólagos alapja, de erősítse meg, hogy a tervező szervek mindkét változat, illetve ezek kombinációi alapján végezzék munkájukat. Németh Miklós végezetül néhány konkrét kérdésre is kitért. A nyugdíjhatározat módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a nyugdíjreform *- az előkészítő munkálatokból ítélve — 1989. január 1- jével nem vezethető be, s kérte, a Központi Bizottság vegye ezt tudomásul. Közölte, hogy a honvédelmi kiadások reálértékét nem kívánják növelni. Ami a bős—nagymarosi beruházást illeti, a leállítás többe kerülne, mint a — környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő - gyors befejezés. Határozathozatal következett. A Központi Bizottság egy korábbi döntését visszavonva kimondta: 1989. január 1-jével nem tartja bevezethetőnek az új nyugdíjrendszert. Ami a két gazdaságfejlesztési alternatívát illeti: az elnök javasolta, hogy a Központi Bizottsáq elsősorban az „A” változat kidolgozását támogassa, további munkálatokra ajánlva a „Z" variánst is. A végzett munkáról a Központi Bizottság októberben kapjon tájékoztatást. Ezt a Központi Bizottság három ellenszavazattal és egy tartózkodással jóváhagyta. Végezetül a testület egyhangú döntéssel elfogadta az előterjesztést a szükséges kiegészítésekkel, az előadói beszédet és a vitában elhangzottakra adott választ. Az állampolgári jogok kiszélesítéséről Ezt követően Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot. Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai intézményrendszer átalakításának egyik kulcskérdé- tse az állam és az állampolgárok közötti viszonyok szabályozásának korszerűsítése az állampolgári aktivitás és kezdeményezés széles körű kibontakoztatása érdekében. — Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy képesek legyünk kimozdítani a társadalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt " jelen levő érdektelenségből és közönyből. Fejti György ezután áttekintette, hogy milyen jogszabályok foglalkoznak a gyülekezési és az egyesülési joggal. Hangsúlyozta: — A törvények megalkotását arra az elvre javasoljuk felépíteni, hogy a gyülekezés és az egyesülés az állampolgároknak az alkotmányon alapuló alanyi joga, amelynek gyakorlását azonban - a nemzetközi deklarációkkal és eljárással összhangban - a törvény korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti. A szabályozósnak ez a filozófiája kétoldalú garanciát nyújt. Bizto(Folytatás a 2. oldalon) Pártés kormányküldöttség utazott Varsóba Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség tagja Szűrös Mátyás, a KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvéd delmi miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokai Imre, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője; őszi István külügyminiszter-helyettes Varsóban csatlakozik a kísérethez. Ülést tartott a Miniszter- tanács A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszter feladatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta a vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával összefüggő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódaként. A Minisztertanács jóváhagyta a Tervgazdasági Bizottság döntését a gyermekintézmények térítésidíjrendszerének korszerűsítéséről és a vállalati támogatások leépítésének programjáról. A tervezettnél másfél órával hosszabbra nyúlt, s a szovjetlengyel .kapcsolatok történetéiben eddig egyedülálló eseménnyel kezdődött Mihail Gorbacsov csütörtöki programja: a lengyel államiságot jelképező, a hitleri fasiszták által a II. világiháborúban porig rombolt, majd közadakozásból alig néhány évvel ezelőtt újjáépített varsói királyi várban találkozott a lengyel értelmiség képviselőivel. Csütörtökön délután plenáris üléssel, majd közös nyilatkozat elfogadásával véget ért Mihail Gorbacsov négynapos lengyelországi látogatásának hivatalos része. A tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozat értelmében a felek a szovjet—lengyel szövetség, a kölcsönös megértésen, az őszinte, baráti, sokoldalú együttműködésen alapuló kapcsolatok határozott erősítése mellett foglalnak állást. Az együttműködést baráti légkörben, egyenlő jogokkal és kölcsönös megértéssel bővítik, kizárva bármelyik fél törekvését az abszolút igazság birtoklására. A két ország gazdasági együttműködésében mindent elkövetnek azért, hogy abban a lehető legjobban érvényesüljenek az áru-pénzviszonyok, a valutáris és pénzügyi, valamint hitelkapcsolatok. A felek a tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy meg kell gyorsítani a két ország történelmében megmaradt fehér foltok eltüntetését, s az eddiginél nagyobb mértékben kell ehhez nemzeti forrásokat igénybe venni. A szovjet és a lengyel fél egyetértett abban, hogy a lengyel származású szovjet állampolgárok, illetve az ukrán, belorusz és litván származású lengyel állampolgárok pozitív szerepet játszanak a két országban élő nép barátságának erősítésében. Nagyban hozzájárult ehhez az a körülmény, hogy a Szovjetunióban élő lengyel etnikum számára megteremtik a kulturális egye-i sülés, az anyanyelv és nemzeti kultúra ápolásának lehetőségeit. Hasonló jelenősége van a Lengyelországban tevékenykedő belorusz, litván és ukrán társadalmi és kulturális szervezeteknek. A közös állásfoglalás végezetül megállapítja, hogy bár a nemzetközi helyzet változatlanul bonyolult, jelenleg pozitív irányzatok érvényesülnek, és az új politikai gondolkodás eszméje fokozatosan a politikai gyakorlat részévé válik. A Szovjetunió és Lengyelország — mint a Varsói Szerződés tagállamai - különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy mihamarabb megkezdődjenek a tárgyalások az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. A fatelepen szinte egymást érik a tehertaxik, az iparvágánynál a vakolásnál nélkülözhetetlen kőport rakodták a vagonokból* tegnap reggel. Az építőanyag-ellátásról szóló cikkünk az 5. oldalon. Läufer László felvételei Németh Miklós, a PB tagja, a KB titkára vitazáróját mondja DN—MTI—TELEFOTO
