Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-25 / 175 szám

Köszöntjük a 75 éves Weöres Sándort Ars poetica öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat. Ne folyton-váHozótól reméld a dicsőséget: bár csillog, 'néki sincsen, hát honnan adna néked? Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat s aki feléje fordul, egy percig benne éghet. Az okosok ajánlják: legyen egyéniséged. Jó; de ha többre vágyói, legyél egyén-fölötti: vesd le nagy-költőséged, ormótlan >sárcipődet, szolgálj a géniusznak, add néki emberséged, mely pont és végtelenség; akkora, mint a többi. Fogd le a lélek árján fénylő forró igéket: táplálnak, melengetnek valahány világévet s a te múló dalodba csak vendégségbe járnak, a sorsuk örökélet, mint sorsod örökélet, társukként megölelnek és megint messze szállnak. „Minden épületben benne van az álmom Emberbarát építészét Kell némi fantázia, hogy a tervrajzban a nem szakmabéli is meglásson minden egyéni színt, jellegzetességet, apró, szívderítő megoldást. A fotó már többet mond el a látvány­ról, de az igazi hangulatát csak helyben lehet megérezni. Mert a hangulat éppen úgy hozzá tartozik az építményhez, mint bármelyik szerkezeti elem. Koller Józsel építész legalábbis emellett voksol és eddigi mun­káival ezt bizonyította. Közü­lük például a Tünde üzlethá­zat, a Széchenyi téri 7. számú tömböt már meg is lehet te­kinteni, a Lenau-egyesület székházán folyamatosan dol­goznak, áll a barcsi áruház szerkezete, nemrégiben készült el a barcsi piac. Fotón is meg­szemlélhető a Mecsekre épített faszerkezetes családi ház, amely hasonlít a régi villák­hoz, harmonikusan 'kibővitve új vonásokkal. Munkálkodott a történelmi városrész rekonstruk­cióján és még számos felada­tot ellátott. belső elrendezésű térkapcsolatok do közlekedő folyosói kezők, étkezőkony Szekszárdon mos zom egy panel úgy látom, ott is rátságosabb, F lakótereket kialak Mogersdorf: híd három ország között Egy nemzetközi történészkonferenciáról Mogersdorf, kis falu Ausztriában, a magyar határon. A település fölé emelkedő egyik dombról, Julius G;no- set1 egykori községi főjegyző házának teraszáról jól látni a szentgotthárdi templom tornyát. Az osztrák—jugoszláv —magyar hármashatár légvonalban 20 kilométernyire sincs innen. A domb alatti síkságcin zajlott le 1664-ben a török ellen vívott nevezetes csata. En­nek 300. évfordulójára emlékeztek azzal a nemzetközi történész találko­zóval, amelyet a Mogersdorfer Schlösslverein rendezett 1964-ben. A rendezvény sikere bátorította Ju­lius Gmosert, hogy szorgalmazza e történész-találkozók rendszeres össze­hívását. Neki köszönhető, hogy a tu­dományos és politikai szempontból egyaránt jelentős' rendezvényre 1969 óta minden évben sor kerül. A Nem­zetközi Kultúrtörténeti Szimpozion „Mogersdorf” 1970-ben nemzetközi egyezmény keretében nyert állandó szervezeti formát. A résztvevők: Auszt­riából Burgenland, Jugoszláviából Szlo­vénia, Magyarországról Vas megye. Az egyezményhez 1971-ben csatlakozott Florvátország (Jugoszlávia), 1982-ben pedig Stájerország (Ausztria). Az öt résztvevő egymást váltva ad helyet a szimpozionnak. szerítik az összevetést. A viták kiváló alkalmat jelentenek az eltérő állás­pontok ütköztetésére és egyezteté­sére. S egyeztetni való gyakran adó­dik. Néha nemcsak ténybeli vagy mód­szertani eltérések adnak alapot a vi­tára, hanem szemléleti különbségek is. És itt nemcsak a történetfelfogás filo­zófiai mélységű eltéréseire kell gon­dolnunk, hanem például a nemzeti szempontok, a nemzeti öntudat indo­kolatlan mértékű érvényesülésére. Vagy arra, hogy egyes történészek a ma érvényes állami, tartományi keretek