Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-05 / 155 szám
I I Moravetz Levente musicaljét próbálják Drog és tanya A befutott magyar rockzenekor belekeveredik egy kábítószerügybe, és szóló- énékesnőjük öngyilkos lesz. Az egyhetes koncertturné alatt kell kiderülnie az igazságnak - ez a Drog című musical tartalmi váza. Az író Moravetz Levente, akit eddig a Pécsi Nemzeti Színház színészeként ismertünk: Ez tehát egy krimi, amelyben Sipos László lesz - a nyomozó, Füsti Molnár Éva a szólóénekesnő, Rudas. István a menedzser, Dévényi Ildikó, Matoricz József és jómagam a zenekar tagjait alakítjuk. Papp Zoltán szerzett a történethez kemény rockzenét és jónéhány slágergyanús számot. Vass Zoltán Iván a rendező, és a Harmadik Színházban fogjuk ősztől játszani. Most kezdtük mej-a próbákat, hogy az évadkezdéskor mielőbb bemutathassuk a Drogot. Annyiban szeretnénk szakítani a musicolhogyományok- kal, hogy a mi zenekarunk a színpadon van, ők a darab szereplői, s a játék a rockszínpadon meg az öltözőkben zajlik. — Rockmusicalről lévén szó, gondolom, elsősorban a Hatolok érdeklődésére számítanak ... — És minden korosztályéra, mivel a kábítószerezés mindenki problémája. Ezzel a tudattal kerestem, sporiso- rokat a pécsi cégeknél, és találtam is az indító reklámhoz segítséget a Baranya- kernél. Lemezt és kazettát is szeretnénk kiadni a Drög anyagából, és ehhez további támogatókat keresek. A sponzor számára a lemez, a kazetta hosszú lejáratú reklámot jelentene, és a pénze is haszonnal visszatérülne. Jó két éve íródik ez a darab. Mikor Vas Zoltán Ivón musicalt keresett, elővették, és további egyéves műhelymunka, többszöri átírás után született a mostani változat. Ha sikerül, ha sikeres lesz a bemutató, talán a többi megírt darab is életre kel. Úgy, mint a 4-5 éve kész rockopera a Bounty hires matrózlázadásáról, az eredeti hajónaplók alapján vagy a Don Juan-motívum, Moliere szerint, de a mába ágyazva. Ez egy régóta dédelgetett terve Moravetz leventének. Itt Pécsett, ahova 1986- ban szerződött, elsősorban színészként ismertük. Most elmondja, hogy ' tizenhárom éves korában került a 25. Színházhoz. Tagja volt a Pinceszínháznak. Most a pécsi FEK-ben van 14—18 évesekből egy amatőr csoportja, melynek két tagja most áll a színművészeti felvételi utolsó lépcsőjénél .. . Rendezett, színházat vezetett Budapesten, Székesfehérváron.- Ha a színház nem volna, hogyan tudná elképzelni az életét? - kérdezem mindezek után.- Van jó néhány szakmám a színészeten kívül, mégis ez g legigazibb. A színház. Mikor Pécsre jött, elkezdett házat, tanyát keresni. Talált is,- Karácodfán. Most ott él édesanyjával és feleségével.- Karácodfa 28 házat jelent, ebből ötben laknak. Nekem Budapesten a soksok év alatt egyetlen barátra sikerült szert tennem. Itt, Baranyában már kettőre: az egyik a szomszédom Karó- codfárv, a másik egy pécsi bányász. Tudom, rájuk’ mindig számíthatok. A kezem, látja, kérges a mezei munkától. Van már egy hátaslovam is, a Rigó, kiscsikaja is lesz nemsokára. Ez az otthon, ez adja az erőt, a megújulást. Mikor az ember a természettel méri össze az erejét, mikor tudja, hogy a barátja melléje áll, és Papp Zoltánnal, a Drog zeneszerzőjével Läufer László felvétele együtt javítják meg, ami elöregedett, elromlott - ilyen háttérrel mindig van erő és remény nekivágni a dolgoknak. A színháziaknak is. Gállos Orsolya Panoráma Hanak és a részegek Susie Honok, lengyel bórénekesnő, Varsóban megjelentette a Részegek énekelnek című kazettáját - tökéletes érdektelenség kíséretében. Viszont az énekesnő csinos! Parancsnoki dzsessz ä Lionel Hampton, a világhírű amerikai vibrafonos, a francia Művészet és Irodalom. Díj parancsnoki fokozatát kapta Párizsban. A ma 75 éves dzsesszze- nész Magyarországon is vendégszerepeit a híres Hampton kvartettel. Pszichológiai portré ? Oscar Kokoschka, a modern festészet osztrák zsenije, 1920-ban portrésorozatot alkotott Kamilla Swo- bodo zongoraművésznőről, amit a képzőművészet története a pszichológiai portréfestészet mesterművének tart. A sorozatot pénteken, június 3-ón kiállították