Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-14 / 194. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt noDioiH XLV. évfolyam, 194. szám 1988. július 14., csütörtök Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése Szerdón reggel Jószai Mari téri székhazában összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB - korábbi döntésének megfelelően - nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe, megkezdve „a társadalom, a cselekvésre, együttgondolkodásra kész emberek bevonását a Központi Bizottság munkájába”. Aho- gyon az ülésen is elhangzott: „Meggyőződésünk, hagy a nyilvánosság erősítése az eredményes cselekvés elengedhetetlen feltétele és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekről.” A szabadságát töltő Kádár János távollétében elnöklő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára elöljáróban megállapította, hagy a testület határozatképes, majd köszöntötte a Központi Bizottságnak azokat a tagjait, akiket a legutóbbi ülés óta különböző tisztségekbe választottak. Gratulált és jó munkát kívánt Pozsgay Imre államminiszternek, Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, Jóssá Mihálynak, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Varga Lászlónak, a Zala Megyei Tanács elnökhelyettesének. A Politikai Bizottságnak oz ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: O Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól, illetve javaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára: © Javaslat a gyülekezési és oz egyesülési jog szabályozásának fő elveire. Előadó: Fejti György, a Központi Bizottság titkára; © A Központi Bizottság, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája. Előadó: Lukács János, a Központi Bizottság titkára; O Különféle, döntésre váró kérdések - az ülés soros elnökének előadásában; G Személyi kérdések. Előadó: Grósz Károly. A Központi Bizottság úgy döntött, 'hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság állandó meghívottjai közé sorolta az Országgyűlés elnökét. A szerdai ülés különböző napirendi pontjainak megvitatásában — meghívottként - részt vett az Országos Tervhivatal államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Árhivotal elnöke, a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter, a KB párt- és tömegszervezeték osztályának helyettes vezetője. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Grósz Károly megadta a szót Németh Miklósnak. A rendezvény alkalmából labortechnikai eszközökből nyilotl kiállítás a POTE aulájában. Képünkön a Sartorius mérleggyár bemutatója. Fotó: Läufer László Az analitikai kémia alkalmazási lehetőségeiről Országos vegyészkonferencia Pécsett 300 előadás, kiállításéit, bemutatók Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága MTI—TELEFOTO Fordulatra van szükség! Németh Miklós, a KB titkára előadói beszéde Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezdte beszédét a Központi Bizottság titkára. Erőforrásaink szűkösek, tartalékaink kimerültek, a vállalkozásokat túlszabályozás és gazdasági kényszerből eredő túlzott centralizáció bénítja; termelési szerkezetünkkel képtelenek vagyunk kapcsolódni a nemzetközi fejlődés fő áramlataihoz. Ma a magyar gazdaságban kevés olyan ágazatot, területet találunk, amely egyszerre megfelelne a haté- konyspgi, az egyensúlyi és a piaci, keresleti követelményeknek. Egy-két kivételtől eltekintve —, ilyen például az energetikai-racionalizálási program —, nem hoztak kielégítő eredményt a központi fejlesztési programok és nem elég erősek a piaci indíttatású szerkezeti változások sem. A növekvő strukturális aránytalanságok mellett, a termelési és értékesítési kapcsolatokban dezintegrálódás tapasztalható. A szerkezeti és hatékonysági gondok az elosztás szférájában is jelen vannak. Az export és a termelés jelentős része csak az állami költségvetés egészségtelenül nagy központositó-új- raelosztó szerepe, széles körű támogatási rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jövedelmek nem igazodnak a tényleges teljesítményekhez. A lakosság átlagos életszínvonala folyamatosan növekvő teljesítménykövetelmények mellett hosszabb ideje stagnál, ami egyes rétegeknél romlást, másoknál csak szerény mértékű emelkedést jelent. A lakosság jövedelmét és fogyasztását ugyanakkor növekvő különbségek jellemzik; a nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint 1987-ben a lakosság 6 százaléka csak a létminimumnál kisebb jövedelemmel rendelkezett. A másik pólust, a legtehetősebbeket illetően egzakt számaink nincsenek, de tapasztalatból tudjuk, hogy az átlagot meghaladó különbségek is jelentősen nőttek. Mindannyian tudjuk: a gondot egyfelől az okozza, hogy a differenciálódás elsősorban nem a társadalmilag-gazda- ságilag hasznos teljesítménykülönbségek, hanem más tényezők alapján következett be. Ilyenek: a családok