között próbálják vizsgálni olyan idő­szakok jelenségeit, amikor nem a mai államhatárok léteztek. Nem véletlen tehát, hogy egyes fel­szólalásokban indulatok is vibrálnak. Ez is jelzi: olyan területek szakembe­reinek találkozóiról van szó, melynek államai, tartományai között az I., il­letve a II. világháború után feszült­ségek, sőt ellentétek is keletkeztek. Egyes relációkban olyan szakadékok választották ej őket egymástól, me­lyeken nem íveltek át hidak, vagy ncgyon ingatagok voltak. Egymással közvetlen szomszédság­ban élő népek történészei ülnek ösz- sze évről évre, hogy megvitassák szü­lőföldjük és az általuk átfogott terü­let - a pannon térség — történetének egy-egy fontos időszakát vagy problé­máját. Jó lehetőséget ad erre az, hogy a régió lakóit (stájereket, szlovéneket, 'horvátokat, magyarokat) évezredes szá­lak kötik össze. Gazdasági és kultu­rális kapcsolatok, vallási kötelékek, kö­zös ellenséggel vívott küzdelmek, sőt — hosszú időszakokban — állami kere­tek is. A kölcsönhatások révén szám­talan elemmel gazdagították egymás kultúráját, sok vonatkozásban közelít­ve az egyes területek fejlődését. Anél­kül azonban, hogy elmosódtak volna ar eltérő természeti feltételekből, et­nikumból, múltból, tradíciókból eredő különbségek. A történész számára mindig izgal­mas feladat az ilyen, hasonlóságokat mutató sokszínűség vizsgálata. Annak feltárása, hogy a különböző színű szá­lak honnan erednek, mikor és miért távolodnak egymástól, futnak eqymás mellett vagy fonódnak össze. Az el­múlt években kérdések egész sorát tár­gyalták. Hogyan alakult o különböző korszakokban a pannon térség gaz­dasága és társadalma, ezen belül a mezőgazdaság, az ipar, az agrártár­sadalom, a városok és a mezővárosok, az állam és a társadalom viszonya, az iskolaügy, a könyvnyomtatás. Az előadók sok, addig ismeretlen forrás felkutatásával, új adatok feltá rásóval gazdagították az egyes orszá gok történettudományát. Ennél is na gyobb érték azonban, hogy a kuta tők saját adataikat többnyire széle sebb összefüggésekbe ágyazva, a töb bi részt vevő ország egyes területeit jellemző tényekkel összevetve értékel­ték. Az egymást követően elhangzó (és írásban egy kötetben megjelenő) mun­kák lehetővé teszik, sőt szinte kikény­Mogersdorf jelentősége éppen az, hogy híd a három ország és annak részei között. Mégpedig nemcsak tu­dományos, hanem politikai értelemben is. Méreteit tekintve — az adott álla­mok egyre szélesedő kapcsolatrend­szerében - jelentéktelennek tűnhet. De éppen a konferencia szerény méretei, másrészt a delegációk magjának ál­landó személyi összetétele teremt ked­vező légkört. Az egymást személyesen ismerő, barátokká váló szakemberek képesek eltérő világnézeti-politikai gyökerekből eredő nézeteik nyílt, őszinte ütköztetésére anélkül, hogy ez ellentétekhez vezetne. Ellenkezőleg: Mogersdorf azt példázza, hogy az ál­láspontok korekt, tényszerű feltárása nem ellentétek forrása, hanem e né­pek közös érdekeit szolgáló gazdasá­gi, politikai és kulturális együttműkö­dés alapfeltétele. A magyar — és benne a baranyai — közvélemény keveset tud erről a szimpozionról. Pedig ülésein rendsze­resen hamgzottok .el olyan előadások, melyek a megye történetére nézve is fontos ismereteket tartalmaztak. Nem­csak az eddig szerepelt néhány pécsi előadó részéről. Úgy vélem, nemcsak a rendszeresebb tájékoztatás révén hasznosíthatnánk e konferenciasorozat eredményeit, hanem úgy is, hogy Ba­ranya megye aktív szerepet vállal benne. Mint ahogy résztvevője lett a hasonló célokkal megszervezett Alpok —Adria konferenciának. Talán nem ir­reális elképzelés megpróbálni egy al­kalommal Pécsre invitálni a szimpo- ziont — anélkül, hogy megkérdőjelez­nénk Vas megye adott helyzetét a konferenciasorozat rendezésében. Idén július 4—9. között huszadik al­kalommal kerül sor a rendezvényre. A színhely Eszék — Pécs testvérvárosa. A téma: városfejlődés a feudalizmus ké­sei századaiban. 