a bécsi Wirthe Galériában. it „mostohagyerek közérzet** Tolna harca a képernyőért Dr. Murai György, az MTV elnökhelyettese nyilatkozik a megoldásról A Tolna megyeiek immár év. tizede néha mostohagyereknek érzik magukat, merthogy a mecsekalji városban van az MTV körzeti stúdiója. Hiszen a tizenkét esztendős pécsi tévé számára alakulásakor hivatalosan három megyét jelöltek ki működési területnek — sértődés ne essék, a legtisztességesebb módon, az abc sorrendjében soroljuk fel - Baranyát, Somo- gyot és Tolnát. Csak hát... Pécs közelebb van a tűzhöz, s a jelképes tüzet ezúttal Felsőmalom utcai tévészékháznak hívják. Az elmúlt héten pedig az MTV Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójáról tárgyaltak az MSZMP Tolna Megyei Bizottságán. Utána Budapesten dr. Murai Györggyel, az MTV elnökhelyettesével beszéltünk, aki részt vett a tanácskozáson.- A Tolna megyeiek tudják, s leírták, hogy mivel a stúdió székhelye Pécsett van, természetesen nemcsak a technikai, hanem a szellemi feltételek is ott összpontosulnak. A két egyetem, a műszaki főiskola, a színház, rádió, az országrészre kiterjedő vállalatok adta szel. lemi légkörre gondolok.- Az említett okokon kívül tapasztalt-e ön a pécsi stúdióban valamilyen elfogultságot Pécs, Baranya mellett? — Ilyesmi nincsen, ebben biztosak vagyunk! Egyszerűen gyakorlati okok eredményezik a pécsi-baranyai műsorok nagyobb számát. Ha például va- lahonnét közvetíteni kell, akkor az valószínűleg Pécs, mert ott helyben van a technika, de például Tamásiba már költségesen s időigényesen ki kell vonulni.- Okozhatja-e a ,,mostohagyerek közérzetet", hogy a stú. dió politikai irányításáért a Baranya Megyei Pártbizottság a felelős? — ' Semmiképpen. Mert erre én azt mondom, hogy Békés Sándor, a stúdió vezetője, a szíve és a származása szerint dombóvári, tehát tolnai! Az a lényeg, hogy a pécsi stúdió két erőssége a nemzetiségi adás és a fogyatékosok műsora, s mindkettőben Tolna igen jó arányban szerepel. De nagyon érdekesek voltak a tolnai településekkel és az eredményesen gazdálkodó termelőkkel forgatott rmjsorok is. — Mi a megoldás a részben indokolt, részben indokolatlan „mostohagyerek közérzettel" szemben?- A pénzügyi védnökség, amit ma idegen szóval szponzorálásnak neveznek. A tolnaiak ezzel megoldják a műsor anyagi gondjait, egyúttal a védnök gazdaságok, vállalatok, intézmények joggal támaszthatnak igényt a saját szereplésükre a képernyőn. Ha a védnöki költségeket ki tudják gazdálkodni, akkor sokkalta nagyobb lesz a mozgásterük, persze mellette jó műsortémákkal, ötletekkel is harcolniuk kell oz adott műsoridőn belüli helyükért is. De a lényeg - a pénz! Földessy Dénes Radio mellett, Kenyér és paradicsom... Látnoki képességgel áldott meg Hermész, a kereskedők istene: már látom - a korábbi nyarak gyakorlatához híven —, hogy az idén is fellobban majd a málna-háború a termelők és kereskedők (átvevők) között, de a felvásárlási árok körülj vita zajlik majd a cseresznye és meggy, később a barack- vonalon is, hogy aztán az esztendőt a déligyümölcsök elosztására, elrohasztósára vonatkozó torzsalkodással zárjuk. De emlékezhetünk a múlt év első felében történt marakodásra is, miszerint a fogyasztó sokallotta a külföldről behozott paradicsom csillagászati árát, mintha bizony az asztal körül zavartak volna bennünket tavasz derekán, ha nem jutottunk hozzá olcsó paradicsomhoz. A zöldség-gyümölcs háború - úgy látszik — évente ismétlődik? No hogy amíg a szócsata zajlik, addig a zöldség-gyümölcs esetleg ismét rothad. Már így kezdtük a tavasz derekát. A pesti kereskedelem például a Kanári-szigetekről vásárolt 120 tonna paradicsomot. Gondolom, azért, hogy jó korán ehessünk lecsót, a több száz forintos paradicsomból és paprikából. Nos, a szállítmány — a rádiónak nyilatkozó kereskedő szerint -, 14 millió forintba került és félő, hogy ezt a szép összeget kemény valutával fizettük ki. Ha mégsem, akkor kisebb a baj. Hanem aztán az történt, hogy a 120 tonnából 105 mázsa elrothadt — itthon. Mondjuk, áz ossz paradicsomnak nem egészen tíz százaléka. Most az olvasó nyilván felhördül és azt kérdezi: „Hogy-hogy elrothadt?!" Ezt kérdezte a hallgató is, de választ nem kapott rá. persze, a piai con így zajlik Egyszerűen elrothadt. En nem lasztási no az élet... vagyok paradicsom-szakértő, ból -, a Csakhogy nem a vita de olyasmit már láttam. 