demográfiai összetétele, vagyoni helyzete, vagy a monopol- és hiányhelyzetek kihasználása. Másfelől gondot jelent oz is, hogy szociális ellátási rendszerünk nem a tényleges rétegkülönbségek alapján differenciált és így nem elég hatékony a legrászorultabbak ellátásában, gondozásában. Ezekből az eredménytelenségekből le kell vonnunk a tanulságokat: gazdaságpolitikánkat csak az objektív külső és belső feltételek reális felmérésére és értékelésére építhetjük; a változásokban meglévő bizonytalanságokra megfelelő cselekvési alternatívák és tartalékok kialakításával szükséges felkészülni, mert a mai, gyorsan változó világ nem teszi lehetővé, hogy egy irányba tervezzünk. Következetesebbnek kell lennünk a teljesítménykövetelmények érvényesítésében és —, bár fájdalmas lesz - az ezzel összefüggő gazdasági feszültségek, társadalmi konfliktusok vállalásában. Az év elején életbe léptetett adóreform, az ehhez kapcsolódó jelentős árváltozások sok szempontból új feltételeket jelentettek a gazdálkodó szervezetek, de a lakosság egésze számára is. Ezekhez alkalmazkodni időbe telik, s ez önmagában is bizonytalanságok forrása. Emellett el kell ismernünk azt is, hogy az előkészítés, a számítások több területen is csak becslésekre, feltételezésekre építhettek, hiszen eddig soha nem alkalmazott új elemek kerültek gazdaságirányításunk eszköztárába. Mindezt mérlegelve, összességében a gazdaság első félévi teljesítménye elfogadhatónak minősíthető. Az első félév tapasztalatai a tervcélok helyességét, illetve azok elérhetőségét nem kérdőjelezik meg, néhány ponton azonban a feszültségek tovább éleződtek. Ezek elhárítására a kormányzat már több intézkedést hozott, melyek azonban nem voltak elegendőek a veszélyek elhárítására, tehát további hatásos intézkedések szükségesek, olyanok is, amelyeket korábban nem terveztünk. Az elmúlt időszak és a jelenlegi helyzet értékelése alapján nyilvánvaló, hogy még nem találtuk meg a fordulatot eredményező stabilizáció és kibontakozás megvaló(Folytatás a 2. oldalon) A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában tegnap délután megkezdődött a Magyar Kémikusok Egyesületének 1988. évi vegyészkonferenciája. A találkozó témaköre az analitikai kémia, amelynek területén csaknem 25 éve szintén Pécs adott otthont hasonlóan nagy jelentőségű hazai rendezvénynek. Az analitikai kémia a múlt században még leginkább csak a kutatás céljait szolgálta. A századforduló táján az egyre erősödő gyógyszeripar tette szükségessé az ágazatnak a termelésben történő alkalmazását, de nem sokkal később már hasonlóan nagy jelentőséggel bírt a különböző fémipari eljárások esetében is. Ma, amikor az analitika már a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is egyre nagyobb teret hódít magának, az ágazat felé a legnagyobb igényeket mégis a klinikai analízis támasztja. — A magyar analitika ma Európában jó pozícióban van. Ezt elsősorban nem műszerezettségének, hanem az analitikus fejek kiemelkedő tevékenységének köszönhetjük — mondta a konferencia megnyitását megelőző sajtótájékoztatón dr. Pungor Ernő akadémikus, az MKE Analitika Szakosztály elnöke. Az MKE Analitikai Szakosztálya által, az Egyesület Dunántúli Szervezete és a MTESZ Baranya megyei csoportjának közreműködésével megrendezett országos konferencia nem csupán a szűk értelemben vett vegyipar analitikai problémáit érinti. A háromnapos találkozó mintegy 300 előadásán a felszólalók többek között olyan fontos kérdésekre adnak választ, hogy milyen módon, milyen színvonalon segítik a klinikai analitikai eredmények az egészségügyi ellátást, lehet-e korszerű matematikai módszerekkel segíteni a diagnosztizálást és a minőségellenőrzést, milyen módon támogatják az analitikai vizsgálatok élelmiszeriparunkat és mezőgazdaságunkat, de kitérnek arra is, hogy milyen új elemzési eljárásokkal lehet segíteni az érc- bányászatot és a fémipart, milyen erőfeszítéseket tettek a hazai analitikai kémikusok a Paksi Atomerőmű biztonságos üzemviteléért, milyen elemzési módszerekkel védhetjük eredményesebben környezetünket. A rendezvény magába foglalja azokat a kisebb kémiai szakterületi rendezvényeket is, amelyeket az utóbbi időben évenként rendeztek meg hazánkban. Így a konferencia része a XV. Kromatográfiás Vándorgyűlés, a VI. Kemometriai Szeminárium, a XXIII. Dunántúli Analitikai Konferencia és a XI. Luminescencia Spektroszkópiai Iskola. A konferencia nyitónapján, tegnap délután az üdvözlőbeszédek elhangzását követően (Folytatás az 5. oldalon) A Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat a pécsi, Rákóczi úti központjából még az idén végleg kiköltözik az új helyére, a munkásszálló B épületéből kialakított irodaközpontba. A négyszintes szállórész tetőterét is beépítik saját kivitelezésben, hogy elegendő helyiséget alakítsanak ki. A tetötérbeépítés jelenleg is folyik. Fotó: Läufer László