1989-ben, az indulás 20. évfordulóján — méltóan a jubile­umhoz - Mogersdorf lesz a házigaz­da. 1990-ben ismét Magyarországra vár a rendezés. Vonyó József — Nincsen előregyártott kon­cepcióm, hogy milyen stílusú épületeket tervezek - szabad­kozik a fiatal épitész, aki tíz éve dolgozik élete első mun­kahelyén, a Dunántúli Tervező Vállalatnál. Kell az is, hogy legyen minden háznak karak­tere, hogy ne sablonos, felej­tésre való tömegként mutatkoz­zon meg.- Az organikus építészet és a történelmi korok építészeté­nek tiszteletben tartása — fo­galmazza meg „ars poeticáját" Koller József. Hozzátenném: emberbaráti építészet, amely a funkción túl arra is törekszik, hogy kellemes környezetet és közérzetet nyújtson a betérők­nek, a lakóknak. — Mindig az épületből, a környezetből indulok ki, és utána illesztem bele a funk­ciót, sohasem fordítva. A bar­csi áruháznál megpróbáltam, hogy ne a sablonos és rideg áruházi térkialakításokat raj­zoljam meg, hanem a kisebb részekre osztott, a vásárláshoz is szükséges intimitást sugalló tereket alakítsak ki. Lesz az épület egyik sarkánál egy szö­kőkút. Szeretném, ha a vásár­lásnak is lenne története, él­— Gyakran kell az elképzeléseit? — Egyfolytában, megbízót, később kell meggyőzni. Rí az alapelképzelési föladni, különbé púpozott elemek helyiségek kereke- A környezetű nyiben az épitész — Az épület r be a ház szegleti köztes rész, amel környezetébe. Lef nyitott terosz vág aij. A növények« gondolni illene.- Milyen ottt Koller József?- A Bárány úi évek óta a házu lakunk, de mé kész. Az álmai mint más tervein találhatók, de n hogy csorbítatlan szíteném még ki mat, amit az élt menye. — Elégedett a terveivel, a megvalósult épületekkel? Az épülő barcsi üzletház távlati képe — Nem mindig. Vannak ne­kem is olyan panelházoim, ahol minden kötött volt, aho­va semmi praktikus újítást nem lehetetet elképzelni. Nem a panel zárja ki ennek lehetősé­gét, amint azt már szerte a világban is bebizonyították. Az újtípusú panelépületek nem annyira merevek küllemükben, mel kapcsolatbar gónépíttetőkkel kell küzdeni a te középületek megr a sablonok mell zést az említett is módosítják. — Tíz éve éf* /yennek látja a szeti szempontbc — Örülök, hoc rekonstrukciója e városban sajnos, részek, amelyek építészeti szépsé tervezési összhar szűkét meg leh többit nem. A v törekszünk, hogy a megszerzett f lehető legjobban t Én ülök, ő áll. Egymás arcába nézünk, pedig most az arc a legkevésbé fontos. Korunkat mérjük fel talán? Kora adva van az iratokban, de hány évesnek látszik? Mit tudunk róla? Munkaviszonya? Mikor kezdte, hány éves kor­ban? Melyik évben folytatja? A negyvenes-ötvenes éveket dup­lán kellene számítani!... Két évtized a föld alatt... A panaszokat eleve túlzásnak szoktuk venni — ezt ő is tudja. Vetkőzik - „ruha alatt a betegség”. Kopog az írógép. Új „ruha" készül; iratok fedik a test, a szer­vek meztelenségét. Ő fekszik, én állok. Vizsgálom. Fogait. Iszonyú! — Mint a lovakat a vásárban... Számolom, hány van és hány betört gyökér. Ápolt - ápolatlan? Tovább leltározok. Élő ember, ruha volt rajta, már csak bőr és szőr. Színe; kp. kp. Megcsipdesem; ráncolható. Elszíneződések; a szem körül a kék karika, beivódások, a munka-tetoválta jelek arcon, kézen, törzsön, lábakon. Emlékszem a bányajárásokra. Agyonmosott alsónemű valami idegen szaggal. Nadrág, ing, zeke, kobak. Aztán