'kus ekképi okoz az ember eknek gondot, hogyha egy bizonyos fajta mason : hanem az a szomorú tény, zöldség vagy gyümölcs nem lünk pi kelendő — mondjuk a magas ára miatt -, akkor a kereskedő nem várja meg, míg a készlet tönkremegy, hanem leviszi az árát, s ezzel enyhíti a várható kárt. (Ezt teszik most - nagyon helyesen —, a kubai narancscsal is.) De a paradicsom- kereskedők konokul ragaszkodtak a magas árakhoz és a portéka végül is a szemétbe kerülj. Ugyanúgy, mint a múlt év végi narancs és ananász .. . Gondolom, jövő ilyenkor ismét rothadt paradicsomtól bűzlenek majd a pesti raktárak kukósbödön- jei. Miért ne? Pedig a rothadt paradicsomot is fél lehet használni: lóttom már, amint elégedetlen tömeg dobálózott vele. Csak nehogy eltalálják valamelyik paradicsom-felelőst, egy kedvetlen hangulatukban... , Mesélek még valamit. Az ötvenes években — egy vó- gyűiés alkalmá„A kenyérfogyasztásban magunk mögött hagytuk az Amerikai Egyesült Államokat...!" (Nagy taps, éljenzés.) A kenyér — mint életszínvonalbeli „jelző” - csalóka dolog. Ha egy országban nagyon kevés kenyér jut a polgárnak, ott nagy. a szegénység. Ha túl sok, akkor már jobb a helyzet, de a közfogyasztás egyoldalú, másrészt a táplálkozás kultúrájáról nem beszélhetünk. A napokban a rádióból hallom, hogy csökkent a húsfogyasztás - ami még mindig nem olyan nagy baj —, óm megnövekedett a zsír- fogyasztás. Vagyis: sok zsíros kenyeret eszünk (mert olcsó), és túl zsíros ételeket készítünk, omi pedig károsítja egészségünket... Mi tehát a teendő? Ezt én is szeretném tudni... vagy legalábbis leírni. lődő setelte röha- íletszínvona- iyi állását: & KioppfirAilmisAré I „Nem tudnék élni, ha nem szeretnének az embérek!” Zézé-n nem múlik, o kiadón sem múlik, tehát ha a terjesztők is úgy akarják, akkor megjelenhet Zemlényi Zoltán Hoppárézimi cimű könyvének második, bővített kiadósa Hoppárézimizáré cimmel. Zézé-vel, azaz Zemlényi Zoltánnal Pécsett találkoztunk Vancsikék lakásán: a család vendége a hét végére a fiatalember, aki súlyos autóbalesetet szenvedett, s aki nagy sikerű könyvben irta meg, hogyan küzdöttek az orvosok és a család az ő felépüléséért, s maga hogyan küzdött meg önmagáért. Könyve Így fejeződik be: „Nem tanultam meg járni, nem tanultam meg beszélni, de sebaj. SÍRNI MÁR TUDOK. Vége. (?)" Zézé már megtanult járni, s megtanult beszélni azóta, olyannyira, hogy a híres táblát 'mór másfél éve nem használja, még ha olykor nem is értik elsőre, amit mond. Ezért mosolyog, ezért csillog a szeme, ezért, noha megtanult sírni, vidám ember — a másik baja, ha nem érti, hogyan akarhat valaki ennyire élni, mint ő. — A baleset előtt is sok barátom volt. Ma talán már több. Azt lehetne hinni, hogy a könyv miatt, de én tudom, hogy önmagomért szeretnek. Nem is tudnék élni, ha nem szeretnének az emberek. Bár, hogy önmagáért is- sokan szeretik Zézé-t, hogy. mégis az egész országban: könyve miatt — hiszen könyve ő maga. Vancsik Ivett is azóta levelez vele, miután elolvasta azt. S most, hogy Zézé megtanult járni: megkeresi legkedvesebb levelezőpartnereit: a Hoppárézimi irója a hétvégén Pécsett még olvasóival is találkozott a Nagy Lajos Gimnáziumban, ahová Ivett is jár.- Én azért Írtam Zézé-nek, s ezt megírtam az első levelemben is, mert megragadott az őszintesége s az az akaraterő, ami csak úgy sugárzott minden sorából — mondja Ivett. A pécsi kirándulás éppen az ünnepi könyvhétre esett. Ir-e Zézé a napló után netán regényt, novellát?- Hogy mit szeretnék csinálni, az még nem alakult ki. Ha egyszer megszáll az ihlet, talán, de nem érzek Írói vénát magamban. író tehát nem akarok lenni. Számitógépes sem akarok lenni. A legjobb talán úgy, hogy semmi sem akarok lenni. Megteheti ezt még Zemlényi Zoltán, hiszen 16 éves. Még minden lehet belőle. Ahogy jó barátja sokaknak. Bodó L.