bele! — Hadd lássa a doki, milyen a munka itt a föld alatt! Lassan bújt a szén a ruha alá a bőrig. Mikor éreztem, hogy az ing alatt a hátam közepéig ér, hogy a gatya alatt van már a szénpor, mintha fürdenék a szénben, — akkor már jó volt, akkor már mindegy volt. A kobak csak a fejtetőt védte, a haj is „fürdött”. Ki tudtam fürödni. A kád kényelmesebb, mint a tus, de ott is sokáig tartott. A szemkörüli sötét gyűrűt vaselinnel lehet olda­ni, de nyoma napokig maradt. ültem, hasaltam órákon át összeomlott járatok mellett, míg a néhány méterrel előttünk küszködő mentőknek sikerül valakit ki­húzni. Mégiscsak vendég voltam a bányában, csak annyit lát­hattam, amennyi ezekbe az órákba belefért. Alig többet, mint a felvevőgép, amely a hosszútávfutókat követi; mozgó lábak, ka­rok, lihegő tüdő, verítékes arcok, színesben is csak lábak, karok, térdek, hajlott hátak, szénporos arcok. Most egy áll előttem, névvel jelölve a szénfalnak feszülő, a járatokban görnyedő, zörgő csilléket lökdöső, szürke-acél-olaj- fényű, rezgő, remegő gépekkel összeforrott névtelenek közül, egy szemmel nézek szembe a keresztezett homlokreflektorok fényé­ben, szénporos arcból felvillanó, talán ismert, itt névtelen sze­mek közül. A látás fokát vizsgálom, szakrendelési adatok segítenek. A fül; néha külön kis harc. Többnyire beugranak a ronda trükknek: hangosan beszélünk, kiabálunk — nem hall semmit. Végül sut­togva: — Elmehet! — megindul... Leleplezés, öröm nélkül, mind­kettőnknek megalázó. Az orr nem sokat számít, legfeljebb, ha hiányzana. A nyakon végigsimítok, a pajzsporc jól mozog, golyva nem tapintható. A mellkasnak már neki kell látni alaposabban. Megnézem. Bámulatos, hogy mennyire nem sport a munka. Úszás, futás, labda, súly, gerely, kalapács, nyújtó és gyűrű ho­gyan alakítják olyan formára, amelyet épnek, sz Itt kemény, szívós, göcsöctös izmok, a tartás is neki legörnyedésre emlékeztet, ívét nem szabadítja föl golyó, gerely, labda. A mellkas pedig csak motorl lemzi az egész gépezetet. Sejtek, csövek, falak, hajszálerek friss levegőre állítódtak be, amint a te teleszívni magát szárazföld több oxigénjével. I rugalmas, rózsoszín-lombú, puha hús-izmú sze lombja. Forgat, cserél, kerekek, csavarok nélkül, f „puhc-sejtes légzéssel". Lélegezzen mélyen! Konkoly-Thege Aladár Kőpor Mit tud, mit sejthet a tapogatás, kopogtatás, I csoda-gép működéséből? Hasonlithatjuk-e valai úgy tudjuk, hisszük, tanultuk: „puha-sejtes légzé zés”, szörtyögés, ropogás, dobos vagy dobozos ko Csak valami jel a fülekig, az emlékig, a könyvig pasztalatig. Ahhoz hasonló, ennek megfelelő, szál ■ék szerint. Él, és az élőt kell betűkkel lapokra préselni. Amit hallok, majd egyeztetem a röntgen lelett már adnak százalékot, lehet mire támaszkodni, hi tésnél. Köpet. Van-e? Milyen? Mennyisége és m' nyúlós, sárga, fehér? Köpet: valami, aminek ki kell jönni — ha tud. nek valami ellen, ami behatol, élesen belemar é nagyobb szemcsék kevésbé veszélyesek, erre van nőm gépezet, védekezés^: csillószőrök. Fennak höghetők a nagyobb darabok, de a finom szeme repül, a nem érdes, fennakadó szilánk megtapac mi, de sok, rengeteg lerakódik, gyűlik, akár ökö gén, nem légző tömeg a tüdőben. Hány palaszürke tüdő hersenő, recsegő metszi elszineződő metszetek után kezdték észrevenni, h lami. Hány köhögő, vértköpő tüdőbeteg keHett ah rüljön valamit összesöpörgetnünk, hogy el tudjul kózis. Ellenséges a név, mint a kígyósziszegés — ne Vizes fúrások mennyire csökkentik? Mennyit szárr kisebb-nogyobb fokú ellenállása, védekezés, — e alkalmassá tehet, hogy többet legyél képes elvis( HÉTVÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents